8. fejezet

M�g Leon az iskola udvar�n a h�es�sben, t�volba r�ved�, hom�lyos tekintettel gondolkozott, a ment� be�rt P�rizs legjobb k�rh�z�ba. A ment�s�k gyorsan, minden teket�ria n�lk�l kih�zt�k Sor�t a hord�ggyal, �s befel� szaladtak vele. A l�nyon m�r l�legeztet� maszk volt, ugyains az �t sor�n Sor�nak t�bbsz�r le�llt a l�gz�se. Yuri a ment�s�k mellett szaladt, s agg�dva n�zte a s�padt, gy�ny�r� l�nyt. Tiszt�ban volt vele, hogy Leon is a l�nnyal akart j�nni, de m�gis ezzel nem foglalkozott �gy agg�dott. �s senki nem �llt n�la k�zelebb Sor�hoz. Ahogy be�rtek az �p�letbe a l�nyt a m�t�be vitt�k, de neki kint kellett maradnia. Idegesen, agg�dva r�tta a folyas�t, �s nem tudott gondolni semmi m�sra, csakhogy Sora ott bent fekszik, �s az �let��rt k�zd. Nem tudta volna, mit tesz, ha a l�nynak baja esik. Tudta, hogy fel kellene h�vnia a l�ny sz�leit, de a keze remegett a telefonon. Eltette, de megfogadta, hogy amint tud valamit a l�nyr�l felh�vja �ket. Egy pillanatra sem tudott le�lni. Az �r�k teltek. �pol�k, orvosok szaladtak el mellette, de senki nem mondott semmit. V�g�l le�lt egy sz�kre, �s a kez�be temette az arc�t. S�r�s fojtogatta, s lassan elszabadultak az els� k�nnycseppek a j�gk�k tekintetb�l. Ott, az iskol�ban nem tehette, �m most k�ptelen volt visszatartani. Sora ir�nti aggodalm�nak nem voltak hat�rai. L�tta, amint betegek, s �pol�k mennek el el�tte, �s mind sz�nakozva n�zetttt r�, de �t nem �rdekelte. Nem volt ott vele senki. Senki, aki valami b�ztat�t tudott volna mondani neki. Maga el�tt l�tta, ahogy Allan el�sz�r majdnem meg�lte, majd megpr�b�lta meger�szakolni a l�nyt. L�tta, ahogy Leon vad d�hvel vetette r� mag�t a f�rfira. Pont olyan volt, mintha... a s�r�s ellen�re halv�nyan elmosolyodott. Bar�tja ez alatt a h�rom h�nap alatt, szinte a testv�r�v v�lt. �m arr�l, hogy Sor�t �gy v�delmezze, ennyire szeresse, m�g miatta sem tudott lemondani. Nem tehetett r�la, de Sora NAegino �lete legfontosabb szem�ly�v� v�lt. Arca elkomorult, s k�nnyei �j�lt er�vel t�rtek vissza. L�tta maga el�tt, ahogy a gesztenye sz�n� szemp�rb�l kiveszik a t�z, az �let �s a f�ny. Zokog�s r�zta meg. Ki seg�thetett volna neki ebben a percben? Hirtelen egy �ce�nk�k szemp�r sejlett fel el�tte. Igen. � az egyetlen, aki meg tudja most nyugtatni. � mindig nyugodt tud maradni, �m m�gis biztos volt benne, hogy ebben a pillanatban m�g � is elveszten� j�zan nyugalm�t. �jra remeg� kez�be vette a telefonj�t, �s t�rcs�zott.

- Tess�k, Layla Hamilton!- sz�lt bele egy l�gy n�i hang, amire kicsit megnyugodott.
- Layla!- ny�gte bele a telefonba Yuri.
- Yuri! Szia! Mi van veled?- k�rdezte vid�man.- �s Sora?
