3. r�sz

Az ott l�v� �sszes ember megr�k�ny�d�tt. Sora f�ldbegy�kerezett, �s csak n�zett a gy�r�re, amit Chris el� tartott. K�ts�gbeesve n�zett Layl�ra, aki egy�tt�rz�en tekintett r�. Majd Yurira n�zett, de a f�rfi sem tudott semmit tenni. V�g�l Leonra emelte a tekintet�t. A f�rfi ez�st szemei szikr�kat sz�rtak. Sora nem igaz�n tudta meg�llap�tani, hogy mi az. D�h? F�lt�kenys�g? F�lelem? K�ts�gbees�s? Sora seg�lyk�r�n n�zett Leonra, de a f�rfi elfordult, jelezve, hogy neki kell d�ntenie �s � nem fog seg�teni. Sora m�rgesen �sszeh�zta a szemeit. Leon �t �vig nem volt vele. Nem seg�tett neki. De... m�gis mindent neki k�sz�nhet. Amikor elment a saj�t l�b�ra kellett, hogy �lljon, de am�g vele volt, mindent megtett �rte, amit a befoly�sa csak engedett. De... elhagyta. Egyetlen sz� n�lk�l. Csak annyit mondott, hogy el kell mennie. De Chris, ami�ta a t�rsulatn�l van, az�ta csak seg�ti. Tartozik neki, �s k�l�nben is, Leon a h�g�nak tekintit, �s azt akarja, hogy boldog legyen. �s � is a b�tyjak�nt szereti a f�rfit. De... Leon olyan j�k�p�. S�rmosabb, mint amikor elment. �s olyan ig�z�. �s annyira j� volt hozz� s�mulni. �s az illata.... Az a jellegzetes szant�lfa illat, ami bel�le �rad, felkorb�csolja a szenved�ly�t. Belen�zett Chris v�gyakoz� tekintet�be, majd er�ltetetten elmosolyodott.

- Igen.- v�laszolt.- A feles�ged leszek.

Leont, �gy �rte ez a sz�, mint a vill�mcsap�s. Nem gondolta volna, hogy a l�ny �ppen el�tte fog igent mondani, ennek a teny�rbem�sz� kis g�r�nynek. Mintha nem is lenne ott, �gy n�zte, amikor a f�rfi felh�zta Sora ujj�ra a gy�r�t, majd megcs�kolta. Csak a l�ny szavai visszhangoztak a f�l�ben. Hirtelen azt �rezte, hogy valaki mell� l�p �s a karj�ra teszi a kez�t. Nem volt biztos benne, hogy ki volt. Tal�n Layla vagy Yuri. De nem v�rt. Azonnal sarkon fordult �s kics�rtetett a teremb�l. Sora, amint v�ge lett a cs�knak f�jdalmasan n�zte a z�rt ajt�t, mik�zben v�leg�nye a j�k�v�ns�gokat sz�molta be. Biztos, hogy akarja ezt egy�ltal�n? Biztos, hogy akarja Chris k�zels�g�t? Amikor egy m�sik f�rfi j�r az esz�ben, akit a v�gtelens�gig szeret.
