13 fejezet

Már kezdett sötétedni mire visszaértek. Leon kinyitotta Sora előtt az ajtót, majd előre engedte a lányt. Sorának elakadt a lélegzete a csodás látványtól, mely a szeme elé tárult.

A bejárati ajtótól vörös rózsaszirmok vezettek a nappaliba, gyertyák sokasága világította meg a helységet, mely enyhe jázmin illatot árasztott. A plafont vörös színű égők díszítették, mely visszaverődött a gyertya fényébe, ezzel vörös színbe borítva, s erotikus hangulatot kölcsönözve a szobának. 

°      Na… hogy tetszik? – kérdezte a férfi suttogva, Sora füléhez hajolva, aki megborzongott a forró lehelettől. 

°      Ez… ez… gyönyörű. – mondta, miközben a férfi belecsókolt a nyakába, melynek hatására kellemes bizsergés futott végig a lány gerincén.

Leon gyengéden megfogta Sora kezét, aki könnyes szemmel követte a férfit a nappaliban álló étkezőasztalig, ahol már az íncsiklandó falatok várták.  Kihúzva a széket a Leon leültette Sorát az asztalhoz, aki szóhoz sem jutott a meglepettségtől. Az asztaltól vörös rózsaszirmok vezettek a fürdőszobáig és a férfi hálószobájáig, mely szintén jázmin illatú gyertyák díszítettek, mely a lány illatára emlékeztette.

A férfi mosolyogva nézte Sora reakcióját.

°         Úgy látom… nem tudsz megszólalni. – szólalt meg végül Leon, aki végig a lány arcát nézte, melyet csodás fényben világított meg a gyertyák lángjai.

°         Én… nem is tudom, hogy mit mondjak. – szólalt meg végül nagy nehezen.

°         Ne mondj semmit – mondta a férfi, miközben megfogta a kezét. – Csak élvezd az estét. – majd szenvedélyesen megcsókolta.

Hosszan csókolták egymást. Nyelveik lassú táncot jártak, miközben egyre mélyült a csókjuk, végig ízlelve a másik puha és édes ajkait. Leon egyik keze a lány combját simogatták, míg a lányé a férfi inge alatt cirógatta a kemény és izmos hasfalat. Leon keze feljebb csúszott a szoknya alatt, megérintve a lány legérzékenyebb pontját, aki erre felsóhajtott. Sora lassan elkezdte kigombolni a fölsőt, míg a férfi gyengéden masszírozni kezdte. Már kezdtek egyre jobban belefeledkezni, amikor Leon ugyan nehezen, de megszakította a csókot, s kezét is kihúzta a lány alsóneműjéből.

°         Majd… később folytatjuk – suttogta vágytól fűtött hangon a lány füléhez hajolva, miközben még egyszer végigsimított Sora vékony és formás combján, aki ködös tekintettel nézte a férfit. – Előbb vacsorázzunk. – és leült Sorával szembe.

°         Rend… rendben. – mondta rekedtes hangon, miközben a teste még mindig égett Leon érintésétől.

A vacsora alatt, mely fenséges volt, nem beszélgettek, csak egymás tekintetét lesték, mely tele volt szerelemmel, szenvedéllyel és vággyal. Leon alig bírta visszafogni magát, hogy ne tegye magáévá a lányt leborítva az ételt az asztalról, mikor egész vacsora alatt érezte Sora lábát az ágyékánál, s közben lassan és érzékien falatozott, egy-egy falat után körbe nyalva ajkait, mellyel a férfit akarta ingerelni. Látta Leon tekintetén, hogy elérte célját, s megérezvén a férfi kőkemény férfiasságát.

°         Pezsgőt? – kérdezte rekedtes hangon a férfi, miután befejezték a vacsorát.

°         Hm… - nyalt végig érzékien újra ajkain, mikor már az utolsó falatot nyelte le, s lábával tovább ingerelve a férfit. – Igen – dorombolta szexis hangon.

