Els� r�sz - V�g

Reggel igaz�n kor�n �bredtem. Pr�b�ltam visszaaludni, de egyszer�en nem ment. Egy k�l�n�s �rz�s j�rta �t a testem, s pr�b�ltam megfejteni, mi is lehet ez, mik�zben a h�feh�r plafont b�multam. Izgatott voltam �s nyugtalan. Majd az egyik percben sz�leim k�pe lebegett szemeim el�. Nem igaz�n �rtettem, de nem volt id�m sokat gondolkozni ezen, mert egy sz�rke kis perverz alak lebegett szemeim el�.

- J� reggelt Sora! - �s �n m�r v�rtam, hogy kimondja a k�vetkez� kis mondatot. - Nincs kedved egy �l�nk�t� zuhanyhoz? - mi�rt nem tud m�r leszokni err�l, jegyeztem meg magamban.

- Neked is j� reggelt Fantom! - �ltem fel az �gyon v�gre, �s figyeltem, hogyan m�szik ki a p�rm�m al�l, ami az el�bb k�zeli kapcsolatba seg�tette a szemk�zti fallal. Kin�ztem az ablakon, �s csod�lva figyelhettem, ahogy a nap lassan kim�szik a horizont al�l. - Gy�ny�r� - suttogtam.

- Gondterheltnek t�nsz? - lebegett ism�t a k�zelembe - J�soljak neked? - �n s�hajtottam egyet.

- Ahogy gondolod - majd kiter�ltek k�r�l�tte lapja �s felh�zott egyet. �n kihaszn�lva az alkalmat m�r a f�rd� ajtaj�ban voltam, ilyenkor m�g a perverz gondolatai is elhagyj�k.

A zuhany ut�n a sz�npadhoz igyekeztem. A port�s �r�mmel nyitott nekem ajt�t. P�r perc m�lva m�r a vil�got jelent� deszk�k felett sz�rnyaltam. Ilyenkor csak a sz�npad �s �n l�tezt�nk. Olyan �rz�sek ker�tettek hatalm�ban, melyeket csak itt �lhettem meg. A kett�nk kapcsolata szavakkal le�rhatatlan �lm�nyekkel jutalmazott. B�ke, nyugalom, szabads�g, �s valami �nfeledt �lvezet, ahogy a trap�zok k�zt sz�llok. Egyetlen ember volt, aki k�pes volt velem �t�lni ezt a csod�t, egyetlen ember, akit beengedtem saj�t kis vil�gunkba. � nem m�s, mint a partnerem, akinek a seg�ts�g�vel m�g szebb� v�lt ez a kapcsolat. A t�bbiek csak �mulva figyelhettek minket. A sz�npadot, Leont �s engem.

Nem tudom mennyi ideje gyakorolhattam leg�jabb ugr�som, mikor �reztem, hogy egy figyel� szemp�r szegez�dik r�m a s�t�tb�l. A l�bammal kapaszkodva f�ggtem a trap�zon, mikor megel�geltem, hogy csak �l ott �s n�z. Azt nem tudtam, mikor �rkezett, de abban biztos voltam, hogy � az. Egyed�l � volt k�pes �szrev�tlen�l belop�zni kis vil�gomba, cseppnyi zavart sem keltve t�r�keny b�k�j�be. Persze csakis akkor, mikor kedve �gy tartotta. Ha valami nem tetszett neki d�vadk�nt tombolva t�rt, z�zott benne, minden j�indulat n�lk�l. M�sok �rkez�s�re mindig egyb�l felfigyeltem.

- Meddig sz�nd�kozol m�g ott gubbasztani? - n�ztem a s�t�t sorok k�z�, mire, � kiemelkedett a s�t�ts�gb�l. - Ink�bb gyere te is fel. Gyakorolnunk kellene az �j ugr�st - k�zben lassan l�pkedett k�zelebb, sunyin, mint egy igazi ragadoz�.

- A forg�son m�g van, mint jav�tanod, �s a tart�sod sem az igazi a v�g�n - mit is v�rtam t�le, csak s�hajtottam. - De majd k�s�bb. Kalos besz�lni akar veled.

