M�sodik Fejezet

P�rizs. A szerelem �des v�rosa. Sok, megnyugtat� utc�kkal, kellemes vend�gl�kkel, ruhaboltokkal, s megannyi l�tnival�val megaj�nd�kozva. Az id� meleg volt, pedig m�g csak m�rcius elej�n j�runk. Madarak dallamai lopt�k magukat az emberek sz�v�be. A Nap f�nyesen s�t�tt a k�kes �gbolton, olykor-olykor belerohanva egy-k�t rakonc�tlan feh�r b�r�nyfelh�be. N�h�ny p�rizsi gyermek futk�rozott a foly�part mellett, anyjuk, s apjuk idegess�g�re. Az Eiffel-tornyot sok turista lepte be, mik�zben f�nyk�peztek, vagy esetleg felmentek r�, hogy l�thass�k P�rizs eg�sz gy�ny�r� ter�t. Nem messze, egy fest� �r�k�tette meg ezt a jelenetet, ki majd val�sz�n�leg j� p�nz�rt eladja m�v�t.

Emilyvel m�r j� r�gen elhagytuk otthonomat, hogy valami j� kis ruh�t szerezz�nk a ma esti buliba. �s, no, meg hogy kiv�laszthassuk �larcunkat is.

Tudj�tok, �n nem nagyon szeretek v�s�rolni. Igen �rdekes, hogy P�rizsban �lek, ahol a divat igen fontos, de m�gis, nekem t�k�letesen megfelel egy p�l� egy farmernadr�ggal, s egy tornacip�vel. A k�nyelmet, �s az egyszer�s�get szeretem. Persze, n�ha, mikor any��k egy-egy h�res partiba hivatalosak, akkor ki kell �lt�zn�m. De ne �gy k�pzeljetek el, mint valami toll�szkod� p�v�t! A sminket is csak m�dj�val szeretem. A term�szetess�get, �s a l�gys�got kelt� kell�keket szoktam haszn�lni. �gy is el�g kencefice szokott rajtam lenni el�ad�sok alkalm�b�l.

-          N�zd, csak, ehhez a bolthoz mit sz�lsz? - mutatott sz�ke bar�tn�m az el�tt�nk tornyosul�, t�bb emeletes, „La Lora” nevezet� ruhaboltra.

-          Nem lehetne egy egyszer�bb boltot v�lasztani? - k�rdeztem unottan, mik�zben zsebre v�gtam kezemet.

-          A-a, dr�g�m! Ez egy fontos buli lesz, �s annak a bizonyos �larcos l�nynak j�l kell kin�znie, nem? - h�zta fel szem�ld�k�t.

-          J�, rendben, meggy�zt�l! - s�hajtottam, majd mikor az �nm�k�d� ajt� elh�z�dott, bel�pt�nk rajta.

A bolt igen j� sok ruh�val volt felszerelkezve. N�h�ny helyen m�bab�k voltak, melyek a leg�jabb, s legdr�g�bb ruh�kat �lt�tt�k magukra. Minden szinten volt egy elad�- �s egy seg�t�n�. Az els� emeleten voltak a gyerek ruh�k, a m�sodikon a n�i, a harmadikon a f�rfi. A negyediken cip�bolt, �s az �t�diken az akci�s ruh�k. Egysz�val volt egy p�r v�laszt�sunk.

Emily k�zen ragadott, s a mozg�l�pcs� fel� vonszolt. Egyenesen a m�sodik emeletre ment�nk. A miniszokny�kt�l, eg�szen a f�rd�ruh�kig, a sz�rm�ken �t, minden ruhafajta volt itt. A tini r�szleghez ment�nk, hol ism�telten csak b� v�laszt�k t�rult szem�nk el�. Emily r�gt�n levett h�rom fels�t, melyeket a kezembe nyomott. Igen, ha valaki, az biztos m�sod unokatestv�rem, aki �rt a v�s�rl�shoz.

