3. fejezet

Eb�d

Eb�d k�zben kedvesen t�rsalogtunk, az el�ad�sr�l, �s Mia megosztotta vel�nk n�h�ny �tlet�t. Majd felmer�lt, egy igen �rdekes t�ma, a desszert alatt. �n.

- K�rdezhetek valamit. – k�rdezte f�l�nken Mia.

- H�t persze. – mosolyogtam.

- Mi�rt lett az a beceneved, hogy �lom Lady?

- Tudod, ez egy hossz� mese, ha k�v�ncsiak vagytok, elmondom. – v�laszoltam mosollyal az arcomon, b�r tudtam, hogy Leon �szrevette, hogy nem szeretn�k r�la besz�lni.

- Igen, nagyon szeretn�nk. – sz�lt k�zbe Anna.

- Rendben. – b�lintottam. – Amikor P�rizsban v�geztem a t�nciskol�t, sokan voltak az irigyeim. Mindig azt hajtogatt�k, sosem leszek a legjobb. Erre �n mindig azt v�laszoltam, hogy azaz �lmom, ez�rt az leszek. Ahogy egyre sikeresebb lettem, az egyik m�sor f�szerepe mellett a nevem ut�n, az �lom Lady jelz� �llt. – magyar�ztam.

- Illik hozz�d, t�nyleg hiszel az �lmaidban. – mosolyogott Rozetta, csillog� szemekkel.

- K�szi. De most, hogy v�gezt�nk az eb�ddel, nem megy�nk el s�t�lni? - k�rdeztem kedvesen.

- Szerintem, ink�bb csak �lj�nk be a nappaliba besz�lgetni. – sz�lalt meg Alen is.

- J�, akkor majd k�s�bb elpakolok a konyh�ba. – mondtam, mik�zben le�lt�nk a kanap�ra.

- Ink�bb, azt majd mi kisasszony. – indultak a konyh�ba Marie-�k.

- J�. – b�lintottam megad�an. V�g�l le�lt�nk a kanap�ra, �s besz�lgett�nk. A l�nyok el�g sokat k�rdezgettek r�lam, de erre, rendre voltak remek v�laszaim.

- T�nyleg, mi a csillagjegyed? – v�ltott t�m�t hirtelen Rozetta. Kiss� meglepett a k�rd�s, de ekkor eszembe jutott, hogy � is l�tja Fantom-ot.

- Oroszl�n, mi�rt? – k�rdeztem, de a szemem sark�b�l l�ttam, hogy Leon megd�bbent.

- T�nyleg, ez furcsa. – jegyezte, meg Ken.

- Mire gondolsz? – k�rdezte Alen.

- A term�szete alapj�n, azt gondoln�m Nyilas. - mondta Mia. Erre egy kiss� megijedtem, de Alen mentette a helyzetet.

- Csak sokat van egy�tt egy Nyilassal. – mosolygott szel�den a sz�ke fi�.

- Igen, sz�momra nagyon fontos ez a bizonyos illet�. Mondhatn�m, hogy a m�sik felem. – mosolyogtam.

- Neked mi a csillagjegyed? – k�rdezte Rozetta.

- R�k vagyok. – v�laszolta Alen.

- Ez nagyon �rdekes! – lebegett mell�m Fantom. Mire engem teljesen kivert a v�z.

- Mindj�rt j�v�k. – mondtam, majd �szrev�tlen�l elkaptam Fantom-ot �s elt�ntem vele a konyh�ban.

- Mit keresel itt? – k�rdeztem idegesen.

- Nem tagadhatod meg t�lem, hogy sz�p l�nyokat n�zegessek. – mosolygott kaj�nul.

- Dehogy nem! – villant gonoszul a szemem, majd bedugtam a fagyaszt�ba. Nyugalmat er�ltettem magamra �s visszamentem a nappaliba.

- Valami baj van? – k�rdezte Alen, mikor vissza�ltem mell�.

- Semmi, ne agg�dj. – mondtam. ,, Vajon mit akart itt az a perverz kis man�?!” gondolkodtam el. ,, Fantom, mi�rt nem sz�lt, hogy Hannah is l�tja?” gondolkodott Leon. ,, Ami�ta Sora elment, csak �n l�tom Fantom-ot. Vajon mi v�ltozott?” k�rdezte mag�t�l Rozetta.

- Nek�nk, sajnos menn�nk kell. – �llt fel Ken Mia-val.

- J�, de Mia holnap ne k�ss. – mosolyogtam cinkosan bar�tn�mre. Mire mindketten f�lig v�r�s�dtek, de nem sz�ltak semmit. Kiengedtem a p�rost, majd tov�bb folytattuk a besz�lget�st. Sokat nevett�nk, majd m�r 17:00 k�r�l, csak Leon �s Rozetta t�rsas�g�t �lveztem, mert Alen-t, Kalos beh�vatta. V�g�l Rozetta is hazament �s kettesben maradtam Leon-nal. Mikor Rozetta-t kiengedtem �s visszamentem a nappaliba, Leon m�r nem volt ott. ,, A francba!” k�romkodtam magamban, majd felszaladtam a szob�mba.

4. fejezet

Nyilas & Oroszl�n

Mikor benyitottam, megk�nnyebb�ltem, hogy nem tal�ltam ott. Bez�rtam az ajt�t, majd lementem a konyh�ba. Leon ott volt, �s el�g �rdekes szitu�ci�ban.

- Mit keresel a fagyaszt�mban? – k�rdeztem d�bbenten.