Egy mag�nyos alak �llt a tengerparton. Csak n�zte, ahogy a k�zeled� vihar hatalmas hull�mokat ver a tengeren, ezzel fekorb�csolva a benne l�v� vad, zabol�tlan er�ket. A v�z tombolt. �gy, ahogyan az � lelke is. Szeretett volna �v�lteni, de nem tudott. M�g tal�n ahhoz is gy�va volt. S�rni? S�rni m�r nem tudott. Csak n�zett el�re, r�miszt�en �res tekintettel, mik�zben csak egy k�rd�s j�rt a fej�ben; mi�rt? Soha nem �rzett m�g ilyen tehetetlen d�h�t, mint ami most munk�lkodott benne. M�r azt sem tudta, hogy mit akar. M�r nem �rdekelte semmi. Sora olyan gy�ny�r� �s k�v�natos volt. R�ad�sul hozz� hasonl�an k�pes volt osztogatni a parancsokat, �s nem f�lt semmit�l. Makacs volt, �s b�tor. De olyan higgads�ggal kezelte a dolgokat, mint � maga. Tal�n maradt bel�le itt valami, mikor elment, �s a l�ny azt �r�zte mag�ban, �s mindig csak nevelte. Imm�r kifejl�d�tt, �s m�r nem volt sz�ks�ge ir�ny�t�sra. K�pes volt ir�ny�tani a sz�npadot, �s a k�z�ns�get. Egy Angyal gyeng�ds�g�vel, egy F�nix szenved�ly�vel, de egy D�mon er�s akarat�val, �s hideg gondolod�s�val. Hisz a l�nyban ott lakott minden, amire sz�ks�ge volt. M�r csak r� kellett volna j�nnie, hogyan csalogassa el�, a D�mont. M�g ezt az egyet meg teheti �rte. Csak ennyit tud m�r �rte tenni. �s mikor k�pes lesz arra, amire hivatott, v�gleg kil�p az �let�b�l. A Hal�listen nem val� egy Angyalhoz. �s Sora mindig angyal marad. Hi�ba v�ltozik m�ss�, de a sz�ve, ami a mellkas�ban dobog mindv�gig angyali marad, az ut�ls� l�ktet�sig. Egy olyan kegyetlen D�mon, mint amilyen �, nem val� hozz�. T�nkre tenn�. De... m�gis... olyan neh�z volt elengednie. Azt akarta, hogy boldog legyen. Hogy �gy ragyogjon, mint soha senki. � m�r nem sz�m�t. � egy senki. � csak egy bukott D�mon, aki m�r soha t�bb� nem tud talpra �llni... Elindult, majd elt�nt a s�t�ts�gben.
Ek�zben Sora haza �rt, �s lef�rd�tt. Egy feh�r selyemh�l�ingben �lt az �gyon, �s a tombol� vihart n�zte az eg�sz falas ablakon, mik�zben �t�lelte a t�rd�t. Fantom ott lebegett f�l�tte, �s n�zte a l�ny keser� tekintet�t. S�hajtott egyet, majd kedvenc szt�rja el� lebegett. A l�ny fel� ford�totta a tekintet�t, amiben �rzelmek sora cik�zott. A gesztenye sz�n� szemp�r m�lys�g�ben elrejtett �rz�sek sora b�jk�lt.

- Ennyire b�nod?- sz�lalt meg Fantom.- Ha �gy f�j, akkor mi�rt mondt�l igen? Hisz nem szereted.
- Sokkal tartozom neki, Fantom.- suttogta Sora.- Nagyon sokat k�sz�nhetek neki. Mind v�gig velem volt, amikor Leon elment. Sz�m�thattam r� �jjel- nappal. Nem tagadhatom meg ezt t�le.
- Sora, Sora.- vette el� a g�mbj�t.- A nyilas t�retlen, �s ragyog. De a naivs�ga, ami mindig benne volt, ugyan �gy megmaradt. Szomor�s�g �s k�ts�g gy�tri. Egy r�szr�l ott van a bak, akinek tartozik. De akit nem szeret, csak, mint bar�tja. M�s fel�l ott van a skorpi�. � az, akihez a sz�ve h�zza. V�gyik a k�zels�g�re, �s neki sokkal t�bbet k�sz�nhet, mint a baknak. M�g rendbe hozhatod. De nagyon vigy�zz Sora, a skorpi�t megsebezt�k. D�h�s, �s f�l. Ilyenkor a legvesz�lyesebb �s olyan valakit is elpuszt�that, akit j�zan �llapotban nem b�ntana. De m�g mindig szereti a nyilast, �s hallgat r� ha kell. De ne feledd a benne �l� D�mont. Ahhoz, hogy az Angyal ne pusztuljon el, egy D�monnak kell v�delmeznie, �s neki kell csat�znia a m�sikkal. De el�bb neked kell rendberaknod az �rzelmeidet.- n�zett fel.- A bak k�zeledik, a skorpi� t�volodik. De a bak m�g fog meglepet�st okozni, ha a nyilas nem teszi, amit � akar.- majd elt�ntette a g�mb�t.- Vagyis besz�lj Leonnal!
