9. rész

Leon gyangéden elmosolyodott, és átölelte a lányt. Sora pedig hálásan bújt közelebb. Istenem mennyire hiányzott neki ez az érzés. Mennyire vágyott már arra, hogy újra érezhesse Leon ölelő, biztonságot nyújtó karját. Azt kívánta bárcsak örökre tarthatna ez a pillanat.

- Figyeljetek!- mondta Fantom.- Remélem mostmár eléggé bíztok egymásban.
- Még nem teljesen.- húzódott el a férfitól Sora.- Az a lány; Kristine. És most Lorena.
- Tényleg angyal vagy Sora.- nevetett fel Fantom.- Igazából egyik sem volt igaz.- mondta mostmár komolyan.- Kristine azt mondta Leonnak, hogy lefeküdtél az öccsével. Még képeket is mutatott, amik össze voltak vágva. Leon pedig dühébe csinálta. megcsókolta Kristinet a szemed előtt, és szerelmet vallott neki. De nem volt igaz. A bizalmatok, az egymásba vetett hitetek szilánkokra tört.- majd elővette a gömbjét.- A nyilas fénye egy időre elhalványult. letért a számára kijelölt ösvényről, de egy idő után ragyogása újra a régi volt, sőt egyre csak növekedett. És az angyal megtanult démonná változni. Ezzel szemben a skorpió letért az útjáról. Egy másikat választott, aminek a végén csak sötétség volt. Beletemetkezett a saját fájdalmába. Te nem démonná váltál, hanem a saját hóhéroddá. Te voltál a Halál isten, de inkább magadra voltál veszélyes, sem mint másokra. Bebörtönözted magad, de nem számítottál arra, hogy az angyal visszatér.- majd elmosolyodott.- És remélem mostmár nem térít el senki és semmi benneteket. A skorpió fénye felér a nyilas ragyogásával. És egybe olvadnak.
- Aha. És Lorena?- akadékoskodott még mindig Sora.
- Az is egyszerű.- mondta Fantom jelentőségteljesen.- Lorena a te parfümödet használta, és befogta Leon szemét. Ez a tébolyultan szerelmes férfi, pedig rögtön megcsókolta annak tudatában, hogy te vagy. Nem is nézte meg. Lorena erre számított. De mielőtt megfordult azt mondta: Sora.
- Nézzenek oda Leon Oswald.- mosolyodott el Sora.

Közel hajolt a férfihoz és éppen meg akarta csókolni, amikor egy eget rengető sikítás hallatszott. Azonnal lefelé indultak. A hangok Lorena szobájából jöttek. Már szinte mindenki ott volt, és kissé furcsán néztek az egy szál ingebn és alsónadrágban feszítő Leonra. De még mind észjakai öltözékben voltak, így nem foglalkoztak vele.Majd kinyílt Lorena szobájának ajtaja. A lány eszeveszett kiabálások kíséretében rohant ki. Majd szembe fordult a csapattal. Végre mindenki megláthatta mi baja volt. A lány arcán egy hatalmas csótány terült el. Sora kikerekedett szemekkel nézte, és pillantása találkozott a Layláéval. Abban a pillanatban hangos nevetésben törtek ki. Mindenki rájuk nézett, de a két lány csak nevetett. Leon elnézően megcsóválta a fejét, és szerelméhez lépett. Yuri ugyan így tett és átkarolta Laylát. Lorena Sora és Layla felé fordult. Szemei szikráztak a dühtől. A csótányt sikerült valahogy leszedni magáról, de most a két lányra akart támadni. Természetesen először Sorára. Elkezdett a lány felé szaladni, amit az angyal teljes nyugalommal nézett. Majd az utólsó pillanatban hátraszaltózott, így Lorena elterült a földön. Sora unottan megcsóválta a fejét.

- Te utólsó szajha!- kiáltott és állt fel Lorena.- Ezt nagyon meg fogod bánni. Addig nem nyugszom amíg tönkre nem teszlek.
- Na figyelj te szerencsétlen kis csitri!- mondta enyhe lenézéssel a hangjában Sora.- Nem ajánlom, hogy megpróbáld.
- Sora, Lorena!- szólalt meg szigorúan Kalos.- Elég lesz!

Leon megfogta Sorát, és visszavitte a szobájába. A férfi sóhajtva terült el az ágyon. Igazából imádta amikor Sora dühös volt, de ez már túlzás. Kis késéssel befutott Fantom. Megállt Leon felett, amíg Sora keresett a férfinak egy fájdalom csillapítót. Majd csatlakozott hozzájuk.

- Sora!- szólt Fantom.- Layla lát engem.
- Gondoltam, hogy így lesz.- bólintott a lány.- Vele kell megcsinálnom az egyik ugrást. Ugye?
- Ahogy mondod.- bólintott a szellem, majd elővette a gömbjét.- A nyilas és az oroszlán. A mutatványotok be fogja ragyogni az eget. A végtelen bizalom, szeretet és a barátság. Képesek lesztek egy szinten haladni. Egyikőtök feladata sem lesz könnyebb mint a másiké. Egyenlő szerepetek lesz. A ti kettőtök ugrása: a Legendás manőver.
- Értem.- mondta higgadtan Sora.- A lehetetlen manőver. Lesz valami baj vele?- kérdezte.
- Nem.- mondta a szellem mosolyogva.- Egy szinten tudtok majd haladni.

