D�bbenten tekintettek r�m, �n meg karba tett k�zzel �lltam el�tt�k.

-     N�lam fogtok aludni. - jelentettem ki egyszer�en.

-     De, Sora, az�rt... Ink�bb valahogy hazat�ved�nk. - mondta szer�nyen Sophie.

-     Ugyan, nyugodtan aludhattok n�lam... - legyintettem.

-     De...

-     Na j�! K�t lehet�s�g k�z�l v�laszthattok: egy; kis�t�ltok ezen a fekete ajt�n, ki az �t�letid�be, �s max. elkaptok egy j� nagy t�d�gyullad�st, vagy f�lmentek a negyedik emeletre, a k�nyelmes otthonba, isztok egy forr� kaka�t, �s beb�jtok a j� meleg, �gyba. Az els�h�z az a v�lem�nyem, hogy nem akarok �pol�n�sdit j�tszani, a m�sodikhoz meg hogy az nekem, �s nektek is egyszer�bb.

-     J�l, van, gy�zt�l! - adta meg mag�t a kisl�ny.

-     Pedig sz�vesen megn�ztem volna, hogy hogy �polsz... - h�zta kaj�n vigyorra Leon puha ajkait.

-     Majd megl�tod, hogy foglak �polni, amikor k�t sz�p p�p fog vir�tani a fejeden... de abban nem lesz k�sz�net! - majd h�tat ford�tottam, �s f�lballagtam a l�pcs�n.

-     Jav�thatatlan vagy. - s�hajtotta a kisebbik l�ny, s ut�nam indult.

-     Most mit v�tettem? - t�rta sz�t a karjait az ez�sthaj�.

-     Azt, hogy f�rfi vagy! - �rt utol, �n meg benyitottam ajt�mon.

-     Az el�bb itallal k�n�ltalak titeket... Esetleg k�rtek valamit enni? Van - majd kinyitottam a h�t�t. - egy kis s�tim, de ha egy szendvicset k�rtek, akkor csak sz�ljatok. - Sophie le�lt az egyik konyhaasztali sz�kre, ahogyan Leon is.

-     �n szendvicset k�rek. - felelte Sophie.

-     �s te, Leon?

-     J� lesz az. - A f�rfi eg�sz v�gig engem figyelt, mik�zben megfogtam a kenyeret, s vajat kentem r�. Miut�n k�sz lettem az �nycsiklandoz� falatk�kkal, t�lra tettem, �s odaadtam a k�t vend�gemnek. Leon egybeforrasztotta tekintet�nket.

~    Hmm… Ilyen az �let, hogyha egy emeletes h�zban laksz, egyed�l, seg�ts�g n�lk�l. Bezzeg �n gazdagabbn�l gazdagabb helyeken voltam. El�g volt a zsebembe ny�lni, mely telis tele volt p�nzzel, �s m�ris megkaptam mindent. Erre itt �l�k, ennek a forr�v�r� l�nynak a konyh�j�ban, �s azt k�v�nom, b�rcsak itt maradhatn�k vele, �s b�rcsak nem lenn�k egy gr�fnak a fia. M�g… el se mondtam neki, hogy gr�f vagyok. Vajon hogy fogadja majd? Nem... nem mondhatom el. Nem akarom, hogy megtudja! Biztosan megv�ltozik majd a v�lem�nye. �s azt nem akarom.  Amikor megtudtam, hogy nincsenek sz�lei, sajn�ltam. De m�rt, hisz nem az �n dolgom! Nem is ismerem. De m�gis...  A rengeteg n� k�z�tt � teljesen m�s...  Olyan gy�ny�r�… Meg akarom ismerni... Meg akarom kapni... �s meg is fogom!

-     ��... Sophie, van egy pizsam�m, azt majd k�lcs�nadom Neked. - vettem le r�la szememet. - Emellett, Leon - n�ztem v�gig rajta. ~ Vajon m�rt n�z �gy? - h�ztam fel egyik szem�ld�k�met. -, van egy nagy p�l�m, az biztosan j� lesz majd r�d. - pr�b�ltam mosolyogni, de az a t�z, ami a szem�ben �gett, ideges�tett.

