Egy újjabb nap. Hallom csörög az óra. Felkéne kelni mert különben elfogok késni. Jézus, de fájnak a lábaim, most még jobban mint mikor az angyalok táncára készülltem Leonnal. Vagyis én készültem, ő meg kínzott. Na mindegy. Mikor végre hajtottuk az Angyalok táncát akkor azt hittem sikerült megváltoztatnom, de tévedtem. Most kegyetlenebb mint valaha. Vagyis ez nem éppen így igaz, mert néha elmosolyodik amit én már lassan kezdek megszokni. De a többiek....hát, hogy is mondjam, ha meglátják, hogy Leon mosolyog akkor össze súgnak vagy furán néznek rá és ilyenkor gondolom Leon felkapja a vizet, mert újból Halál Isten lesz belőle. Na most már tényleg jó lenne felkelni mert a főnök le fogja ordítani a fejem. Akkor először gyerünk a fürdőbe. Jájj, de nehéz kikecmeregni az ágyból, ráadásul most még a lábam is fáj.
-Jó reggel Sora.
-Szerbusz Fantom. Mond, neked miért kell mindig ilyen váratlanul megjelenned?!
-Nem tudom, de ezt inkább haggyuk. Nem akarsz inkább elmenni zuhanyozni?
-Fantom! Ha nem akarsz repülni akkor ezt itt hagyd abba! Egyépként akarok zuhanyozni, úgyhogy mész szépen a fiókba.
-Na e, csak azt ne!
-Akkor választhatsz....vagy Rosettához mész vagy Leonhoz.
-Hát most kivételesen Leonhoz negyek, hogy jól kitárgyaljunk.-mondta fantom egy huncut mosoly kiséretében.
-Mit csináltok?! Majd adok én nektek!-azzal elkaptam fantomot akinek még menekülni sem volt ideje és az asztal fiókjába vágtam. Atrán végre elindultam fürdeni, ahová lassan félórája készülök. Olyan kellemes ez a hideg zuhany, bár lehet jobb lett volna meleg vízzel zuhanyozni, mert Leontól ma is biztos kapok egy kisebb hideg zuhanyt. Már így is elkéstem, a főnök ordítani fog, Leontól már megszokott így hát teljesen mindegy. Na de most jó lenne eldönteni, hogy mit vegyek fel. Hát az biztos, hogy nagyon kényelmesnek kell lennie mert amit én ma Leontól fogok kapni....inkább nem is gondolok rá mert itt helyben rosszul leszek. Na akkor vissza a ruhatémához.
-Fantom!
-Tessék?-kiabált a fiókból.
-Mit vegyek fel?
-Semmit. Maradj mesztelenül.-ordította torkaszakattából miközben próbált kijutni a fiókból, persze sikertelenül.
-Na most repülsz az ablakon!-ordítottam vele.
-Nyugi Sora! Azt a fehér, pántos toppot vedd fel azzal a rövidnadrággal amit Miától kaptál..
-Na látod fantom tudsz te ha akarsz.-dicsértem meg.
Gyorsan előkapartam ,,előkapartam,, a földön fekfő ruhakupacból a rózsaszínrövidnadrágot és a fehér toppot. Magamra kaptam és már rohantam is, persze Fantomot szokásomhoz híven most is elfelejtettem kiszabadítani. Még szerencse, hogy összefutottam Rosettával.
-Szia Rosetta. Jó hogy látlak.-hadartam
-Szia Sora. Én is örülök neked.-mosolyodott el.
-Kérhetnék tőled egy szivességet?
-Igen persze. Mi lenne az?-kiváncsiskodott.
-ööö...Hát Fantomot elfelejtettem kiszabadítani a fiókból. De már így is késésben vagyok, ami miatt először a főnök aztán Leon fog megölni. Szóval kiszabadítanád?
-Persze Sora, menny csak.
-Köszönöm, Szia.
-Szia. Aztán ne hajtsd túl magad!
-Oké.-és már szaladtam is tovább. Az utam egyenesen a főnökhöz vezetett. Mikor végre kilihegtem magam ami épp most történt meg, kopogtam.
-Gyere Sora!-mondta mérgesen.
-Elnézést a késésért!
Ha a tekintettel ölni lehetne akkor én kétszer is meghaltam volna. Méghozzá May és Leon tekintetétől.
-Miért hivattál minket?-kérdezte Leon mint mindig.