-          Ezeket pr�b�ld fel! - utas�tott.

-          Rendben! - forgattam meg szemeimet.

Bementem az egyik pr�baf�lk�be, s felpr�b�ltam a fekete sz�n�, m�ly dekolt�zs� toppot. A hasam kil�tszott, �s v�llamat csak egy v�konyka p�nt takarta. Sok�ig n�ztem magamat a t�k�rben, majd �gy d�nt�ttem, kimegyek. Emily m�regetett egy ideig, majd fej�vel nemet intett, megmutatva nemtetsz�s�t. Visszamentem h�t, s a k�vetkez�, k�k sz�n� ruh�t vettem fel.
Ennek is m�ly dekolt�zsa volt, h�tam kil�tszott bel�le. Nyakba k�t�s volt, �s egy „Hello” felirat volt r��rva feh�r sz�nnel. Ez se tetszett annyira, de h�t ism�t csak kimentem. Emily - ak�rcsak el�bb -, nemet intett. Ha a k�vetkez� sem nyeri el tetsz�s�t, �n feladom, gondoltam magamban.

A ruha k�nnyed�n, �s l�gyan �lelte k�rbe karcs� derekamat. B� ujjai a k�ny�k�m al�, a fels� v�ge eg�szen �gy�komhoz le�rt. �s ami a legk�l�n�sebb, hogy az eg�sz s�rga sz�nben pomp�zott, s a k�zep�n apr� gy�ngy�kb�l egy liliom rajzol�dott ki. Liliom, hiszen az a kedvenc vir�gom, elm�lkedtem el. Mit is jelent a s�rgaliliom? A narancs a gy�l�letet, a feh�r az �rtatlans�got, a s�rga... A fellegekben j�r�st, az �lmodoz�st. Azt hiszem, ez t�k�letesen illik hozz�m. Nagy mosollyal l�ptem ki. A sz�ke haj� l�ny tet�t�l-talpig v�gigm�rt, majd elmosolyodott.

-          T�k�letes! - b�lintott Emily.

-          Akkor most te j�ssz! - kacsintottam, majd a nadr�gokhoz s�t�ltam, hogy egy megfelel�, k�nyelmes als�r�szt is tal�lhassak �lt�z�kemhez.

V�laszt�som egy szint�n s�rga sz�n�, v�szonnadr�gra esett. K�t zsebe volt, �s nem is volt sz�k, j�l lehetett benne mozogni, t�ncolni.

Ek�zben, Emily is megtal�lta a sz�m�ra megfelel� ruh�t. P�va k�k sz�n� volt, szinte ugyan olyan, mint az eny�m, m�g a vir�gminta is megfelelt, csak az �v� nyakba k�t�s volt. �, egy egyszer�, szint�n k�k sz�n� nadr�got v�lasztott als�r�sznek. Mikor megvett�k, f�lment�nk a negyedik emeletre, hogy valami cip�t is keress�nk magunknak.
Az �n v�laszt�som egy citroms�rga, k�nyelmes t�nccip� volt, nem volt sarka, olyan tipikus „belel�pek” cip�. Emily� egy k�kes sz�n� tornacip� volt.

-          Akkor, m�r csak az �larcok kellenek... - mondtam el gondolatmenetemet.

-          Ahogy mondod! Gyere!

***

M�r b�ven h�rom �ra is elm�lt, mikor f�radtan levetett�k magunkat egy parki padra. Gyerekek vihog�s�t vitte messzire a messzi, tavaszi sz�l. Szerelmesp�rok s�t�lgattak, fiatal tinik bicikliztek, vagy esetleg besz�lgettek.
Mik�zben a padon �lt�nk, Emily b�szk�n n�zegette a megv�s�rolt ruh�kat. �n meg el�vettem �larcomat.

