Nem tudtam elaludni. Tiszt�ban voltam azzal, hogy p�rom csak k�s� �jjel fog haza�rni, m�gis �gy d�nt�ttem, megv�rom. El�vettem egy k�nyvet, �s fellapoztam ott, ahol el�z� este abbahagytam. Elmer�ltem a bet�k rengeteg�be, m�g anya a fotelben �ld�g�lt, �s szint�n egy k�nyv volt a kez�ben. Egyszer csak ism�t �reztem a hasam �sszeh�z�d�s�t. Felkaptam a tekintetemet a k�tetb�l.
- Anya!
- Baj van, Sor�m?
- Azt mondtad, sz�ljak, ha megint �rzem...
- Igen. De egyel�re nem t�l gyakoriak ezek a jelek. Lehet, hog m�g napokig fogod ezt tapasztalni, mire val�ban menni kell a k�rh�zba.
- �rtem. De nem tudok aludni. Megv�rom Leont.
- Ahogy gondolod, kisl�nyom. �n addig itt maradok veled.
- K�sz�n�m, anya!
�jra a k�nyvbe m�lyedtem, de gondolataim messze j�rtak. Egy bet� - nem sok, annyit sem fogtam fel a t�rt�netb�l. N�ha a kandall�p�rk�nyon terpeszked� antik �r�ra tekintettem. M�r lassan �jf�l fel� k�zeledett az id�. Tudtam, hogy a bankett alaposan elh�z�dhat. B�r Leonnak semmi kedve nem volt r�szt venni rajta, de musz�j volt neki megmutatnia mag�t. Anya sz�pen elszundik�lt, �n viszont kiss� nyugtalan lettem. Az �ra dallamos hangon kongatta az �jf�lt. �n pedig megint �reztem a hasam �sszeh�z�d�s�t.
"Mikor is volt el�tte? Igen... f�l �r�ja." - t�n�dtem.

Lassan elnyomott engem is az �lom. Mintha hallottam volna a bej�rati ajt� csap�d�s�t, majd n�mi mozgol�d�st k�r�l�ttem.
F�l�lomban is tudatosult bennem, hogy egyetlenem mell�m fek�dt. �reztem sz�mon a cs�kj�t �s f�rfias, cs�b�t� �s egyben megszokottan nyugtat� illat�t. �szt�n�sen k�zelebb h�z�dtam hozz�. Viszont amikor megmozdultam, fel�bredtem a hasam el�g er�s megfesz�l�s�re.
- �h...- szisszentem fel a v�ratlan �rz�sre.
Leon azonnal fel�lt, �s felkapcsolta az �jjelil�mp�t.
- Valami baj van, ch�rie? - hajolt f�l�m.
- Az el�bb �reztem valamit. De m�r elm�lt. Mikor �rkezt�l? - sim�tottam v�gig holdsz�n haj�n.
- Nemr�g. Alig tudtam elszabadulni. Danny�k m�g mindig ott vannak. - b�jt hozz�m d�rm�gve.
- Nagyon lerohantak? - c�loztam a m�di�ra.
- Megpr�b�lt�k. De p�r mondattal ler�ztam �ket. Kalos is seg�tett benne. Viszont a polg�rmester feles�g�t�l iszony� neh�z volt szabadulni.
- Persze, mert a... khm... tiszteletrem�lt� h�lgy n�mi alkohol hat�s�ra apak�pz� el�ad�st tartott neked! - jelent meg Fool vigyorogva.
- Fantom! Most az egyszer igaz�n tekintettel lehetn�l r�nk! - s�hajtottam, majd megdermedtem. Negyed�r�ja �reztem utolj�ra az �sszeh�z�d�st.
- Azt hiszem, nemsok�ra nagyon elfoglaltak lesztek. Megn�zem a b�ty�d�kat. Ut�na majd visszaj�v�k. - kacsintott a szellem, �s k�dd� v�lt.
Leon �rtetlen�l n�zte a h�lt hely�t:
- Mi�rt lesz�nk elfoglaltak?
Azt�n r�m pillantott. Sz�rke szemeiben agg�d�s csillant. �vatosan r�tette a tenyer�t a pocakomra.
- Megindult? - k�rdezte, amikor l�tta, hogy az �r�t figyelem.
- T�z perce volt egy �sszeh�z�d�s...
- Akkor m�r nem fogok lefek�dni aludni. Nem baj, ittam k�v�t. - b�lintott komolyan.