-Ahogy tudjátok Mia elkészült az új darabbal. Ami igazából nem is új mert ez a darab a hamupipőke lesz. Hát a két főszereplő nem más lesz mint Sora és Leon. Gondolom ez nem meglapő.
-Hát igen ez nem meglepő.-szakítottam félbe a főnököt.
-Ami szerintem most mindenkit megfog lepni az az lesz, hogy én most enm szeretnék főszereplő lenni. Sőt ha lehet akkor eggyáltalán nem szeretnék szerepelni.-Hát jól gondoltam. Mindenki meglapődött, még Leon arcán is láttam valamféle meglapettséget.
-Ezt, hogy érted?
Mondhattam volna, hogy "Úgy ahogy mondom", de nem tehettem hiszen a főnököm.
-Most nem szeretnék szerepelni.-ismételtem el újra a nem rég elhangzott mondatot.
-Ezt te sem gondoltad komolyan.-nevette el magát kínjában a főnök.
-De, nagyon is komolyan gondoltam.
-És még is kire gondoltál magad helyett?
-Hát Mayre.-rántottam magam mellé a lányt. Eddig mindenki csendben várta a további fejleményeket, de most már Leon sem hagyta szó nélkül.
-Szó sem lehet róla.-jelentette ki Leon.
-Ugyan már! Csak most az egyszer kibírod, nélkülem....!-mondtam egy gúnyos mosoly kiséretében.
Amit szintén nem hagyott volna szó nélkül ha Kalos meg nem előzi.
-És még is miért nem akarsz főszerepet játszani? És ami ennél is fontosabb miért nem akarsz szerepelni a darabban?-tette fel a nayg kérdést, amin elkellett kicsit gondolkodnom....
Folytatás köv...
2.fejezet
-És ami ettől fontosabb miért nem akarsz szerepelni?-tette fel a nagy kérdést. Amin elkellett kicsit gondolkodnom.
-Ha már így rákérdeztél akkor őszinte leszek.-Kalos bólintott a többiek pedig csendben figyeltek. Úgy döntöttem, hogy nem viselem el többé, hogy Leon így viselkedjen velem....tehát most mindent kitálalok.
-Az egyik ok az az, hogy elegem van abból, hogy Leon még az Angyalok tánca után sem fogadott el állandó partnerének....
-Én ilyet nem mondtam.-szakított félbe Leon mindenki nagy meglapetésére.
-Ez volt az egyik ok, tehát ez ki van lőve.-jelentette ki Leon.
-Szerintem pedig ez így van!-szálltam vele vitába amire ő szintén vissza szólt volna, de Kalos megakadájozta.
-Elég legyen! Sora mi a többi ok?-kérdezte kíváncsian.
-Visszatérve Leonhoz, elegem van a folyamatos próbatételekből amit csak...-most sem tudtam befejezni mert ismét félbe szakítottak.
-Amit csak azért szabok neked, hogy az izmaidat erősítsem. Ha te azt hiszed, hogy ezeket még mindig azért kell csinálnod, hogy állandó partnerem légy akkor nagyon tévedsz.- Hát ahogy az arcokat elnézem nem csak engem leptek meg az előbb alhangzott mondatok, bár valószínű, hogy jól lepleztem, mert ahogy Leon rám néz....a hidegségtől ami a tekintetéből árad...szinte megtudnák fagyni.
-Ha ez tényleg így van akkor nagyon rosszul hozdtad a tudomásomra.-Gúnyolódtam, miközben Leon felráncolta a szemöldökét majd az ablak felé fordult.
-Egy szóval egy kis pihenésre van szükségem, s ez idő alatt szeretnék a kellékeseknél dolgozni.-Kalos bólintott.
-De semmi féleképpen nem szeretnék rózsaszírmokat szórni, és semmilyen más virágot.-Ezt a "kedves " kis megjegyzést természetesen Leonnak szántam, aki értette a célzást. Kalos bólintott. Mindenki elhagyta az irodát és a saját dolgára ment. Én természetesen pihenés képp a partra mentm sétálni ahova eddig is oly sokat jártam.
-Lehet, hogy túlzásba vittem a dolgot.-gondolkodtam, sajnos hangosan.
-Jól látod a helyzetet.- Lépett hozzám egy jól ismert férfi.
-Jó napot főnök!-Mondtam miközben ő megállt mellettem.
