2. rész

Soranak még a lélegzete is elakadt, amikor kinyitotta a szemét és meglátta azokat a hihetetlenül gyönyörű szemeket. A férfinak hosszú, sötétbarna haja, mely enyhén tépett volt a lapockájáig ért. Férfias és vonzó arca, fekete szemek, telt és csókolni való ajkak. Sora már a gondolatra is beleremegett, hogy ajkai a férfi száját érinti, aki sportos és arányosan izmos testtel rendelkezett, melynek érintésétől ujjai bizseregtek. Hosszan kutakodtak a másik tekintetében, míg a lány ki nem bontakozott az öleléséből. ° Elnézést! – nyögte ki nagy nehezen, s egy percre sem bírta levenni róla szemét. Újra és újra végignézett rajta, míg meg nem állapodott a szemén, mely szinte megbabonázta Sorat. ° Nem történt semmi. – mondta szexi mosollyal az arcán, miközben ő is Soran legeltette tekintetét és nagyon is tetszett neki a látvány. A férfin egy fekete farmer volt fehér inggel, mely középig ki volt gombolva, így megmutatva kidolgozott felsőtestét. Sora ujjai ismét bizseregtek. Alig bírta megállni, hogy meg ne érintse. ° Mennem kell! – hátrált egy lépést a lány. – Még egyszer elnézést! – majd otthagyta a férfit, aki mosolyogva nézett utána, míg el nem tűnt a szeme elől. Sora amint hazaért felment a szobájába, majd becsukva maga mögött az ajtót nekidőlt. „Micsoda férfi” gondolta magában a lány. S ajkán apró mosoly jelent meg, mert most először fordult elő, hogy nem Leonra gondolt. Az elmúlt hónapokban számtalan alkalommal találkozott férfiakkal, abban a reményben, hogy így sikerül elfelejtenie őt. De egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Viszont most… tudta, hogy többet nem találkoznak, mégis boldog volt. Ellökte magát az ajtótól, majd levette a vékony bőrkabátot és bement a fürdőbe, hogy egy hosszú és forró fürdőt vegyen. Egészen addig áztatta magát, míg a víz le nem hűlt. Kiszállva a kádból megtörülközött és felvette a világoszöld selyem hálóinget, mely a bokájáig ért, s amelynek dekoltázsa és háta mélyen ki volt vágva. Azon nyomban elaludt, amikor ledőlt a puha és kényelmes ágyra. Mindeközben Leon a szobájában ült és olvasott. Legalábbis próbált. De nem tudott koncentrálni a könyvben leírtakra, mert minden egyes alkalommal az örömtől és tüzes szenvedélytől csillogó meleg gesztenyebarna tekintet kúszott elé, melyhez egy karcsú, formás és érzéki test is párosult. Szinte maga előtt látta, ahogy újra és újra ajtót nyit, s neki minden egyes alkalommal elakadt a lélegzete, amint megpillantja Sorat. Érzékeit elbódítja az érzéki jázmin illat, mely a lány felől árad. S a vágy újult erővel tört rá, hogy mellette legyen, megölelhesse, csókolhassa, hogy megízlelje minden egyes porcikáját. Letéve a könyvet az ablakhoz sétált és a fogyó holdat nézte. ° Sora! – suttogta maga elé a férfi, mert a hold helyet is a lány gyönyörű arcát látta, amint érzékien mosolyog rá. Dühös volt magára, amiért így érez, hisz eddig sikeresen elfojtotta az érzéseit. Ennek köszönhetőn barátként, testvérként tekintett rá. Tudta, hogy Sora másként érez iránta, de nem foglalkozott vele. A lány és önmaga érdekében. Nem akarta újra átélni azt a fájdalmat, melyet a húga elvesztése okozott. Viszont Sorat sem szerette volna megbántani, mely az ő esetében ez elkerülhetetlen. De a mai este folyamán nem egyszer támadták meg ezek a gondolatok. Ágyéka egyre jobban feszült nadrágjához, amint arra gondolt, hogy miként teszi magáévá a lányt. Ahogy Sora kéjesen nyögdécsel és vonaglik alatta, és még többért könyörög. Leon mérgesen rohant be a fürdőszobába és csapta be maga mögött az ajtót. Ruhástul állt be a zuhany alá, majd megnyitott a csapot, melyből jéghideg vizet engedett, hogy lehűtse vágytól felforrósodott testét. Két nappal később kora este mindenki az irodában volt és az új artistákat várták. Leon szokásához híven az ablak mellett állt, ahol a naplementét nézte. Sora az asztal előtt ült és a férfit figyelte, aki megérezte magán a kutakodó tekintetet, de nem nézett oda. Próbált tudomást sem venni róla, beleértve az érzéseit, melyek azóta a nap óta kínozták. Eddig sikertelenül. Úgy érezte, hogy