|
1.RÉSZ
AGIGIRL 2009.01.10. 21:19
BEUTATKOZÁS- AVAGY AZ ÉLETEM EGY NAPJA A SZÍNPAD UTÁN- Már rég alábbhagyott az Angyalok tánca, az Újjászületett főnix, és a többi csodálatos manőver körüli felhajtás. A színpad bezárta kapuit, melyen oly sok ember lépett be a csodák világába. Majd elkezdték lebontani, és helyébe egy újabb Hamilton szálló épült. Nem, nem Lalya apja volt ilyen álnok, hogy tönkreteszi a színpadot, azt a színpadot, ahol olyan sokan nevettek és örültek. Ahol olyan sok híres artista fordult meg, néha van, hogy csak egy - egy vendégszereplésre, de volt olyan, aki nem bírta itt hagyni a színpadot. Amerika - és valószínűleg a világ - leghíresebb színpadát. Igen, idáig a Kaleido Stage-ről beszéltem. Azt nem tudjuk, - és valószínűleg soha nem is fogjuk megtudni - hogy Kalos mért zárta be a színpadot. Nagyon sokan azt mondják, azért, mert felhagyott az utolsó részvényesünk - Kenneth úr is a fizetéssel. Az öreg már vagy egy éve elhunyt. És most... Hát igen. Kalos épített egy hatalmas társasházat valahol arrafelé, amerre a színpad volt, mégis éppen elég messze az új szállodától. Ide költöztek be azok, akik mindig keményen gyakoroltak, csak azért, hogy láthassák a közönség mosolyát. És ezt is a Kaleido csillag, Sora Naegino érte el. Szóval, most mindenki itt lakik ebben a társasházban - és megtörtént a világ 8-ik csodája is: Leon Oswald is beköltözött! Mikor valaki megkérdezi, miért döntött így, csak annyit mond, hogy nem akart egyedül élni. Bár sok mindenki hiszi azt, hogy ez csak egy kifogás. A társasház is nagyon szép. Három emelet magas, és van benne harminc szoba. Kívül vajszínű és nagy kövekkel van kirakva az alja. Hozzátartozik egy hatalmas medence is, és egy kisebb gyakorlóterem, de eléggé jól fel van szerelve. Egy kis tó is volt, benne a legkülönfélébb halakkal. A kert is nagyon szép volt. Rengeteg rózsa, liliom, gyöngyvirág, kardvirág, hóvirág, őszirózsák, és a kedvencem, az orgona. Fa is rengeteg van. Van kanadai juhar, szomorúfűz, kőrisfa, tuják, gesztenyefák, nagylevelű hárs, akácfa, nyírfa, nyárfa, diófa - ami tulajdonképpen errefelé nagyon ritka - (erről jut eszembe, de ennék egy kis diót....), fenyőfánk is volt egy pár.... Japánból lett hozatva egy sakura fa. Idáig is a tavasz volt a kedvenc évszakom, de most már örökre az fog maradni. A sakura virágok egyszerűen gyönyörűek. Imádom ezt az évszakot. Főleg ez alatt a fa alatt ülni. Ilyenkor....
-Mia!-Ana kiáltása rázott vissza a valóságba merengésemből.
- Igen Ana? Gyere be!- ő éppen a lakásajtómban állt, onnan kiabált. Kis ,, kuckóm " egyszerű volt. A második emeleten volt a jobb sarokban. És pont abban, amelyik a kertre néz. Miért mindig engem kell, hogy verjen a sors?! Mert hát ki más is lenne a szembeszomszédom mint.... Leon. De ez most lényegtelen. Térjünk vissza lakásomra. Hogyha belép valaki, egy nagyon pici, fehér színű előtérben találja magát. Egy fogas van benne, egy nagyon mini szekrény a cipőknek, egy tükör, és díszítésnek egy fonott váza benne száraz virágokkal. Egy boltíven átlépve egy amerikai stílusú nappaliba érkezeik meg a látogató. A szobát csak egy konyhapult választotta el az apró konyhától. A nappaliban a falak krémszínűek voltak. Elhelyezkedett benne a közepén két kör alakú fonott fotel, amiket fehér páránk tettek kényelmesebbé, meg egy ugyanilyen kanapé. A helyiség le van parkettázva, ezért egy nagy fehér perzsa szőnyeg is volt benne. És egy nagy nyolcszemélyes mahagóni asztal terpeszkedett a nappali egyik sarkában, ugyanilyen székekkel, amiknek krémszínű húzatjuk volt. A falra szerelve egy lcd tv foglalva a helyet, dvd lejátszóval, házimozival és hifi toronnyal. Egy nagy ablakon lehetett kinézni a kertbe, fehér selyemfüggönyökkel, amik most szét voltak húzva. Egy erkélyajtó is volt, ami - ezt gondolom lehetett sejteni - egy erkélyre vezetett. (Ide majd még visszatérek....) Itt is a fehér függönyökkel, ami - mint ugyancsak az előbbinél - szét voltak húzva, ezzel a nap melege és fénye be tudott jutni a szobába. Még egy könyvespolc és egy kandalló is helyet kapott, az előbbinek fekete színe, míg az utóbbinak fehér és fekete színe volt. A nappalit és konyhát elválasztó pulton volt egy nagy akvárium, amikben nem halak voltak, hanem igen különleges állatok. Csigák. Igen, csigák. Szeretem őket. Itt a legkülönfélébb szárazföldi házas állatkák voltak. Volt sima éti csigától kezdve az afrikai óriáscsigáig mindenféle fajta. Aranyosak. Maga a pultnak fekete márványlapja van, és az alatta levő fal ugyanolyan színű, mint, a nappalié. Előttük bárszékek helyezkedtek el, amiknek az ülőrészük fekete bőrből volt. A pult fölött fehér színű polcok voltak. Ezt a kettőt egy fém cső kötötte össze, amire egy virág volt felkúsztatva. Itt a konyhába már a padló is csempe volt, méghozzá fehér. A falon a csempe is fekete, ugyanúgy, mint az előtte elhelyezkedő konyhabútor fedőlapja. Egy nagy, fekete hűtő volt, meg egy fekete tűzhely még elhelyezve. Tudom, egy kicsit sötét, de modern, és én szeretem a modern dolgokat.... A nappaliból még három ajtó nyílt: a jobb szélső a fürdőszobáé. Ebbe a kék szín volt az uralkodó szín. A padlón levő csempe királykék volt, míg a falon levő világoskék ugyanilyen királykék mintákkal. Itt egy wc volt, egy nagy jacuzzi-s kád, egy csap, meg egy szekrény, ahol törölközőket, és egyéb fürdőszobai dolgokat tartottam. A másik ajtó viszont a szobámba vezetett. A fürdőt leszámítva, ez volt az egyik ,,színes szoba" a lakásomban. A falak barackszínűek voltak. A padlómon terpeszkedő szőnyegnek piros és narancssárga színe volt. Középen egy nagy baldachinos ágy volt. A baldachin vörösen hullott alá, míg az ágyamon levő selyemágynemű is vérvörös volt. Egy nagy plazmatv volt az ággyal szembe a falra felfüggesztve. Még egy szekrénynek is lett hely szorítva. A falon egy kép volt, egy nagyon nagy kép, amin a Kaleido Színpad és az egész társulat is rajta volt. Meg még egy festmény, ami kedvenc virágom ábrázolta. És most vissza a harmadik ajtóhoz: a dolgozószobám. A falak pisztáciazöldek voltak, a szőnyegem sötétzöld. Ez volt a másik ,,színes szoba". Itt egy sima mahagóni íróasztal, a laptopom, egy másik számítógép, egy forgószék, és két hatalmas könyvespolc, teli könyvekkel, köztük az enyémekkel is. Hát igen, híres írónő lettem. De most térjünk vissza a nappaliból nyíló erkélyre. Rajtam kívül még volt kinn két szék, meg egy kis faasztal, plusz egy napernyő, ha idetűz a nap. Idáig a korláton könyököltem, és néztem azt a csodát, ami most megint itt virágzott a kertben. Majd megfordultam, ás hátammal dőltem neki. Megláttam Ana alakját közeledni. Lilás haja most már válláig ért, amit most csak egy egyszerű lófarokban kötött össze. Egy piros ujjatlan pólót és egy szürke tréninggatyát viselt. A pólóban már szépen látszott gömbölyödő pocakja. Ők most boldogan éltek Jeannel, aki most jegyezte el kb. egy hete, és egy három négy hónap múlva tartják az esküvőt. Ana most az ő gyerekét várja. Marion is nagyon boldog, hiszen lesz egy mostohatestvére, és mindig is ez volt a vágya.....
-Mia, mi lenne, ha áthívnánk majd Mayt, Kent, Layla-t, és Marion-t is? - hát igen, drága barátnémmal éppen egy közös estét szerveztünk vígjátékkal, popcornnal, körömfestékkel, és az elmaradhatatlan pletykákkal.
-Biztos h Ken is kell ide? Nem hinném, hogy olyan sok jó pletykát ismerne....-vigyorodtam el erre.
-Lehet..... És mit nézzünk?- erre csak egy újabb mosoly volt a válaszom. Majd besétáltam a nappaliba, és előkotortam két - három dvd-t. Lehuppantam a kanapéra, és letettem a lemezeket a dohányzóasztalra.