- Rendben - v�laszoltam. H�t igen, Leon az m�r csak Leon marad. Az Angyalok t�nca ut�n igaz sokat v�ltozott, tudtam, hogy �larc�t sosem veti le igaz�n. Nem is b�ntam, hisz �n olyannak szerettem meg amilyen volt. A bar�tomnak tekintettem, �s �gy gondolom � is hasonl�an v�lekedett e k�rd�s kapcs�n. B�r ez lehet, kicsit keveset mond most el akkori kapcsolatunkr�l. Velem m�sk�nt b�nt, mint a t�rsulat t�bbi tagj�val. Fel�m kicsit nyitottabb volt. Ez�rt sem �rtettem meg akkor.

A folyos�n s�t�lva eszembe jutott, amikor el�sz�r j�rtam itt, amikor el�sz�r s�t�ltam ezeken a folyos�kon, mint a t�rsulat tagja. Az irod�ba �rve �n le�ltem a szok�sos kis fotelomba, � pedig az ablakon kifel� b�mulva �csorgott. A f�n�k az asztaln�l rendezgetett p�r pap�rt, majd szem�veg�t megigaz�tva r�m tekintett �s belekezdett a mondand�j�ba.

- A mai az utols� el�ad�s... - �pp aktu�lis darabunkr�l besz�lt, de az �n figyelmem m�s fel� kalandozott. Nem tudom mi�rt, de Layla jutott eszembe. Amikor el�sz�r tal�lkoztunk, el�sz�r szerepelt�nk, �s m�g sok hasonl� k�z�s �lm�ny. Gondolataimb�l Kalos m�ly d�rm�g�se r�ntott vissza a val�s�gba. - Sora, figyelsz te r�m egy�ltal�n?

- Ne haragudj, de kicsit elkalandoztam - vigyorogtam zavarodottan.

- Akkor elmondom m�g egyszer, hogy a sz�net ut�n �j partnert kapsz. M�g nem d�nt�ttem, hogy ki legyen az. �gy gondoltam, m�r kell�en �rett el�ad� vagy, hogy eld�ntsd, ki lenne sz�modra a megfelel� partner - hallottam, amit mond, de att�l fogva, hogy azt mondta „�j partner", nem fogtam fel a szavak jelent�s�t. T�tov�n �s zavarodottan n�ztem az ablak fel�. Leon meg csak ott �llt. Nem mozdult, csak b�mult ki a nagy messzes�gbe. - Sora! - lettem figyelmes �jra f�n�k�m hangj�ra.

- Mi az, hogy �j partner? - hangomban �rz�d�tt az indulat, de a Leon mellett elt�lt�tt id� alatt megtanultam, hogyan leplezzem �rz�seim. Persze ebben m�g mindig � volt a profibb.

- Leon a mai el�ad�s ut�n elhagyja a sz�npadot. A szerz�d�se m�r nem k�ti, �s �gy d�nt�tt nem k�v�nja meghosszabb�tani a n�lunk t�lt�tt idej�t.

- Mi�ta? - tudtam, hogy nincs �rtelme �res mi�rtekkel dob�l�znom, �gysem adna v�laszt.

- M�r r�g�ta fontolgatom, hogy visszat�rek Franciaorsz�gba - fel�lltam �s odal�ptem hozz�, mire � fel�m fordult. M�r r�g nem l�ttam azt az arc�t, amit akkor fel�m fordult. �jra ellepett a reggeli �rz�s. H�t ez lett volna? Meg�reztem, hogy Leon itt hagy minket? Itt hagyja a sz�npadot? �s engem? Naiv m�don, hittem eddig, hogy Leonban az �r�k partneremre tal�ltam. Azt, hogy � is �gy gondolja, csak rem�lni tudtam. H�t m�gsem. R� kellet j�nn�m, hogy a dolgok, akkor is megv�ltoznak, ha �n nem akarom, ha az nekem nem tetszik. Az a furcsa, nyugtalan�t� �rz�s ott dobogott a torkomban, egyre hevesebben. Csal�dott voltam, elkeseredett. De mit tehetn�k. Kezdjek el hisztizni, mint egy �t �ves kisgyerek? Nem. Az m�r nem �n vagyok. Egy keser� mosoly jelent meg besz�dre ny�l� ajkaimon.