Egy �ra m�lva m�r rendszeresen t�zperces f�j�saim voltak.
- Dear! Azt hiszem, indulnunk kellene... - ny�gtem �pp egy �sszeh�z�d�s k�zepette.
Leon m�r sz�m�tott erre. � hamarabb fel�lt�z�tt, �s nekem is seg�tett �lt�zni. Azt�n fel�bresztette any�t, �s sz�lt neki, hogy bevisz a k�rh�zba. Kalosnak is telefon�lt.
Csod�ltam p�romat. Olyankor is meg�rizte legend�s nyugalm�t, amikor m�s az idegess�gt�l falra m�szott volna. Amikor pedig kellett, j�zan �t�l�k�pess�ge teljes birtok�ban hozott fontos d�nt�seket. Hidegv�re r�m is csillap�t�lag hatott.
A l�pcs�n � vitt le a karjaiban. �vatosan be�ltetett a sportkocsiba, amiben m�r el�z�leg elhelyezte a holminkat is.
Ahogy a balesetekor �n mellette voltam, � is mellettem akart maradni - nem csak a sz�l�szob�n, hanem ut�na is.
A k�rh�zba �rve gyorsan, de idegess�g n�lk�l rendezte a dolgaimat. Pillanatok alatt elk�sz�tett�k a sz�ks�ges okm�nyokat, �s csak azt vettem �szre, hogy m�r az orvos vizsg�lt, aki meg�llap�totta, hogy �ton a kisl�nyunk. El�k�sz�tettek a baba sz�let�s�re.
Amikor a k�l�nszob�ba vittek, Leon m�r ott v�rt, k�rh�zi ruh�ba be�lt�zve. Megfogta a kezemet.
- Hogy �rzed magad? El�g s�padt vagy. - suttogta.
- M�g elviselhet�. - c�loztam a f�jdalomra, mely egyre gyakrabban �s egyre er�teljesebben jelentkezett.
Az orvos �s egy sz�l�szn� is ott volt vel�nk. Hol a m�szereket figyelt�k, amiket r�m csatoltak, hol megvizsg�ltak.
Kedvesem mellettem �lt. N�ha er�sen megszor�tottam a kez�t, mert k�nl�dtam. � a nyugalom �nmag�ra aggatott �larca m�g� b�jva
t�r�lgette homlokomat. Csillap�t�lag sugdosott a f�lembe, �s puszilgatta arcomat. Els�t�t�l� sz�rke szemeiben azonban hal�los aggodalom �s f�lt�s t�kr�z�d�tt.

A folyamatosan r�m t�r� f�jdalomhull�mok f�lig elk�b�tottak. Az id� mintha �llt volna... de m�gis r�tta v�gtelen �tj�t, mert k�s�bb m�sfajta jeleket k�ld�tt a testem agyamnak.
- Gyer�nk, madame Oswald! Sz�lessen meg az a baba! Nyomd, kicsim! - hallottam a k�bulat k�d�n �t p�romat, �s �n �szt�n�sen sz�t fogadtam.
Ekkor megsz�nt a b�dult f�jdalom, �s csak kimer�lts�get �reztem. Reszkettem t�le, �s f�ztam is, mert az er�fesz�t�st�l csurom v�z voltam. De mindent elfeledtetett velem az a s�r� hangocska, ami Leon karj�b�l hangzott. P�rom a kezembe adta kisl�nyunkat, aki azonnal elhallgatott, ahogy mindketten �t�lelt�k.
- Gy�ny�r� vagy! - suttogtam meghatottan.
Sora-Sophie nagy barna szemekkel n�zett r�nk, de hajacsk�ja ez�st�sen f�nylett, m�g nedvesen is. Arca v�r�s volt a megpr�b�ltat�sokt�l, �s pici kez�nek, l�b�nak b�re r�ncos a magzatv�zt�l... de akkor is a vil�g legszebb �jsz�l�ttje!
- Egy kisangyal. K�sz�n�m neked! - n�zett r�m elmosolyodva Leon, �s �vatos puszit adott a picinknek, majd �tadta az ott �ll� n�v�rnek, hogy fel�lt�ztesse.
Kisl�nyunk ut�n �n k�vetkeztem. Kedvesem gyeng�den megcs�kolt, majd megv�rta, hogy az orvos ell�sson. Ut�na seg�tett sz�raz holmiba �lt�zn�m, �s �l�ben �tvitt abba a szob�ba, ahol p�r napig mindh�rman egy�tt lesz�nk. M�g mindig f�ztam a kimer�lts�gt�l, �gy mag�hoz szor�tott, hogy meleg�tsen. Amikor a szob�ban letett az �gyra, �s betakart, akkor l�ttam csod�lkozva, hogy odakint s�t a nap.
Egy �r�s pihen� ut�n behozt�k kisl�nyunkat is. � is kimer�lt, mert csendesen szuszogva aludt el a mellett�nk l�v� kicsi �gy�ban.
- Szeretlek! - dorombolta a f�lembe p�rom. Megcs�kolt, majd k�m�s fejel zuhant mellettem az �gyba. Nem csoda. T�bb, mint harminchat �r�t volt talpon. F�pr�ba, premier, bankett ut�n m�g v�gigassziszt�lta gyermeke sz�let�s�t is... Sora-Sophie pedig val�di, ez�sthaj� angyalkak�nt pihent mellett�nk.
A Sz�npad Szelleme �lt �gyik�ja r�cs�n, �s mosolyogva n�zte:
- El�tted is nagy j�v� �ll. Sz�leid nyomdok�ba l�psz majd, Kisangyal!