2 év telt el az Angyalok tánca óta. Leon Párizsba utazott és tovább fejleszti képességeit. Sora a színpad sztárja. Sokat fejlődött. Sok minden változott. Sora kicsit megkomolyodott, igaz még mindig ott bujkál benne az a szeleburdi kislány, aki elő bújik néha-néha. Már nem a szállásán él, hanem saját házában a parton.(A Kaleido Színpad sztárja magas fizetést kap, így bőven jut neki a jóból.) Néha amikor az újságírók, és a sajtó elöl menekül szállodában. Rengeteg ajánlatot kapott, de egyiket sem fogadta el, hisz mindig is a Kaleido Színpad volt az álma.

Külsőre is megváltozott. Haja a derekát súrolta, teste sokkal nőiesebb lett. Öszeségében egy gyönyörű nővé vált. Sokan próbálkoztak is nála, de akárcsak a munka ajánlatokat-ezeket is elutasította.

Egy tengerparti villában megcsörrent a telefon. Az éppen arra járó cselédlány felvette.

-Halló. Naegino villa.-

-Jó napot Jenny. Kalos vagyok.-

-Jó napot uram. Sora kisasszony éppen gyakorol, de máris odaviszem neki a telefont.-

-Köszönöm. Várok.-

Jenny átszaladt egy folyóson, amit néhány kép díszített, elhaladt pár szoba mellett mikor egy nagyobb ajtóhoz ért. Kopogás nélkül nyitott be nehogy a legrosszabbkor zavarja meg a bent gyakorlót kizökkentve ezzel koncentrációjából. Sora éppen az ugróasztalon gyakorolt. Amint meglátta a kissé kifulladt lányt leugrott az asztalról, majd mosolyogva Jennyhez sietett és átvette a telefont. A cseléd meghajolt és kiment a teremből.

-Igen? Itt Sora Naegino.-

-Szia Sora. Kalos vagyok.-

-Szia Kalos. Miért hívtál?-

-Tudod mióta Leon elment elég sok minden megváltozott. Köztük Te is. Látszólag még mindig ugyanolyan vagy, de ez csak álca. Előlem nem rejtheted el. Tudom, hogy közel kerültetek egymáshoz, de nem örökre ment el. A szerződése még mindig érvényes. És bármikor visszajöhet.. talán hamarabb, mint gondolnád.

-Tudom Kalos, de már két éve nem hallottam róla semmit.-

-Ez igaz, de Leon soha nem volt az a beszédes típus. Beszéljünk valami másról. Hogy megy az ugrás?-

-Nem tökéletes. Bárhogy próbálom partner nélkül nem lesz igazi Angyalok tánca..-

-Szerzek neked partnert még a premier előtt, hogy legyen időtök újra összehangolódni.. -Kalos elhallgatott. Azt hitte elszólta magát. Sora az „újra” szó hallatán elmosolyodott.

~Talán Leon? Nem. Nem hinném. Biztos Yuri az.~

-Szóval Yuri lesz a partnerem. Örülök, hogy újra megpróbálhatom vele.- Sora nagyon jó viszonyban volt Yurival. Többször jártak el együtt szórakozni, étkezni. Olyan is előfordult, hogy egy-egy késői vacsora után egymásnál aludtak. Az újságok persze már másnap leadták a cikkeket, miszerint a két artista együtt van.

-Nem ezt mondtam. Na mindegy holnap feltétlenül gyere be. Szia.-

-Szia.- Sora a szobája felé menet lerakta a telefont az egyik asztalra. Jenny felé tartott egy törülközővel. Sora elsuttogott egy köszönömöt, majd tovább indult szobájába. Jenny felvette a telefont és munkaadója után nézett, mikor az eltűnt az egyik ajtó mögött elindult, hogy helyére tegye a kagylót.

Sora levetkőzött és a hűvös zuhany alá állt, hogy lehűtse a gyakorlástól felhevült testét.

