Egy fiatal 20 év körüli lány állt a szobájában, a nagytükör előtt. Még egyszer utoljára ellenőrizte magát mielőtt elindult volna a reptérre, hogy felvegye unokatestvérét és partnerét, akik az elkövetkező hetekben beköltöznek a szülei villájába. Karcsú, formás, érzéki és napbarnított testét egy mélykék, nyakban megkötős, mély dekoltázsú ruha fedte, melynek szoknyarésze combközéptől srégen a térd alá ért, s amely majdnem teljesen szabadon hagyta hátát. A ruhához egy fekete magas sarkú szandált vett fel. Szempilláját fekete szempillaspirállal emelte ki, ajkait pedig világosabb vörössel. Utolsó simításként befújta magát kedvenc parfümjével, melynek jázmin és rózsa illata volt. Magához véve apró táskáját elhagyta szobáját, majd elköszönt a szüleitől, akik a nappaliban beszélgettek. Beülve a kocsiba meggyújtotta a motort és a reptér felé hajtott.
Jóval túllépte a megengedett sebességet, hiszen imádta a száguldást, amikor a szél belekapott a hajába, melyet most egy kendővel fedett be, hogy ne borzolja össze. Ennek ellenére Sora igen körültekintően vezetett az utakon. A szüleit, barátait, ismerőseit eleinte az őrületbe kergette a vezetési stílusával, de végül megnyugodtak, mikor ráébredtek, hogy a lány mindezek ellenére nem vezet felelőtlenül. Ujjaival lágyan kopogtatott a kormánykeréken a zene ütemére, mely a rádióból szólt és halkan dúdolt hozzá, miközben sorra előzte meg a kocsikat, kamionokat és kisbuszokat, akik közül nem egy szitkozódott vagy dudált, de ő nem foglalkozott velük.
Egy órával később meg is érkezett a kívánt célhoz. Leparkolva a kocsit közel a bejárathoz leállította a motort. Gyorsan ellenőrizte magát a tükörben, miközben levette magáról a kendőt és megigazította a haját, sminkjét. Majd végül kiszállva az autóból bezárta azt és a kapu felé vette az irányt. Boldog volt, hogy végre viszontláthatja unokatestvérét, aki csak pár hónappal idősebb nála. Már csak azért is, mert évek óta nem találkoztak, bár telefonon és e-mail-en tartották a kapcsolatot. Nem kerülte le figyelmét a férfiak tekintete, akik a szépségét csodálták, miközben a tábla felé ment, ahol megtudhatja, hogy hova is érkezik meg pontosan a gép, de nem zavarta. Lassú és határozott léptekkel sétált a kapuhoz miután megtudta, amit szeretett volna, majd várt.
Néhány perccel később hallotta a hangot a hangszóróból, mely a várakozókat tájékoztatta, hogy a várt gép megérkezett és hogy az utasok most szállnak le. Elfordulva az ablaktól, ahol eddig az eget nézte tekintetét a tömegre emelte, az ismerős hajzuhatagot keresve, melyre a képekről emlékezet. Végignézett minden egyes fiatal nőn, remélve, hogy egyikükben felismeri unokatestvérét, majd hirtelen visszakapta fejét és arcára döbbenet ült ki, mikor meglátta őt.
May Sora felé tartott, aki egy fekete testhezálló ruhát vett fel, melynek szoknyarésze épp, hogy a fenekét takarta, és amelynek dekoltázsa igen mély volt tekintve, hogy a ruha kivágása a köldökéig ért, megmutatva a telt keblek belső részét. A ruhához egy fekete tűsarkú szandált vett fel és haját kiengedve hagyta. Mosolyogva közeledett a lány felé, aki addigra rendezte arcvonásait, így nem láthatta a döbbenetet a tekintetében. Vőlegénye mögötte haladt, kinek látványára Sorat a hideg rázta ki, a rideg és kifejezéstelen arca és szeme miatt. De egyben csodálta is a férfi izmos testét, férfiasan szépvonású arcát, csókolnivaló puha ajkait. Mindezek ellenére legjobban a tekintete fogta meg. Az a füstszürke pillantás, mellyel lassan nézett végig rajta és amelytől egyszerre fázott és lett melege.
