20. fejezet

z a valaki Yuri volt. Sora azt sem tudta mit tegyen. Persze ezt ne úgy értsétek, hogy vissza csókoljon vagy sem, hiszen ti is tudjátok, hogy Leon szereti, inkább azon filózott, hogy pofonvágja vagy tökönrugja, az eldőnél döntött mert azt kevésbé találta fájdalmasnak. Viszont ez is kifejtette a hatását. Leon egy nagy csattanásra lépett ki az öltözőjéből, de már csak azt látta, hogy Sora szélsebesen elviharzik. Leon persze utána rohant, de csak a tengerparton érte utól. Halkan oda lépett mellé és gyengéden megcsókolta, ami egy ideig viszonzásra talált, de aztán Sora elszaladt, ugyan úgy ahogy az első csókjuknál. A fiú persze értetlenül állt és nézte a lány távolodó alakát. Nem sokkal később észhez tért, hogy mi is történt valójában, és ő is a szobája felé vette az irányt. Eközben Sora is megérkezett a szobájába, majd óriási zokogásba tört ki és a földre rogyott. "Miért hagytam ott Leont? Hiszen szeretem! És vele akarok lenni....! Nem fog megbocsájtani, hacsak....! és egy ördögi mosollyal az arcán elrohant. Egy szoba felé vette az irányt, olyan gyorsan futott, amilyen gyorsan csak tudott, de ekkor olyan valakibe botlott akit a háta közepére sem kívánt volna. Az erőteljes ütközés miatt Sora a földön landolt. -Jól vagy?-majd Yuri a kezét nyújtotta a lánynak. -Igen.-mondta miközben ellökte a férfi kezét. -Figyelj....én.....nem tudom, hogy miért csókoltalak meg.... mert, mert én Laylát szeretem.Ne haragudj rám, elfelejthetnénk? -Igen persze.-mosolygott Sora.- de most mennem kell.-azzal el is viharzott a fiú mellől és újból előző célja felé vette az irányt, ami nem volt más mint valakinek a szobája. De vajon kié? Pontosan......jól gondolod, természetesen Leonhoz vezetett az útja. Már az ajtóban állt és kopogott, de senki sem nyitott ajtót, már épp indulni készült mikor végre az illető ajtót nyitott. -Mit keresel itt?