14. rész

Sora dermedten állt és csak nézte a csókolózó párost. Leon hirtelen, mintha megérzett volna valamit, mert hátra fordult. Szemei elkerekedtek, amikor meglátta Sorát. Leticia győzelemittasan nézte unokatestvérét. Leon készült megszólalni, de Sora villámló tekintete azonnal jobb belátásra bírta. A lány próbálta megtartani a méltóságát, ezért jeges pillantást vetve a párra, sarkon fordult és kiment a házból. Kint azonnal rohanni kezdett, beült a kocsijába, majd sebesen elhajtott. Tudta, hogy ez lesz, ha Leticia ideköltzik. De... bízott Leonban. Azt hitte a férfi képes lesz ellenállni unokanővérének. Tévedett. Nem is tudta, hogy mit érzett. Dühös volt, csalódott és... féltékeny. Igen féltékeny volt. A düh szinte felemésztette. Tehetetlen volt. És ez annyira kínozta, szinte feszítette belülről. Valamit össze akart törni. Tomboloni, vagy valamit. De az emésztő düh csak mardosta. Gombóc volt a torkában, és sehogy nem tudta lenyelni. Már csak azt vette észre, hogy a düh könnyeket csal a szemébe. Minden csepp kínzóan folyt le az arcán. Feszítette a lelkét, a szívét. A francba tennie kell valamit, különben megbolondul. Az autó nyikorogva állt meg a Hamilton- villa előtt. Sora azonnal kiszállt, és a házhoz sietett. Makkoli, amint ajtót nyitott, látta, hogy valami baj van, ezért nem szólt csak Laylához vezette a lányt. A főnix azonnal látta, hogy barátnőjének valami nagy baja van. Leültek egymással szemben egy- egy itallal a kezükben.

- Mond Sora, mi történt?- kérdezte nyugodtan Layla.
- Leon és Letcia...- majd ivott még egyet.- Láttam őket csókolózni.
- Mit csináltak?- rökönyödött meg Layla.- Biztos vagy te ebben?
- Mondom, hogy láttam őket.- válaszolt dühösen.- Előtte tíz perccel még engem csókolt meg, utána meg őt.- mérgelődött, miközben szorosan fogta a kristálypoharat.- Érted te ezt? Előbb engem aztán meg őt. Bíztam benne. Erre ő elárul? Pont, mint Alden. Mond Layla miért kell nekem ilyen szemeteket kifognom? Francba vele.- majd az üvegpohár szétroppant a kezében, szilánkokra törve.
- Sora!- pattant fel Layla, de a lány már könnyezett.- Tudom, hogy nehéz. De biztos vagy abban, hogy megcsókolta?
- Persze, hogy biztos.- kiáltott fel.- Láttam.- és hagyta, hogy Layla kivegye a szilánkokat a keze közzül, miközben megtörlte a kezét, amin folyt a vér.
- Mondcsak Leon háttal állt neked, vagy szemben?- kérdezte, miközben bekötözte a lány kezét.
- Háttal. De nem mindegy az?- kiabált.- A lényeg az lényeg.
- Nem nem mindegy.- mondta a szőkeség is dühösen.- Ha háttal állt az sok mindent megmagyaráz. Talán nem is azt láttad, ami történt. Hisz nem láthattad, hogy hova kapja azt a csókot. És most menj, derítsd ki! Engem meg hagyjál a hülyeségeiddel! És ha még egszer ilyenekkel nyagatsz, megöllek. - majd hangja lágyabbra váltott.- Látom nagyon fontos neked. De akkor bízz benne jobban. Ha máskor ilyen történik, akkor hallgasd meg! Ő nem olyan, mint Alden te magad mondtad. Szóval ne mondj ellent saját magadnak. Hallgasd meg! És bízz benne. Nem akar bántani. És tudom, hogy fontos vagy neki. Fontosabb, mint ahogy azt gondolja. Most pedig menj!
- Mihez kezdenék nélküled?- állt fel mosolyogva Sora.
- Igen mihez is. Na mostmár menj innen!- mondta tetetett dühvel.- És Sora! Inkább hallgasd meg őt.