~Kalos túl furcsa volt ma. Mintha titkolna valamit. Na mindegy előbb-utóbb úgyis kiderül.~

Kilépett a zuhanyzóból, majd a Jennytől kapott puha törülközővel szárazra törölte testét. Egy köntösbe bújt, majd átsétált szobájába. Asztaláról felvett egy kisebb méretű kék könyvecskét, és belelapozott. A mai dátumnál megállt és jegyzeteit kezdte el nézni. Végig olvasta napirendjét. Végül 4 órai időpontnál Laylával való vacsoráját fedezte fel. Az órára nézett. Szemei tágra nyíltak. Alig 10 perce maradt, hogy elkészüljön, és a belvárosba érjen a találka helyére. Szekrényéből ruhákat kapkodott elő, majd magára.

~Nem hiszem el, hogy már megint elkések. Layla dühös lesz~

Egy kék újatlan blúzt és egy halvány rózsaszín nadrágot vett fel, fehér szandállal és táskával. Kirohant szobájából le a hallba.

-Jenny!- kiáltott a lányért.

-Igen kisasszony?- rohant be egy ajtó mögül.

-Szólj a sofőrnek, hogy indulunk.- a bejárati ajtóhoz ment, ahol pár percen belül megjelent egy fekete autó. A sofőr kiszállt és kinyitotta neki az ajtót. Mindketten az autóba ültek. Sora megadta az útirányt, és már indultak is.

15 perckéséssel megérkeztek.

-Köszönöm. Majd szólok, ha szükségem lesz a kocsira.-

-Igenis kisasszony. Jó szórakozást.-

Sora az étterem előtt álldogáló Laylához sietett.

-Szia Layla.- mosolygott a lányra. Próbálta enyhíteni a helyzetet. Laylán egy fehér nadrág és egy elegáns piros felső volt. Haja, mint mindig most is le volt engedve.

-Szerencséd, hogy jó kedvemben vagyok. Ma mégis miért késtél?- kérdezte. Hangja nem igazán volt szigorú inkább csak akarta, hogy szigorúnak tűnjön.

-Hát tudod edzettem és kicsit elszaladt az idő. Ne haragudj.- Layla még egy pillanatig szigorúan nézett a szinte már könyörgő lányra, majd elmosolyodott, végül kuncogni kezdett.

-Végülis 15 perc nem a világ vége.- ölelte magához a most már vele nevető lányt.

-Csinos vagy.- dicsérte Sorát, mikor kibontakoztak az ölelésből.

-Ahogy te is.-

-Köszönöm. Most, hogy ezt megbeszéltük induljunk a vacsora időpontja azért esett ilyen koránra, mert úgy gondoltam, hogy utána elmehetnénk vásárolni.- sétáltak az étterembe.

-Jól van.- Az étteremben egy egyenruhát viselő férfi az asztalukhoz vezette őket. Pár percen belül már a rendelésüket is leadták és miközben vártak beszélgetni kezdtek.

-Ma Kalos hívott. Elég furcsa volt. Mintha titkolna valamit, de fogalmam sincs, hogy mit.- kezdte Sora.

-Én sem tudok semmit.- kortyolt üdítőjébe Layla.

-Képzeld Yurival fogok szerepelni a Hattyúk tavában.-

-Ezt Kalos mondta?-

-Pontosan nem. Azt mondta, add egy kis időt, hogy újra összehangolódjunk. Mivel Leon most nincs itt csak Yuri jöhet szóba.- magyarázta elméletét.

-Értem.- Layla agyában kezdett megfogalmazódni a titok, amit Kalos annyira rejteget Sora elől. Úgy döntött még nem szól a lánynak.

Elfogyasztották vacsorájukat, majd vásárlókörútjukra indultak. A két lány igen ismert volt így az autogramosztogatás sem maradhatott el.

4 órával később dobozokkal és szatyrokkal megpakolva várták sofőrjeiket. Layláért előbb odaértek.

-Akkor holnap találkozunk.- ölelte meg Sora.

-Holnap.- Layla egy puszit nyomott Sora arcára, majd beszállt az autóba. Integettek még egymásnak, amíg a kocsi el nem tűnt. Soráért is pár perc múlva megjöttek, és nemsokára már a fürdő felé tartott. Csomagjait Jennyre bízta. Ágyába fáradtan dőlt le. Az elalvással sem volt ma gondja és az  álmok mezejére lépett.