6. fejezet

Már vagy egy órája kocsikáztak. Az autóban a csend uralkodott. Sora is inkább az ablakon át, nézte a tengert és az elsuhanó fákat. �Vajon mi járhat Kalos fejében? Még engem sem avatott be. Ez pedig nem jellemző rá. De Sora valami mesésen néz ki ebben a ruhában. Mintha direkt ingerelni akarnak evvel az öltözékkel. A kis pimasz mikre nem vetemedik.� Leon gondolat menetét a kocsi megállása megzavarta. Kitekintett az ablakon és mit látott? Egy gyönyörű házat. - Főnök mi ez? Miért hozott minket ide? - Igen Kalos mienk hoztál ide minket? Azonnali magyarázatot követelek! - Jól van emberek nyugalom! A dolog nagyon egyszerű. Mivel Sora már attól is zavarban van, ha a te, közeledben van Leon fiam azokban a bizonyos jelenetekben, ezért úgy gondoltam, hogy jobb lenne, ha először megszoknátok egymás közelségét és az sem ártana, ha összehangolódnátok. Ezért úgy döntöttem, hogy az elkövetkező 1 hónapban itt fogtok lakni mind a ketten. - De miért ilyen távol a várostól. - Azért, hogy semmi se zavarjon benneteket. Itt nyugodtan tudtok gyakorolni a ház mögött, van egy edző terem igen jól felszerelve. Meg egyébként is mi mást akartok: gyönyörű erdő, csodálatos kilátás a tengerre, nyugalom, békesség � �Ja persze! Csak addig lesz itt nyugalom, míg Leon el nem kezd megint szemétkedni.� Futott át Sora agyán. �Milyen jó lesz itt nekünk. Most aztán Sora Naigino nem tudsz elfutni előlem.� Gondolta Leon. � Na emberek minden héten hozatok nektek elegendő ételt, italt, ha van bármi kívánságotok, akkor telefonon elértek. Szerintem, ma ne próbáljatok már, inkább ismerkedjetek a házzal, rendezkedjetek be. Azzal Kalos érzékeny búcsút vett a párostól. Sora és Leon bementek a házba és feltérképezték a terepet. A ház belülről is valami meseszép volt. Egy teljesen felszerelt konyha, mellette egy kisebb étkező, nappali. Az emeleten volt két hálószoba, amit a fürdőszoba választott el. Minkét szobából nyílt ajtó a fürdőre. A sztár páros szépen berendezkedett a maga saját kis szobájába, majd lementek a konyhába harapni valamit. Szerencsére volt választék bőven. Végül is elég már elég későre járt az idő, így elmentek lezuhanyozni. Igen ám, de itt volt a bökkenő. Sora vette a köntösét és a kék selyem hálóingjét és belépet a fürdőbe. Hirtelen Sora arc színe vörösre váltott mikor meglátta, Leont egy száltörülközőben, ami alig takart valamit, hosszú ezüst haja pedig hozzá tapadt vizes kidolgozott testéhez. - Bocsánat nem tudtam, hogy bent vagy! Majd később visszajövök. � Sora már éppen elhagyni készült a helységet mikor egy erős kéz visszarántotta. - Nem kell elmenned. Én már úgy is végeztem, de ha akarod, szívesen előkészítem neked a fürdőt, és utána megmosom a hátad. � Leon felemelte Sora fejét, hogy a szemébe tudjon nézni. A lány szinte egész testében remegett, de ő maga sem tudta, hogy a félelemtől vagy Leon közelségétől. - Köszönöm nem kell. Már nagylány vagyok és egyedül is meg tudok mosakodni, de azért köszönöm e felajánlást � azzal kibontakozott a férfi öleléséből � és kérlek, most hagyj magamra. Köszönöm! A francia Halál Isten igaz vonakodva, de elhagyta a helységet. A két artista fejében csak úgy kavarogtak a gondolatok. �Mégis mit képzel magáról ez a kis liba? Csak úgy bejön és utána meg játssza az angyalt. De Istenem mit nem adtam volna, ha láthattam volna a meztelen testét. Ez nem lehet igaz ez a lány, megőrjít!� Azzal befeküdt az ágyába, ami kis csillapodást nyújtott vágyainak. Eközben a víz fátyol alatt egy japán lánynak szintén nagy fejfájást okoztak gondolatai. �Már megint. Miért teszi ezt velem? De most valami furcsa érzés kerített hatalmába, amikor magához húzott. Egyben volt félelmetes és mámorító is. Azt hittem elalélok a karjaiban, és az a látvány� Nem Sora! Csak ki akar használni. Csak a feladatodra kell koncentrálnod, semmi más nem lényeges. De azaz érzés nem tudom mi lehetett, de nagyon kellemes volt.� Azzal drága főhősnőnk is elhagyta a fürdőt és eltette magát holnapra. Eközben a színpad szelleme morfondírozott: - Jaj, jaj! Hiába küzdötök az érzéseitek ellen, akkor is az előbb vagy utóbb a felszínre fog törni. De ez az értelmetlen harc, amit önmagukkal vívnak a végén mindent tönkre, tesz. Azt hiszem, ha nem fognak a dolgok javulni, akkor közbe kell avatkoznom. Folyt. Köv.