11. fejezet

Leon látta Sora szemében a pillanatnyi megkönnyebbülést, és az azt felváltó mélységes vágyat és szerelmet. Igaz volt, amit a lánynak mondott. Csak ma merte bevallani magának érzéseit. De, ha eddig nem is történt volna meg, mostanra már biztos lenne benne, hogy ennek a nőnek akarja szentelni … A mit is? Nagyzolóan hangozhat, ha azt mondja, hogy az életét, de ebben a pillanatban Leon szentül hitte, hogy nincs más ember, aki méltóbb és alkalmasabb lenne Soránál.

Habár Sora megadott minden engedélyt, Leon mégse akart csak úgy rárontani. Olyan élményt akart okozni a lánynak, amire élete végig emlékezhetnek mindketten. Tudta, hogy Sora bízik benne, és ez a tudat megrészegítette. Sok lánnyal volt már együtt, nem is tagadta ezt soha. De egyiknek sem akart, ennyire örömet okozni. Mikor megérezte hátán Sora simogató kezeit, amik néha már-már türelmetlenül karmolják végig izmait, elvesztett. Az agyában megmaradtak a gondolatai, ugyanúgy, ahogy a félelmei is, de nem tudott már erre gondolni.

Elszakadva Sora csókjától, lassan haladt a lány nyakán lefelé nyelvével és csókjaival fűszerezve az utat. Sora végighúzta körmeit Leon hátán, mikor a férfi csókolgatni és harapdálni kezdte a kulcscsontját. Leon simogatva lefejtette Sora válláról topjának pántjait, és a végigsimította a kiszabadult bársonyos bőrt. Átvetette lábait Során és gyengéden a combjaira ereszkedett. Ujjaikat összekulcsolta és mindkét kezüket felcsúsztatta Sora feje felé. Sora vadul kapott Leon ajkai után, de a férfi kérette magát. Körberajzolta nyelvével Sora ajkait, de amikor a lány meg akarta volna csókolni, egy gonosz mosollyal körítve elhúzta a fejét. Leon ismét Sora nyakát kezdte el kényeztetni, miközben kezeivel lassan végigsimított a lány karjain, érezte, ahogy Sora beleborzongott a gyengéd érintésbe. Kezével már Sora vállánál járt, majd továbbsiklott a lány oldalára, végigsiklott a derekán, a csípőjén, majd a feneke alá nyúlt. Lágy csókot nyomott Sora ajkaira, majd óvatosan felemelte terhét, és saját hátát az ágy támlájának vetve Sorát, pedig magával szemben, az ölébe ültette.

Sora, ahogy megváltozott a helyzet, érezhette, hogy Leon mennyire is vágyik rá. Ördögi mosolyra húzta ajkát, és jobban befészkelte magát Leon ölébe, majd a férfi nyakát kezdte el csókolgatni, pedig látta, hogy Leon arra vágyik, hogy ajkain érezhesse sajátját. Leon nem hagyta annyiban a dolgot, kezeivel végigsimított a lány oldalán, egész ”véletlenül” mellesleg felhúzva Sora felsőjét. Mivel a lány nem állította meg a kezét tovább, fejtegette a felesleges ruhadarabot, majd egy alkalmas pillanatban áthúzta Sora feje felett. Leon szemei egy percre elkerekedtek. Mindig is sejtette, hogy Sorának arányos és szép teste van, de most hogy szembesült is vele, a lélegzete is elállt. Nem akart túlozni, és egy istennőhöz hasonlítani a lányt, de neki mindenképpen az volt. Eldőlt az ágyon, ismét Sora felé kerekedve. Ujjaival finoman cirógatta végig Sora hasát, alsó bordaívét, majd gyengéden mellei külső vonalát. Sora halk sóhaja jelezte neki, hogy mennyire élvezi a dolgot, de a következő pillanatban, ahogy Leon Sora mellére tapasztotta ajkait, a lány halkan felsikoltott. Ujjaival ismét útra kelt, és Sora hasát kezdte el simogatni, éppen ott, ahol a lány nadrágja kezdődött. Sora megunva a játékot lefejtette magáról a nadrágját, majd átvetette lábát Leonon. Lassan cirógatta végig a férfi egész felsőtestét, néha apró csókokat adva bizonyos pontokra. Ujjaival a férfi övéhez vándorolt és gyors mozdulatokkal kapcsolta ki, majd húzta ki helyéről. Mindeközben lágyan, mégis szenvedélyesen csókolta meg Leont. A férfi segített kihámozni magát a nadrágból, majd elégedetten terült el az ágyon és várta, hogy Sora folytassa az akcióját. A lány módszeresen csókolgatta végig a férfi csípőjét, nyelvével cirógatta az izmokat. Leon lehunyta a szemét és mély kapkodó lélegzéssel reagált a kényeztetéssel. De érezte, hogy Sora eltávolodik tőle. Várta a következő apró gesztust, de hiába, Sora meg sem mozdult. Csak ült ott Leon combjain és maga elé meredt. Leon óvatosan érintette meg Sora arcát, de ő továbbra is csak meredten bámult valamit a takarón. Megfogta a lány állát, és óvatosan maga felé fordította az arcát, hogy rá nézzen. Sora tágra nyitotta a szemeit, amik gyanúsan csillogtak.