Sz�nfekete sz�n� volt, �s csill�mport�l csillogott. Eg�sz arcomat elrejtette, kiv�ve �llamat, s ajkamat. Egy kis r�s volt sz�rk�sbarna tekintetemnek, mely biztos l�t�st ny�jtott. Az �larc �gy volt kialak�tva, hogy h�tul a hajamat is bele lehetett tenni, �gy v�gk�pp tudatlans�got biztos�tva egy ismeretlennek. De, mondjuk ezt a h�ts� anyagr�szt le lehetett venni, �s egy egyszer�bb fon�llal r�gz�teni eme kieg�sz�t� kell�ket. K�nyelmes volt, �s egyszer�. �s �pp ez�rt tetszett meg.

-          Na, megy�nk haza? Kiss� meg�heztem. - panaszkodott Emily.

-          Rendben, �n is �hes lettem. - f�l�lltunk, csomagjainkat kez�nkbe rejtve, s s�t�lgatni kezdt�nk.

M�r vagy tizen�t percnyire voltunk otthonunkt�l, amikor egy n� hangja �ll�tott meg benn�nket.

�reg volt, arc�n l�tszottak m�r, hogy sok utat j�rt m�r meg az �let ter�n. S�t�t szemei m�regettek benn�nket. Ajkai vastagon voltak kikenve, v�rv�r�s sz�nnel. F�l�ben nagy aranyf�lbeval� pihent, melyet hossz�, koromfekete haja kiss� eltakart. Karj�n - ak�rcsak f�l�ben -, arany �kszerek csillogtak a Nap f�nynyal�bjait�l. Ruh�ja komor, cig�ny viseletet t�kr�z�tt. Fels� r�sze b� volt, mely eltakarta kiss� duci test�t. Szokny�ja le�rt bok�ja vonal�ig, cip�t nem l�thattunk l�b�n. Virslis ujjai egy k�rtyalapot szorongattak.   

-          A Halak j�v�je f�nyben �szik, a dics�s�g �s a siker f�ny�ben. - mondta rekedtes, �reges hangj�n, miut�n felmutatta k�rty�j�t, melyen egy �vegg�mb volt, s m�g�tte egy Nap, mely a f�nyt jelentette. - Nem akarod megtudni, milyen j�v� v�r re�d? - n�zett tekintetembe.

-          � - m�rtem v�gig, majd kedvesen elmosolyodtam. - Bocs�sson meg, de nem hiszek a j�sl�sokban. - zsebre v�gtam szabad kezemet, majd ki akartam ker�lni, de bar�tn�m hangja meg�ll�tott.

-          H�, gyere m�r be! T�k muris az eg�sz! Mindig is k�v�ncsi voltam ezekre a h�kusz-p�kuszos dolgokra.

-          Emily! - mondtam t�relmetlen�l.

-          K�r �rte valamennyi p�nzt? - k�rdezte, figyelembe se v�ve k�rlel� szavamat. A n� eln�zett egy ir�nyba, melyet igen sok�ig b�mult. Em is k�r�ln�zett, ak�rcsak �n, de semmit nem l�ttunk.

-          Nem, nem k�rek! - r�zta meg apr�n fej�t.

-          Na l�tod, gyere m�r, te l�ny! - k�ny�rg�tt. - Minden ilyen boszorkaf�les�g egy vagyont k�r, de � m�g ingyen is j�sol! Na, gyere! - fogta meg kezemet.

-          De...

A n� sarkon fordult, majd bel�pett h�za ajtaj�n.