menten felrobban, ha tovább marad a lány közelében. Ezek a gondolatok jártak a fejében, amikor kopogtattak. ° Szabad! – szólt ki Kalos. Mindenki az ajtó felé nézett. Kivéve két embert. Leont és Sorat. A férfi esetében ez nem volt szokatlan, de a lánynál igen, hisz mindig is a kíváncsi természetéről volt híres. De most őt sem érdekelték az események. Csak a két férfira tudott gondolni. Leonra és az idegenre. ° Elnézést a késésért! – szólalt meg egy férfi mély hangon miután belépett az irodába a partnerével együtt. ° Semmi baj. – mondta Kalos, s fejével intett, hogy foglaljanak helyet. Sora ültében teljesen ledermedt, mikor meghallotta az ismerős hangot, majd döbbenten fordult meg. ° Te? – kérdezte, amikor felismerte a férfit, akinek a szeme megcsillant mikor meglátta a lányt, aki fel is állt és közelebb lépett hozzá. ° Lucas Taylor vagyok! – mutatkozott be megfogva Sora kezét és kezet csókolt, aki halványan elpirult, de próbálta leplezni zavarát, sikeresen. Leon is odanézett, mikor meghallotta a lány döbbent kérdését. S nem kerülte el tekintetét a férfi pillantása, ahogy Sorat figyeli. A szívében a féltékenység lángjai lobbantak fel. Főleg mikor látta, hogy a lányt sem hagyja hidegen a dolog. Keze ökölbe szorult. Legszívesebben beverte volna az ismeretlen képét, hogy mielőbb eltávolítsa Sora közeléből. Nem vette észre a férfi mellett álló nőt, aki nyíltan figyelte őt. Kristennek hosszú, derekáig érő éjfekete haja és gesztenyebarna szeme van. Bőre hófehér és majdnem olyan magas, mint Lucas vagy Leon. Apró, de kerek melle, keskeny csípője, vékony dereka és hosszú formás lába van, melyet csak fokozott a magas sarkú szandál. Kristenen egy pánt nélküli fehér top volt, hozzá egy sötétkék combközépig érő szoknyát vett fel, majd kiegészítésként egy fekete bőrkabátot. ° Ti ismeritek egymást? – hallották meg Kalos meglepett hangját, melyet Soraékhoz intézett. ° Nem egészen. – felelte Lucas, aki egy percig sem vette le szemét a lányról. Sora szintúgy. Végig a férfi szemébe nézett. Szinte megbabonázta a tekintete. – Tegnap előtt összefutottunk a parton. – folytatta. ° Nos… ha már túl vagytok a bemutatkozáson - vált komolyabbá a hangja – akkor talán elmondanám, amit szeretnék. – folytatta szigorúan, mire mindenki Kalos felé fordult. – Bemutatom Kristen Davist és Lucas Taylort. Soraék mellett ők játsszák a másik két főszerepet. Itt vannak a forgatókönyvek – tette kezét az asztalán lévő papírhallomra. – Ebben részletesen le van írva a történet lényege, hogy kinek mi a szerepe, milyen ugrásokat kell végrehajtania. Hétfőtől próbák. Premier másfél hónap múlva. – fejezte be. – Vegyetek magatokhoz egy forgatókönyvet mielőtt elmentek! – tette még hozzá, amikor látta, hogy mindenki távozni készült. – Kristen, Lucas! – szólította meg a két vendégartistát, akik szintén indulni készültek. – Sahra megmutatja nektek a szállásotokat. ° Nincs szükségünk rá. – utasította el az ajánlatott a nő kedvesen, de érzékien, mert pont akkor ment el mellette Leon, aki ügyet sem vetett rá, mert csak Sora járt a fejében és Lucas. – Béreltünk egy házat a tengerparton. – folytatta csalódottan. ° Rendben. – mondta Kalos. – Akkor mehettek. – s az ablak felé fordult. Sora nem sokkal azután, hogy elhagyta az irodát hazaérkezett. Útközben végig Lucasra gondolt és a véletlen találkozásukra a tengerparton. Na meg az irodában. S bár a férfi nem váltott ki belőle olyan érzéseket, mint Leon, tetszett neki. Nagyon is. S tudta, hogy ez kölcsönös. Ajkán halvány mosollyal lépett a konyhába miután levette a kabátot, hogy valami könnyű vacsorát egyen. Hisz egésznap nem evett semmit és már nagyon éhes volt. Negyed órával később meglepetten kapta fel a fejét miközben a salátát ette egy újság társaságában, mikor csöngettek. A bejárati ajtóhoz ment, miután megtörölte a száját egy szalvétával. Közben magában találgatott, hogy ki lehet az ilyenkor. Kinyitotta az ajtót, amikor odaért. Szemei meglepetten kerekedtek el, mikor ráébredt, hogy ki áll az ajtaja előtt. ° Szia Sora! – köszönt mély és férfias hangon a férfi. Folyt.