22. fejezet

M�k�s �bred�s

- Ha ilyenek a b�ntet�seid, gyakrabban fogok rosszalkodni. – suttogta �rz�kien a f�lembe.

- Nem pont �gy gondoltam, de �gy sem volt rossz. – mosolyogtam, majd apr� cs�kot nyomtam Leon ajkaira. Szorosan odab�jtam hozz�, majd m�ly �lomba szender�ltem. N�h�ny perccel k�s�bb kedvesem is k�vetett az �lmok birodalm�ba. Reggel el�bb �bredtem, mint Leon, de nem mozdultam. Nem akartam megzavarni az �des �lm�t. Eln�ztem f�rfias arc�t, mikor hirtelen kinyitotta ez�st�sen csillog� szemeit.

- J� reggelt. – k�sz�nt kiss� �lmosan.

- Neked is. – nyomtam j� reggelt, cs�kot ajkaira, mikor hirtelen kopogtak. Erre �n a fejemre h�ztam a takar�t, �s h�pp�gtem egy kicsit.

- Nem akarok kim�szni innen. – ny�vogtam, majd kidugtam a fejemet �s kiscica szemekkel kedvesemre, n�ztem.

- J�, nyitom. – adta be a derek�t, majd mag�ra kapta fekete als�nadr�gj�t �s kim�szott mell�lem. H�t volt meglepet�s, mikor kinyitottam az ajt�t, ugyanis Daniel l�pett be rajta. �s meglepetten konstat�lta, hogy nem vagyok fel�lt�zve. Erre �n magam el� r�ntottam a takar�t, �s elb�jtam benne.

- Khm, eln�z�st, nem akartam zavarni. – n�zett Leon-ra sokat mond�an. V�g�l n�mi szobaszemle ut�n t�vozott. Leon �s �n egym�sra n�zt�nk, majd mindkett�nkb�l kit�rt a nevet�s. Legal�bb k�t percig nevett�nk, mikor v�gre siker�lt kiny�gn�m egy �rtelmes mondatot.

- Sz�rnyen nevets�gesen festett�l. – nevettem, mire Leon r�m vetette mag�t. V�g�l a padl�n k�t�ttem ki, kedvesemen �lve. Ami el�g nagy k�s�rt�s volt, tekintve, hogy csak a takar� volt rajtam.

- Sz�pek! – jegyezte meg Leon vigyorogva.

- K�szi, szerintem is. – mosolyogtam, majd egyik kezemmel eltakartam a szemeit. M�sikkal pedig felh�ztam a takar�t a melleimre. Szerencs�re, ugyanis �ppen ekkor rontott be Kurcz �s M�rk.

- Te Leon, ha nem sietsz… - kezdte Kurcz, de a l�tv�ny bel�fojtotta a sz�t.

- Bocsi. – nyilatkozott M�rk, majd kicipelte sz�ke bar�tj�t a szob�b�l.

- Szerintem �lljunk fel, miel�tt m�g valaki �gy d�nt, hogy megl�togat minket. – kuncogtam, majd takar�mmal magam k�r�l lem�sztam kedvesemr�l �s elfoglaltam a f�rd�t. Ut�nam Leon is lezuhanyzott, �n pedig ek�zben magamra kaptam a meglepet�st. Kedvesem 25 perccel k�s�bb egy fekete farmerben �s egy feh�r ingben l�pett ki. Mikor azonban megl�tott, t�tva maradt a sz�ja. Egy t�rdig �r�, nyakba k�t�s, vil�gosk�k ny�ri ruha volt rajtam. Kieg�sz�tve egy ugyanolyan sz�n� lapos talp� szand�llal.

- Kinek �lt�zt�l �gy ki? – l�pett el�m Leon.

- Szerinted? – k�rdeztem vissza kac�ran.

- Nekem, de nem vagyok benne biztos.

- Akkor teszek r�la, hogy biztos legy�l. – mosolyodtam el huncutul, majd apr� cs�kot leheltem kedvesem ajkaira. Nem sok�ig v�ratott a v�lasszal, mag�hoz r�ntott �s �desen megcs�kolt. N�h�ny perc m�lva �n szak�tottam meg, mert f�l� volt, hogy megfulladok.