A szoba �regesen, �s f�lelmetesen volt berendezve. Poros, r�gi k�nyvek sorakoztak egy k�nyvespolcon, az ablakok be voltak s�t�t�tve. K�z�pen, a k�r alak� asztalon, a lil�s sz�n� selyemter�t�n egy �vegg�mb pihent, el�tte k�rty�k, �s egy gyertya, melynek f�nye bevil�g�totta a f�lhom�lyban �sz� szob�t. A bord� sz�nbe burkol�dzott d�v�nyon egy �jfekete macska lust�lkodott. Amint meg�rezte, hogy gazd�j�n k�v�l m�sok is vannak a szob�ban, f�lemelte fej�t, s kinyitotta szem�t. �rdekes volt, hisz nem a megszokott s�rga sz�n� macskatekintet n�zett vissza r�nk, hanem egy z�ldes szemp�r. Leugrott a kanap�r�l, egyenesen az �regasszony el�. Dorombolni kezdett, mik�zben l�ba k�r�l j�rk�lt. Majd tekintet�t az eny�mbe f�rta, �s fel�m k�zeledett. Lehajoltam hozz�, s megsim�tottam fekete sz�r�t.

-          Kedvel t�ged... - hallhattam a cig�nyasszony hangj�t.

-          Hm?

-          �jf�l... - tekintett a macsk�ra. - Kedvel t�ged - ism�telte mag�t. - Pedig ez nem sokakkal t�rt�nt meg. �gy t�nik a Halak f�nye igen sok mindenkit beragyog.

-          Bocs�nat, de �n ezt t�nyleg nem nagyon �rtem...

-          Ne ny�lj hozz�! - sz�lt Emilyre, aki egy k�nyvet akarta levenni. - Idegen, hitetlen emberek nem �rhetnek ahhoz a k�nyvh�z, k�l�nben �r�k �let�kre �tok sz�ll re�juk. - figyelmeztette utas�t�an, v�szesen.

-          �... �rtem... - felelte ijedten bar�tn�m, s kezeit h�ta m�g� tette. A n� b�lintott.

-          �ljetek le. Te�t? - k�rdezte, mik�zben valamilyen z�ld l�tty�t t�lt�tt egy cs�sz�be. - Nem kell agg�dnotok, nem m�rgez�. - villantotta ki s�t�ts�rg�s fogait, mikor megl�tta gyanakv� arcunkat. - Egyszer� cig�ny tea.

-          �n k�rek! - mosolyogta Em, �n csak egy apr�t b�lintottam, miut�n le�ltem egy sz�pen faragott sz�kre.

-          Mondja, m�rt mondta, hogy „A Halak f�nye dics�s�gben �szik”?

-          Mert ez �gy is van! A k�rty�k nem hazudnak!

-          ��, ez olyan izgi! - s�gta oda Em.

-          Elmondan�, hogy ez mit jelent? - �rdekl�dtem.

-          Add ide a tenyeredet, Hana!

-          H... Honnan tudja a nevemet?

-          Te vagy a k�rty�k �ltal le�rt Halak, Hana Elizabeth Oswald. Mondtam m�r, j�sn� vagyok. - hitetlenkedve pillantottam r�. - Add ide a tenyered! - lassan, vonakodva kiny�jtottam kezemet, mely hamarosan az �, �reg, s r�ncos tenyer�be �lt. H�velykujj�val v�gigsim�totta a rajta fekv� vonalakat. - Igen, nem csak a k�rty�k, de a tenyered is ezt bizony�tja. Le�nyom, te hamarosan �jj�sz�letsz, ak�r a F�nixmad�r sz�rke poraib�l. - �rtetlen pillant�sokkal aj�nd�koztam meg. - Egy �j szt�r van sz�let�ben. Egy �j, ki t�nc�val elk�pr�ztatja az emberek sz�v�t, megbabon�zza az esz�ket, s akik im�dni fogj�k �t. Liliom.

-          Liliom? - k�rdeztem nagyra t�gult szemmel. - A kedvenc vir�gom...

-          Ahogy mondod, a kedvenc vir�god, mely t�ged szimboliz�l. Er�s vagy, ak�r a vir�g illata. �lmodoz�, ugyanakkor �rtatlan, �s sz�zies. Szabad, �s v�gyakoz�, de mikor egy kellemetlen csap�s �r t�ged, gy�l�lk�d�. A h�romsz�n� liliom t�ged szimboliz�l, Hana. �ppen ez�rt leszel Te, Liliom! Nem tagadhatod, hisz a v�redben van! - fel�llt, �n meg k�rd�n pillantottam r�, majd meglepetten Emilyre. - Tess�k! - ny�jtotta fel�m kedvencemet, a s�rgaliliomot.

