Felzaklatott. Nem akarom cifr�zni, egyszer�en a feje tetej�re �ll�tott mindent, amit azt hittem siker�lt letiszt�znom �s elz�rnom magamban. Hogy milyen volt �t �jra l�tni. Csod�latos �s borzalmas egyszerre. Ott volt �jra a k�zelemben �s l�thattam, ha akarom, ak�r meg is �rinthettem volna. Hi�nyzott. Tagadhattam b�rki el�tt, de magamnak felesleges lett volna nem beismerni, hogy annyi �v ut�n is �rzek m�g ir�nta valamit. Ezzel eddig meg is voltam, el�ldeg�ltem a tudattal, hossz� r�g�d�s ut�n, de lez�rtnak hittem magamban azt a t�nyt, hogy Leon igen is a sz�vembe marta mag�t. Ha nagyon pr�zai akarok lenni, azt mondan�m, hogy megb�k�ltem a tudattal, hogy van egy viszonzatlan szerelmem. Persze nem volt ez mindig ilyen egyszer� kimondani. Hossz� ideig gy�l�lni akartam �t is �s az eml�k�t, de lassan r��bredtem, hogy nem tudok haragudni r�. Csapongtak bennem az �rz�sek, �s vel�k egy�tt v�ltozott �ltal�nos hangulatom is. Az �vek m�l�s�val azonban elcsitultak az �rz�seim. M�r nem v�rtam olyan g�rcs�sen, hogy �letjelet kapjak r�la. Eml�kezni akartam r�, de nem mindenek felett. Meg akartam, �s meg is tartottam minden sz�pet a sz�vemben, �s hazudn�k, ha azt mondan�m, hogy a rosszakat sz�m�ztem, m�gis elhalv�nyulni l�tszottak… A szerelemmel egy�tt. �rkez�sem el�tt f�l �vvel d�bbentem r�, hogy nem tudom biztosan kijelenteni, hogy mit �rzek ir�nta. R�gen, ha m�snak nem is, de magamnak biztosan mondtam, hogy szerelmes vagyok Leonba, minden tette ellen�re. �m mostan�ban, ez nem volt olyan egy�rtelm� m�r. Tal�n az �vek j�t�kony hat�sa, tal�n a feled�s v�ltotta ezt ki, nem tudom. Az biztos, hogy csapong� �rzelmeim m�l�sa nem vitte mag�val cinikus �s megkeseredett st�lusomat, amit mellesleg megjegyzem, teljesen magam�nak tudtam m�r.

�rzelmi n�mas�gom eg�szen addig tartott, am�g nem l�ttam Kalos szem�ben, hogy bizony Leon ott �ll m�g�ttem �s elker�lhetetlenn� v�lt kett�nk tal�lkoz�sa. Tal�n m�g itt sem voltam, annyira nyugtalan �s zaklatott, mint az ut�n a mondat ut�n: T�l r�gen Sora. Sz�vem �r�lt temp�ban kezdett el dobogni, a gyomrom, pedig a torkomba ugrott. N�ztem �t, de csak akkor, ha nem figyelt, ami az igazat megvallva el�g neh�z volt, mert szemmel l�that�an nekem szentelte minden figyelm�t. Nem �rtettem azt a csendes rajong�st a tekintet�ben, amit annyira pr�b�lt leplezni. Nem �rtettem a f�lmosoly, amit Kalos kis mer�nylete �ltetett az arc�ra. Ha azt hittem a konyh�ba zaklatott voltam, h�t er�sen t�vedtem, mert csak akkor j�tt a java.

Mik�zben s�t�ltunk a sz�lloda fel�, lelkembe pr�b�ltam rendet tenni, �s rendezni gondolataimat. Minden �rzelmemet vissza akartam parancsolni a j�l bev�lt kis ajt� m�g� a sz�vembe, hogy ne legyek ennyire nyugtalan. Legal�bb el�tte nem. Siker�lt, ha nem is tart�san. Mes�ltem neki, ahogy k�rt. Ink�bb a k�rnyezetemr�l, mint saj�t magamr�l, mert nem akartam t�ls�gosan beavatni, vagy kiz�rni, am�g nem tiszt�zok magamba �jra mindent. De ezut�n hib�ztam. Keser�s�gem kereszt�l t�rt a kisajt�n �s megm�rgezte reakci�mat. El�rultam magam, m�g ha neki nem is t�nt fel. Mert mi�rt pont a keser�s�g volt a leger�sebb �rzelmem? Mi�rt nem a d�h? Nem �rtettem magam, nem �rtettem Leont se.