Leon, aki kifejezéstelen tekintetét egy percre sem vette le Soraról, csodálta a lány szépségét, meleg gesztenyebarna szemét, lila haját, mely lágyan omlott a hátára. A torka száraz lett, amint maga előtt látta a ruha alatt rejtőző érzéki testét, mely sokat takart. Mégis szexibbnek és érzékibbnek látszott, mint May, ki nem hagyott sokat a férfiak képzeletére.
° Szia May! – szólalt meg Sora, amikor odaértek hozzá és átölelte.
° Szia Sora! – köszönt ő is. – Régen találkoztunk. – húzódott el tőle.
° Bizony régen. Már az idejét sem tudom, hogy mikor voltunk együtt utoljára. Sokat változtál. – nézett végig újra Mayn és igyekezett elrejteni a döbbenetét, mely újra és újra hatalmába kerítette.
° Te viszont semmit sem. – jegyezte meg boldog mosollyal, és közben majd megette a féltékenység, mert tisztában volt vele, hogy még így is felülmúlja őt. – Hadd mutassam be a vőlegényemet húzódott félre és mutatott a férfi felé. – Leon Oswald! Leon ő az unokahúgom Sora Naegino!
° Örvendek! – nyújtott kezet Sora szikrázó mosollyal, mire Leon elfogadta, de csak biccentett felé. Kezük bizsergett, testüket forróság járta át, amint megérintették egymást. Tekintetük egymásba kapcsolódott hosszú percekig. Némán, szótlanul mérték végig a másikat, ami nem kerülte el May figyelmét, s ezért harag szikrázott szemében. Sora és Leon torokköszörülésre kapták el fejüket és enyhén zavartan néztek Mayre, melyet mindketten igyekeztek elrejteni, sikeresen.
° Nem is mondtad, hogy vőlegényed van. – jegyezte meg.
° Mert csak pár napja jegyeztük el egymást, bár még nem hivatalos. – bújt szorosan Leonhoz, aki viszont nem ölelte vissza, mely Soranak is feltűnt.
° Gratulálok mindkettőtöknek! – nézett Mayre majd Leonra.
° Köszönjük. – felelt a férfi helyett is a lány.
° Menjünk, vegyük fel a csomagjaitokat, aztán induljunk haza. – s elindult a táskák felé Leon fürkésző tekintete alatt May legnagyobb bosszúságára.
A férfi újra és újra megcsodálta a lány vékony csípőjét, nádszálvékony derekát formás és kerek fenekét, mely érzékien követte csípője mozgását. Nem bírt betelni a látványával. Szinte magába itta, hogy minden egyes részletet elraktározzon elméjében. Tudta, érezte, hogy May dühős emiatt, de nem foglalkozott vele. Nem szerette őt, épp ezért nem is egyezett bele a házasságba, bár úgy látszik, hogy ezt még mindig nem tudja felfogni. Csak a szex miatt volt vele, hisz ő volt a legközelebb hozzá, aki kielégítheti a vágyait, de még ezt sem sikerült neki mindig. Szinte a lelki szemei előtt látta, amint Sora vonaglik és nyög alatta a kéjtől és gyönyörtől, ahogy karcsú és izmos lábait a dereka köré fonja, így jobban magához vonva, hogy még mélyebbre hatolhasson. Már a gondolatra is elhatalmasodott rajta a vágy, épp ezért alig várta, hogy végre megérkezzenek a villába és könnyíthessen magán.
Útközben egy szót nem szóltak egymáshoz. Mindannyian mélyen elmerültek a gondolataikba, de nem is tudtak mit mondani a másiknak. Annak ellenére, hogy May és Sora évek óta nem találkoztak, így érthető a megkönnyebbülésük, amikor hazaérkeztek és megszabadultak a kényelmetlen csöndtől.
