2.RÉSZ
ANGYALKA 2008.08.14. 20:53
Vívódás 2.
Másnap reggel Sora fáradtan ébredt, egész teste sajgott a fájdalomtól, de mégis öröm töltötte el a tudattól, hogy az éjszakai kiképzését sikeresen hajtotta végre.
- Kitartásommal eddig legyőztem minden akadályt, de vajon meddig bírom még? A cirkuszfesztiválon is adott volt a lehetőség a győzelemhez, és az utolsó percben mégis feladtam. Ráadásul ott bíztam a partneremben, de most… - ennél a mondatnál becsúszott emlékeibe a Drakula című darab egyik előadása. Egy zuhanó, rémült lányt látott, és egy sátáni arcot. Layla és Yuri miért olyan biztosak abban, hogy Leon a tökéletes partner az Angyalok táncához. Layla múltbéli mondata jutott az eszébe: „Semmi baj Yuri, Sora partnere csak egy ember lehet, Leon.”
Amikorra Sora felöltözött, szívében már nyoma sem volt az örömnek, mert helyét átvette a bizonytalanság és a félelem.
- Sora! Nagyon elgondolkoztál, mi a baj?- kérdezte Fantom aggódó tekintettel.
- Nem bízom Leonban, Fantom.
- Nos igen, ez elég nagy probléma.
- De hát mit tegyek? Nem mondhatom azt neki, hogy: Bocs Leon de félek tőled, bizonyítsd be, hogy megbízhatom benned…
- Nos igen ez így elég gyerekesen hangzik…
- Tudom már mit teszek! Beszélek Kalossal. Ő tudja, hogy milyen vagyok, és Leon múltját is ismeri. Ő az egyetlen, aki most tanácsot tud adni.
Sora már rohant is, hogy gondolatait valóra váltsa.
- Gyere be!- szólt Kalos, szigorú tekintélyparancsoló hangon, amikor kopogtak irodája ajtaján.
- Jó napot főnök! Beszélni szeretnék egy fontos dologról.
- Ülj le Sora, és kezdj hozzá.
- Főnök, én nem értem, hogy miért Leon lesz a partnerem. Főleg azok után, amit May-el tett. Nem bízom benne és félek tőle. Össze vagyok zavarodva. Miért gondolja mindenki, hogy csak ő lehet a partnerem?!- fakadt ki Sora.
- Sajnálom Sora! A kételyeid érthetőek, de a kérdéseidre neked kell megtalálni a választ. De várj, egy dologban azt hiszem tudok segíteni .- mondta Kalos Sora csalódott arcát látva.
- Mi az? Kérem főnök minden segítség, jól jön.-csillant fel a lány szeme.
Kalos válasz helyett felemelte a mobilját és telefonált.
-Leon, kérlek gyere az irodámba.
Sora a név hallatára teljesen ledermedt. Leon? Miért hívja ide Kalos? Ugye nem akar neki mindent elmondani?
Gyötrelmes hallgatással telt el 5 perc, amikor újabb kopogás hallatszott.
- Gyere be Leon.- szólt az igazgató.
- Miért hivattál?- kérdezte kissé bosszúsan a fiú.
Látszott, hogy edzés közben zavarták meg.
- El kell utaznod!-mondta hűvös nyugalommal Kalos.
- Hogy mi? Én nem ezt…- kezdett kétségbe esni Sora, de az igazgató még nem fejezte be a mondani valóját.
- Sorával együtt elutaztok két hétre Spanyolországba. Az egyik barátom az igazgató az ottani színpadnál. Az angyalok tánca nem csak nektek kemény munka, hanem a többi szereplőnek is szüksége van a gyakorlásra. Mivel így hely szűkében vagyunk, elküldelek titeket oda gyakorolni. Nem kell fellépnetek, de örülnék, ha segítenétek ahol tudtok.
Mivel a két artista döbbent képet vágott ugyan, de nem ellenkezett, Kalos hozzátette:
-Csomagoljatok, mert holnap 10-kor indul a gépetek. A jegyeket intézem.
|