Lelkier�m addig tartott, am�g fel�rtem a szob�mba. Remeg� kezekkel �s hasonl�an intenz�v zokog�ssal t�rcs�ztam Yuri sz�m�t. Siker�lt hal�lra r�misztenem szeg�nyk�t, annyira, hogy felaj�nlotta, most azonnal indul ut�nam. Erre azt�n t�nyleg megr�m�ltem. Az kell csak m�g nekem, hogy ker�lgetnem kelljen Yuri �r�kk� vizslat� tekintet�t. Nem, k�sz�n�m sz�pen, el�g lesz megbirk�znom Kalossal �s Leonnal. Ism�t er�t vettem magamon �s megnyugtattam b�ty�mat, hogy holnapra jobban leszek, csak ki kell pihennem magam. Nem mellesleg - hogy tereljem a t�m�t - megeml�tettem neki az �js�gcikket is, �s bossz�t esk�dtem ellene. Ezen m�r csak nevetg�lt.

Miut�n letettem a telefont �s elmer�ltem egy k�d, forr� v�zben, pr�b�ltam rendezni a gondolataimat. Mi�rt zaklat fel ennyire Leon viselked�se, ha m�r elhalv�nyultak a r�gen m�g olyan biztos �rzelmek? A v�lasz majdhogynem egy�rtelm�, m�gse akarom bevallani magamnak, mert azzal t�ls�gosan val�div� v�lna. Mindemellett lehet, hogy csak �n �rtem f�lre a dolgokat, �n konspir�lok feleslegesen. M�gis ott volt a leplezetlen �r�m a tekintet�ben, m�gis csillogott a szeme, ha r�m n�zett. Csak a viszontl�t�s �r�me lenne? Hiszen nem v�rhatott csak r�m. Nem szerethet m�g annyi id� ut�n is csak engem. Miel�tt megismerkedt�nk nagy n�cs�b�sz volt, ebben Sophie is meger�s�tett. Mi�rt v�ltozott volna meg? Hiszen hat �v hossz� id�. Vagy csak �n gy�rtom feleslegesen az elm�leteket, hogy eltereljem a figyelmemet arr�l, hogy mennyire v�rom, hogy holnap �jra l�thassam…?

Nem is eml�kszem melyik gondolatn�l mer�ltem �lomba. Reggel az �breszt��ra hangos vijjog�sa keltett. R��r�sen k�sz�l�dtem, mert hagytam magamnak el�g id�t, ahhoz hogy magamhoz t�rjek a reggeli k�bulatb�l. Nem volt t�l h�l�s dolog a t�k�rbe n�zni. Hatalmas duzzanat mutatta a szemem alatt, hogy sikeresen s�rtam �lomba magam az este. M�r nem eml�kszem mi�rt kezdtem el s�rni, csak azt tudom, hogy hi�ba pr�b�ltam, a f�jdalom nem t�vozott a k�nnyeimmel egy�tt. �d�m�s szememmel nem tudtam mit kezdeni, de tudom j�l, hogy majd elm�lik mag�t�l. Viszonylag �res fejjel l�pkedtem a b�r�nd�m fel� a zuhany ut�n. Nem akartam �szrevenni, hogy egyik ruhadarabot a m�sik ut�n veszem fel �s kapom le magamr�l. Nem akartam meg�rteni a gyomrom g�rcs�s r�ndul�sait. Jobb nekem egyel�re az �des tudatlans�g…

* * *

Soha nem voltam j� ker�t�. Nincs tehets�gem a sunyi kis m�veletekhez, az elejtett megjegyz�sekhez. M�gis, ahogy eln�zem ezt a k�t szeg�ny gyereket, �sszeszorul a sz�vem. Nem l�thatt�k saj�t von�saikat, amikor el�sz�r tudatosult benn�k, hogy �jra egym�s k�zel�be vannak. De �n l�ttam �ket, el�lem nem tudtak elb�jni.

