- Leon, kérlek vigyázz rám! – majd szenvedélyesen megcsókolta a megszeppent férfit.
- Sora tényleg akarod? – kérdezte Leon mikor levegőhiány miatt szétváltak ajkaik.
A lány nem válaszolt inkább lehajolt és ismét megcsókolta szerelmét. Leon átkarolta Sora derekát és magához húzta, és lassan lefektette szerelmét a rózsaszirmok rengetegébe. Egy pillanatra megszakította a csókot, olyan látvány tárult elé mire nem számított. Sora haja szétterült az ágyon, a gyertyák fénye meg valami földöntúli ragyogással körbevették a lányt. Az artistakirály sok mindent látott életében és még annál is több nővel volt már dolga, de eddig még egyik sem tudta annyira megbabonázni, mint az a teremtés, aki most készül odaadni magát a Halálistennek. Sajnos nem tudott sokáig gyönyörködni a látványban, mert az angyal karjai nyúltak felé és úgy hívogatta a szeretett démonját. Leon, mint a megbabonázott hajós, kit egy szírén vezet a végzete felé úgy engedelmeskedett a férfi az ó szirénjének hívogató szavára.
Leon nem bírt betelni Sora gyengéd csókjaival, de a vágy és a levegőhiány miatt egyre gyakrabban szakította félbe a számára oly gyönyörű tevékenységet. De nem csüggedt emiatt, mert rögtön birtokba vette a lány nyakát, amin ott is hagyta szerelmének pecsétjét, de ezt Sora egyáltalán nem bánta. Ő is egyre jobban beleélte magát szerepébe és lassan vetkőztetni kezdte szerelmét. Közben apró ujjaival meg-megérintette Leon kidolgozott felsőtestét. Mikor sikeres eltávolította az inget, a férfi vállát halmozta el gyengéd csókjaival. Leon bőrét szinte égette az a gyengédség, amit a lány nyújtott neki. De a férfi sem volt tétlen. Lassan fejtette le Soráról a selyem hálóinget, így a lány formás melleit kezdte egy csókjaival elhalmozni, közben kezével a kedvese oldalát simogatta. Során kellemes bizsergés futott keresztül, melynek következtében egyre mélyebbeket kellett lélegezni. Leon keze már a lány belsőcombját simogatta, majd lassan a falatnyi alsóneműn keresztül elkezdte kényeztetni az angyal szeméremajkait, végül azt a falatnyi „határt” is eltávolította kedveséről, és úgy folytatta a kényeztetést.
Sora egy kicsit megijedt mikor megérezte magában kedvesének két ujját is. Leon felnézett a lányra és látta benne a félelmet, ezért abbahagyta eddigi tevékenységet.
- Sora most még abba tudom hagyni, ha mégis meggondoltad magad.
- Nem, nem gondoltam meg magam csak egy kicsit félek. Félek a fájdalomtól.
- Nyugodj meg! Ne idegeskedj! Csak el kell lazulnod, akkor nem lesz semmi baj – majd gyengéden, de érzelem dúsan megcsókolta a lányt.
Ebből a csókból sora, mintha erőt és bátorságot merített volna és megszabadította a férfit a felesleges ruhadarabjaitól. Most már mind a ketten úgy voltak ott, ahogy Isten megteremtette őket. Leon kíváncsi kezei ismét felfedező útra indultak és meg is találták a lány legelrejtettebb pontját. Sorának még mindig szokatlan volt, azaz érzés, amit a férfi nyújtott neki de egyben kellemes is. Már azon kapta magát, hogy többet akar a férfiból, már nem voltak elegek az ujjai, ahhoz, hogy vágyát kielégítsék. Leon gyorsabbra fogta a tempót és a hatás nem maradt el, mert Sora egy halkabb sikítás következtében a csúcsra jutott és csak fáradtan pihegett a férfi alatt. Egyszerűen nem tudta felfogni, hogy ilyen boldogság is létezik.
Leon egy pillanatra felállt és az éjjeli szekrény fiókjából kivette az óvszert, és úgy látta jónak, hogy azt a lánynak kéne feltennie. Sora készségesen engedelmeskedett a kérésnek. De mivel Sorának ez volt az első ilyen művelete elég sokat nevettek. Majd Leon mélyen a lány szemébe nézett és minden érzelmét beleadva megcsókolta, majd a lány nyakát vette célba, amit intenzíven szívni is kezdett. Végül beleharapott a selymes bőrbe, mire a lány hatalmasat sikkantott. Sora már csak azt érezte, hogy Leon egy pillanatra abbahagyott mindenféle tevékenységet, majd elkezdett mozogni a lányban. Sorának ekkor esett le, hogy a harapás csak figyelem elterelés volt, arról a fájdalomról, amitől annyira félt ezért hálásan mosolygott a férfira. Leon is örült neki, hogy kedvesét mosolyogni látja.A férfi egyre gyorsabbra vette a tempót egyszerűen nem tudott betelni a lánnyal. Sorára pedig sorra törtek rá a gyönyör hullámok, de hirtelen jött ötlettel vezérelve fordított a felálláson és maga alá gyűrte a férfit. Majd onnantól kezdve csak az ösztöneire hallgatott és lassan elkezdett körözni csípőjével, amivel sikeresen kicsalt párjából egy férfias nyögést. Sora tovább folytatta tevékenységét egyre gyorsabban, Leon pedig a lány ugrándozó melleit vette célba kezével, azzal próbálta lenyugtatni őket. Mikor már érezte, hogy mindjárt átlépi a gyönyör kapuját hirtelen felült és megcsókolta szerelmét. Sorának hirtelen fennakadtak a szemei mikor a férfi mélyebbre hatolt benne, de viszonozta a csókját. Pár másodperccel később egy boldog női és egy erőteljes férfi kiáltása töltötte be a környéket.
A két fiatal erőtlenül feküdt egymás mellett. Leon egy pillanatra kiment a fürdőbe, rendbe szedni magát, majd visszatért kedvese ölelő karjai közé.
- Szeretlek Leon! És köszönöm.
- Én is szeretlek. De ne köszönd, mert én tartozom hálával azért, hogy vagy nekem! – majd utoljára megcsókolták egymást, mielőtt átléptek volna az álmok birodalmát, ahol újra átélték azt a gyönyört, mint az előbb.