- R�la van sz� Lalya.- suttogta a f�rfi.- Itt �l�k a k�rh�zban. Sora... a m�t�ben van... haldoklik.
- Mit besz�lsz?- ki�ltott fel a l�ny idegesen.- Yuri ez nagyon rossz vicc. L�gy olyan kedves �s hagyd abba!
- Ez nem vicc Layla.- suttogta Yuri, mik�zben a k�nnyei �j�lt er�vel indultak meg.- Sora nagyon rosszul volt, amikor behozt�k. A ment�ben t�bbsz�r �jra kellett �leszteni.- csuklott el a hangja.- �s azonnal a m�t�be vitt�k. �jabb gyilkoss�gi k�s�rlet.
- Istenem.- zokogott fel Layla.- �s, hogy van?
- Nem mondanak semmit.- ki�ltott k�ts�gbeesve Yuri �s felpattant.- K�rlek h�vd fel a sz�leit, �s gyertek ide!
- Persze. Azonnal.- s�rta a l�ny.- Yuri, ha van valami k�rlek h�vj fel!
- Persze.- majd letette a telefont. Layla hat�rozott nyugalommal fogja int�zni a dolgokat, ha megnyugodott egy kicsit. Hirtelen esz�be jutott Leon. Biztos nagyon agg�dhat, de a hely�t ebben a pillanatban semmi p�nz�rt nem adta volna �t neki. Tudta, hogy fontos neki Sora, �gy nem akarta k�ts�gek k�z�tt hagyni a legjobb bar�tj�t, m�gis vele volt a legnehezebb besz�lnie ebben a pillanatban. Hirtelen egy �pol�n� �llt meg el�tte.
- Mr. Killien?- k�rddezte l�gyan a n�, mire Yuri b�lintott.- Miss Naegino neh�z m�t�t�, �s m�g nehezebb napok el� n�z, ha t�l�li a m�t�tet.
- Mi az, hogy ha t�l�li?- ugrott fel Yuri indulatosan.- Maguk az�rt vannak, hogy megments�k az embereket. Tegy�k a dolgukat �s ments�k meg Sor�t, k�l�nben kezeskedem, hogy ez az eg�sz k�cer�j romba d�lj�n.- ki�ltotta.
- Tudom, hogy most ideges Mr. Killien, de meg kell �r�znie a hidegv�r�t!- mosolyodott el gyeng�den a n�.- A kisasszonynak bels� v�rz�se van, amit azonnal el kell �ll�tanunk. Ez�rt sz�ks�ges a m�t�t, ami rendk�v�l komplik�lt. Valamint fels�fok� t�d�gyullad�sa van, �s ki fog sz�radni. �rtse meg uram, mindent megtesz�nk, de a kisasszonyon is sok m�lik. Tal�n az seg�tene a legjobban neki, ha valaki aki nagyon fontos neki, itt lenne.
- �rtem.- roskadt vissza a f�rfi. P�r �r�val k�s�bb egy feh�r koszt�mbe �lt�z�tt fiatal l�ny sietett fel�.- Layla! Sora �let- �s hal�l k�z�tt lebeg.
- Nem lehet.- suttogta a l�ny, mik�zben krist�lyos k�nnycseppjei megindultak �ce�nk�k szemeib�l.- Yuri csin�lnunk kell valamit. �n nem tudok itt �lni �s v�rni.
- Fel kellene h�vnom Leont, de nem tudom, hogy mondjam meg neki, hogy a partnere haldoklik.- temette a kez�be arc�t.
- Sora sz�lei m�r �ton vannak.- mondta a l�ny.- Felh�vom Leont!- mondta hirtelen elhat�roz�ssal, �s elvette Yuri telefonj�t.- Elv�gre m�gis az �n unokatestv�rem.- majd t�volabb vonult.
- Yuri!- sz�lt bele egy ideges f�rfihang.- Yuri, mi van Sor�val?
