9. fejezet

�szintes�g

- Hogy most nem fogom meg�szni. N�lk�le, nem megy. – indultak meg a k�nnyeim. – Csak � k�pes elkapni, ha zuhanok. – emeltem a tekintetemet bar�tomra.

- Sora. – s�hajtott, majd gyeng�den mag�hoz �lelt.

- Ami�ta nincs itt, olyan, mintha folyamatosan nyelne el a m�lys�g, �s � nincs itt, hogy kiragadjon bel�le. – s�rtam.

- Te t�nyleg, teljesen beleszerett�l. – suttogta Yuri. ,, Leon, ha tudn�d, hogy a semmi�rt ment�l el!” futott �t a gondolat, a sz�ke f�rfi agy�n.

- �n az hittem tudod? – n�ztem a fi� tengerk�k szemeibe.

- Dehogy tudtam, azt hittem, csak testv�redk�nt szereted.

- Az elej�n tal�n �gy volt. De mikor elment, akkor v�lt sz�momra vil�goss�, hogy mit jelent nekem. – s�hajtottam. – De most m�r k�s�. – t�r�ltem le k�nnyeimet. – Haza vinn�l?

- Term�szetesen. – v�laszolta, majd r�m ter�tette a zak�j�t �s haza k�s�rt. Az ajt�ban �llva elb�cs�ztunk, majd �n felmentem a szob�mba �s el�vettem egy dobozt a szekr�nyemb�l. Lassan letettem az �gyra �s �n is le�ltem. Ekkor Fantom lebegett el�m, a semmib�l.

- Most szeretn�k egyed�l lenni. – k�rtem, mire � csak n�m�n meghajolt �s elt�nt. Kinyitottam a dobozt, �s ism�t eleredtek a k�nnyeim. A dobozban, egy f�nyk�palbum volt, amin, a kett�nk k�z�s k�pei voltak.

- Itt az ideje, v�gre az �szintes�gnek. – suttogtam halkan. Majd kinyitottam az albumot. Az els� oldalon, Leon �s �n voltunk, az angyal t�nc premiere ut�n, k�zvetlen. Ken kapott le minket sietve. Az eml�ken elmosolyodtam, arcomon, m�gis s�s k�nnyek peregtek le. A k�vetkez� k�pen, May is rajta volt, csoportosan ment�nk le a tengerhez f�rdeni. �s �n ler�ngattam magunkkal Leon-t is. Amit persze a t�bbiek egy�ltal�n nem �rtettek. �m a k�vetkez� k�pen, az �l�ben tartott. Ezt a k�pet Mia k�sz�tette, nagy nevet�s k�zepette, ugyanis, mindketten csurom vizesek voltunk. �s a hajunk, az arcunkba tapadt. Minden embernek az �let�ben, van egy szem�ly, akit nagyon-nagyon szeret. Nekem � volt ez az ember. Mir�l besz�lek, m�g mindig � az. Fel�lltam az �gyamr�l �s kil�ptem az erk�lyre. Onnan figyeltem, a tengert �s a holdat. Mikor elment, nem j�tt ki sz� a sz�mon. Nem tudtam ut�na ki�ltani, hogy maradjon. De tal�n, nem is lett volna �rtelme. Ha eld�nt�tte, hogy elmegy, akkor ki vagyok �n, hogy meg�ll�tsam. A v�lasz: senki. Hi�ba vagyok Kaleido Star, hozz� k�pest, m�g sehol sem vagyok. A f�jdalom, a sz�vemben, tombol �s �g. �s �n tehetetlen�l hagyom. Mert m�r nem vagyok k�pes felejteni, �s tov�bb l�pni. Eszembe jutott, a mit m�g az angyalt�nc el�tt mondott.

Egy Angyalnak, egy D�mon a p�rja. Az Angyal a D�mon gy�l�let�t, szeretett� alak�tja �t. �s ezzel megv�ltoztatja mindkett�j�ket. A D�mon meg tanul szeretni, m�g az Angyal meg tanul gy�l�lni.

De azt nem mondtad, mi lesz, ha az Angyal belepusztul a gy�l�letbe. Mi lesz akkor Leon, ha belehalok, a f�jdalomba?

V�GE