Biztos vagyok benne, hogy Leon sok�ig hallgatta a besz�lget�s�nket Sor�val. Tudom, hogy f�lt a tal�lkoz�st�l, �s hogy r� kellett vennie saj�t mag�t, hogy �jra Sora el� merjen �llni. Mikor megjelent az ajt�ban �szrevette, hogy Sora h�ttal �l neki, egy percre megnyugv�s k�lt�z�tt a szem�be, hogy azt�n olyan tiszt�n csillogjon ott a szerelem, mint tal�n soha eddig. Mikor �szrevette, hogy figyelem Sor�ra pillantottam. Az �n kis kincsem pr�b�lta legal�bb a test�vel nem el�rulni, hogy mit is �rez, �m tekintete �t is leleplezte. Hasonl� r�m�letet l�ttam �tsuhanni a szem�ben. Egy m�sodpercig tartott �s m�r meg is kem�ny�tette von�sait, �s lehunyta a pill�it, ezzel tal�n nekem jelezve, hogy j�jj�n, aminek j�nnie kell. Leon csak v�rt �s v�rt a reakci�ra, amit v�g�l t�lem kapott meg, �s Sor�t meghazudtol� makacss�ggal �lt�tte mag�ra a nihils�g �larc�t. Az m�r m�sik lapra tartozik, hogy nem tudta t�l sok�ig tartani…

Tal�n j�t fog tenni nekem, ha egy kicsit nem magamra figyelek, ha siker�l elvonatkoztatnom. Igenis meg fogom pr�b�lni �sszeb�k�teni �ket. El akarom �rni, hogy felejts�k el s�relmeiket, �s az m�r csak a hab lenne a tort�n, ha siker�lne �jra egym�sba bonyol�dniuk. Rajtam ne m�ljon…

* * *

R�g nem �rzett morcoss�g vett er�t rajtam reggel, amikor fel�bredtem. Morogtam a t�k�rk�pemmel, hogy ugyan mi�rt kell �gy kin�znem, mintha egy percet se aludtam volna. Szinte duzzogva k�sz�ltem el, �s indultam le a konyh�ba, h�tha a k�v� seg�t majd egy kicsit r�zs�sabban l�tni a vil�got. Semmire nem figyelve robbantam be a konyh�ba, aminek az lett az eredm�nye, hogy az �ppen k�t t�ny�rral egyens�lyoz� Sor�t siker�lt majdnem fell�kn�m. Mikor �jra stabilan tartotta a t�ny�rokat, vill�mokat sz�r� tekintettel fordult fel�m.

- Legal�bb n�zn�l magad el�, amikor k�zlekedsz.
- Bocs – morogtam az orrom el�.

Mikor a k�v�f�z�vel b�bel�dtem, jutott el az agyamig, hogy kivel is vagyok egy l�gt�rbe. Lopva fel� pillantottam a v�llam felett. Annyira sz�p volt. Gondolataiba m�lyedve ter�tette meg az asztalt. Most hogy jobban megn�ztem, l�tszott a szem�n, hogy tegnap este s�rt, r�ad�sul nem is keveset.

- Te is szeretn�l enni Leon? – k�rdezte.
- Ha nem zavarok – kezdtem �vatosan – sz�vesen veletek tartan�k.
- Kalos biztos �r�lne – diplomatikus v�lasz egy rideg tekintettel kar�ltve.

�jabb t�ny�rt �s ev�eszk�z�ket sorakoztatott fel az asztalra. Kett� ter�t�k egym�s mell�, egy vel�k szemben. Elm�ly�lten rendezgeti a k�st a szalv�t�n. M�r kezd k�noss� v�lni a csend, de j�n a megment�nk, Kalos szem�ly�ben. Odamegy Sor�hoz �s mindkett�nket meglepve, szorosan mag�hoz �leli, kicsit meg is szorongatja. Sora ad egy puszit az arc�ra, mik�zben gyermekien mosolyog Kalosra.

- �gy �r�l�k neked kicsim!
- Ugyan Kalos – somolygott Sora – Utolj�ra akkor bec�zt�l �gy, amikor elolvastad az els� t�rt�netem.
- Az a mese t�nd�ri volt, mint ahogy az is, ahogy most rendezgetted a t�ny�rokat.