° Gyertek! – vezette be őket a tágas hallba Sora. – Megmutatom a szobátokat. Anyuék most nincsenek itthon, mert üzleti megbeszélésre mentek, de vacsorára már ők is jelen lesznek, ami este hatkor lesz. – indult a lépcső felé, majd jobbra fordulva a folyosó végén lévő ajtóhoz vezette őket. – Ez lesz a szobátok. – nyitott be egy nagy helységbe, ahol főként a kék és a szürke színek domináltak, melyek May kedvencei voltak.
A hatalmas franciaágy jobb oldalt középen volt elhelyezve, két oldalán egy-egy éjjeli szekrény. A jobb oldali szekrény mellett volt egy ajtó, mely a fürdőbe vezetett, ahol négy személynek megfelelő sarokkád és zuhanyzó található, míg az ággyal szemben a fésülködő asztal ill. két oldalán a gardróbszekrény. A szobába vezető ajtó előtt viszont faltól-falig, padlótól mennyezetig ablak volt, mely a teraszhoz vezetett. S amely egyben a medencével és a különböző fajtájú növényekkel, virágokkal díszített kertre nézett.
° Nekem most el kell mennem – szólalt meg ismét Sora, miután Leonék körülnéztek a vendégszobában. – és csak késő este leszek itthon. Ha netán valamire szükségetek lenne, akkor szóljatok nyugodtan Marthanak. A konyhában megtaláljátok őt. Érezzétek magatokat otthon. Sziasztok. – s becsukta maga mögött az ajtót. Ezt követően pedig Leon rögtön lecsapott May ajkaira, így időt sem hagyva arra, hogy a lány megszólaljon.
Sora mindez alatt ismét beült a kocsiba, hogy a Kaleido színpadhoz menjen, ahol Kalos a megbeszéltek szerint már várta őt. Fél órával később meg is érkezett.
° Gyere be! – szólt ki a főnök mikor meghallotta a kopogást. – Szia Sora! Örülők, hogy végre megérkeztél.
° Kalos! – nézett mosolyogva a főnökére. – Mi volt olyan sürgős, ami nem várhatott holnapig?
° Ezeket szerettem volna átadni neked – nyújtott felé két jegyet, mely a Cirkuszfesztiválra szólt. – Egy hónap múlva lesz a verseny. Szólj Yurinak is, hogy mielőbb elkezdhessétek begyakorolni az ugrást.
° Rendben. Tudod, hogy hol találom? – kérdezte, miközben eltette a jegyeket a táskájába.
° Nem tudom. – felelt Kalos. – Délelőtt el kellett mennie, valami halaszthatatlan dolga akadt.
° Értem. Van még valami, amit tudnom kell?
° Csak ennyit akartam.
° Rendben, akkor holnap a megbeszélt időpontban találkozunk.
° Szia. – köszönt el a férfi és a papírjai között kezdett kutakodni.
° Szia. – mondta Sora is, majd elhagyta az irodát. Útközben megpróbálta felhívni Yurit, de csak a hangposta jelentkezett, ezért üzenetet hagyott a férfi számára. Végül tárcsázta Laylat, aki a harmadik csengésre fel is vette.
° Szia Sora! – hallotta meg végül barátnője vidám hangját.
° Szia Layla! – lett boldog Sora is. – Ráérsz most? – kérdezte kíváncsian.
° Számodra mindig.
° Remek, akkor találkozzunk a kínai étteremnél, utána elmehetnénk vásárolni. Benne vagy?
° Ott találkozunk negyed óra múlva. – és letette a kagylót.