-          Ez...

-          T�k�letesen illeni fog a mai ruh�dhoz.

-          Honnan tudja ezeket? - �lltam fel, s az �lemben pihen� fekete macska ijedten ugrott le. - M�gis ki maga? - k�rdeztem hangos hangon. - Honnan tudja, hogy ma egy buliba megy�nk? Hogy a kedvenc vir�gom a liliom? �s hogy mi a nevem? Csak nem k�mkedik ut�nam?

-          Nem k�mkedek ut�nad, Hana! A k�rty�k �s a Sorsod mindent le�rt nekem. - felelte nyugodtan.

-          A k�rty�k, �s a Sors! H�t tudja, �n egy�ltal�n nem hiszek ezekben! Ezek csak s�letlens�gek! Badars�gok! - fordultam meg. - Viszl�t! - l�ptem ki. Emily d�bbenten �llt fel, majd miut�n elk�sz�nt, ut�nam rohant.

-          Hidd el, Liliom, hamarosan megl�tod, hogy ez t�nyleg nem s�letlens�g, vagy badars�g. Hamarosan Te leszel az, aki sok ember p�ldak�pe leszel! - egy kis l�ny rep�lt mell�. - T�ged meg nem igaz�n �rtelek! Idej�ssz, t�bb mint h�sz �v eltelt�vel! Csak �gy be�ll�tasz, �s azt k�red, j�soljak ennek a kisl�nynak! Pedig �n egy�ltal�n nem szoktam m�r j�solgatni embereknek! Manaps�g m�r senki sem hisz a k�rty�knak. - panaszkodta.

-          Magda... Bocs�nat.

-          Bocs�nat, bocs�nat! - t�rta sz�t karjait. - T�kre idi�t�nak n�ztek, amikor elbambultam, mert a te szavaidat hallgattam. De abban igazad van, hogy ez a l�ny teli van t�zzel. A szenved�ly, �s a vads�g t�z�vel. B�r, egy valamit, m�g mindig nem �rtek. - a l�ny v�rakoz�an tekintett r�. - M�rt nem te jelent�l meg el�tte? M�rt engem haszn�lt�l t�rgyal�si t�rgynak, Fantom?

-          Engem csak akkor l�that meg, hogyha a Sz�npadhoz j�n. Ott is csak akkor, hogyha a Halak v�laszt a k�t �sv�ny k�z�l: vagy megh�tr�l, �s gy�va marad, vagy pedig el�rel�p, a szt�rs�g fel�, �lmait megtal�lva. �rzem, hogy az ut�bbit fogja v�lasztani. �s biztos vagyok, hogy olyan lesz, mint �.

-          �? Vagyis... Helen Bennet? �n m�g mindig nem �rtem ezt az eg�szet. Az �desanyja is meg�rdemelte volna ezt a Liliom c�met.

-          Ez t�bb mint kilencven �ve �gy van. �s hidd el, � m�lt� a Liliom c�mre. M�lt� arra, ak�rcsak az �sei, hogy szt�r lehessen.

-          �n b�zom benned, Fantom. De rem�lem, nem fog megh�tr�lni, ha megtudja a m�ltja titkait. M�g t�l fiatal. B�r, ahogy �gy eln�zem, t�nyleg hasonl�t �r�.

-          Ebben biztos lehetsz, Magda. - b�lintott.

-          Van egy olyan �rz�sem, hogy ez a kisl�ny m�g visszaj�n hozz�m. - mosolyodott el. - Na de, gyere, Te v�n csirkefog�! J�solgassunk egy kicsit! - fordult meg, s �lt vissza hely�re.

-          Ahogy mondod, Magda... visszaj�n m�g... vissza...