Mik�zben Sora a pirul�s�t pr�b�lta lek�zdeni, Kalos lehuppant az asztal mell�. De m�g v�letlen�l se oda, ahova szokott. Mindig az ajt�val szembe szokott le�lni, de most ett�l elt�r�en az ajt�nak h�ttal �lt le, az asztal azon oldal�ra, ahol csak egy ter�t�k volt. Ahogy nekem r�gt�n felt�nt, Kalos mesterked�se, �gy Sor�nak is, de csak mosolyogva le�lt � is az asztalhoz, Kalossal szembe. �n is oda�ltem hozz�juk �s elkezdt�nk reggelizni. Sora nagyon figyelt, nehogy ak�r a k�ny�k�vel is hozz�m�rjen. A csendet Kalos t�rte meg.

- Jut eszembe kisasszony. Az �j k�nyved c�me �s t�rt�nete miatt m�g sz�molunk – majdnem siker�lt neki komoly arcot v�gni.
- Mi�rt is? – k�rdezte Sora k�t falat k�z�tt.
- Elolvastam a k�ziratot, amit elk�ldt�l, �s csod�latos az eg�sz. De annyira nyomaszt� a hangulata. Ez nem te vagy Sora, pedig tudom, hogy magadr�l �rsz.
- Ezt majd m�skor megbesz�lj�k. Nem szeretn�m Leont ezzel untatni.
- Igaz�n nem untat. �rdekel…
- Nem hinn�m, hogy tudn�l b�rmit a k�nyveimr�l – cs�szott ki Sora sz�j�n a gonosz megjegyz�s.
- T�bbet tudok a k�nyveidr�l, mit hinn�d – morogtam – Este j�v�k Kalos. Sok szerencs�t a dokin�l.
- De Leon m�g be se fejezted…

M�r nem is figyeltem Kalosra. D�h�s voltam. Magamra, hogy elsz�ltam magamra �s Sor�ra, hogy ennyire k�z�mb�s ir�nyomba. Tegnap este m�g rem�nnyel a sz�vembe fek�dtem le aludni, amib�l ma m�r semmit nem fedeztem fel magamba.

* * *

Meglepett Leon v�lasza. Rem�lni se mertem, hogy nyomon k�veti munk�ss�gomat, m�rpedig ha ilyen biztosan kijelentette, akkor annak alapja is van. Csendben bandukoltunk a klinika fel�, mik�zben ehhez hasonl� gondolatok kavarogtak a fejemben. Amikor �szbe kaptam, elhessegettem �ket, hiszen nekem most Kalossal kell t�r�dn�m. � azonban nem volt besz�des hangulat�ban, l�that�an fesz�lt volt. Belekaroltam, hogy �rezze, ott vagyok vele �s t�mogatom, ha sz�ks�ge van r�. Mikor bel�pt�nk az ajt�n, l�that�an els�padt. Seg�teni akartam rajta, de � most nem velem volt elfoglalva.

- L�gy oly kedves Sora, am�g tart a vizsg�lat, itt kinn v�rj.
- Rendben. De ut�na bemehetek?
- �r�ln�k, ha fogn�d a kezem… - motyogta Kalos.

Ebben a pillanatban ny�lt az ajt�, �s egy fiatal sr�c h�tr�lt ki onnan, �ppen a doktorral fogva kezet. Mikor megfordult, nem ismertem fel r�gt�n, bezzeg � r�gt�n megismert.

- Sora? Te vagy az? De r�gen l�ttalak.
- David? Te lenn�l az?
- Igen. Hogy vagy kicsi l�ny? – mosolygott r�m �s a k�vetkez� pillanatba m�r mag�hoz �lelt – J�l elt�nt�l … M�r hat �ve nem hallottam fel�led, csak az �js�gokon kereszt�l.
- H�t igen – hebegtem.
- �n most bemegyek – v�gott k�zbe Kalos – Ti csak besz�lgessetek.

�s m�r be is z�rta maga m�g�tt az ajt�t. �n, pedig David fel� fordultam. Nem is �rtem hogy nem ismertem fel els�re. Hiszen h�rom �vet laktunk egy h�zban.

- Hogy vagy Sora? Mes�lj valamit.
- Mit mes�ljek. Nem lehet csak �gy belekezdeni. Annyi miden t�rt�nt – feleltem �szint�n.
- Igaz. Tegnap olvastam az interj�t, amit veled k�sz�tettek. Be kell valljam, hogy egy kicsit megr�m�ltem, hogy t�nyleg olyan boldogtalan vagy-e, mint ahogy lefestett�k.
- Az �js�gok ferd�tenek.
- Tudom – mosolygott r�m.
- �s Te? Karmester lett�l?
- Term�szetesen. Igazi karmester, igazi zenekarral – kacsintott r�m.

