V�v�d�s 8.

Sora k�t �ra m�lva fek�dt le. Maga sem tudta, hogy mi�rt, de felt�zelte az a t�ny, hogy a h�res Hal�listen csak p�r m�terre alszik t�le. Lassan felkelt az �gyb�l �s odasettenkedett az ajt�hoz. Csend volt, egy �rva pisszen�st sem lehetett hallani. �vatosan r�snyire h�zta sz�t az ajt�t �s bekukucsk�lt. Leon az �gyban aludt, sz�tter�lt, ez�st�s haj�n megcsillant a Hold be�raml� f�nye. Szinte simogatta a f�rfi feh�res vil�gos b�r�t. A h�v�s, kim�rt francia fi�, aki oly sokszor gy�t�rte �t, kegyetlen pr�bat�teleivel, szavaival, most olyan nyugodtnak �s �rtatlannak t�nt, mint a lass� �raml�s� foly�. De a foly� val�j�ban sohasem nyugodt. Ott vannak a ragadoz�k, amik meg�lik a v�dtelen halakat, ugyanakkor ott vannak a szebbn�l- szebb �l�l�nyek, v�zin�v�nyek. Vajon te melyik vagy Leon? A ragadoz� Hal�listen, vagy a sz�ved m�ly�n te is egy szeretetre �s t�r�d�sre v�gy� ember vagy, aki, aki csak arra v�r, hogy valaki kiszabad�tsa a m�lys�g pokl�b�l.

Sora ezekkel a gondolatokkal minden b�tors�g�t �sszeszedte �s k�zelebb l�pett az �gyhoz. Eg�szen k�zel, m�r a f�rfi feje mellett �llt. Ekkor pillanatnyi �rzelmei fel�lkerekedtek j�zanesz�n. Lassan lehajolt �s egy �rtatlannak t�n� puszit adott Leon arc�ra. �rezte a f�rfi illat�t, olyan volt, mint a tenger �s a ny�ri �jszak�k cs�b�t� illata. Egy �rtatlan szeml�l�d� azt hinni, hogy nem tesz semmi rosszat, de � tudta, hogy ezzel a tett�vel messzire ment. A f�rfi v�dtelens�g�t kihaszn�lva �tl�pett egy sok �ve megh�zott hat�rt,  melyen eddig m�g senki sem mer�szkedett beljebb. Gyorsan, hangtalanul t�vozott a szob�b�l, beh�zta maga ut�n az ajt�t, majd lefek�dt aludni. M�g mindig mag�n �rezte az angyali d�mon illat�t, az illatot mely hat�s�ra egy kis b�ntudattal, de boldogan, rem�nyekkel telve nyomta el az �lom.

A szomsz�d szob�ban azonban egy f�rfi forgol�dott �lmatlanul….