Nem csak �n vettem ezt �szre, hanem Sophie is. A kisl�ny t�l j�l ismerte ezt a n�z�st. Egyetlen egy n�re n�zett �gy: a volt szerelm�re, Jerainne-re. A l�ny csodasz�p volt: holl�fekete haj, �s hozz� p�ratlan gy�ngyh�zf�ny sz�nben pomp�z� tekintet. Leon hal�losan szerelmes volt bel�. �m a l�ny mindenkit megt�vesztett. Csak kihaszn�lta a p�nze, �s a rangja miatt. T�bb f�rfival is megcsalta. S amikor ezt Leon megtudta, teljesen �sszet�rt. Ez�rt nem volt k�pes szerelemmel szeretni. Ez�rt tekintette a n�ket csak a v�gya t�rgyaik�nt. Ez�rt haszn�lta ki �ket, szerelmet nem keresve. Pedig, nem egy n� aj�nlotta f�l neki sz�v�t. M�gis, Sophie l�tta, hogy �gy n�z r�m. S �ppen ez�rt, elhat�rozta, hogy ha t�rik, ha szakad, mi egy p�r lesz�nk.

-     Ha f�rdeni szeretn�tek, ott van az ajt�. - hoztam vissza a val�s�gba �ket, mik�zben egy feh�r, faajt�ra mutatta.

-     Rendben, akkor �n kezdem is! - mondta a kisl�ny, aki - mily meglep� -, gyorsan befejezte az �tkez�st.

-     Adok ruh�t. - aj�nlottam, majd berohantam a szob�mba. M�ly leveg�t vettem, s a szekr�nyemben kezdtem keresg�lni. - Hmm, ez j� lesz. - gondoltam, majd kis�t�ltam. - Tess�k! - ny�jtottam �t neki egy mentasz�n� nagy p�l�t.

-     K�sz�n�m! - felelte kedvesen mosolyogva.

-     T�r�lk�z�t tal�lsz majd. - kacsintottam, majd a konyh�ba igyekeztem, ahol Leon m�g mindig szendvics�t ette.

  P�r perc m�lva a mosogat�hoz s�t�ltam, hol forr� vizet engedtem, mik�zben mosogat�szert tettem bele. Sz�p, sorj�ban minden t�lat elmosogattam. Kisebb mocorg�st hallottam, majd egy kezet �reztem derekamon. Beleremegtem. Egy er�s mellkas pr�sel�d�tt h�tamhoz, s m�sik karj�val a mosogat�ba rakta t�ny�rj�t. Sz�vem a torkomba dobogott. A pokolba, meg�rj�t ez a f�rfi! Kez�t lassan v�gigh�zta az oldalamon, mik�zben hajamat arr�bb s�p�rte, szabadd� t�ve nyakamat. El�rehajolt, �s egy forr� cs�kot lehelt r�. A v�gy hull�ma j�rta �t testemet, s �reztem, a leveg� szinte perzsel�en meleg. Kiss� f�ljebb haladt, s a f�lcimp�mat kezdte bec�zgetni. Halk s�hajok hagyt�k el ajkaimat. Ekkor ajt�nyit�d�st hallottunk.  

-     Megyek f�rdeni... - suttogta, majd elengedett, s elt�nt. M�g mindig �gy �lltam ott.

-     Sora, minden rendben? - hallottam egy csilingel� hangot.

-     Persze, Sophie. Minden, a legnagyobb rendben... Egy pillanat, hozok �gynem�t, meg takar�t.

-     J�, rendben. - felelte kedvesen. Bes�t�ltam a szob�mba, hol kerestem egy p�rn�t, meg egy takar�t.

-     Hol szeretn�l aludni?

-     Nekem itt a kanap�n t�k�letesen megfelel. - mutatott a k�nyelmes pihen�helyre.

-     ��... nem akarsz ink�bb velem aludni? J� nagy az �gyam, �s...

-     Nem, szeretem, hogyha eny�m az eg�sz hely. Nekem ez j� lesz! K�sz�n�m!

-     De akkor �n...

-     Te?

-     Semmi... - feleltem, majd szob�mba s�t�ltam. Ott a hatalmas francia�gyamra n�ztem. - Nyugi, Sora. - el�vettem m�g egy nagy p�rn�t, �s az �gyra helyeztem.