Leon gyorsan felállt az asztaltól, s a konyha felé vette az irányt. Miután kivette a hűtőből a pezsgőt, egy pár percig még a konyhában maradt, hogy átvegye teste felett az irányítást, mely szinte kiáltott a betejesedésért, a lüktető forróságért, mely a lányból áradt. Mikor ez sikerült megtöltötte a poharakat pezsgővel, s visszament a nappaliba, ahol egy újabb meglepetés fogadta. Sora vörös csipkés fehér neműben ült az asztalnál. Lábait az asztalra téve, karjait összefonva a melle alatt, mely szinte kínálta magát a férfi ajkainak.

Leon újra érezte a vágyat az ágyékában. Nagyokat nyelve lépett közelebb a lányhoz, aki érzékien nézett végig Leonon, majd megállapodott a férfi kigombolt ingén, mely látni engedte izmos felsőtestét. Mikor odaért odaadta a pezsgőt Sorának, aki felállt, s szenvedélyesen megcsókolta, miközben testével érzékien hozzádörgölőzött. Ezúttal Sora volt az, aki megszakította a csókot, mire Leon rögtön utána kapott.  Sora viszonozta a csókot, majd kuncogva tolta el magától a férfit.

°           Egészségedre. – mondta a férfinak megemelve a poharat.

°           Egészségedre. – koccintotta poharát a poharához, s keze közben a lány fenekét markolászta, aki az érintésre felsóhajtott, majd apránként kortyolva megitta a pezsgőt.

Leon végig Sora tekintetét fürkészte, aki az utolsó kortynál kis híján félre nyelt, amint egy kör alakú tárgyat érzékelt nyelvével. Kivéve a szájából, letette a poharat az asztalra. Mikor megnézte, hogy mi az, szóhoz sem jutott. Egy csodás szív alakú apró gyémántokkal kirakott gyűrű volt, mely szinte káprázott a lány szemében. 

Leon kivéve Sora kezéből a gyűrűt, megfogta a kezét, s mélyen a szemébe nézett.

°         Hozzám jössz feleségül? – kérdezte, miközben még mindig érezte a vágyat az ágyékában, melyet a lány váltott ki belőle a vacsora alatt, s az iménti incidens miatt.

Sora nem mondott semmit, érzete a férfi vágyát, ezért közelebb lépett, s szenvedélyesen megcsókolta.

°      Igen.  – suttogta két csók között.

Leon örömtől és vágytól ittasan csókolta vissza, majd lassan elkezdte a fürdő felé vezetni Sorát, miközben megszabadította a fehérneműtől, eközben a lány a ruhákat hámozta le a férfiról. Szenvedélyes órákat töltöttek a kádban, melyet később a hálószobában folytattak. Az egész éjszakát végig szerelmeskedték, s az azt követő napot is. Szinte ki sem keltek az ágyból. Nem törődtek senkivel és semmivel, csak egymással. Újra és újra felfedezték egymás testét.

Harmadnap az étkezőben ültek kettesben, és az esküvőről beszélgettek, hogy mikor, hol és milyen legyen.  Negyed órával később Mia, Ken, Anna, May, Rosetta csatlakozott a szerelmes párhoz. Még Steve is ott volt, aki időközben már megbeszélte a dolgokat Sorával, s megegyeztek, hogy barátok maradnak.

°           Hát ez meg? – kérdezte csodálkozva Mia, miközben kezébe vette Sora kezét, amikor észrevette a gyűrűt.

°           Ez… - mosolyogott huncutul a lányra, majd Leonra nézett, aki visszamosolygott rá. A többiek ezen meglepődtek, mert ők még nem látták a férfit mosolyogni.

°           Egy eljegyzési gyűrű – fejezete be a lány mondatát Leon, miközben még mindig Sora tekintetét fürkészte.

°           Egy eljegyzési gyűrű? – kérdezte mindenki döbbenten.

Míg Sora mosolyogva, addig Leon már komolyan bólintott a társaság felé válaszolva a feltett kérdésre.

°         És mikor lesz? – kérdezte izgatottan Rosetta miután magához tért az iménti bejelentéstől.

°         Még nem tudjuk. – mondta boldogan Sora. – Csak annyit, hogy egy éven belül. Nem szeretnénk sokáig várni. – mondta miközben végig nézett a társaságon.