- Leon! Layla vagyok.- sz�lt bele hat�rozottan.- Yuri, most nincs olyan �llapotban, hogy besz�ljen veled. Leon! Sora haldoklik. Nagyon kev�s az es�lye, hogy t�l�lje.- s�rta el mag�t a v�g�re Layla.
- Az nem lehet.- suttogta Leon.- Az nem lehet!- ki�ltott fel, majd hangja elcsuklott.- Layla! Mond, hogy nem igaz! Sora nem halhat meg!
- Fontos neked.- mosolyodott el a k�nnyez� l�ny halv�nyan.- Tudtam, hogy az lesz. Sora rendk�v�li artista, egy fantasztikus n�, �s egy elragad� szem�ly. De ha elvesz�ted, olyan f�jdalmat fogsz �t�lni, mint soha. A D�mon f�jdalma a legnagyobb. De higyj benne Leon! Seg�ts neki, hisz te vagy a partnere! Mentsd meg �t!- k�rte k�rtd�gbeesve.- Ha �ltozik valamit az �llapota felh�vlak.

Leon, ahogy lerakta a telefont, �gy ahogy volt kimelegedve, edz�ruh�ban kiszaladt a teremb�l. Ki a kinti s�t�ts�gbe, a hidegbe. A h� szakadtalanul hullott. De � nem �llt meg. A hatalmas kerten �t, a tujaf�k k�z�tt, a r�zsabokrokon t�l, a sz�k�k�thoz ment. L�m ez a jeges v�z m�g most is benne csorgott. Pont olyan monoton lass�s�ggal, mint mindig. Semmi nincs ami felkorb�csoln�, semmi nincs, ami �letet vinne bel�. Ez lesz az � sorsa is. A partnere haldoklik. Az egyetlen, aki kikapcsol�d�st, �lvezetet ny�jtott neki, az �let minden ter�let�n. Sora Naegino volt az egyetlen, aki nem cs�szott le mell�le. AZ egyetlen, aki olyan magass�gokba emelkedhet, mint senki. Az egyetlen, akivel sz�rnyalhat. A h� krist�lytiszt�n, �rtatlan sz�ps�ggel t�ncolt a vid�ken. Csak n�h�ny l�mpa �gett a kertben, ezzel egy kis f�nyt adva, �m hamarosan azok is elaludtak, s Leon az �j s�t�ts�g�ben n�zte a tiszt�n hull� pelyheket. Angyalok k�nnyei. Futott �t a f�rfi agy�n. Angyalok s�rnak. Siratnak egy D�mont. � igen. D�monhercegn�. Most t�ged sirat minden Angyal. Leon �rezte, amint a szem�t valami k�l�n�s hom�ly bor�tja be. Szeretni? Mit jelent szeretni? Hogy valaki olyan szinten k�v�nja a m�sikat, hogy az m�r nem emberi? Hogy minden percet az �gyban t�ltene vele, hogy k�zben �jra- �s �jra a mag��v� tegye? Hogy �lvez vele mindent? Hogy szereti n�zni, amint �lvez, nevet, mosolyog, �s a harag vill�mai cik�znak a szem�ben? Hogy a trap�zokon egy�tt sz�rnyal vele? �s hogy most �gy agg�dik, hogy az elviselhetetlen? Nem. A szerelem csak f�jdalmat okoz. �s az, akit szeret �r�k�s vesz�lyben lenne mellette. De m�gis, ebben a pillanatban �gy �rezte, ak�rmit megtenne az�rt, hogy � �ljen. Ak�r a saj�t �let�t is fel�ldozn�. �jra megjelent el�tte az a pillanat, amikor az ablakon kin�zett, �s l�tta Sor�t a h�ba esni. A l�ny magatehetetlen, �s gyenge volt. Ahogy l�tta Allant f�l� magasodni, iszonyatos d�h ker�tette a hatalm�ba. Ha