Ezek ut�n kem�ny munka v�rt r�m. Sokkal nehezebb, mint azt eddig k�pzeltem. Sz�pen lassan visszat�rtem r�gi �nmagamhoz. Ahhoz az er�s, elt�k�lt �s v�gtelens�gig makacs Sor�hoz, aki nem t�veszti szem el�l c�ljait, �s mindent megtesz azok megval�s�t�s��rt. V�gre �jra �ltem. Igaz�n. Az els� �n�ll� l�p�sek megt�tele ut�n majd kiugrottam a b�r�mb�l. A t�rsulatt�l a szok�sos kis csapat �ltal�ban hetente egy alkalommal megl�togatott. A sz�nnapon. Akkor volt idej�k, lehet�s�g�k, hogy p�r �r�t velem t�lthessenek. M�gis �n legink�bb egy valakinek akartam megmutatni mire jutottam. Leonnak. � t�bbsz�r is megl�togatott, aminek �n nagyon �r�ltem. Az egyik p�nteken azonban nem j�tt. Pedig ezen a napon mindig velem volt. Hossz� �r�kon kereszt�l. Kicsit csal�dott voltam. Egy telefonh�v�st kaptam. Franciaorsz�gb�l h�vott. S�rg�s elint�zni val�ja akadt, �s elmondta, nem tudja, hogy meddig kell maradnia. N�ha felh�vott, �n pedig �r�mmel �js�goltam neki milyen sz�pen haladok Matt szerint. Majd egy h�nap telt el, mire �jra l�thattam. Az �p�let h�ts� kertj�ben olvastam az egyik k�nyvet, amit m�g t�le kaptam, mikor nem tudom mi�rt, de felpillantottam a sorok k�z�l. Ott �llt p�r m�terre t�lem �s mosolyogva figyelt. Felder�lt az arcom, �s mikor elindult fel�m �n intettem neki, hogy maradjon ott. Letettem a k�nyvet, �s fel�lltam. Elindultam fel�. L�p�seim m�g bizonytalanok voltak. Mosolygott �s �n alig hittem el. Meginogtam egy kicsit �s � azonnal odal�pett el�m �s megfogott.

- M�g nem m�k�dnek teljesen t�k�letesen - mosolyogtam fel r�. �jra �reztem. Amikor megcsapta orrom a Leonb�l �rad� illat az eg�sz testemen �tfutott egy bizserget� �rz�s. �jra a cs�kj��rt epekedtem, de tudtam, hogy nem lenne okos dolog. �gy h�t le�ltem a padra, �s � is k�vetett. Besz�lgett�nk. Pontosabban �n besz�ltem � pedig hallgatta a fecseg�sem. Pont, mint r�gen.

- Megtudhatom, hogy mi�rt kellett visszautaznod Franciaorsz�gba? - furdalt a k�v�ncsis�g.

- Meg. De el�bb be szeretn�k bemutatni neked valakit - megijedtem, hirtelen rossz �rz�sem t�madt.

- J� - majd elindultunk az �p�let fel�, miut�n k�z�lte, hogy az illet� bent v�r. Mank�im seg�ts�g�vel kicsit lassan, de m�r biztosabb l�ptekkel bejutottunk a nappali szer� helyis�gbe. Matt egy n�vel besz�lgetett, aki gy�ny�r� volt. V�r�s haj�t egy kontyba t�zve hordta, �s r�vid frufruja gy�ny�r�en hangs�lyozta porcel�n arc�t. Tengerk�k szemeit egy eleg�ns szem�veg keretezte. Divatos koszt�mj�ben t�k�letesen n�zett ki. Fel�nk n�zett �s Leonra mosolygott. Mikor v�gig m�rtem a sz�vem legal�bb k�t �temet kihagyott. J�l gondolj�tok, mit hittem, annak ellen�re, hogy a n� a harminc fel� k�zeledett. �rzelmeimet megpr�b�ltam leplezni, amit v�g�l is csak egy ember el�tt nem siker�lt.