- Most én mondom, hogy még abbahagyhatjuk – mondta Leon rekedt hanggal.
- De … De én … - Sora hangja remegett.

Leon magához vonta Sorát és szorosan megölelte. Ahogy Sora meztelen bőrét magán érezte, újra fellobbant benne a vágy, és csak még égetőbbé vált, de nem akarta bántani Sorát, tudta nagyon jól, hogy mi bántja szerelmét. Lágyan cirógatta a hátát, amitől Sora libabőrös lett és halkan felsóhajtott.

- Mi a baj Sora? Félsz tőlem?
- Dehogy … - csattant fel a lány.
- Akkor mi a baj? – kérdezte, de közben kitartóan simogatta kedvese hátát.
- Én már nem … Nem tudok … Én már …
- Sora – susogta Leon – Sora, nézz rám! Nem érdekel, hogy mi történt veled régen. Ebből a szempontból persze. Téged akarlak, rád vágyom. Azt hiszed, tökéletesebb lenne, hogyha nem történt volna meg veled, ami megtörtént. Lehet, hogy így van, de nem izgat. Imádlak, így ahogy vagy. És akarlak, minden porcikámmal.

Sora elkerekedett szemekkel hallgatta végig a vallomást. Hogy gondolhatta, hogy Leon olyan kicsinyes, hogy zavarja, amiért nem ő érintette először. Szidta saját magát, amiért ilyen eszébe jutott. Mostmár tudta, hogy a lehető legjobb ember kezébe adta a szívét. Nem válaszolt Leonnak, mert érezte, hogy nem tudná szavakba önteni azt, amit érzett. Mélyen Leon szemébe nézett és megajándékozta egy szívből jövő mosollyal. Leon szeme felragyogott erre a látványra és egy gyöngéd csókot nyomott Sora ajkaira, amit a lány rögtön viszonzott is. De ebben a csókban nem volt semmi vadság, semmi mohóság. Vágytól fűtöttek, mégis lágyak voltak a mozdulataik. Itt voltak egymásnak, nem siettek, nem lassítottak, csak élvezték egymás érintését és közelségét.

Leon lassan a hátára döntötte Sorát, de ajkait továbbra se szakította el a lányétól. Végigsimította a lány testét, elidőzve egy kicsit a hasán, majd a melleit kezdte óvatosan masszírozgatni. Sora Leon nyakát borította el apró csókokkal, amikor megérezte, hogy Leon azon igyekszik, hogy megszabadítsa magát alsónadrágjától. Mikor sikerült kivitelezni tervét, beakasztotta két ujját Sora utolsó felesleges ruhadarabjába, és óvatosan fejtette le róla. Visszatért Sora ajkaihoz és megcsókolta, miközben Sora feneke alá nyúlt, mire a lány készségesen emelte fel csípőjét. Leon felpillantott Sorára, aki Leonra mosolygott. Sora bízott benne. Leon megcsókolta Sorát és a lányba hatolt. Sora szemei felpattantak, és Leonnal együtt nyögtek fel. Leon mozdulatai finomak voltak, mégis szenvedélyesek. Mindkettejük mozdulatai a mérhetetlen szerelemről árulkodtak, amilyet egymás iránt tápláltak. Sora kéjes nyögdécselései töltötték be a szobát. Nem bírtak uralkodni magukon. Azokban a pillanatokban, mindent megadtak volna a másiknak, csak kérnie kellett volna. Leon mozdulatai egyre gyorsultak és csókjuk is egyre vadabbá vált. Egyik kezével közelebb vonta magához Sorát, míg másikkal a lány mellét simogatta. Sora érezte, ahogy Leon teljesen kitölti. Végigharapdálta Leon nyakát, és élvezte, ahogy ajkaival érezte ütőerének lüktetését.