R�mosolyogtam. Aranyos volt, ahogy ekkora lelkesed�ssel mondta ki, ezt a furcsa mondatot. Belemer�lt a mes�l�sbe a zenekarr�l, az �let�r�l, az utols� �veir�l a suliban. Vid�man mes�lt �s mosolygott r�m. J� volt hallgatni. Egy r�vid id�re elfelejtettem, hogy milyen mag�nyos is vagyok. Azon kaptam magam, hogy becsatlakozok a t�rsalg�sba �s m�r �n is mes�lek a kiad�mr�l, a szomsz�domr�l �s Yurir�l. Nagy kacag�sunknak az vetett v�get, hogy kiny�lt az ajt�.

- Bej�hetsz Sora – dugta ki Kalos a fej�t – Ti nevetg�ltek ennyire?
- Eln�z�st, ha zavartunk – ny�gte David – Akkor �n megyek is. �r�l�k, hogy l�ttalak Sora – �lelt mag�hoz hirtelen.
- Khm… David, ha gondolod, gyere �t hozz�nk ma este vacsor�ra. Ott m�r h�rmasba folytathatjuk a besz�lget�st.
- �r�mmel – csillant fel a szeme – �gysincs ma est�re semmi programom. Akkor este. Sziasztok.
- Szia – k�sz�ntem ut�na.

�tfutott az agyamon, hogy megk�rdezem Kalost, hogy ez mire volt j�, de �szrevettem a szem�be bujk�l� fesz�lts�get, sz�val ink�bb nem firtattam.

Mindketten n�m�n hallgattuk v�gig az orvos mondand�j�t. Egy rezzen�ssel se �rultuk el magunkat. Ez volt a l�tszat. Amit az orvos nem l�thatott az az, hogy Kalos az asztal alatt �sszeroppantja a kezemet, �ppen �gy, ahogy �n az �v�t. Csendesen t�rte, ahogy �ppen azt latolgatja az orvos, hogy mennyit is fog m�g �lni. Figyel�, de �res tekintettel hallgatta az ok�t�st a gy�gyszerekr�l, �s meg nem rezd�l� arcizmokkal assziszt�lta v�gig sajn�lkoz�st. Miut�n kiment�nk a rendel�b�l, megragadta a kezem �s elindult haza. Nem besz�lt, nem n�zett r�m, csak szinte futva haladt c�lja fel�. Az ajt�n�l remeg� k�zzel babr�lt a kulcsokkal. Ennyi kellett nekem. �n pr�b�ltam er�s lenni, t�mogat�st ny�jtani. �reztem, ahogy az els� k�nnycsepp leg�rd�l az arcomon, hogy azt�n folyamatosan k�vess�k a t�bbiek. Siker�lt kinyitnia az ajt�t �s csak ber�ntott maga ut�n, bev�gta az ajt�t �s h�t�t a falnak vetve �lt le a padl�ra. Mell� �ltem �s az �l�be hajtottam a fejem. �gy s�rtunk ketten, nem besz�lgetve, nem vigasztalva, csak pr�b�lva tov�bbadni a f�jdalmon.

* * *

Amikor bel�ptem az ajt�n bel�m fagyott a szusz. Kalos �s Sora a f�ld�n �ld�g�lt. Sora szemmel l�that�an �lomba s�rta mag�t Kalos �l�ben, aki pedig �vatosan cir�gatta Sora haj�t, �m tekintete a t�volba r�vedt. Mikor �szrevette, hogy haza�rtem, an�lk�l hogy r�m n�zett volna besz�lni kezdett.

- K�rlek fiam, vidd be Sor�t a nappaliba, �s fektesd le a kanap�ra. �n nem tudom felemelni. Nekem f�zn�m kell, mert este vend�g j�n hozz�nk.
- Rendben.

Leguggoltam �s �vatosan Sora l�ba al� �s h�t�ra cs�sztattam egy-egy kezemet, �s lassan megemeltem. Egy percre tal�n �rz�kelte a helyzetv�ltoz�st, de csak annyi ideig, am�g bef�szkelte mag�t a mellkasomba. Elkerekedett szemekkel figyeltem ezt a kis csod�t, akit most, ha �ntudatlanul is, de a karjaimba tarthatok. Annyira szerettem volna magamhoz szor�tani, de f�ltem, hogy fel�bred �s akkor annyi a nagy b�k�nek. L�ttam magam el�tt, ahogy d�h�sen �sszeh�zza a szem�ld�k�t, �s r�m rivall, hogy azonnal tegyem le. Sz�les mosollyal indultam el a nappali fel�.