- Sora. � itt Elena Re�les - mutatta be Leon nekem a n�t. - Elena, � lenne Sora Naegino - mutatott be engem is. Egy k�zfog�ssal k�sz�nt�tt�k egym�st.

- �lj�nk le - mutatott Matt egy csendes, besz�lget�sre, alkalmas sarokra.

- Sz�val, te lenn�l a h�res Sora - m�rt v�gig.

- Igen. De ha nem s�rtem meg, megtudhatn�m, hogy �n kicsoda?

- Term�szetesen. De tegezz nyugodtan. Leon egy r�gi ismer�se vagyok. Egy francia klinik�n dolgozom seb�szk�nt. �s az�rt keresett fel, hogy vizsg�ljam meg a v�llad, h�tha tehetek �rted valamit - egy nagy k� esett le a sz�vemr�l, mikor tudatosult bennem, hogy olyan �rtelemben semmi k�ze Leonhoz, �s a koppan�st m�g a mellettem �l� ez�sthaj� f�rfi is hallotta. Hogy mi�rt mondom ez ilyen biztosan? Csak r� kellett n�znem �s l�ttam az arc�n mit gondol. Sz�nd�k�ban sem �llt elrejteni azt a mindent tud�, �nel�g�lt kis f�lmosolyt.

- A v�llam? - k�rdeztem vissza, folytatva a besz�lget�st.

- Elena az egyik legjobb seb�sz, akit ismerek, annak ellen�re, hogy milyen fiatal. Igaz�n tudja, mit csin�l.

- Megn�ztem a vizsg�lati eredm�nyeket, �s lehet, van r� es�ly, hogy egy m�t�t seg�ts�g�vel rendbe hozzuk, a v�lad.

- Rendben. Ez igaz�n j� h�r - a fi�k elk�s�rtek minket az egyik vizsg�l�ig, majd kint v�rtak. Elena megvizsg�lta alaposan a v�llam. Hosszasan n�zte a pap�rokat, a felv�teleket.

- Sora - fordult fel�m a sz�kkel, l�ttam az arc�n, hogy mit akar mondani.

- �jra a sz�npadra akarok l�pni. Ha csak egyszer is, de ott akarok �llni a trap�zokon - nem v�rtam meg, m�g elkezdi ecsetelni, hogy mi�rt nem - Azt mondd meg nekem, hogy k�pes lenn�k most ezt v�gig csin�lni.

- A v�llad a komoly meger�ltet�seket nem b�rn� hossz� t�von, ez�rt nem aj�nlan�m, hogy belev�gj.

- De meg tudn�m csin�lni a m�t�t n�lk�l? Egyetlen el�ad�st?

- Lehets�ges, de nagyon vesz�lyes lenne.

- De a m�t�t sem biztos, hogy seg�tene.

- Igen. T�l nagy a kock�zat. Nem biztos, hogy javulna az �llapotod. Lehets�ges, hogy a m�t�ttel csak rontan�nk a helyzeten. Az sem seg�t, hogy most is le vannak terhelve a v�llaid. A mank�, el�tte pedig a sz�k, mind igencsak ig�nybe vett�k. A norm�lis �letben nem akad�lyoz majd meg semmiben, ez a s�r�l�s, de az artista l�thez egy teljesen eg�szs�ges v�llra lenne sz�ks�ged. Tal�n p�r �v m�lva m�r. Tal�n id�vel gy�gyulna valamennyit a v�llad �s akkor seg�thetn�k.

- Nekem nincs p�r �vem.

- Tiszt�ban vagyok vele - m�g egy darabig besz�lgett�nk, �n feltettem a kis k�rd�seimet, � pedig k�szs�gesen v�laszolt r�juk.

Bar�taim nem tudtak a v�llamr�l. Elena visszautazott Franciaorsz�gba, �s Mattal folytattuk a munk�t.