23. fejezet

Ism�t k�nnyek

- Leon, Sora! – hallottam a nev�nket kiab�lni Sophie-t. Egy pillanatra �sszen�ztem kedvesemmel, majd kil�pt�nk az erk�lyre. Az eg�sz oszt�ly ott �llt a mi erk�ly�nk alatt.

- K�rj�k a turb�kol� galambokat, m�lt�ztassanak csatlakozni szer�ny t�rsas�gunkhoz! – r�h�g�tt Kurcz. Mire �n felvontam a szem�ld�k�met �s gonoszan elmosolyodtam. Visszamentem a szob�ba, majd k�t b�r�nd�met ledobtam, egyenesen Kurcz-ra. Aki elter�lt a f�ld�n, a neh�z b�r�nd�k miatt. Ezut�n j�ttem �n. �tvetettem magam a korl�ton, majd �l� helyzetben landoltam a b�r�ndjeim tetej�n. Aminek k�vetkezt�ben Kurcz f�jdalmasan felny�g�tt.

- Rem�lem �gy megfelel? – n�ztem le r�, majd l�bra �lltam.

- T�k�letesen. – nevetett M�rk. Leon csak s�hajtott, majd ledobta a sport t�sk�j�t �s ut�nam ugrott.

- Most, hogy m�r mindenki kell�k�ppen kinevette mag�t, sz�lljatok be a buszba. – sz�lt r�nk az igazgat� morcosan.

- Igen, igyekezzetek, mert k�s�sben vagyunk! – intett fel�nk miss. Montero. Felsz�lltunk a buszra �s kezdet�t vette a vissza�t. Mikor az iskola el�tt lesz�lltunk a buszr�l, az igazgat�n�m m�r v�rt r�m. Ami kiss� meglepett, tekintve, hogy nem szokott szem�lyesen �dv�z�lni, ha el�ker�l�k egy t�borb�l. Miut�n megl�tott, odasietett hozz�m, �s megk�rt, hogy k�vessem, mert n�gyszemk�zt szeretne velem besz�lni.

- Vajon, mit akarhat t�le? – tanakodott M�rk.

- Nem tudom, de ahogy l�tom, semmi j�t. – mutatott r�nk Kurcz.

Eg�sz testemben reszkettem, azt sem tudtam, j�l hallottam-e amit mondott. Az arcomon, forr� k�nnyek csorogtak v�gig. Nem �rz�keltem, a k�lvil�got, csak a sz�vemben a m�rhetetlen�l hatalmas f�jdalmat. L�pteket hallottam fel�m k�zeledni, de nem tudtam foglalkozni vel�k. A n�re szegeztem a tekintetemet.

- Mikor? – k�rdeztem reszketve �s s�rva.

- Tegnap reggel, sajnos nem tal�lt�k meg. Nagyon sajn�lom. – mondta miss. Carry szomor�an.

- Sora, mi t�rt�nt? – k�rdezte agg�dva Sophie, aki mellett ott �lltak a t�bbiek. Nem tudtam v�laszolni, csak megr�ztam a fejem �s amilyen gyorsan, csak tudtam elrohantam. Futottam, nem �rdekelt, merre, csak min�l messzebb legyek innen. V�g�l a h�zunk el�tt k�t�ttem ki. Bel�ptem, �s �sszetal�lkozott a tekintetem Mary-�vel.   

- Valaki elhozza majd a csomagjaimat. De ha k�rdezik, �n elmentem. – vetettem oda, majd felmentem a szob�mba �s levettem magam az �gyra. Ekkor megcs�rrent a mobilom, vonakodva ugyan, de felvettem.

- Miss. Naegino kisasszony, itt Christine. – sz�lt bele igazgat�n�m kedvesen.

- Mit �hajt.

- �desany�d testv�re �s f�rje mag�hoz vesz, a rep�l�d, k�t nap m�lva indul jap�nba. A besz�ll�sn�l, veheted �t a jegyedet. – k�z�lte velem a hideg t�nyeket.