A lány bólintott, majd amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is ment. Layla magában jót nevetett. Barátnője annyira szerelmes lett, hogy a legkisebb butaságon is elkezd féltékenykedni. Aldennél nem volt ilyen. Bár nem tudta, hogy a férfi megcsalja, mert ahhoz túl jól titkolta. De amikor meglátta őt egy másik nővel, aki puszit adott neki, nem volt féltékeny. Sőt. Szinte hidegen hagyta. De most... az a tűz, ami a lány szemében égett, amikor elmesélte mit látott, szinte ölni volt képes. Layla soha nem hitte volna, hogy Sorát egyszer ilyennek látja. És soha nem hitte volna, hogy leveti a Jéghercegnő álarcát. Ez csak Leonnak volt köszönhető. Mert kitartó volt, és mert... szereti. Sora a lehető legmegfelelőbb embert találta meg arra, hogy boldog legyen. Hangosan felnevett.

- Sora volt itt?- hallatszott apja hangja.- Mi történt?
- Semmi különös apa.- fordult oda mosolyogva.- Sora hibázott, de tudom, hogy nem lesz semmi baj.

Eközben Sora hazaért. Ahogy belépett a házba hangos ordibálás csapta meg a fülét. A nappali felé ment. Már korábban felismerte Leon hangját, de most láthatta is, ahogy kiabált Leticiával. A férfi láthatólag, kissé ittas állapotban volt. Jobban mondva holt részeg volt. Leticia még mindig a fürdőruhában volt, és próbálta valahogy lecsillapítani Leont, láthatólag eredméytelenül. A férfinak nem sok kellett, hogy megüsse a lányt. Sora úgy döntött, hogy még nem avatkozik bele. Tudni akarta, hogy mi történt, amiért Leon leitta magát, és ilyen dühös.

- Mond meg miért kellett?- kérdezte ordibálva.- Most Sora azt hiszi, hogy megcsókoltál, én pedig nem ellenkeztem. Miért csináltad?
- Nem mindegy, hogy mit hisz? Ha ilyen ostoba.- mondta flegmán Leticia.
- Te nem vagy normális.- ragadta meg dühösen a lányt.- Ha miattad nem lehetek vele, azt megkeserülöd. Ő a legfontosabb számomra, és ha elveszítem azt nem élem túl, érted. Azok után, hogy megismertem milyen valójában, már nem vagyok hajlandó elengedni.
- Ugyan Leon. Százszor különbet találsz, mint ő.- mondta, miközben próbálta leszedni magáról Leon kezeit.- Hisz ő, nem tud szeretni. Ő csak a partnereit teszi tönkre. Nem ismer se embert se istent. Senki nem parancsol neki. Mellette nem lehetsz boldog, mert téged is tönkre fog tenni. Ő a Jéghercegnő!- kiáltotta.
- Hallgass!- ordította Leon, majd egy hatalmas pofont kevert le a lánynak, mire az elesett.- Ha mégegyszer ilyet mersz mondani, azt nem úszod meg ennyivel. És most szépen megmondod, mit akartál elérni!- rántotta fel.
- Jól van.- suttogta a lány, miközben a vörös foltot tapogatta.- Amikor közel hajoltam hozzád, nem akartam mondani semmit, mint ahogy említettem. Tudtam, hogy Sora be fog jönni. És ezért úgy tettem, mintha megcsókolnálak. Tudtam, hogy azt nem álltad volna, ha a szádra adom, ezért kényetelen voltam mellé, de mégis úgy, hogy csóknak látszodjon.
- Az a szerencséd, hogy nem a számra adtad, mert azt nagyon megbántad volna.- sziszegte.- És most megkeresed Sorát, és elmondod neki, hogy mi történt!- mondta dühösen, majd ellökte.
- Nem!- kiáltott fel.- Nem fogom megmondani neki. Szenvedjen csak!
- Hogy mered?- mondta dühösen.- Ha nem mondod el neki, azt nem köszönöd meg, amit kapsz.
- Hagyd csak Leon!- szólalt meg egy kellemes hang.- Már tudom.
- Sora?- nézett meglepődve, a falnak támaszkodó lányra.- Mit csinálsz te itt?
- Tudtommal itt lakom.- lépett közelebb, majd leguggolt Leticia előtt.- Ú ez elég csúnya lesz. Tegyél rá paradicsomot.- mosolygott elégedetten, majd felállt, és Leonra nézett.- És te mit csináltál magaddal? Mint, aki kiitta a bárszekrényt.
- Lehet.- suttogta a férfi.- Azt hittem...
- Ne higyj semmit!- fogta meg a férfi kezét, majd felfelé húzta.- Leticia te pedig öltözz fel azt ajánlom.- mikor felértek a lány szobájába, azonnal a zuhany felé mentek, majd Sora ruhástul belökte a fülkébe, és ráengedte a hideg vizet.- Fényes nappal így berugni. Ilyet még nem láttam.- bosszankodott a falnak támaszkodva.- Na jobban vagy?- kiáltott be.
- Nem.- morgott a férfi.- Ez hideg.
- Mit vártál?- nevetett a lány.- Azt hitted, majd veszel egy forró zuhanyt, aztán majd bemászunk együtt az ágyba, és reggelig szeretkezünk?- de azonnal meg is bánta, amit mondott.
- Körülbelül.- hajolt ki kajánul vigyorogva.
- És csak vicceltem.- szabadkozott Sora.
- De én nem.- majd kinyújtotta a kezét, és megragadta a Soráét.