- Ne felejtsd el betakarni fiam – sz�lt ut�nam Kalos a konyh�b�l - nehogy megf�zzon.

Mikor megpr�b�ltam letenni a kanap�ra akkor vettem �szre, hogy Sora belekapaszkodott az ingembe. Apr� kez�vel olyan stabilan tartotta, hogy lehetetlens�g volt kih�mozni onnan k�z n�lk�l. Elengedni meg ugye csak nem fogom. Le�ltem h�t vele egy�tt a kanap�ra, �s az �lembe h�ztam. Figyeltem az arc�t. Annyira b�k�sek �s l�gyak voltak a von�sai �gy alv�s k�zben. Semmi jele nem volt annak, hogy milyen csat�kat v�vhat a lelk�ben, amikor �bren van. �desen szuszogott a karjaimba �s markolta az ingemet, mintha soha nem akarna elengedni. M�g magunkra h�ztam a pokr�cot a kanap� sz�l�r�l, de annyira megnyugtatott a l�tv�ny �s az, hogy �jra �rezhetem, hogy �szre se vettem �s �n is �lomba szender�ltem, karjaimba tartva �T.

* * *

Mintha a t�volb�l hallottam volna, ahogy megsz�lal a cseng�, de r�gt�n ezut�n az engem k�r�l�lel� melegre lettem figyelmes, ami annyira megnyugtat�an hatott megt�p�zott idegeimre. Vigy�zva f�szkeltem jobban be magam a h�takar�ba, amikor r�j�ttem, hogy nem csak egy pokr�c lehet r�m ter�tve, hacsak a pokr�cnak nem n�ttek karjai, amik a ficerg�semre csak szorosabban �leltek. Ahogy egyre jobban t�rt vissza az �bers�gem, egyre t�bb dolgot fedeztem fel a k�rnyezetemb�l. A derekam borzaszt�an elg�mberedett, ett�l a f�lig magzatp�zt�l, m�gse akar�zott megmozdulni. Kellemes illat �lelt k�r�l, amik bizserget�en hatottak �rz�keimre. Valamit mintha a kezemmel is szorongattam volna. Ahogy feleszm�ltem, hogy hol is �cs�rg�k �ppen, egy pillanatra a sz�vem is kihagyott. Nem akartam kinyitni a szememet, mert ha beigazol�dik a sejt�sem, amit az illat csak egyre jobban meger�s�tett, vil�gg� futok.

�vatosan nyitottam ki el�sz�r csak a bal szememet, h�tha �gy nem v�lik val�s�gg�. De ott volt. Az � �l�ben �cs�r�gtem, az � ing�t szor�tottam magamhoz, �s az � nyak�ba f�rtam a fejemet. Az � k�zels�ge nyugtatott meg annyira, hogy ebben az eszement p�zban k�pes voltam ennyit aludni. Nem akar�dzott felt�p�szkodni. �lveztem, hogy a k�zel�be vagyok, �s ahogy a derekamat �v�n �lelte mindk�t kez�vel. N�ztem �t. Annyira szerettem volna r�gen minden reggel mellette �bredni. V�gytam arra, hogy mindig �gy �leljen. Nem volt sz�vem felkelteni, pedig le kellett volna ord�tanom a fej�t, hogy az enged�lyem n�lk�l ker�lt ennyire a k�zelembe. Nem tudtam megzavarni a nyugalm�t. �vatosan �lltam fel �s h�ztam r� vissza a pokr�cot, majd azon kaptam magam, hogy egy puszit adok a fej�re. Legsz�vesebben felk�peltem volna magam. Kirohantam a nappalib�l, �s ahogy kil�ptem az ajt�n, Davidbe �tk�ztem.

- David? M�ris meg�rkezt�l? Mennyi az id�?
- Szia Sora. Este hat van. �s igen m�ris itt vagyok, mert m�r nagyon v�rtam az est�t, �s hogy �jra l�ssalak.
- Ugyan ne viccelj.
- B�rcsak vicceln�k.