- A h�zi �llatomat. – v�laszolta hidegen, majd n�h�ny m�sodperc m�lva kiemelte Fantom-ot. Elkerekedett szemekkel b�multam, mik�zben letette a pultra. ,, Hogy lehet, hogy � is l�tja?!” k�rdeztem magamt�l idegesen.

- Nem lett volna el�g, sim�n csak a h�t�be rakni? - k�rdezte morcosan a francia f�rfi.

- Nem, ez egy perverz kis kerti t�rpe! – v�laszoltam inger�lten.  

- M�g hogy Kerti T�rpe! – v�laszolta inger�lten, az id� k�zben kiolvadt szellem.

- Az vagy, m�ghozz� egy perverz kerti t�rpe. – k�z�ltem ny�ltan a v�lem�nyem.

- Azt elt�r�m, hogy man�nak nevezz, m�g a szellem is rendben van, de kerti t�rpe nem vagyok!! – panaszkodott hisztisen.

- Ha megk�rhetlek, vidd haza, miel�tt leh�zom a WC-n. – k�rtem Leon-t�l.

- J�. – b�lintott a f�rfi, majd t�vozott a h�zamb�l az ideges�t� kis szellemmel egy�tt. Ami miatt kiss� agg�dtam, hab�r Fantom sosem �rulna el. Legal�bbis ebben b�ztam. � sosem mond semmi egy�rtelm�t, csak r�buszokban besz�l. „De ha j�sol, �s Leon megfejti, akkor lesz mit megmagyar�znom. ” gondolkodtam, majd felmentem �s lezuhanyoztam. Csak ekkor vettem �szre, hogy a Leon-t�l kapott ruh�kat, m�g nem adtam vissza. Magamra kaptam a sz�rke tr�ning egy�ttesem, �s egy feh�r dobozba tettem a francia ruh�it. Felvettem a sportcip�met, majd a dobozzal a kezemben lesiettem a nappaliba. Alen, pont akkor j�tt vissza Kalos-t�l.

- Elm�sz? – k�rdezte, mikor megl�tott.

- Igen. – v�laszoltam, mik�zben lej�ttem a l�pcs�r�l.

- Vigy�l eserny�t, esik. – aj�nlotta.

- Nem kell, gyorsan megj�rom, szia. – b�cs�ztam, majd v�laszt sem v�rva elhagytam a h�zat. Eg�szen Leon h�z�ig futottam. Az es� zuhogott, de engem ez sem zavart. Mikor oda�rtem, egy pillanatra megtorpantam. Csak �lltam a szakad� es�ben, �s gondolatok kergett�k egym�st a fejemben. V�g�l er�t vettem magamon, �s becs�ngettem. N�h�ny perc m�lva kiny�lt az ajt� �s Leon-nal tal�ltam szemben magam.

- Mit csin�lsz itt, ilyen id�ben? – k�rdezte �rdekl�dve.

- Visszahoztam a ruh�idat. – nyomtam a kez�be a dobozt, majd elkaptam a v�lla f�l�tt lebeg� Fantom-ot. – �t pedig elviszem. – mosolyogtam, majd sarkon fordultam �s haza indultam.

- M�g nem besz�ltem meg vele mindent! – ki�ltott ut�nam a fi�.

- Majd holnap visszaadom! – v�laszoltam, majd fut�snak eredtem, eg�szen haz�ig. V�gig sem gondoltam, mi�rt hoztam el a man�t, hiszen csak ideges�t. Tov�bb� azt sem tudtam, Fantom mennyit j�solt Leon-nak, velem kapcsolatban. Mindenesetre, mikor haza�rtem elviharzottam a szob�mba �s magamra z�rtam az ajt�t. Megk�t�ztem Fantom-ot �s �t�lt�ztem sz�raz ruh�kba. Elengedtem a sz�npad szellem�t �s le�ltem az �gyam sz�l�re. Fantom lass� mozdulattal el�m lebegett, majd meg�llt.

- Halljam, elmondtad neki? – k�rdeztem d�h�sen. 

- Nem mondtam semmit, csak j�soltam, ahogy neked is. – v�laszolta higgadtan a man�.

- Akkor mond el! Fakadtam ki f�jdalmasan.

- Minden gondolatotok egym�s�. A m�ltatok feledhetetlen�l �sszekapcsol�dik. A jelenben, szint�n egym�s oldal�n �lltok, �m a j�v�t�k, m�g a s�t�ts�g hom�ly�ba v�sz. – latolgatta a sorsot Fantom.

- R�m gondol. – der�lt fel egy pillanatra az arcom, de ekkor eszembe jutott valami. Led�ltem az �gyra, �s elszomorodtam.

- Nem r�m, Sora-ra. - mondtam halkan �s f�jdalmasan.

- D egy valamit, ne felejts! B�r most Hannah Montero n�ven �lsz, �s t�ncos vagy, de Sora Naegino az angyal, ott �l benned. – v�laszolt kedvesen a szellem.

- Nem, �t m�r meg�lt�k. – mondtam keser�en. – Elpuszt�totta egy Skorpi� �s egy Oroszl�n, egy�ttes er�vel. M�g ha nem is tudnak r�la. De igen, meg�lt�k a Nyilast. – mondtam, amire a kis alak, csak s�hajtott, majd magamra hagyott. Magamra, k�t �nemmel �s viharos gondolataimmal. De ezek szerencs�re nem sok�ig k�noztak. Szinte azonnal �lomba mer�ltem, de v�g�l r�m�lom lett bel�le.