Sora nem lett volna olyan rosszul, biztos, hogy meg�li a f�rfit. �m a l�ny haldoklott. �rezte, ahogy a karjaiban egyre gyeng�bb, ahogy az �let lassan elsz�ll bel�le. M�gsem akarta feladni. Soha nem akarta feladni. �gy �rezte, mintha az � akarat�t�l f�ggne, hogy a l�ny k�zdj�n. �rezte, �rezte Sora minden l�legzetv�telet, b�r messze volt t�le. �rezte, ahogy k�zd az �let��rt. �rezte, ahogy minden csepp �leterej lassan elhagyja. "- � kicsi Sora, harcolnod kell! K�rlek! T�maszkodj r�m, ha m�r �gy �rzed nem b�rod! �n adok neked a saj�t er�mb�l, csak ne add fel! Sora k�rlek!- majd az �g fel� emelte a tekintet�t.- Te, aki l�tsz, �s hallasz mindent! Hozz�d sz�lok. Egy D�mon k�ny�r�g a Te seg�ts�ged�rt! Mind azt, mi a te kegyelmedb�l nekem jutott, had adjam �t neki! Mentsd meg �t! Nem akarhatod, hogy � meghaljon! V�gy el t�lem, amit csak akarsz, de �t hagyd meg nekem! Ha val�ban l�tezel, k�m�ld meg Sora �let�t! Angyalok, kik a Te oldaladon vannak, ne hadj�tok meghalni a D�monhercegn�t!- �rezte, amint egy k�nnycsepp utat t�r mag�nak, s elmosolyodott.- L�tj�tok, egy D�mon k�nnye! Nem volt m�g egy olyan szem�ly, aki ennyit jelentett volna nekem. Ne hadj�tok, hogy elmenjen! Seg�ts nekem Istenem, a D�monherceg a f�jdalmak pokl�t j�rja!- ki�ltott fel mag�ban." Hirtelen egy gyeng�d �rint�st �rzett a karj�n. Gyeng�d, de hat�rozott �rint�st. Azonnal h�tra kapta a fej�t. Egy gesztenye szemp�r lebegett el�tte. A tekintete t�zben �gett, s r�mosolygott. Sora- villant �t az agy�n. Majd a k�p elt�nt a szeme el�l. Az �rz�ki gesztenye tekintet helyett szembe n�zett, egy csaknem �ttetsz� ez�st szemp�rral, ami melegen mosolygott r�.

- Tudom, hogy most f�j.- suttogta Sophie.- Sora ezalatt a k�t h�nap alatt nagyon fontos lett neked, csak�gy, mint nekem.
- Igen fontos sz�momra.- n�zett a l�nyra, mik�zben le�lt a sz�k�k�t perem�re.- Mond Sophie, mi�rt kell ennyit szenvednie az embernek, ha...
- Ha szerelmes?- mosolygott r�.
- Nem Sophie.- r�zta a fej�t.- �n soha nem lehetek szerelmes. Ezt m�r megbesz�lt�k. Sora csak fontos nekem. T�ls�gosan. A partnerem. Egyetlen partnerem sem volt ilyen fontos sz�momra. M�rm�r szeretem.- nevetett fel er�ltetetten.- De a szerelem m�s dolog. Mi�rt �ll ennyire k�zel a sz�vemhez?- fakadt ki.- Nem akarom, hogy meghaljon.
- Sora er�s, Leon.- mondta Sophie, mik�zben b�tyj�t �t�lelve k�nnyezve.- T�l fogja �lni. Sora Naeginot, nem gy�zheti le egy ilyen senki, mint Allan Calder. Leon! Te vagy a partnere, mi�rt nem vagy h�t ott?
- Sor�nak, most a csal�dj�ra van sz�ks�ge.- r�zta meg a fej�t a f�rfi.- Nem r�m. Nem valami idegenre, akivel lefekszik. Nem Sophie, �n nem vagyok senki az �let�ben.