   Sz�pen kisim�tottam a r�ncos leped�t, a takar�t pedig visszahajtottam. Az id�j�r�s m�g mindig sz�rny� volt odakint. D�rg�tt, vill�mlott, sz�llel p�rosulva. Azt k�v�ntam, b�rcsak egy m�sik f�ldr�szen lehetn�k, hol kellemesen meleg van �s h�t�gra s�t a Nap. De nem... Ajt�nyit�d�st hallottam. Megfordultam, �s a l�legzetem is elakadt. Istenem, ha te most b�ntetni akarsz, nagyon j�l csin�lod! Leon �llt ott, egy sz�l t�r�lk�z�be. Haja vizes volt, s k�v�r v�zcseppek folytak v�gig izmos, kidolgozott mellkas�n. Az egyik cseppet k�vettem, mely a derek�ra csavart t�r�lk�z�n halt meg. Nagyon nyeltem.  

-     �n hol fogok aludni? - k�rdezte, mik�zben mag�ban mosolygott, hogy terve siker�lt.

-     I... itt.

-     �s Te? - nyalt v�gig sz�j�n.

-     �... �n is. - majd �sszeszedtem magamat, �s a szekr�nyemhez s�t�ltam, hol ism�t keresg�lni kezdtem. - Tess�k, ez a p�l� t�k�letesen illik majd r�d.

-     Hmm... Azt hittem, r�zsasz�n p�l�t fogsz adni, mindenf�le fodrokkal.

-     �, mily nagy fant�zi�d van. De k�t dolgot szeretn�k k�z�lni: egy, ut�lom a r�zsasz�n, fidres-fodros ruh�csk�kat. Kett�, eleve nincs is ilyen ruh�m. Elmegyek f�rdeni. - Azzal elmentem mellette, s �reztem szappanos test�nek illat�t.

Gyorsan bev�gtattam a f�rd�be, ahol v�laszthattam, hogy veszek egy forr�, nyugtat� f�rd�t, vagy ink�bb egy j�ghideg zuhanyt. Az ut�bbin�l d�nt�ttem, hogy leh�thessem d�ht�l - s n�mi v�gyt�l -, perzsel� testemet, �gy levetk�ztem, s be�lltam a hideg zuhany al�. Halkan d�dolni kezdtem. �m, a v�z csobog�sa mellett nem hallottam, hogy valaki besurran. Bekentem testemet egy k�kusz illat� tusf�rd�vel, majd a zuhanyr�zsa hideg cseppjeit �lvezve le is mostam magamr�l. Elz�rtam a csapot �s egy t�r�lk�z�t magamra csavarva kil�ptem a kabinb�l. S mikor kil�ptem, a tekintetem k�tszer akkora lett. Ajkaimat egy apr� sik�t�s hagyta el.

-     LEON OLDHAM!

-     Tess�k? - fordult fel�m, mik�zben v�gign�zett rajtam.

-     M... Mit csin�lsz Te itt? - ter�tettem magamra m�g vagy k�t t�r�lk�z�t.

-     Fogat akartam mosni, de r�j�ttem, nincs itt a fogkef�m. Am�gy meg sz�p a hangod.

-     T... Te most... most g�nyol�dsz? - szor�tottam �k�lbe kezemet.

-     Nem, ez csak egy b�k volt. De ne besz�lj ilyen hangosan. Sophie m�r elaludt. - �, dehogy aludt el a kisasszony. Helyette j�t r�h�g�tt rajtunk. - K�vetem h�gom p�ld�j�t, �gy �n megyek aludni. - kedvess�gb�l, vagyis ink�bb d�hb�l kinyitottam az ajt�t. G�nyosan, �s el�gedetten kis�t�lt rajta.

-     Gy�l�l�m! Ut�lom! Idi�ta! - fortyogtam, majd megmostam fogamat, �s f�lvettem egy egyszer� p�l�t, meg egy r�vidnadr�got. Miut�n v�geztem, kil�ptem a f�rd�b�l, de ahhoz v�gig kellett mennem a nappalin, hogy a szob�mba �rhessek. Ez m�g nem is volt gond, csakhogy... elment az �ram. Az eddig vil�gos szoba s�t�tbe borult. �s �n, mivel baromi �gyes vagyok, elestem valamiben, s igen megh�ztam a bok�mat. �gy, hogy nem tudtam f�l�llni. - �... Au! - fogtam meg. - Leon! - suttogtam. - LEON! - pr�b�ltam egy picit hangosabban mondani, nehogy f�l�bresszem Sophie-t.