- K�sz Fantom.- mosolygott Sora g�nyosan.
- Kit�l kaptad, azt a fantasztikus ruh�t?- k�rdezte Fantom.
- Gondolom Christ�l.- majd �szrevette a k�rty�t, ami a dobozban volt. Felvette �s olvasni kezdte.- Ha porba �runk valamit, elf�jja a sz�l,
de ha sz�v�nkbe v�ss�k, �r�kk� �l!
�n sz�vembe v�stem egy sz�t, s egy nevet,
a sz�: Szeretlek! �s a n�v: a Te neved!
Had legyen ez az �n aj�nd�kom, Angyall�ny!- mikor v�gzett Fantomra emelte a tekintet�t.- Szerinted ez Chris volt?
- Neked mit s�g a sz�ved?- k�rdezte Fantom mosolyogva.
- Leon.- suttogta Sora, majd miel�tt lehunyta a szem�t, egy k�nnycsepp csordult ki a szem�b�l, de mosolygott.- Csak Leon h�vott �gy, hogy Angyall�ny.- majd kez�be vette a telefont �s t�rcs�zott.- Hall�, Kalos? Igen. Kalos, tudod, hogy hol lakik Leon?- k�rdezte izgatottan.- K�szi! �s bocsi a zavar�s�rt! J� �jt!- majd �jra t�rcs�zni kezdett.- Megvan Fantom.- mosolygott, majd a f�l�hez emelte a k�sz�l�ket.- J� est�t! Leon Oswalddal szeretn�k besz�lni! Sora Naegino.- majd unottan forgatni kezdte a szem�t.- Kisasszony, majd kap egy al��rt f�nyk�pet, de most besz�lni akarok Leon Oswalddal!- mondta er�lyesen, amin Fantom elmosolyodott.- Mi az, hogy nincs ott? �rtem. K�sz�n�m.- majd lerakta.- Leon nincs a sz�llod�ban.- mondta k�ts�gbeesve.
- De te tudod, hol lehet, nem igaz?- mondta sejtelmesen Fantom.
- Igen.- kapott �szbe Sora, majd felvett mag�ra egy hossz� feh�r kab�tot.
- Csak nem �gy akarsz elmenni, Sora?- ki�ltott ut�na Fantom.- Meg fogsz f�zni. �h, bolond l�ny. Egy kis gyerekess�g m�g mindig van benned, Naegino kisasszony.- majd elt�nt.

Odakint szakadt az es�, d�rg�tt, vill�mlott. De Sor�t ez nem �rdekelte. Szaladni kezdett a tengerpart ir�ny�ba. A haja �s a kab�t is teljesen �tnedvesedett. A sz�l az arc�ba hordta a jegesen mar� es�t. Hirtelen egy alakot l�tott meg a parton. Haja �rv�nyk�t keringett k�r�l�tte, �s a sz�l az arc�ba csapta, de � csak �llt mozdulatlanul, �s a h�borg� tengert n�zte. Sora �rezte, hogy a sz�ve hevesebben kezd verni, de nem �llt meg. Lassan a f�rfi m�g� �rt, de � nem vette �szre, vagy nem akarta �szre venni. Sora megel�gelve el� �llt. De ugyan abban a pillanatban meg dermedt; Leon szeme �res volt. Nem l�tszott benne semmi. Olyan volt m�gis, mint a vihar. D�h�s �s vad, de � csak �llt nyugodtan. Hagyta, hogy a sz�l �s a v�z tomboljon helyette. Sora meg�llt �s kitart�an n�zett r�. Tudta, hogy ezzel mindig megt�ri a f�rfit. Hajuk �rv�nylett k�r�l�tt�k, szinte �sszefon�dtak. Leon hirtelen belen�zett a gesztenye sz�n� szemp�rba. Az ez�st sz�n� tekintet, els�t�t�lt, mint a vihar fellegek. L�tta, hogy Sor�t nem �jeszti meg semmilyen tekintettel. A l�ny nagyon b�tor. De csak vele szemben? Leon ajkain egy halv�ny mosoly futott �t, de el is t�nt.