- A partnere vagy. Szeret t�ged. Fontos vagy neki.- �llt fel a l�ny, b�r k�nnyei m�g mindig folytak.- Menj! Indulj azonnal! Seg�ts neki! Addj az er�db�l, �s ny�jts neki t�maszt! Sz�ks�ge van r�d! Akkor meg mit �llsz itt, te idi�ta fafej� tusk�? Menj �s mentsd meg! Mentsd meg, mintha a trap�zon lenn�tek! Mint, ahogy el�sz�r kaptad el, amikor zuhant!- majd felzokogott.- Te vagy az egyetlen, aki elt tudja kapni, ha zuhan!
- Igazad van!- pattant fel a f�rfi, mire Sophie odaadta neki a hossz� fekete kab�tj�t.- Mihez kezden�k n�lk�led hugi!- h�l�kodott.
- Csak mentsd meg �t!- mosolyodott el k�nnyein kereszt�l.
- Meglesz.- majd egy k�nnyed mozdulatt �tugrott a r�csozott ker�t�sen. Kint egy fekete limuzin v�rta. Sophie mindenre gondolt. Besz�llt.- A k�rh�zba, de azonnal.

Az aut� gyorsan haladt az �jszakai s�t�ts�gben, de m�gsem annyira gyorsan, mint ahogy Leon szerette volna. A kinti f�nyeket n�zte, de szemei el�tt nem az volt. Sora zuhant. Egyre m�lyebbre a t�tong� s�t�ts�gben. Ha a l�ny t�l�li ak�rmit megtesz, hogy boldog lehessen. Amikor a t�voli j�v�j�be akart n�zni nem l�tott m�st csak s�t�ts�get. Nem tudta elk�pzelni Sora n�lk�l az �let�t. Maga el�tt l�tta a l�ny hat�rozott tekintet�t. Nem f�lt semmit�l. Szembe sz�llt ak�rkivel, m�gis... neki is sz�ks�ge volt egy t�rsra. Sz�ks�ge volt a partner�re, mint ahogy Leonnak is r�. Nem k�zdhet meg egyed�l mindennel. Csak egy�tt tudnak igaz�n magasra sz�rnyalni. Csak egy�tt k�pesek el�rni a csillagokat. �rezte... �rezte, amint Sora �t h�vja. Mag�hoz h�vta, sz�ks�ge volt r�. T�z perccel k�s�bb m�r a k�rh�z bej�rati ajtaj�t v�gta ki. Mindenki megd�bbenve n�zett ut�na. A n�k olvadozni kezdtek, de �t nem �rdekelte. Jeges hat�rozotts�ggal tartott a c�lja fel�. Nem sok� egy m�sik folyas�ra �rve megl�tta Yurit �s Layl�t. A p�rosra felkapta a fej�t, majd a F�nix felpattant, �s Leon nyak�ba ugrott. Abban a pillanatban eleredtek a k�nnyei. Leon �lelte m�g egy kicsit szeretett unokah�g�t, majd eltolta mag�t�l, �s m�lyen az �ce�nk�k szemp�rba n�zett.

- Hogy van?- k�rdezte Leon rekedten.
- Meg kellett m�teni.- suttogta m�g mindig k�nnyezve.- Bels� v�rz�se volt. De a m�t�t befejez�d�tt olyan f�l �r�ja. Az intenz�ven van, �s az orvosok nem hiszik, hogy meg�ri a reggelt.- t�rt fel bel�le a zokog�s.- Leon, mentsd meg �t!
- �g�rem!- mondta a f�rfi hat�rozottan, �s elment a l�nyt�l. Elment Yuri el�tt. A f�rfi r�emelte k�nnyes tekintet�t, majd b�lintott.

