Megt�rt�nt. F�jt, nem is kicsit, testben �pp �gy, mint l�lekben, �s nem csak nekem. De �gy volt j�. Megt�rt�nt. �s ami megt�rt�nt, azon m�r nem lehet v�ltoztatni.

Olyan magass�gokba jutottam, amelyekr�l m�s artist�k �lmodni sem mertek. �s ezzel nem a Legend�s Man�verre, nem az Angyalok T�nc�ra, m�g nem is a Felt�madt F�nixre gondolok. Szt�r voltam. Val�di csillag, aki ott ragyog az �g m�lyk�k b�rsony boltozat�n.

Amit hallottam r�la, az a t�red�k, az �pp elegend� volt, hogy felkeltse az �rdekl�d�semet. M�r a kezdetekt�l furcsa �rz�s ker�tett a hatalm�ba. Le�rhatatlan, megfogalmazhatatlan. Vonz�, �s m�gis rettent�, f�lelmet kelt�. Mint az �jjeli lepke, akit m�gnesk�nt vonz az �g� gyertya l�ngja, hogy azt�n hal�l�nak okoz�ja legyen. Sokak szerint �n pont �gy rohantam a vesztembe. Mondhatjuk �gy is, de csak most l�tom igaz�n, ez j�val t�bb volt, mint egy egyszer� v�g. Val�s�gos kezdet.

Belev�gtunk. �gy, hogy szinte semmit sem tudtunk r�la. Azt a csek�lyke tud�st is kem�ny kutat�munka �r�n szerezt�k meg. Hi�ba mondt�k annyian, hogy ne. Hi�ba t�nt el Fantom. De �n tudtam, hogy v�gre kell hajtanom, er�sebben �reztem, mint b�rmikor.

A mozdulat nem okozott k�l�n�sebb neh�zs�get, egyszer� volt, �s m�gis nagyszer�, valami olyan csoda rejlett m�g�tte, amihez k�pest az Angyalok T�nc�nak a f�nye apr� pontt� halv�nyodott. Egy mutatv�ny... egy ugr�s, amir�l csak f�lelemmel vegyes �h�tattal mertek besz�lni azok a kevesek, akik ismert�k, egy olyan mutatv�ny, ami m�g az Angyalok T�nc�t is messze fel�lm�lja.

Egy mutatv�ny, ami a mennybe rep�thet, vagy ledobhat a pokolba. Egy mutatv�ny, aminek jutalma lehet az �r�k dics�s�g vagy az �r�k k�rhozat.

� v�gig mellettem volt. � volt az egyetlen, aki meg�rtette. M�r az elej�t�l fogva, pedig f�ltem, hogy f�jdalmat fogok neki okozni, felt�pni a r�gi sebet, ami annyira f�jdalmas volt, a h�ga elveszt�se. Ennek ellen�re mellettem volt, �s ha f�jt is neki, elfogadta, mert meg�rtette. Mellettem volt, amikor a t�bbiek m�r elt�volodtak, f�ltek a k�zelembe lenni, �rintkezni velem, �ntudatlanul is. F�ltek szorosabbra f�zni a kapcsolatot, mert min�l er�sebb a sz�l, ann�l jobban f�j, ha elszakad. Egyik�k sem �rtette meg, csak �. �s ez tal�n seg�tett neki elfogadni azt is, ami a h�g�val t�rt�nt.

K�sz�ltem r�, m�gis hirtelen �rt. Hogy is �rhetett volna m�sk�nt...

18 �ves voltam. Fiatal, �retlen. M�gis, m�st nem tudtam volna elk�pzelni v�gnek, lez�r�snak. Nem lett volna m�lt�. De ez az volt, ez volt... a cs�cs. A korona az �letemen.

Gondolatban elb�cs�ztam mindenkit�l. A bar�taimt�l, akik annyit jelentettek nekem. A csal�domt�l, akik nem is voltak v�r szerinti rokonaim, de �gy szerettem �ket, mintha azok lettek volna. A k�z�ns�gt�l, akik�rt �ltem. A sz�npadt�l, ami az �letem volt. Elb�cs�ztam mindenkit�l, �gy l�ptem ki a rivaldaf�nybe.

�s sz�lltam... rep�ltem a magasba, a l�gbe, a f�nybe, a ragyog�sba. A sz�vembe z�rtam mindent �s mindenkit, aki valaha fontos volt nekem, meg�rizve az arcukat, kedves mosolyukat, von�saikat, hogy eml�kezzek r�juk. Hogy mindig eml�kezzek r�juk...

�s sz�lltam, lebegtem, ny�ltam az �g fel�, Kapj el!, Fogj meg!, Emelj magadhoz! Hadd v�ljak a r�szedd�, f�ny, �let!

�s akkor, lelkem m�ly�n, legbel�l, egy kis fonal, mely f�nyesebb az aranyn�l �s tart egy �leten �t... elszakadt. Elszakadt valami, �s �n vele szakadtam, marcangol� f�jdalommal... �s zuhantam. Zuhant a testem, csak zuhant, sikolt�s, hal�l, f�jdalom!

Zuhantam, �s egyszerre, emelkedtem. Testem a f�ldnek csap�dott, lelkem azonban m�r sz�llt, fel a magasba, k�nny� volt, olyan k�nny�, amilyet m�g sosem �reztem, felemel� szabads�g, kiszabadulni a f�ldi test b�rt�n�b�l!

M�r nem l�ttam, nem hallottam, nem �reztem a val�s�got, az �l� vil�got, elhagyott minden neh�z, f�jdalmas, f�radt �s rossz �rz�s, minden b�natot magam m�g�tt hagytam, sz�vemben csupa kellemes eml�k, kedves arc, szeretet. Szabad voltam, boldog voltam, de tudtam, mit hagytam h�tra, ez sajnos elker�lhetetlen k�vetkezm�ny volt. Tudom, hogy miut�n lezuhantam, sokan s�rtak, �s sz�v�k�n maradand� seb keletkezett, lelk�kben soha be nem t�lt�d� �res t�r...

Majd ezek is elt�ntek, �s megint csak a boldogs�g vett k�r�l. V�gtelen boldogs�g, nyugalom, b�ke...

Nem l�ttam magam, m�r nem volt sz�ks�g l�t�sra, hall�sra, semmilyen �rz�kre, testre sem. Sz�rnyaim voltak, a szabads�g, a szeretet sz�rnyai. Angyal voltam... val�di angyal, amiv� a f�ld�n sosem v�lhattam teljesen.

Vissza akartam menni, csak egy pillant�st vetni r�juk, azokra, akiket h�trahagytam, de tudtam, nem lehet. Innen m�r nincs �t visszafel�, egy �j l�t vette kezdet�t, �j c�l... �s csak ekkor d�bbentem r�.

Nincs sz�ks�g ott t�bb� r�m. Amit lehetett, megtettem, szeretetet adtam, embereket fogtam �ssze. Az �letem volt. Egy �let, amit �gy �ltem le, ahogy rendeltetve volt. Egy �let, amit szerettem, amit sosem dobtam volna el magamt�l, mert enn�l nagyobb aj�nd�kot nem kaphatunk. �s csak ez sz�m�t, semmi m�s. Szeresd magad, szeresd az �leted... �s egyszer te is megl�tod: nem hi�ba tetted...

>>K�sz�n�m, hogy elolvastad a t�rt�netemet. Ha �szrev�teled, kritik�t lenne, v�rom a fairy7@citromail.hu c�mre. Fairy<<