- Mond Sora, mit szeretn�l?- k�rdezte hideg, �rzelemmentes hangon.- Mi�rt nem vagy a h�zadban a v�leg�nyeddel?
- Tiszt�zzunk valamit Leon Oswald!- emelte meg Sora a hangj�t, ami j�val t�lharsogta a vihar�t.- Chris soha... �rted, soha nem lakott n�lam. �n egyed�l �lek. Vagyis majdnem.- motyogta az ut�ls� mondatot.
- Ezt, hogy �rted?- k�rdezte kiss� l�gyabb hangon.
- H�t Fantom. Az az ideges�t� man� egy percre sem hajland� elv�lni t�lem.- d�h�ng�tt.- De te most sz�pen velem j�ssz.- majd megfogta a f�rfi kez�t, �s maga ut�n kezdte vonszolni.
- Ezt m�gis, hogy k�pzeled?- k�rdezte a f�rfi �sszeh�zott szemmel.- Kij�ssz ide ilyen id�ben, csak az�rt, hogy elvigy�l magadhoz. Nem �rt volna r� holnap.
- Idefigyelj, te cs�k�ny�s, fafej�, h�l�tlan tusk�!- fordult h�tra �s kiab�lt.- Nem engedem, hogy megf�zz. R�ad�sul meg kell tan�tanod nekem a man�vert. �s k�l�nben is a b�ty�m vagy.

Az ut�ls� sz� szinte �ram�t�sk�nt �rte Leon. A b�tyja. H�t persze. Sor�nak � fontos, mert olyan mintha a testv�re lenne. Nem �rtette mag�t. Boldognak kellene lennie, hogy Sora sz�m�ra fontos, de... m�gis rosszul esett neki, hogy csak a b�tyj�t l�tja benne. T�bb akart lenni sz�m�ra, de tudta, ez nem lehets�ges. Sora k�zben �jra vonszolni kezdte. Leon �rezte, hogy a l�ny keze meleg. Soha nem akarta elengedni �t. Az �rint�se felizgatta, �r�lten v�gyott r�. De tudta, hogy ezt nem szabad. Nem haszn�lhatja ki a l�ny �nzetlen szeretet�t. Lassan egy hatalmas r�csozott kapu t�rult a szeme el�, a m�g�tt nagy t�vols�gra pedig egy hatalmas villa. Sor�ra n�zett, aki minden gondolkod�s n�lk�l ber�gta a kaput. Leon felvonta a szem�ld�k�t, majd a fej�t cs�v�lva k�vette. �tv�gtak egy nagy kerten, de a s�t�tben nem igaz�n lehetett megmondani, hogy mik vannak benne. Bementek a h�zba. Bent is s�t�ts�g volt, de Sora nem is hagyta volna, hogy k�r�l n�zzen. Azonnal az emeltre h�zta. Mentek egy ideig, majd befordultak egy folyas�ra. Az eg�sz folyas�t eg�szfalas ablakok tett�k m�g ink�bb k�l�nlegesebb�. Sora bement az egyik ajt�n, Leon pedig k�vette. A szob�ban szint�n eg�szfalas ablak fogalt helyet, �s egy erk�ly. Ahogy egy vill�m kereszt�l cik�zott az egen bevil�g�totta a szob�t. A helyis�gben a k�k, �s ez�st volt a d�nt� sz�n. Egy hatalmas baldachinos �gy, ami m�lyk�k volt, �s egy feh�r keretes kandall�. �s m�g m�s b�tor �s kell�k, amire sz�ks�g volt a szob�ban. K�t ajt� ny�lt a szob�b�l. Az egyik a f�rd�re, a m�sik tal�n a gardr�bra. Sora begy�jtott a kandall�ba, majd a f�rfi szemeibe n�zett. Egy �jabb vill�m has�totta fel az eget. Leon hirtelen megmerevedett. Sora meg�zott, haja vizesen tapadt a h�t�ra, �s szapor�n vette a leveg�t. Cs�b�t� alakja m�g a kab�ton �t is �tl�tszott. A vill�m f�nye t�kr�z�d�tt a tekintet�ben, �s ezernyi m�s �rzelem. Leonban fel�ledt a v�gy. Szinte nem tudott mozdulni sem t�le. Nadr�gja egyre sz�kebb lett. A francba ez a l�ny meg�r�ti. M�r nem tudott gondolkozni. Csak �rzett. �s ebben a pillanatban azt �rezte, hogy azonal meg kell kapnia a l�nyt. Soha nem v�gyott �gy egyetlen n�re sem. S�t. Ledobta mag�r�l a hossz� fekete kab�tot, majd a s�lat is, �s az egyik sz�kre haj�totta. K�zelebb l�pett Sor�hoz, de � nem h�tr�lt t�le. Bolond l�ny! M�g most el tudna menni. De Sora nem akart elmenni. V�rakozva n�zett r�. Leon meg�llt el�tte, majd m�lyen a szem�be n�zett. Sora kicsit megemelkedett, majd puh�n a f�rfi sz�j�ra tapasztotta ajkait.