A lánynak, még arra sem volt ideje, hogy reagáljon, és máris a vízpermet alatt találta magát, szorosan a falhoz préselve. Előtte egy nagy meleg test volt. Leon tekintete elfelhősödött. Szinte viharszürkévé sötétült. Enyhe alkohol szag áradt belőle. Sorát régebben, vagy más esetben undor fogta volna el, de... így... hogy Leonról jött, szinte elbódította. Csak nézte a férfi közeledő ajkait. Lehunyta a szemeit, majd élvezte a férfias ajkakat, és csók édes ízét. Olyan hihetetlen érzés volt. Bízni benne... Hinni neki... Hagyni, hogy ő irányítson... Szeretni őt... Ezek a gondolatok keringtek Sora fejében. Bízott benne, de azt hitte, hogy elárulta. De tudna benne újra bízni? "- Ha miattad nem lehetek vele, azt megkeserülöd. Ő a legfontosabb számomra... ha elveszítem azt nem élem túl..." Leon szavai visszhangoztak a fejében. Egyszerűen nem tudta megemészteni őket. Leon átcsúsztatta a nyelvét Sora szájába. Vad, szenvedélyes harcot vívtak. Leon kutató keze Sora vizes ruhája alá csúszott, majd elkezdte lehámozni róla. Ajkai a lány szájáról, a nyakára siklott, édes csókokkal borítva. Sora levette Leonról a már teljesen átázott inget, és nedves bőrét kezdte simogatni. Majd keze a férfi nadrágjához siklott, és kigombolta, majd ameddig tudta letolta róla, Leon pedig kilépett belőle. Mind a ketten meztelenül álltak, és ölelték, csókolták, simogatták egymást. Leon megfogta Sora lábát, és megemelte, miközben keményen belehtolt. Sora felkiáltott, és átkulcsolta a lábait a derekán, miközben átölelte a férfit. Leon vadul mozogni kezdett, miközben Sora hátát a falnak nyomta. A hideg permet folyamatosan hullott rájuk, de ők mintha meg sem érezték volna. Csak repültek a felhők köztt, együtt. Leon egyre gyorsabban mozgott a szűk forróságban. Minden egyes pont ahol érintkeztek, maga volt a csodák világa. Nem volt már kételkedés, sem bizalmatlanság. A szívük egy ritmusra dobbant. Leon ajkai Sora nyakát kényeztették, míg a lány a férfi hátát simogatta. Nem soká Leon megfeszült, majd felhördült, és magját beleengedte kedvese méhébe. Sora háta ívben megfeszült és felkiáltott, ahogy az élvezet újra és újra átjárta. Körmeivel végigszántott partnere hátán, mire az felszisszent. Lihegve támasztották egymásnak a homlokukat. Leon lassan elmosolyodott, és csak nézte kedvese csukott szemeit. A feneke alá nyúlt, miközben nem csúszott ki belőle, és kifelé indult. Még elzárta a zuhanyt, és kilépett a szobába. A nap már lemenőben volt. Naracssárga, és vörös fényeivel borította be a szobát. Leon érezte Sora testének melegét, ahogy átkarolva őt szorosan hozzábújt. A férfi az ágyhoz sétált és háttal eldőlt rajta. Sora érezve ezt felült, majd egy kecses mozdulattal hátra dobta hosszú haját. Leon áhítattal nézett rá, miközben elmosolyodott. Sorát a lemenő nap fényei megvilágították, ezzel olyan tökéletességbe emelve, ahova még nem jutott senki. Leon átfonta a lány derekát, és mélyen a szemébe nézett.