-Szerbusz Sora. Mond...mit érzel Leon iránt?-nem lepődtem meg a kérdésen egyszerűen válaszoltam.
-Szerintem az utálat a legmegfelelőbb szó rá.
-Biztos vagy benne?- Én csak bólintottam, hisz csak az igazságot mondtam.
-Szeretném ha néha bejárnál edzeni a kellékesi munka mellett.
-Rendben.
-De csak Leonnal.
-Azt viszont nem ígérhetem.- Fordítottam hátat főnökömnek, majd az edzőterembe mentem. A kellékesek már rég dolgoztak, az artisták is belevetették magukat a munkába, legfőképpen a főszereplők. Leültem az egyik székre s figyelni kezdtem őket, majd kitört belőlem a nevetés May furcsa bénázása láttán.
-Min nevetsz Sora?-ordított rám May.
-Ne haragudj, de szörnyű formában vagy.
-Ha te olyan jónak érzed magad akkor mutasd meg neked, hogy megy!
-May...lehet, hogy ezt nem kéne!-Próbálta lebesélni Leon persze sikertelenül. Elindultam a trapézok felé, minden féle nyújtás s más egyéb gyakorlat nélkül végrehajtottam azt az ugrást amivel May lassan másfél órája küszködik. Mondanom sem kell, hogy én is meglepődtem akkor Mayről ne is beszéljünk. Valószínű még is csak van valami hatása a Leon féle edzés "terápiának".
-Ezt meg, hogy a fenébe csináltad?
-Kérdezd Leont ő a szakember.
May a kábulattól vagy mitől még mindig nem tért magához, engem viszont nem nagyon zavart így a kellékesek felé vettem az irányt. Kilencig ott is maradtam velük, meg vártam míg mindenki távozott majd összeszedtem a holmimat és sétálni indultam. Nagy szomorúságomra Leonnal futottam össze. Bólintottunk egymásnak, mert igazából köszönésre sem méltattuk a másikat. Csak szimplán elsétáltunk egymás mellett mint két idegen. Partnerek vagyunk, még sem ismerjük egymást. Hát ezt elég furcsa így végig gondolni mégis ez az igazság. Hűű jól elkalandoztam ahogy mostanában mindig. Na haza is értem, megyek zuhanyozni.
-Szia Sora.
-Szerbusz Fantom.-Tényleg, most jut eszembe még nem is kérdeztem meg tőle, hogy, hogy lehet az, hogy én még mindig látom, Leon előtt pedig nem rég jelent meg.
-Figyelj csak Fantom.-Kezdtem a mondatot majd megkérdeztem amire kíváncsi vagyok.
-Erre nektek kell választ találnotok.
Na most megint értelmes választ kaptam a kérdésemre, de mit is várhatnák tőle. Igazából nem érdekel, majd kiderűl mi lesz. Most inkább megnézem, hogy kaptam-e levelet, feltéve, hogy a vihartól van net. Hát nagyon remélem, hogy van. Na próba szerencse gépbekapcs és mingyárt meglátjuk....
-És van net!
-Nyugi Sora, elhiszem, hogy örülsz, de azért létszi ne ordíts.
-Bocsi, csak megfeledkeztem rólad.-Mondtam mosolyogva amitől természetesen felkapta a vizet, szokásához híven mert, hogy én megbántottam az ő "kicsi szivét". Hát ezen röhögnöm kell, vagyis nem is csak kell mert mindenegyes alkalommal, ahogy most is megteszem.
-Sora, olyan gonosz vagy!
-Tudom,-mosolyogtam.-Jól van na..., de ezt nem lehetett kihagyni.-majd újból nevetni kezdtem.
-Tudod mit....inkább megyek Leonhoz mert ő a jégszívével is kedvesebb mint te...-azzal el is tűnt a szemem elől, de igaza van....mostanában tényleg túlzásba viszem a szemétkedést, lassan átragad rám Leontól. Na, de most ezzel nem foglalkozom, megnézem a levelemet. Lássuk csak....semmi érdekes, ja de...Kaptam levelet Laylától, már meg is nézem.
Kedves Sora!
Mi a helyzet veled? Hallottam, nem akarsz Leonnal szerepelni...
De miért nem? Mi történt?
Amiért most írok annak az egyik legfontosabb oka az az, hogy megkérdezzem, hogy tisztában vagy- e a fanfiction fogalmával?
AJÁNLOM AZ OLDALT