Nem sokkal k�s�bb bel�pett Sora szob�j�ba. Senki nem �ll�totta meg terv�ben, �m ahogy bel�pett, szinte megdermedt. G�pek hangos csipog�sa jelezte, hogy Sora m�g �letben van. �m minden a megszokottn�l lassabb volt. Leon sz�ve megremegett, ahogy k�zelebb l�pett. Sora arc�n egy maszk volt, ami garant�lta a folyamatos oxig�n bevitelt, de csak am�g a l�ny azt akarta. Leonnak errre a gondolatra elszorult a torka. Egy ilyen �leter�s, fiatal, k�l�nleges, �s gy�ny�r� l�nynak m�g sok�ig kell ragyognia. Oda�llt a l�ny mell�. Szinte �rezte a forr�s�got, ami Sor�b�l �radt. M�g mindig l�zas volt. De � az�rt j�tt, hogy visszahozza, nem pedig az�rt, hogy sajn�lja. Hogy sajn�lja �t, vagy ak�r mag�t. Szemeiben hideg elsz�nts�g �lt. A D�moni, aki volt jegesen elmosolyodott, �s a l�ny f�l� hajolt.

- J� est�t D�monl�ny!- hangja jegesen csengett a kedves bec�z�s ellen�re.- N�zd csak, ilyennek kellene lenned? Sora Naegino, soha nem gondoltam, hogy ilyen gyenge vagy. Gyer�nk Sora! Mutasd meg, hogy er�s vagy! Mutasd meg, hogy er�sebb vagy, mint minden m�s! L�tni akarom a D�mont!- majd k�zelebb ment, �s megfogta a l�ny kez�t.- Sora!- v�ltott l�gyabb hangra, �s a l�ny kez�t a kab�tja al� cs�sztatta, a sz�v�re.- �rzed ezt? �rted dobog Sora! Minden alkalommal, amikor a k�zeledben vagyok �gy ver a sz�vem. �s egyszer�en meg�r�tesz! Azt akarom, hogy velem rep�lj! Sz�rnyalj velem!- k�rte.

Hirtelen Sora sz�vver�se gyorsulni kezdett. Leon ijedten kapta arra a fej�t. A g�pek hangos csipog�ssal jelezte, hogy a l�ny �llapota fokozatosan... javul. Leon egy megk�nnyebb�lt s�hajt engedett el. Ajkai l�gy mosolyra h�z�dtak. "- Ez az kisl�ny! K�zdj!- gondolta boldogan." Hirtelen �rezte, amint a mellkas�n l�v� k�z lassan megmozdul. H�trborzongat� �rz�s lett �rr� rajta. �rezte Sor�t. A l�ny szemh�ja megrebbent. Leon sz�ve nagyot dobbant, �s �jra szembe tal�lta mag�t egy t�zben �g� gesztenye szemp�rral. A l�ny m�g gyenge volt, de egy reszketeg s�hajt engedett meg a l�legeztet� m�g�l, majd k�h�gni kezdett. Leon azonnal levette r�la a maszkot. Sora lassan elmosolyodott. Olyan gyeng�den, ahogy Leon m�g nem l�tta soha. A f�rfi sz�ve reszketni kezdett, �s mintha a s�r�s �s a nevet�s egyszerre szakadt volna fel bel�le, fels�hajtott. Egyetlen k�nnycsepp t�rt utat mag�nak az ez�st tenger m�lys�g�b�l. Sora megd�bbenve n�zte partnere krist�lytiszta k�nnycseppj�t, ami miut�n v�gig haladt a sz�p m�rv�nyarcon, meghalt a k�v�natos ajkakon. Sora felemelte a kez�t, �s puha ujjaival v�gigsim�tott a f�rfi ajkain. Leont hihetetlen boldogs�ggal t�lt�tte el ez az apr�, m�gis olyan szeretetteljes mozdulat, hogy ell�gyult a sz�ve. Lehajolt a l�nyhoz �s m�lyen a szem�be n�zett.

- Mert Te vagy az egyetlen, aki el tud kapni, ha zuhanok!- suttogta Sora.