- Biztos? - n�ztem fel a viharsz�rke szemekbe. � csak enyh�n b�lintott. Feleslegesen sosem besz�lt. - Rendben - mondtam, mintha a beleegyez�sem a dologba b�rmit is sz�m�tana. Miel�tt folytattam volna mondand�m May viharzott be az akkor sz�momra miniat�rnek t�n� szob�ba. Valami miatt, amit azonnal mag akart mutatni nekem egy sz� n�lk�l elr�ngatott onnan. Persze, hogy egy �j, �s term�szetesen hihetetlen�l j� mutatv�nnyal akart hencegni. K�s�bb kerestem Leont, de nem tal�ltam. A l�nyok �szrevett�k rajtam, hogy valami nincs rendben, de �n csak azt mondtam, hogy kicsit f�radt vagyok. Tov�bb nem firtatt�k az �gyet, ez egy mindig hihet� kifog�s. F�leg, ha r�lam van sz�. Azzal nyugtattak, hogy a k�vetkez� el�ad�st �gy is Rozetta �s May viszi, lesz id�m pihenni. Csak mosolyogtam. Nem mondtam el, hogy Leon elmegy, hogy e miatt vagyok most kicsit sz�tsz�rt �s lehangolt. Ennek tudtam be azt a m�g mindig szorongat� �rz�st bens�mben. �gy gondoltam, hogy id�vel majd elm�lik, s most csak az�rt �rzem ezt ennyire intenz�ven, mert most kaptam a les�jt� h�reket. Tudtam, hogy Leon nem akarja, hogy m�sok is tudjanak t�voz�s�r�l. � az a csendben lel�p� fajta, nem ker�t nagy felhajt�st az ilyen jelleg� dolgoknak. Igaz�b�l h�l�snak kellett lennem, hogy legal�bb velem tudatta, hogy t�vozik. Felt�telezhet�en azt is csak f�n�k�nknek k�sz�nhetem.

Az �lt�z�ben egyed�l k�sz�l�dtem az utols� k�z�s el�ad�sunkra. Szomor� voltam. Kicsit csal�dott. De ez teljesen �rthet�, az adott helyzetben. Negyed �r�val a kezd�s el�tt, m�r teljes pomp�ban v�rtam a kezd�st. A puha sz�ken �lve, t�k�rk�pemet figyelve, �jra hatalm�ba ker�tett egy �rzelmi hull�m. Leonnal k�z�s eml�keim p�r�gtek v�gig a szemem el�tt. Fantom jelent meg el�ttem, s k�nnyes szemeim l�tva r�k�rdezett arra, amit �gyis tudott.

- Mi a gond? - lebegett el�ttem.

- Tudod, nem? - k�rdeztem vissza, g�nyosan mosolyogva.

- Nem v�rtad, meg a reggeli j�slatom. K�v�ncsi vagy, melyik lapot h�ztam? - az arcommal valami olyasmit pr�b�ltam kifejezni, hogy „Na, mondd!" - A kasz�s. Ami nagy vesztes�get jelent.

- Leon - suttogtam, majd fel�lltam, �s az �lt�z�je fel� indultam. Miel�tt bel�ptem megt�r�ltem k�nnyes szemeim.

- Szia - kezdtem halkan. Csod�lkozva n�zett r�m, hogy m�r k�szen vagyok kezd�s el�tt. Pont �n, akit mindig n�gatni kell, hogy siessen. Elmosolyodott. Szemeimbe �jra k�nnyek sz�ktek.

- L�m, l�m! Kezd�s el�tt k�sz? - g�nyol�dott, de nem rossz sz�nd�kkal. Elnevettem magam.

- Nem pr�b�llak visszatartani, ak�rmennyire nem akarom, hogy elmenj. J�l tudom, nem lenne �rtelme semminek, mert te m�r d�nt�tt�l. Igaz? - b�lintott, k�zelebb l�ptem hozz� - Csak rem�lem, hogy m�g legal�bb egyszer lesz szerencs�m veled dolgozni - meg�leltem, amin meglep�d�tt, de p�r pillanat m�lva viszonozta a gesztust - Mikor indulsz?

- Holnap d�lel�tt - nem l�ttam az arc�t, pedig olyan k�v�ncsi lettem volna a tekintet�re.