Sora és Layla egyszerre érkeztek meg a megbeszélt helyre. Két puszival köszöntve egymást és elfoglalták szokott helyüket a sarokban az ablak mellett.
o Unokatestvéred és a partnere megérkeztek már? – szólalt meg Layla, miután leültek.
o Igen. – válaszolt, miután leadták a rendeléseket. – Alig egy órával ezelőtt vittem haza őket. Egyébként a partnere, Leon Oswald egyben a vőlegénye is.
o Leon Oswald? – kérdezte hitetlenül. – Azt hallottam, hogy nem szereti a kötöttségeket.
o Én is, de úgy látszik, hogy Mayben megtalálta élete szerelmét, bár… - jutott eszébe valami.
o Mi az?
o Nem úgy néztek ki, mint akik szerelmesek. Talán May igen, de Leon… - ingatta fejét nyomatékosítás képen. – Mayben is inkább a birtoklási vágyat vettem észre, nem a szerelmet, de az is lehet, hogy tévedek, hisz évek óta nem találkoztam vele. Egy biztos – folytatta huncut fénnyel a tekintetében – Maynek nincs oka panaszra, ami Leont illeti.
o Ezzel mire célzol? – lett még érdeklődőbb Layla.
o Arra, hogy Leon egy hihetetlenül vonzó férfi, annak ellenére amilyen hideg. Egyszerre fáztam és lett melegem, amikor találkoztunk és kezet fogtunk. Az a tekintet, a teste, a selymes haja – s az emlékek hatására ismét felforrósodott teste. – Ő kimondottan olyan férfi, akivel szívesen összegyűrném a lepedőt. – lett álmodozó a tekintete.
o De Sora… - próbált felháborodottan beszélni, de mosolya ellentmondott szavainak. Már hozzá volt szokva, hogy barátnője olykor így beszél, de csak vele szemben. – Tudod jól, hogy számodra Leon egy tiltott gyümölcs! – figyelmeztette.
o Igen, tudom… - sóhajtott – de ez még nem jelenti azt, hogy nem tarthatom őt vonzónak. Te is tudod, hogy mit vallok: mindent a szemnek semmit a kéznek. Elvégre még nem vagyok vak. Ennek szellemében szeretném is élvezni a látványt. – zárta le a vitát.
Layla nem mondott semmit, mert már ismerte elég jól ahhoz, hogy tudja, hogy Sora nem menne bele kétes kapcsolatokba. Hisz ő is tisztában van azzal, hogy csak ő kerülne ki vesztesként. De most mégis rossz érzése volt ezzel kapcsolatban. Miután végeztek elindultak a bevásárlóközpontba, hogy vásárolhassanak egy kicsit és talán beüljenek a moziba egy filmre.
Már elmúlt éjfél is, mikor Leon az éjszaka folyamán harmadszor ébredt fel egy erotikus álom miatt, mely Soraval volt kapcsolatos. Oldalra pillantva látta, hogy May nyugodtan alszik. Miután rájött, hogy az éjjel már nem fog tudni aludni, ezért úgy döntött, hogy lezuhanyozik, majd elmegy szaunázni, mely a medence mellett van. Tíz perccel később meg is érkezett fürdőköntösbe burkolózva és egy törülközővel a karján. Lekapva magáról a köntöst a derekára tekerte a törölközött, majd benyitott.
Beletelt egy kis időbe, mire feltérképezhette a helységet a nagy gőz miatt. Épp ezért számított arra, hogy rajta kívül más is van itt, de arra nem, ami végül a szeme elé tárult. Még lélegezni is elfelejtett. Szemei döbbenten kerekedtek el, amint látta Sorat, aki egy férfi ölében ült hátát mellkasának nyomva. Sora egyre gyorsabban kezdett mozogni a férfi ölén, aki egyik kezével a lány bal mellét, a másikkal a csiklóját izgatta. Testük csillogott az izzadságcseppektől, mely csak még szebbé tették a lányt, s amely még jobban növelte Leon fájdalmasan kemény hímtagját. Míg Yuri az arcát a lány nyakába temette, addig Sora egyre szaporábban vette a levegőt, ahogy közeledtek a csúcs felé.
Leon halkan próbált kiosonni, miután csattant első döbbenetéből, de kifelé menet véletlenül nekiment valaminek. A férfi abban bízott, hogy Soraék nem vették észre ezt a kis incidenst, de hiú remény maradt, amikor meghallotta a lány hangját.
AJÁNLOM AZ OLDALT