* * *

Teljesen megdermedtem, amikor �reztem, hogy fel�bredt. El se tudtam k�pzelni, hogy hogyan fog reag�lni majd. Gondoltam mindenre csak erre nem. Olyan volt mintha sz�p lassan tudatosult volna benne, hogy hol is van �s milyen helyzetben, de amikor r��bred, nem igaz�n zavarja a dolog, s�t… Amikor �reztem, hogy kiszakad az �lel�semb�l, meg kellett er�ltetnem magam, hogy ne ny�ljak ut�n, de siker�lt. �m ha azt hittem ez lesz a legnehezebb t�vedtem. Amikor megpuszilt, szerintem csak az�rt nem lepleztem le magam, mert annyira megd�bbentem. Magamban m�r elk�nyveltem a diadalt, amikor meghallottam azt a kis p�rbesz�det, ami az ajt� el�tt zajlott le. Felid�z�dtek Kalos szavai is, miszerint ma vend�g�nk lesz. Sor�nak lenne valakije? �s ide j�tt? �jra l�tni? Egy pillanat alatt k�tsz�zra ugrott a pulzusom �s f�ktelen d�hre gerjedtem. Nem tudok �tl�tni Sor�n. Az egyik percbe, amikor m�r azt hiszem, ismerem legal�bb a k�rvonalait az �rz�seinek, j�n valami, ami romba d�nti a fel�p�tett te�ri�imat. Nem b�rtam tov�bb itt �ld�g�lni. Nem f�ltem m�r Sora reakci�j�t�l. Nem volt d�h�s, ami�rt �gy aludtunk, vagy legal�bbis nem annyira, hogy emiatt felkeltsen, teh�t nekem se kell tartanom.

B�szke l�ptekkel indultam a konyha fel�, �s amikor bel�ptem bel�m fagyott a d�h. Sora �s Kalos egym�s mellett �lt az asztaln�l �s �ppen a leves�ket kanalazt�k, mik�zben j�kat mosolyogtak a Sor�val szemben �l� f�rfi t�rt�net�n. Nem ismertem fel r�gt�n a pedig tudtam, hogy ismer�s. Azt�n felr�mlett egy �r�kk� epeked� tekintet. Sora lak�t�rsa volt, most m�r biztosan tudtam. A karmester tanonc.

- Szia! – n�zett fel r�m – Mi�rt n�zel r�m �gy Leon? A helyeden �l�k tal�n?
- Nem – mondtam morcosan – Csak …
- Gyere Leon – szak�tott f�lbe Kalos – �lj le k�z�nk.

Lehuppantam David mell�. Sora ker�lte a tekintetemet. Fel�m se pillantott eg�szen addig, am�g David nem kezdett megint besz�lni. Akkor, ha f�l szemmel is, de elkaptam, ahogy egy pillanatra kutakodva tekint r�m.

- Sz�val holnap lesz a koncert? – k�rdezte Kalos.
- Igen. M�r nagyon v�rom. F�l �ve k�sz�l�nk r�. Rem�lem j�l fog siker�lni – l�ttam, hogy m�g mondani akar valamit, de elharapta a mondatot, �s ink�bb folytatta az ev�st.
- Mit szerett�l volna m�g mondani? – k�rdeztem.
- Hm… Csak k�rdezni … Azaz … Huh …
- Mi baj van David? – nevetg�lt Sora a szerencs�tlenked�sen.
- H�t j�. Sz�val szeretn�lek megk�rni, hogy k�s�rj el holnap a koncertre. Ut�na pedig elmehetn�nk vacsor�zni. Mit sz�lsz?
- H�t … nem is tudom… Nekem most Kalossal kellene lennem.
- Ugyan kicsim, sz�rakoznod neked is kell.
- Sz�val? – k�rdezte rem�nykedve.
- Rendben – motyogta Sora ink�bb az �res t�ny�rj�nak, mint nek�nk.

David �r�m�ben �tny�lt az asztalon, �s megsimogatta Sora asztalon nyugv� kez�t. Ez volt az utols� csepp a poh�rba. Olyan lend�lettel �lltam fel az asztalt�l, hogy a sz�k ut�n kellett kapnom, hogy ne boruljon fel. Nem akartam ezt tov�bb hallgatni, nem akartam Sora pironkod� arc�t n�zni.