- �rtem, az iskol�val mi lesz? – szipogtam.

- Jap�nban folytatod, Midoriko szeretn�, ha k�zel�kben lenn�l.

- �rtem, de szeretn�m, ha ez kett�nk k�z�tt maradna. – k�rtem a n�t.

- Term�szetesen.

- Viszontl�t�sra. – k�sz�ntem el, majd letettem a telefont �s az asztalomhoz �ltem.

24. fejezet

V�gs� b�cs�

El�vettem, a legkedvesebb feh�r, levelez� lapomat, melyet k�k j�gvir�gok d�sz�tettek. Felemeltem a tollamat �s �rni kezdtem. Szememb�l meg�ll�s n�lk�l potyogtak a k�nnyek, de nem �lltam le. Miut�n befejeztem a levelet, betettem ez bor�t�kba �s lez�rtam. Lezuhanyoztam, majd lefek�dtem aludni. A k�vetkez� nap k�nosan �gyeltem, hogy �gy tegyek, mintha nem lenn�k otthon. K�zben viszont �sszeraktam a holmimat a b�r�nd�mbe. V�g�l miel�tt felsz�lltam volna a jap�nba tart� g�pre Leon-�k h�za fel� vettem az ir�nyt, �s k�zben visszatartottam a k�nnyeimet. Mikor a h�zuk el� �rtem, megtorpantam. A sz�vembe �get� f�jdalom has�tott. �gy �reztem, mentem belehalok, alig kaptam leveg�t. Bedobtam a postal�d�ba a levelet, majd hazafel� indultam. Nem is sejtettem, hogy valaki mindezt �szrevette. Az a valaki, nem m�s volt, mint M�rk. T�l messze volt, hogy l�ssa, ki vagyok, de tiszt�n l�tta, hogy egy levelet dobok be a postal�d�ba. Mikor Sophie ajt�t nyitott neki megjegyezte. A fiatal l�ny kivette a levelet, majd kih�vta a b�tyj�t a szob�j�b�l. Mindh�rman le�ltek a nappaliba �s felbontott�k levelet. Miut�n Leon elolvasta, mint egy �r�lt rohant ki a lak�sb�l �s vette h�zam fel� a ir�nyt. Testv�re �s M�rk semmit sem �rtettek, eg�szen addig, m�g Sophie fel nem olvasta a levelet.

Kedves Leon!

Sajn�lom, hogy �gy kell elmondanom, de nem tehetek m�st. Nem lenne merszem a szemed el� ker�lni, �s �gy megmondani. Szak�tok veled. Hazautazom jap�nba, k�rlek, ne keress. Nem szeretn�k veled tal�lkozni. Megmondtam, hogy nem vagyok k�pes szeretni. Az elej�n, m�g hittem hogy lehets�ges, de mostm�r tudom, t�vedtem. Vigy�zz nagyon Sophie-ra, tudom, milyen elvesz�teni egy testv�rt. Felejts el �s l�gy boldog valaki m�ssal.

Sora

Egy kis id� ut�n, ism�t megeredtek a k�nnyeim. Ennek hat�s�ra rohanni kezdtem, rem�lve, �gy magam m�g�tt hagyhatom a f�jdalmamat.

Leon �r�lt iramban rohant a h�zam fel�, de mikor oda�rt, m�r nem tal�lt ott senkit. Teljesen k�ts�gbeesetten ment haza h�g�hoz, �s M�rk-hoz. �k pr�b�ltak neki seg�teni, de nem tudt�k helyre�ll�tani a fi� lelk�t.

Fejvesztve menek�ltem, a f�jdalmam el�l, de nem seg�tett. A fel� sz�guld� kocsit sem vettem �szre. Csak egy pillanat m�ve volt, az eg�sz. Egy apr� sz�r� f�jdalom �s ut�na semmi. Csak az �ress�g, a mag�ny �s a s�t�ts�g elnyel� ereje.

V�ge

Folytat�sa k�vetkezik:

M�lt b�li titkok c�mmel