- Akkor az el�ad�s ut�n van m�g egy kis id�d r�m? - k�rdezem kicsit f�lve.

- Igen - a hangja kicsit furcsa volt.

- Hi�nyozni fogsz - s�gtam f�l�be. Mia zavarta meg a pillanatot, �s minden tov�bbi kommunik�ci�t k�z�tt�nk. L�ttam az arc�n, hogy a kis fej�ben l�v� agytekerv�nyek beindultak minket l�tva. �s m�r legal�bb �t �sszeesk�v�s elm�lettel fel�r� kis t�rt�net sz�letett meg arr�l, hogy mi ketten, hogyan, mik�nt, mikor �s hasonl�k. Csak elh�ztam a sz�mat, �s elindultunk a sz�npad fel�. A porond mellett �llva figyelt�k a t�bbieket, �s v�rtunk. Sarah jelenete ut�n j�v�nk mi. A d�va sz�ma v�g�re �rt, a f�nyek megv�ltoztak �s a k�vetkez� pillanatban m�r a trap�zokon t�ncoltunk. A lelkemet nyomaszt� �rz�st�l a sz�npad sem tudott megszabad�tani. Fejemben k�z�s �lm�nyeim eml�ke cik�zott. Ki akartam z�rni minden zavar� t�nyez�, �s csak a sz�npadra, csak Leonra koncentr�lni. Az utols� t�ncra, hogy egy t�k�letes eml�kkel z�rjam le k�z�s eml�keim.

Nem ment. A fejemb�l nem tudtam ki�zni a k�sza, zavar� gondolatokat. Nagy hiba volt, de nem tudtam ellene tenni semmit. Szemeimbe k�nnyek sz�ktek, mikor az utols� ugr�sunkhoz �rkezt�nk. �s m�g azon voltam, hogy legal�bb a sz�npadon ne s�rjam el magam, az egyik trap�zon megcs�szott a l�bam. Persze, hogy Leon a lehet� legmesszebb volt t�lem. Zuhanni kezdtem. Tudtam, most nem fog elkapni. Most nem tud elkapni. A lelkemet nyom� �rz�s �jra �tvette a hatalmat testem felett. Eszembe jutottak sz�leim, nevel�sz�leim. Akkor �rtettem, meg mi volt ez az eg�sz nap folyam�n nyugtalan�t� �rz�s. Saj�t kis filmem elkezdett p�r�gni...

Hallottam, ahogy a n�z�t�ren felsik�tanak. �jabb k�pek kezdtek k�nozni. Amikor a sz�npadhoz j�ttem. Az els� alkalom, amikor bizony�tanom kellett. Az itt szerzett bar�tok. Layla, �s a vele �t�lt csoda. Amikor el�sz�r sz�rnyalhattam. L�ttam Leon arc�t, ahogy k�zeledett fel�m. �s valami olyat t�rult szemeim el�, amit nem akartam elhinni. Nem volt id�m gondolkozni. A film tov�bb p�rg�tt. Leont l�ttam. A vele val� hossz� harc. Amikor �gy d�nt�tt, hogy �n leszek a partnere, de �n nem akartam. Amikor v�g�l elkezdt�nk k�sz�lni az Angyalok t�nc�ra. Majd az a bizonyos hajnal. Sosem felejtem, �s �r�k h�l�val tartozom, hogy lehet�s�get kaptam, �t�lni �jra egy igazi csod�t. Ekkor a film elszakadni l�tszott. Megpillantottam magam el�tt egy trap�zt. A jobb kezemet kiny�jtottam �s �ppen siker�lt elkapnom egy k�zzel. De amint az ujjaim a r�dra fon�dtak, a v�llamba �les f�jdalom has�tott. A hatalmas t�r csendj�t, mely pillanatok alatt telepedett k�z�nk hangos sik�t�som f�j� hangja t�lt�tte be. Nem tudtam magam megtartani. Tov�bb zuhantam, �s p�r�gtek a kock�k k�ny�rtelen�l. Ism�t �t�ltem a reggeli napkelte �ltal ny�jtott �lm�nyt.

Az utols� v�szon Leont �br�zolta, ahogy f�jdalmas tekintettel ut�nam kap, de m�r nem �r el. Minden els�t�t�lt.