Pár pillanattal később May robbant be azzal, hogy hajókázni mennek. Sora átküldte Leont a saját szobájába, mondván, hogy el akar készülni. De nem ez volt a valódi ok. Sok kérdése volt Fantomhoz. És tudnia kellett rájuk a választ, különben nem merte volna megkísérelni az ugrásokat Leonnal. Fantom nagyon jól tudta ezt.

- A nyilas a kétkedés ködében van.- mondta a szellem.- Rengeteg kérdésed van, de biztos, hogy nekem kell ezt feltenned?
- Igen, Fantom.- bólintott az angyal.
- Akkor mond.- telepedett le.
- Lorena minden erejével azon lesz, hogy tönkre tegyen.- kezdte.
- Igen. Lorena; kos.- olvasta gömbjéből.- A vérében benne van a harci szellem. Viszont nem számít neki, hogy min gázol át célja elérésének az érdekében. És a skorpiót akarja. De fénye nem ér fel a nyilas ragyogásához. Nem tudja legyőzni akárhogy is próbálkozik. De ha sikerül megingatnia a nyilas bizalmát a skorpióban, akkor minden elveszett. Veszélyes. És az egyik ármánykodása, ami sikeres örökre kiolthatja a nyilas fényét.
- Értem mire gondolsz.- mondta Sora.- Vigyázzak vele, és ne higgyem azt, hogy csak egy beképzelt kis fruska. Mert veszélyes is lehet.- madj elmosolyodott.- És Layla?
- Layla az oroszlán.- mosolygott Fantom is.- Meg kell szenvednetek az ugrásért, viszont tudjátok segíteni egymást. A természetetek szinte ugyan olyan. Az oroszlán életerős, vidám. Akárcsak a nyilas, ő is a mának él. Élvezi az életet. Mind a két jegy erős, céltudatos. És érvényesülni tud. Nem lesz gond kettőtök között. Amiért ilyen hasonlóak vagytok, a barátságotok lassan testvériséggé szelídül. Szenvedélyes, de ez különbség köztetek. Az ő szenvedélyessége közel sem ér fel a te tüzedhez. Ez az egyetlen különbség.- magyarázta.
- És Leon?- tért rá egy újabbra.
- A skorpió.- suttogta Fantom.- Magáról nem szeret túl sokat elárulni, viszont ő képes másokat nagyon hamar kiismerni, és képes eltalálni a másik legfájóbb pontját. Látszólagos nyugodtsága és ridegsége mögött, nagyon érzékeny és sebezhető. Igazából mondhatjuk azt, hogy a nyilas és a skorpió tűz és víz. De épp ezért képesek hatalmas tettekre, és ezért vonza őket annyira a másik lénye. Ha a skorpió szerelmes akkor halálosan szerelmes.- mosolygott Sorára.- Nem fedi fel teljes egészében, de nem szokása hazudni.
- És az utólsó kérdés.- mondta Sora.- Én.
- A nyilas.- kezdte a szellem.- Tudom mire vagy kíváncsi és a válaszom; igen. Odaveszhetsz a felkészülésen. Az ugrás hatalmas és káprázatos. De gyötrelmes rá a felkészülés. Mind a két félnek. A skorpiónak biztos a helye. Jelleménél fogva nem tud veszíteni. De a nyilas. Tehetsége és ragyogása mindenkiénél nagyobb. De egyetlen hiba és örökre kihuny. Abban a pillanatban meg kell hoznod egy döntést, ami fájdalmasabb lesz mint a halál.
- Értem. Nem mondhatsz többet ugye?- kérdezte Sora.- És Yurival gondolom jól kifogok jönni.
- Yuri halak.- mondta Fantom.- Rögtön utánad. Együttérző. Legszívesebben végig álmodozná az életét. Akárcsak te.- mosolygott a lányra.- Remek párod lesz az ugrásotoknál. Nem lesz vele nehéz.
- Köszönöm Fantom.- mosolygott rá a lány.
- Semmi.- majd egy perverz vigyor terült el az arcán.- Mész fürdeni? Aztán segítek kiválasztani a fürdőrucidat a hajókázásra.
- Fantom.- kezdte Sora, majd eszébe jutott valami.- Mondcsak, amikor Leonnal együtt voltunk, te itt voltál?- kérdezte gyanakodva.
- Ej ej.- távolodott vigyorogva.- Én mindig ott vagyok, ahol a a sztár. De megnyugtatlak; magatokra hagytalak titeket. De én érzem mi történik veled. A nyilasnak óriási meglepetésben lesz része. A fehéret vedd fel.- majd eltűnt.
- Te...- majd Sora ránézett az előtte lévő bikinikre.

Természetesen Fantom most is tudta, hogy mit beszél. A fehér volt mind közzül a legkihívóbb. Háromszög alakú felsőrész éppen csak takart. A bugyi pedig tangás volt. Sora hirtelen elmosolyodott. Miért ne? Lássuk mit szól Leon. De az angyal nem is sejtette, hogy micsoda meglepetés készült neki eközben.