Leon el�sz�r megd�bbent, majd �tvette az ir�ny�t�st. Szorosan �t�lelte a l�nyt, �s nyelv�t az ajkai k�z�tt becs�sztatta. Vad szenved�lyes harcot v�vtak. A f�rfi hirtelen megmervedett, amikor �rezte, hogy Sora nyelve v�gigsim�t az �v�n. Imm�r minden �nuralm�t elvesztette. Lesim�totta a l�nyr�l a kab�tot, de a cs�kot egy percre sem hagyt�k abba. Leon v�g�l m�gis eltolta mag�t�l a l�ny, amikor meg�rezte a keze alatt az �t�zott selymet. Csak n�zett a l�nyra, akinek minden egyes �rz�ki idoma �tl�tszott a nedves h�l�ningen. Leon mostm�r nem tudta visszafoni mag�t. Hevesen mag�hoz r�ntotta Sor�t, �s durv�n cs�kolni kezdte, mik�zben v�gigsim�tott a l�ny test�n. Kezei meg�lltak az Angyal d�s mellein�l. V�gigsim�tott rajta, majd belemarkolt, mire Sora beleny�g�tt a cs�kba. Majd kezei tov�bb indultak, �s a l�ny fenek�n �llapodtak meg. Azt kezdte simogatni, �s sokszor er�teljesebben markolni. Sora zih�lni kezdett. Leon puszta �rint�se felkeltette benne a v�gyat. �t�lelte a f�rfi nyak�t. De � Chris menyasszonya. �s most �ppen k�sz�l lefek�dni valakivel, akit eddig a b�tyjak�nt szeretett. De... nem �rdekelte. Most csak azt �rezte, hogy k�v�nja a f�rfit. De ez m�gis megcsal�snak sz�m�t. Mif�le szajha lett bel�le? M�g ink�bb m�ly�tette a cs�kot, �s szorosan Leon test�hez s�mult. A f�rfi elkezdte felfele h�zni a h�l�inget. Hirtelen megcs�rrent a telefon. Egyszerre ny�gtek fel, majd zih�lva elv�ltak. Csak n�zt�k egym�s tekintet�t. Leon� s�t�t volt, mint odakint a fellegek, �s a v�gy vihara tombolt benne. Sor�� m�ly, s�t�ts�gg� v�ltozott, ami pr�b�lta elrejteni az �rzelmeket. Lassan a telefonhoz l�pett.

- Hall�?- sz�lt bele, kiss� rekedtes hangon.- Chris!- n�zett Leon szem�be.- Persze. Csak f�radt vagyok. Rendben. J� �jt! Aha, �n is.- majd letette.
- Menj aludni, Sora.- sz�lalt meg Leon �rzelemmentes hangon.- Pihend ki magad, mert nem sok� kezd�dik a kik�pz�s.- majd a f�rd� fel� indult.
- J� �jszak�t, D�mon.- suttogta Sora, majd kil�pett.