-     Mi van? - l�pett ki. - Kapcsold m�r f�l a villanyt, nem l�tok semmit. Hol vagy?

-     F�lkapcsoln�m, te l�k�tt, hogyha lenne �ram, de elment... Egy�bk�nt meg itt vagyok. - a f�rfi lassan elkezdett fel�m j�nni. - Vigy�zz, mert... - k�s�! Megbotlott � is valamiben, s egyenesen r�m esett. Perzsel� lehelete csiklandozta arcomat. Keze a fejem mellett volt, mik�zben test�vel az eny�mhez simult.

-     Mert elesek. - fejezte be mondatomat.

-     Igen! Gratul�lok!

-     Legal�bb j� helyre estem. - haja az arcomba omlott.

-     Nekem is nagyon k�nyelmes... hidd el...

-     Akkor maradjunk m�g �gy. - felelte, mik�zben egy puszit nyomott arcomra.

-     Sz�llj le r�lam! - l�ktem le magamr�l. - Az�rt h�vtalak, mert nem tudtam felkelni. Bevertem a l�bam.

-     �, �s �n ez ellen mit tehetek?

-     Tal�n seg�thetsz f�l�llni, vagy mit tudom �n!

-     �s mit kapok cser�be? - k�rdezte, mik�zben ism�t f�l�m m�szott.

-     K�t nagy pofont! - feleltem gonoszan.

-     A-a! Ink�bb egy cs�kot! - suttogta, miel�tt megkereste ajkaimat, hogy egybe forrassza az �v�ivel.

  Hosszan, l�gyan, �s szenved�lyesen cs�kolta sz�mat. V�gignyalt rajtuk, ez�ltal akaratlanul is sz�tny�ltak. Majd az als� ajkamat fogai k�z� vette, s sz�vni, harapd�lni kezdte. Magam sem tudom m�rt, de kezeimet a nyaka k�r� fontam, hogy m�g jobban m�ly�tsem a cs�kot. � sem maradt t�tlen, �t�lelt, szorosan, mag�hoz pr�selve. Nyelve t�ncot j�rt az eny�mmel. Arcom kipirult, sz�vem vad v�gt�ba kezdett. S cs�kunknak a visszat�r� �ram vetett v�get. P�r percig csak egym�s, v�gyt�l f�tyolos tekintet�be n�zt�nk. Az �v� most nem hamusz�rke, hanem vihar s�t�t volt. Szapor�n vette a leveg�t, arc�ba rakonc�tlan tincsek sz�ktek. De �n sem n�ztem ki m�shogy. Hossz� hajam sz�tter�lt a sz�nyeggel bor�tott padl�n. Mellkasom fel-le j�rt, tekintetem csokol�d�barna sz�nben pomp�zott. 

-     �... �lmos vagyok... szeretn�k lefek�dni.

-     Rendben. - b�lintott, majd mell�m t�rdelt, s gyeng�den karjai k�z� vett. F�lemelt, s szob�mba vitt, hol �gyamra tett. Nehezen b�r, de elengedett, megker�lte az �gyat, �s befek�dt mell�m. H�ttal nekem, gondolataiba mer�lve.

~    M�g mindig �g a sz�m. M�g mindig pezseg a v�rem. Mit teszel velem, Sora? Ki vagy te?

-     J� �jt, Leon. - suttogtam, s �tl�ptem az �lmok birodalm�ba.

-     Neked is, Sora. - egy kicsit v�rt. - Sora? - k�rdezni akart valamit, de egyenletes szuszog�somat hallva r�j�tt, hogy m�r alszom. M�sik oldal�ra fordult, �gy l�thatta, hogy vele szemben alszom. Ajkaim m�g mindig duzzadtak voltak cs�kj�t�l s hajam sz�pen bekeretezte puha arcomat. Nem b�rta meg�llni, hogy ne szedjen ki egy rakonc�tlan tincset bel�le. K�zelebb k�szott, s maga sem tudta m�rt, de �t�lelt, j�l es� �rz�st keltve. Egyik kez�t derekamra, m�g m�sik kez�t h�tamra helyezte, mik�zben �n v�ll�n pihentem. - J� �jt, Sora Valentine. - illatomat besz�vva � is elaludt.