Egyik pillanatról a másikra ereszkedett le a fehér köd a szeme elé. Testének minden pontja Leon érintése után sírt, szinte égette bőrét a szeretett kéz hiánya, ami most kitartóan szorította magához Sora csípőjét. Leon is egy utolsót lökött és elélvezett. Lágy csókot lehelt Sora ajkaira és hozzábújt a lányhoz. Sora magához ölelte Leont és várta, hogy mindkettejük légzése normálissá váljon. Leon gyengéden simogatta Sora karját és apró puszikat adott Sora vállára, majd feltekintett a lányra. Sora csukott szemmel, de apró mosollyal a szája körül pihentette fejét a párnán, miközben Leon hátát simogatta.

- Szeretlek Sora – suttogta a vallomást a lány bőrére Leon.
- Köszönöm – kuncogott Sora.
- Milyen vicces az én kis szerelmem – ciccegett Leon.

Sora mobilja életre kelt az éjjeliszekrényen. Unott mozdulattal nyúlt a telefon felé.

- Ki az? – kérdezte Leon.
- Yuri – mondta Sora és lenémította a telefont.
- Miért nem veszed fel?
- Mert most jobb dolgom van – mondta Sora és befészkelte magát Leon ölelésébe.

Halk rezgés hallatszott ismét, de ezúttal Leon telefonja felől, aki miután megnézte, de nem ismerte fel a számot hagyta, hagy csörögjön. Sora kérdőn húzta fel a szemöldökét, de Leon csak megrázta a fejét. Egymást ölelve aludtak el.


Másnap Leon kelt fel előbb. Vágyakozó tekintettel nézett Sora felé, és nem bírta nem megérinteni. Simogatta a hátát, a karját, de Sora csak nem akart felkelni. Viszont Leon fejében ott volt a kisördög, már nem hátrálhatott. Óvatosan kezdte el kipiszkálni Sora hosszú haját az arcából, néha egy-két kis fújással is rásegítve. Erre mocorogni kezdett a lány, és egy hatalmas ásítással karöltve félig ráfeküdt Leonra.

- Jó reggelt! – mondta Leon, és magához szorította Sorát.
- Neked is jó reggelt.
- Hogy aludtál?
- Nagyszerűen – mosolyodott el - Olyan furcsán nézel rám Leon. Baj van?
- Nincs. Nincs semmi baj. Csak túl sok mindent tudnék mondani egyszerre. Az egész fejem gondolatokkal van tele, és minden gondolat alapja te vagy.
- Miféle gondolatok?
- Sokféle. Az érzéseimről és a terveimről.
- Tervek?
- Igen, tervek. Tegnap sokszor megfogalmazódott bennem az a gondolat, hogy magam mellett akarlak tudni, sokáig.
- És mégis hogy tervezed ezt? – kuncogott kissé elpirulva Sora.
- Ezerféle lehetőség van rá.
- Kíváncsian várom a variációkat…
- Miért hitetlenkedsz?
- Csak kíváncsi vagyok!
- Hát legyen. A legradikálisabb talán az, hogy elveszlek feleségül.
- Radikális?
- Igen, radikális. Radikális és … - elharapta a mondatot.
- És?
- És a legjobb – ragyogott fel Leon szeme – Nem gondolod, hogy most, hogy az enyém vagy elengedlek magam mellől?
- A tiéd? – kacagott Sora.

Ebben a pillanatban újra életre keltek a mobilok. Először Soráé, majd Leoné is. El se tudták képzelni, mi lehet ennyire fontos. Leon lassan feltolta magát az ágyban és a telefonja után kapott. Sora csak annyit tudott kivenni a beszélgetésből, hogy Leon Yurival beszél, és hogy a bátyja nagyon hadar. Még átfutott rajta a gondolat, hogy Yuri csak akkor szokott hadarni, ha nagyon ideges, de eztán már csak Leon elboruló tekintetét látta maga előtt, ahogy kiejti a kezéből telefonját.