Hossz�, kem�ny munk�val teli h�napok teltek el, mire majdnem egy �v m�lva ott �lltam a Kaleido kapui el�tt. Teljes magabiztoss�ggal l�ptem be azon a bizonyos ajt�n. K�nnyeim nem tudtam meg�ll�tani. Boldog voltam.

Iszonyatosan f�ltem.

�s hogy mi t�rt�nt ez id� alatt Leonnal? Igaz�b�l �n magam sem tudtam. Elena t�voz�sa ut�n, valamint miut�n k�z�ltem vele, hogy mik a terveim el�g rendesen �sszekaptunk. �gy volt ez mindenkivel, aki ismerte az igazs�got, �s tudott arr�l, hogy mire k�sz�l�k. De a Leonnal val� vit�nk m�s volt. M�s, mint az addigi vit�ink. Olyan dolgokat v�gtunk egym�shoz, amit soha nem felejtek el. Olyan szinten fajult el a veszeked�s kett�nk k�z�tt, hogy kimondtam, azt, amit sosem kellett volna, amit m�g �n sem gondoltam komolyan. Akkor�t �t�ttem azzal a p�r sz�val, hogy m�g �n is majdnem beleroskadtam a f�jdalomba. Arra nem eml�kszem, hogy � mit mondott. Mi volt az a mondat, ami ford�tott ki ennyire magamb�l. Sosem bocs�jtom meg magamnak, hogy kimondtam. 'Az eg�sz a te hib�d!' Most is visszhangoznak a szavaim. Ha becsukom a szemeim, m�g mindig l�tom magam el�tt az arc�t, a d�bbenetet, a haragot, �s azt a m�rhetetlen csal�d�st. Akkor m�g nem tudtam, hogy mi mindent z�ztam sz�t benne, �s magamban. Pedig m�r olyan k�zel voltam hozz�. �s akkor j�n �s egyszer�en egy pillanat alatt olyan indulatokat kelt bennem, mint m�g soha senki.

Pedig csak f�ltett.

�n viszont szerettem. Nem, mint egy bar�tot. Nem, mint egy testv�rt, vagy csal�dtagot. �gy szerettem, hogy egy n� szeret egy f�rfit. Abban a pillanatban tudtam, mikor a kis k�nyvemb�l felpillantva megl�ttam azt a mosolyt az arc�n a kertben. Ez is egy olyan pillanat, amit soha nem fogok elfelejteni. Ma m�r viszont ez nem sz�m�t. Olyan hib�t v�tettem, amire nincs bocs�nat. Egy �leten �t tart� vezekl�s sem lenne el�g, hogy bocs�natot nyerjek.

Mi�rt mindig azt b�ntjuk, akit a legjobban szeret�nk?

Akkoriban sok mindent k�nyveltem el magamban, mint megm�s�thatatlan t�ny.

Egy h�ttel a visszat�r�sem el�tt felkerestem Leont. Hossz� h�napokig nem l�ttam. Az eset ut�n kerestem, de � sikeresen h�r�tott minden k�s�rletemet. Pedig �n minden �ron besz�lni akartam vele. Azon a d�lut�non v�g�l siker�lt.

- Mit keresel itt? - nyitotta ki el�ttem lak�sa ajtaj�t.

- Besz�lni szeretn�k veled.

- Hallottam Kalost�l, hogy visszaj�ssz - rideg volt, ridegebb, mint valaha.

- Nem ez�rt j�ttem, pontosabban nem csak ez�rt.

- Nem �rdekel - fojtotta bel�m szinte azonnal a sz�t - Nem veszek r�szt abban, hogy teljesen t�nkre teszed magad - majd nemes egyszer�s�ggel r�m csukta az ajt�t. �n percekig csak ott �lltam teljesen megsemmis�lve az ajt�t b�mulva.

--- --- ---