Hajnali f�nyben csillogott a part, �s a kis f�lszigeten �ll� s�tor. A hangzavar mindennaposs� v�lt m�r a sz�npadn�l, m�g ezekben a korai �r�kban is. Az Angyalok t�nc�t semmi sem m�lhatta fel�l, �s ezt j�l tudt�k a szerepl�k, a k�z�ns�gr30; mindenki. M�gis a t�megben volt egy arc, amit nem babon�zott meg a mutatv�ny. A l�ny szem�ben tombolt a harag, a sz�nalom, a d�h �s a bossz�:
- Leon Oswald! - suttogta az ismeretlen, kezei k�z�tt egy k�st tartott. Hirtelen egy eml�kk�p hatolt be az agy�ban, m�r majdnem elfelejtette mi�rt is gy�l�li annyira a f�rfit: egy k�rh�zi terem feh�res f�ny�ben �llt. Az �gyon egy t�r�keny sz�ke l�ny fek�dt. Haldoklott. A terem csak a beteg sz�vver�s�nek f�ls�rt�, g�pen kereszt�li hangj�t visszhangozta. A l�togat� eg�szen belefeledkezett a m�szer hegyes-v�lgyes rajz�ban, amikor az egyre lassult, majd v�g�l csak egy egyenes vonalban �llapodott meg. H�t ennyi! Ennyi egy ember �lete! �s mindez miatta volt!
Elhalkult minden, mire a l�ny ism�t visszat�rt a val�s�gba. A n�z�t�r teljesen �resen t�tongott, csak � maga �cs�rg�tt m�g a hely�n. Cirmos szemeiben valami �r�l f�ny jelent meg, mikor egy l�ny l�pett a h�ta m�g�, majd meg�rintette v�ll�t. Az ismeretlen nem fordult meg, szinte suttogva kezdett besz�lni:
- Bocs�nat, mindj�rt t�vozok... csak m�g mindig az el�ad�s hat�sa alatt vagyok! - pr�b�lt mosolyogva megfordulni, mikor meglepet�s�re mag�t a f�szerepl�t ismerte fel, imm�r h�tk�znapi �lt�z�kben.
Sora nem tudta mit feleljen. L�tta a l�ny szem�ben a megh�kkents�get, de az �r�lt t�z maradv�nyai m�g midig ott �gtek, amit�l Sora eg�szen megijedt.
- Oh a kis szt�r! - gondolta g�nyosan a l�ny. Pr�b�lt er�t venni mag�n, �s a k�st is visszacsemp�szte a t�sk�j�ba, mire v�gre megsz�lalt:
- Sora kisasszony! Remek el�ad�s volt! Gratul�lok hozz�! - nem tudta mit k�ne m�g mondania, ez�rt b�cs�zni pr�b�lt - Bocs�nat, hogy ilyen sok�ig itt t�bl�boltam... ha megbocs�t, �n...
De m�r nem volt ideje befejezni a v�gsz�t, amint fel�llt a kis t�r kiesett a t�sk�j�b�l. Sora felvette a t�rgyat, �s vizsg�lgatni kezdte:
- K�sdob�l� vagy? - k�rdezte v�g�l.
- Huh! - esett le az a bizonyos k� a l�ny sz�v�r�l - �gy l�tszik el�g naiv a kisl�ny! - gondolta - Tudod, �n - kezdte a v�laszad�st - sok minden vagyok!
Sora k�v�ncsis�g�t ez a v�lasz teljesen kimer�tette, arra gondolt, hogy biztosan egy m�sik cirkusz tagj�val tal�lkozott, �s ezut�n nem engedhette csak �gy el:
- Nem lenne kedved velem reggelizni? - k�rdezte - Egy csom� k�rd�sem lenne arr�l a sok mindenr�l! - nevetett Sora.
Az idegent meglepte kiss� a k�r�s, hiszen nem is ismerik egym�st:
- Hogy k�pes ennyire megb�zni az emberekben? - gondolta - Pontosan olyan, mint Mira! - err�l a n�vr�l megint a k�rh�z jutott esz�be �s a f�lbehagyott eml�kk�p: a g�p le�ll�sa ut�n rengeteg orvos �z�nl�tt be a szob�ba. Eml�kezett, hogy szinte kituszkolt�k �t. �jra a f�l�be csengett az �jra�leszt�s minden hangja, majd ism�t a sz�vver�st mutat� m�szer pityeg�se. Az orvosokon l�tszott, hogy meglep�dtek a sikeres �jra�leszt�sen, de nem csak j� h�rt hoztak: "A n�v�re soha t�bb� nem fog j�rni!" Eml�kezett, hogy mennyire elgyeng�lt akkor: s�rt, zokogott �s k�zben hangosan kiab�lt: "De h�t � akrobata, trap�zon dolgozik!" M�r csak a t�t l�tta maga el�tt, �s �rezte a sz�r�st: benyugtat�zt�k!
Sora hi�ba f�rk�szte a l�ny tekintet�t, nem tudhatta, mi j�r a fej�ben:
- J�l vagy?
- Ne haragudj, csak eml�keztetsz valakire... a nevem Kyra... sz�vesen veled reggelizek!
A k�t l�ny sok�ig besz�lgetett. Kyra m�g saj�t mag�n is meglep�d�tt... nem �rtette mi�rt ilyen �szinte valakivel, akit nem is ismer. �rezte, ez a l�ny k�l�nleges dolgokat k�pes kihozni az emberekb�l.
Az id� pedig csak haladt, �s haladt. Sor�nak vissza kellett mennie a gyakorolni, de Kyr�t is megh�vta, n�zzen k�r�l a pr�b�n.