-Most válassz- mutattam felé őket.
-Mindet hozd át!- lelkesedett még jobban. De a régi énjét nem veszítette el. Hát, Ana se fog már semmit se változni.....
-Ugye valami bohócokról szóló film is van közöttük?
-Nem, Ana, nincsen.-nevettem el magam.
-Miért nincsen bohócos film? Én még idáig egyet se láttam.- méltatlankodott mellettem a kanapén.
-Ana, nyugi, biztos van bohócos film is, csak te nem tudsz róla. De most nem hagyhatnánk a bohócokat? -próbáltam nyugtatni a még terhesen is izgága barátnőmet.
-Dehogynem. Van dolgunk még bőven. És még Jeant is ki kell onnan a mai éjszakára lakoltatni.- vigyorgott sejtelmesen. Majd felállt, és elindult az ajtó felé. De még visszakiáltott.
.Aztán Mia ne felejtsd el a popcornt! Tudod, fél négyre gyere! És szólj Laylanak és Mayn-nak, én addig elintézem Jeant és megfűzöm Mariont!
-Rendben!-majd az ajtó csukódása jelezte, hogy vendégem elment. Most van másfél órám, hogy tusoljak, megbeszéljem a többiekkel az ottalvós dolgot, készítsek énis popcornt, bemenjek a városba vásárolni, és ennyi idő nem lesz elég! Hiszen köztudott, hogy én vagyok a világ - na jó csak a társasház - második leglassúbb embere. Az első helyen Sora áll.... Elvonulok a szobámba, és kiválasztom a póló+rövidgatya párosítást, amibe lenni fogok .Ez úgy néz ki, hogy a póló fehér, és az elején egy nagy eper van, a rövidnadrág meg zöld. Gyorsan elvonultam tusolni. Jól esett ezen a meleg napon testemnek a langyos víz. Gyorsan magamra kaptam az előbb viselt melegítőpárosomat. Egy öt perc múlva már a konyhában sürögtem, hogy kész legyek. Amíg a pattogatott kukorica pattogott, addig én lehúztam a töltőmről a telefonom, összeraktam a filmeket, a pizsamámat, és pont kész lettem mire a mikró jelzett, hogy lejárt az az idő, míg betettem a csomagot. Majd gyorsan betoltam a cuccokat egy táskába, a kukoricát két ujjam közé csippentettem, és rohantam át az épületnek ezen az emeletének túlsó felébe, hogy lerakjam a holmim. Mikor odaértem, ledobtam magam mellé a szatyrom, és bekopogtam. Ana nyitott ajtót, aki már kitette Jeant. Most éppen a nappalit készítette elő. Megfogta a szatyromat és beinvitált. Én éppen csak addig maradtam, amíg lerakom a konyhába a kukoricát, és már rohanok is tovább. Most először Lalyahoz megyek. Felszaladtam a lépcsőn a harmadikra, ahonnan jobbra fordulva kopogtam be a második ajtón. Egy pár pillanat múlva egy szőke hajú, kék szemű lány állt az ajtóban. Pillantásom találkozott az ő kérdő tengerkék íriszével.
-Szia Layla, bocsánat a zavarásért, ráérsz ma este?-próbáltam nem lihegve elmondani.
-Persze, de miért is?
-Csak azért, mert ma Anaval egy ilyen csajos estét szerveztünk, és gondoltuk téged is meghívunk.
-Természetesen elmegyek. Kik is lesznek ott?- mosolygott rám kedvesen.
-Te, Ana, Marion, May, és én...-soroltam, közben ökölbe levő kezemből minden egyes név hallatára felnyitottam egy ujjamat.
-Rendben. És hányra menjek?
-Kábé egy óra múlva. Ha eltudsz.
-Persze hogy el tudok. Megyek, összekészülök. Szia!
-Szia!-ezzel becsukta az ajtót. Remek. Most mehetek le az elsőre. Ezzel nekiindultam, és lementem az említett emeletre, ott viszont balra fordultam, és a négyes ajtón kopogtam be. Ám megdöbbentett, amit láttam. De ki nem lepődne meg a helyemben! Mert hogy Ken állt ott az ajtóban teljesen életnagyságban, egy szál boxerban.
-Szia, itthon van May?-kérdeztem, és másfelé próbáltam nézni, ezzel is valamennyire leplezni zavaromat. Áá, megis van, ott a sarokban egy gyönyörű keresztespók.
-Igen, szóljak neki?
-Ha tudsz, megköszönném...-majd ezzel eltűnt az ajtó mögött. Egy perc múlva fekete hajú barátnőm jelent meg, ő is egy szál fehérneműben. Na erre kiakadtam.
-Szia May, mi van ma nálad, valami ,,mászkáljunkegyszálfehérneműbenmertmostazacool" nap?