- Már tudom, miért hívják Los Angelest az Angyalok városának.- mosolygott.- Bár szerintem csak miattad, nem?
- Tudod, régen, amikor még hittem az álmokban, és csodákban én megcsináltam... az Angyalok táncát.- mondta halkan.- És ezért. De már régen nem próbálkozom vele. Akkor nem volt partnerem, ha érdekel.- mosolygott kacéran.- De szeretném veled megpróbálni. Mint látod, már nem vagyok Angyal. Már más vagyok.
- Igen.- suttogta kéjes hangon Leon.- Te Démon vagy. Egy Szirén.
- Szirén?- nézett rá incselkedve a lány.- Nézzenek oda. És ráadásul képes voltál erre, amikor megmondtam, hogy nem akarom.
- Nekem nem úgy tűnt.- mosolygott Leon dévajul.- Sőt.
- De mi lesz Sophieval? Azt mondtam neki, hogy tíz perc múlva ott vagyok.- nézett rá aggódva.
- Szerintem már rájött, hogy nem mész.- mosolygott, majd egy pillanat alatt elkomorodott.- Sora, én tényleg nem akartam semmit Leticiától.
- Leon, te kijózanodtál.- nevetett.- Ne aggódj, tudom. De Leticia nem ússza meg ennyivel. Kérlek, holnap menj be Sophieval a színpadhoz, és kezdj vele edzeni a hajón, de semmi kíméletesség.
- És te?- kérdezte Leon.- Mi lesz, ha Max próbálkozik?- kérdezte aggódva.
- Fog.- mondta Sora teljesen nyugodtan.- De ne aggódj! Van egy kis meglepetésem, mind a lánya, mind az ő számára. És neked is.

Majd lustán elmosolyodott, és mozgatni kezdte a csípőjét. Leon kéjesen felnyögött és élvezte a lány kényeztetését. Megfogta a lány csípőjét, és egy- egy jól irányzott lökéssel ő is segített neki. A nap lemenő fényében két Démon kéjesen kiáltott fel.
A hűvös éjszakában egy magánrepülő szállt le. Egy férfi titokzatos alakja lépett ki belőle, majd egy másikhoz lépett.

- Készen áll minden?- hallatszott egy mély, mégis kellemes hang.
- Igen.- válaszolt a másik, akinek hangján hallani lehetett, hogy már nem olyan fiatal, mint az előbbi.- Ő a következő előadásban nem fog fellépni. Megsérült, és még nem áll készen.
- De nem soká a születésnapja lesz.- mosolyodott el gonoszan.- Akkor fogunk csak cselekedni. Van vele valaki?
- Új partnert kapott.- válaszolt.- A leghíresebb artistát kapta meg, és láthatólag a férfi odavan érte.
- Nem lesz ez a kapcsolat tartós. Arról én fogok kezeskedni.- mondta féltékenyen.- Nem soká elérkezik az idő.

Majd a két férfi alakja beleveszett a sötétségbe.