- K�sz�n�m a vacsor�t – morogtam – Tov�bbi j� �tv�gyat.

* * *

Azon kaptam magam, hogy Kalos�khoz k�sz�l�k, hogy m�g a randi el�tt beadjam neki az injekci�j�t. Semmi kedvem nem volt ehhez az eg�szhez. David aranyos fi�, de nem mozgat meg bennem semmit. Ellenben Leon. Milyen j� volt annyi id� ut�n a karjaiba �bredni. Ahogy egyre biztosabb� v�ltak az �rz�seim, ann�l er�sebben id�z�dtek fel bennem azok az eml�kek, amik el�ld�ztek anno engem. Meg kellett volna r�m�ln�m az akkori Leont�l, de csak azt �reztem, hogy meg akarom �rinteni, a k�zel�be akarok lenni.

- Szia Kalos – k�sz�ntem be a lak�sba.
- Gyere csak kicsim. A nappaliba vagyok.
- Gyorsan beadom neked, – l�ptem be – azt�n megyek is, mert k�s�sben vagyok. Oh… Szia Leon.
- Sora – n�zett fel r�m.
- Milyen csinos vagy egyetlenem. Eg�sz kivirult�l. Kimegyek �rte. A patik�ban azt mondt�k, hogy a h�t�ben kell tartani. Egy perc �s j�v�k.
- Rendben.

Lehuppantam a fotelba �s f�z�san d�rzs�lgettem harisny�ba b�jtatott l�baimat. Nem voltam �ppen t�l�lt�z�tt, de ez volt az egyetlen ruh�m, ami elfogadhat� volt egy randihoz. �reztem, hogy Leon engem m�reget. Fel� fordultam. Egy pillanatra elmer�ltem abban a gy�ny�r� ez�st tekintetben. Csak n�ztem �t �s azon kaptam magam, hogy megt�r�m a csendet.

- Mi baj van Leon? Mi�rt n�zel �gy r�m?
- Csak k�v�ncsi vagyok valamire – felelte.
- Mire?
- Hogy mi�rt sz�rakozol velem.
- Hogy mi?
- Szerintem nagyon j�l hallottad.
- M�gis mire gondolsz?
- Hogyhogy mire gondolok – emelte meg a hangj�t, de azt�n �szbe kapott – El�sz�r kedveskedsz, ut�na meg vacsor�zni m�sz egy m�sik f�rfival.
- Kedveskedek? M�gis melyik …
- Ne k�d�s�ts Sora. El�bb felkeltem, mint te.
- Akkor mi�rt hagytad, hogy h�ly�t csin�ljak magamb�l? – kiab�ltam – L�tom, erre nem v�laszolsz. Akkor hagy k�rdezzek valami m�st. Mi�rt �rdekel t�ged az, hogy egy m�sik f�rfival megyek randev�zni?
- Nem �rdekel – v�gta r� t�l gyorsan.
- Akkor mi�rt vagy d�h�s? – k�rdeztem, �s k�zben pr�b�ltam leplezni a csal�dotts�got a sz�vemben.
- Nem vagyok d�h�s. Csak nem �rtem, hogy mit l�tsz ebben a szerencs�tlenben. M�r r�gen is az volt, �s az�ta se v�ltozott.
- De mi�rt �rdekel ez t�ged? Mi�rt nem mindegy neked, hogy kivel mit csin�lok?
- �n …
- Te? Mondjad Leon. Ha megint tudsz kiab�lni velem, akkor ahhoz is el�g j�ban vagyunk, hogy megmondd az igazat tiszteletk�r�k n�lk�l. K�v�ncsian v�rom a magyar�zatot.
- Mert azt akarom, hogy …
- Mit akarsz? – k�vetel�ztem, b�r nem tudom mit v�rtam t�le.
- T�ged – kiab�lt r�m.
- Tess�k – hebegtem t�gra ny�lt szemekkel.
- M�g mindig szeretlek Sora, h�t nem �rted.

Megfagyott a leveg� a szob�ba. Annyira j� volt ezt hallani, annyira azt akartam, hogy ezt mondja. Egy t�tova l�p�st tettem fel�, amit egy m�sik k�vetett. �r�mk�nnyek folytak v�gig az arcomon �s Leon szeme is gyan�san csillogott.

- Megzavartunk valamit? – l�pett be Kalos �s mellette David.