-Nem, amúgyis, bökd ki mi bajod van, mert szerintem nem csak azért jöttél, hogy megnézd, ma mit viselek.-topogott a lány az ajtóban.
-Ja, igen, azt szeretném megkérdezni, hogy ma ráérsz-e, mert ha igen, akkor Anaval szeretettel várunk az ő lakásukon, mert ma szervezünk egy ilyen csajos estét!-hadartam el egy szuszra.
-Rendben ráérek, egy másfél óra múlva ott leszek. Ez így megfelel?
-Persze... De most sietek! Szia!-ezzel már rohantam is fel a másodikra, ahol előkaptam egy fekete halásznadrágot, hozzá egy lila felsőt, gyorsan elkaptam az asztalról a mobilom, belecsúsztattam a táskámba, felkaptam szemüvegem és elindultam. Benn a városban vettem füstölőket, több színű körömlakkot, még popcornt, lampionokat, és egy két üveg pezsgőt..... Majd siettem vissza. Felrohantam megint a lépcsőn, és elrohantam Anaék felé. Hát igen, egy picit elkéstem, ha már May is itt volt.
-Ne haragudjatok a késésért, de vásárolni voltam.- mutattam fel a kezemben levő két szatyrot.
-És mit vettél?-jött hozzám a kicsi - vagyis már nem is olyan kicsi, hiszen már ő is 16 éves...- Marion. Közben elvette tőlem az egyik zacskót, és kivitte a konyhába. Anaéknak is szép modern lakásuk van, de őnáluk külön van a konyha és a nappali, és itt az uralkodó szín a citromsárga. Layla a kanapén ült, Ana éppen a dvd-t próbálta összedugni, May és Marion a konyhába csináltak valami harapnivalót filmnézés közben. Én lilás hajú barátnőmnek mentem segíteni. Közben megkértem a szőke szépséget, hogy válasszon filmet. Ő egy romantikus vígjátékot nézett ki a sok film közül. Mikor végre úgy tűnt, hogy minden készen van, eszembe jutott, hogy nem hoztam hálózsákot, aminek hangot is adtam. Éppen a két fotelben és a kanapén ültünk, mikor hirtelen felugrottam.
-Otthonhagytam a hálózsákom!-és máris ezerrel száguldottam kifelé az ajtón. A többiek csak fejcsóválva néztek utánam, de volt, aki vigyorgott közbe. Pár pillanat múlva visszatértem egy pink összegöngyölt valamivel - ami az én alvózsákom takarta.
-Mindenki megvan? Nem hiányzik senkinek semmije? Akkor kezdődhet a buli!- kiáltott fel Ana, és benyomta a hifitornyot, ahol a legújabb pop csapat, a Daniels egyik száma hangzott fel. Azt nem tudjuk honnan, de Ananak egy egész CD-je volt tőlük! Nembaj, majd lemásoltatom vele..... Marion felpattant a kanapéról, ahol most velem és Mayjel ült, és elkezdett táncolni. Mi követtük a példáját. A lemez végén, vihogva ültünk le a földre meg a többi ülőalkalmatosságra. Majd előkaptam a körömlakkokat, év vigyorogva megkérdeztem.
-Ki akar körmöt festeni?- a többiek összenéztek, majd körém gyűltek a földre, és kiválasztották a legszebb színeket, amik illettek is hozzájuk.Layla egy tűzpirosat, Ana hasonlót, mint a szőkeség, de ő egy lilásabb árnyalatát, May lecsapott egy feketére, Marion egy halványrózsaszínt választott, és énnekem meg ott volt a barackvirág színű. Eldöntöttük, hogy a lábkörmünket is kifessük. Mikor végeztünk, és megszáradt a lakk, Ana berakta azt a filmet, amit kiválasztott a másik barátnőm. Jól elszórakoztunk a másfél órás vígjátékon. Majd miután kikapcsoltuk, elkezdtünk beszélgetni. Eszembe jutott a Kenes dolog Mayjel, és már fúrta az oldalam a kíváncsiság, hát rákérdeztem.
-Te May! Mit is keresett nálad Ken? Gondolom nem a kontaktlencséjét.-vigyorodtam el, mire ő elkezdett vörösödni.
-Hát... őő... az úgy volt...-próbálta menteni magát - sikertelenül.
-Nem kell magyarázkodni, mi csak örülünk ennek.- erre ő még inkább vörös lett. De sajnos bosszút állt rajtam.
-És Mia, gondolom neked is van egy pasi, aki tetszik!
-Igen.....
-Na és ki az?- de mielőtt választ tudtam volna adni, benyitott valaki. És az a valaki, nem más volt mint......
-Leon.-nyögtem meglepetten.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