Még sokáig beszélgettek. Eközben Sora észrevette a furcsa pillantásokat May és Steve között, amikor egymásra néztek. Miután megértette, hogy ez mit jelent, boldogan nézte őket. Örült, hogy Steve talált magának valakit, akit újra szeretni tud, s aki talán viszonozza is. Így már talán nem lesz bűntudata amiatt, amit a férfival tett.

Fél évvel később:

Az elmúlt hónapokban Sora és Leon lázasan készülődtek a nagy napra, melyre aznap délután kerül sor. Ez alatt az idő alatt nem sok minden történt a társulatnál. Négy hónappal ezelőtt, miután Dr. Kate engedélyezte Sorának az ugrást, új műsort készítettek, mely szintén nagy sikert aratott. Layla és Yuri két hónappal ezelőtt összeházasodtak. May és Steve is összejöttek, s együtt éltek Londonban. Yume is befejezte az iskolát, s Leonékhoz költözött abba a házba, melyet nemrég vett a férfi egyfajta nászajándékként Sorának, mely egy kisebb villának felelt meg. Alicia másfél hónappal azután, hogy börtönbe zárták, önkezével vetett véget életének, miután rabtársai, kínozták, megalázták, s többször átmentek rajta.

Sora lázasan készülődött Miáéknál. A lányok segítettek felvenni a gyönyörű, selyem, gyöngyökkel díszített, hófehér mennyasszonyi ruháját, mely szabadon hagyta vállát és hátát. A haját csigákba rendezve feltűzték néhány helyen egy-két tincset kiengedve, s enyhén kisminkelték. Mikor ezzel végeztek, a fejére helyeztek a fátyolt, majd végül Sora felvette a fehér kesztyűt, mely a könyökéig ért. Amikor már ezzel is végeztek elindultak a színpad felé, ahol már mindenki ott volt, csak a mennyasszonyt várták. Leon boldogan és izgatottan várta Sorát a pap és Yuri társaságában, akivel időközben rendezték kapcsolatukat. Sora tanúja Layla volt, a koszorúslányok a lányok és Yume volt a gyűrűhordozó.

Leonnak még a lélegzete is elakadt, amikor meglátta a lányt. Még soha nem látta ilyen szépnek, akinek csak úgy ragyogott az arca a boldogságtól, miközben a nászindulóra lassan haladt a férfi felé, hogy végre hivatalosan is szentesítsék a kapcsolatukat. Boldogan nézték egymást miközben elmondták egymásnak az esküt, majd amikor a pap kérdésére igent mondtak, közben egymás ujjára húzva a gyűrűt.

°         Ezennel férj és feleségnek nyilvánítalak benneteket. Megcsókolhatod a mennyasszonyt. – fejezte be a szertartást a pap.

Leon édesen és lágyan megcsókolta Sorát, miközben a többiek tapsoltak és fütyültek. A fogadás is a színpadon volt, melyet gyönyörűen díszítettek fel erre az alkalomra. Sokat táncoltak, nevettek és beszélgettek. Sora és Leon szinte csak egymással foglalkoztak. Épp egy lassú zenére táncoltak, amikor Sora lehúzva magához a férfit a fülébe suttogott valamit, hogy csak ő hallja.

°         Leon… gyereket várok. – mondta, majd a férfi szemébe nézett, aki először döbbenten, majd boldogságtól sugárzó arccal emelte fel Sorát, s megforgatta, majd letéve a nevető lányt forrón megcsókolta, mely szinte perzselte mindkettejüket.

Hét hónappal később Sora egy gyönyörű kisfiúnak adott életet, három évvel később egy kislánynak, rá majdnem két évre ismét egy fiút szült. Sora és Leon nagyon boldogok voltak együtt.

Ritkán ugyan, de voltak kisebb-nagyobb veszekedések. S amilyen hirtelen összevesztek olyan gyorsan ki is békültek, melynek következtében legtöbbször az ágyban kötöttek ki. Míg Sora nyílt volt mindenkivel, addig Leon zárkózott csak a családjának tudott megnyílni, csak velük tudott tiszta szívből nevetni.

Tudták, hogy olyanok, mint a tűz és a víz, mely egymás ellentétei, de ők mégis tökételesen kiegészítették egymást, mert szerették a másikat. S ha valakit tiszta szívből szeretünk, akkor olyannak fogadják el amilyen.

Vége