Miut�n Daniel Granchurt kisietett a Castian kast�lyb�l, Lord Leon Oswald d�h�sen csapott a k�nyvt�rszoba d�szesen faragott asztal�ra. Az asztalon l�v� t�rgyak �s k�nyvek csak emelkedtek a magasba az �t�s hat�s�ra. "M�gis mit k�pzel? Mit akar Sor�t�l, �s t�lem? H�t Daniel kimutattad a fogad feh�rj�t rendesen" - morogta mag�ban Leon, majd elindult kifel� a szob�b�l, a konyha fel�. M�r majdnem f�l tizenkett� volt. �gy gondolta, hogy eszik egy falatot, �s a nap h�tralev� r�sz�t az ist�ll�ban t�lti. Ahogy be�rt a konyh�ba, csod�lkozva l�tta, hogy a feles�ge egy hatalmas b�gre k�v� mellett, az asztalra t�maszkodva pr�b�l egy kicsit pihenni.
- J� reggelt Lady! - k�sz�nt�tte �t Leon mosolyogva, mik�zben m�r majdnem d�l volt.
- �nnek is - viszonozta a mosolyt Sora - B�r m�r r�gen elm�lt a reggeli ideje. Csak kiss� hossz� volt az �jszak�m. - tette hozz�.
- Igen, hallottam - mondta Leon �s k�zben � is le�lt a feles�g�vel szemben, p�r szelet s�tem�nnyel a kez�ben. May ek�zben fel s al� j�rk�lt a konyh�ban, �ppen az eb�det k�sz�tette. Amikor megl�tta, hogy a kast�ly ura eb�d el�tt egy �r�val s�tem�nyt eszik, �nk�ntelen�l is felki�ltott:
- Lord Oswald! Hisz nemsok�ra t�lalom az eb�det. H�t ez�rt dolgoztam? - k�rdezte szemreh�ny�an. Leon nagyon meglep�d�tt, Sora pedig halkan nevetni kezdett.
- Ugyan May - legyintette a Lady - A Lord bizony�ra m�r nagyon �hes, vagy d�lut�n valami dolga van, �s m�r most enni akar. - v�dte meg Sora. May erre m�r nem mondott semmit, csak fejcs�v�lva kisietett.
- Egyre szemtelenebbek a szolg�k - jegyezte meg Leon bossz�san.
- Ugyan. Szerintem sz�rakoztat�ak. N�ha �gy �rzem, olyanok vagyunk, mint egy nagy csal�d - mondta Sora, b�r egy kiss� maga is meglep�d�tt a szavain.
M�r nagyon r�g�ta nem �rezte azt, hogy egy szeret� csal�d veszi k�r�l �t. S�t, sokszor �gy v�lekedett mag�ban, hogy neki tal�n nem is lesz joga soha a boldogs�ghoz. De ami�ta a Castian birtokon �l, olyan mintha v�gre haza�rt volna. B�r ezt �nmag�nak sem vallotta be sz�vesen, de �gy �rzett. Leon is elgondolkodott a feles�ge szavain. A sz�lei �s a testv�re hal�la �ta nem lelte a hely�t a f�ld�n. Sora k�zel�ben azonban meglep� m�don �gy �rezte, mintha a m�lt s�t�t eml�kei olykor-olykor elhalv�nyuln�nak. Most azonban mindketten az asztaln�l �ltek, �s n�m�n b�multak maguk el�. V�g�l a Lord t�rte meg a csendet:
- Besz�ltem Mr. Granchurttal. - kezdte komolyan, s�t�t arccal.
- Oh, val�ban? - k�rdezte zavartan. Igaz�b�l az eg�sz t�ma el�g kellemetlen volt neki. Nem titkolta, hogy nem �llhatja Mr. Granchurtot, de m�gis az, hogy Leon kel a v�delm�re, zavarba ejt� volt. - �s mire jutottak?
- H�t kett�nk besz�lget�se igencsak �rdekes volt - kezdte n�mi ir�ni�val a hangj�ban - Az eredm�ny azonban el�g egy�rtelm�, �s el�g elkeser�t� lett. Daniel b�cs�z�ul kijelentette, hogy addig nem nyugszik, am�g nem lehet az �v� a birtok, a kast�ly �s... �s... �n. - fejezte be a mondanival�j�t kiss� zavartan.
- �n? - ki�ltott d�h�sen Sora - �n �s a birtok?! De h�t hogy mer�szeli?! El akarja venni a birtokot, �s vele egy�tt engemet is? Mi vagyok �n? Egy t�rgy?! �s m�gis milyen jogon... �s a birtok... de h�t ez az �n�! Nincs joga...
- Igen, val�ban nincs - csillap�totta Leon. B�r el�sz�r � is �gy reag�lt. Sora a h�r hallat�n r�gt�n fel�bredt. B�r csup�n 4 �r�t aludt, h�la Leon k�nyv�nek, most �gy �rezte, hogy sz�tveti az ideg �s a d�h.
- �s �n mit mondott neki? - k�rdezte.
- Semmit- mondta egyszer�en - B�r a reakci�m hasonl� volt az �n�hez. Az azonban elt�k�lt sz�nd�kom, hogy nem engedek. Nem engedem, hogy elvegy�k t�lem azt a birtokot, amelyben m�r rengeteg energi�m fekszik, �s nem felejtettem el azt se, hogy felel�ss�ggel tartozom �n�rt. B�rmennyire is idegenek vagyunk, �g�retet tettem, hogy az �t �v, amit itt t�lt, az b�k�s lesz. Teh�t nem kell f�lnie, nem engedem, hogy b�rmi b�nt�d�sa essen. - mondta komolyan, meleg hangon.
- K�sz�n�m e sz�v�lyes, megnyugtat� nyilatkozat�t - mondta Sora kim�rten. Csal�dott volt. "�t �v" - visszhangoztak benne a szavak- "Idegenek. Teh�t idegennek tekint, �s nyilv�n m�r alig v�rja, hogy leteljen a h�zass�gunk ideje. Lehet, hogy hi�nyzik neki az a n�. Sophie." - morfond�rozott Sora mag�ban, m�g Leon szint�n csal�dottan tekintett r�. Igaz�n nem �rtette Sor�t. � pr�b�lt kedves lenni, de maga se tudta, mi�rt, most ism�t �ri�si szakad�k t�tongott kettej�k k�z�tt.
- Akkor �n nem is zavarom tov�bb - sz�lt Leon hidegen - Tov�bbi j� olvas�st Lady - b�cs�zott �s egy halv�ny mosolyt engedett meg mag�nak. �pp hogy csak a sz�ja sark�ban volt l�that�, de Sora �szrevette. Szerette, ha a f�rje �gy mosolyog. Az arca eg�sz m�s volt ilyenkor. Kisfi�s �s bar�ts�gos. Miut�n Leon elment Sora megitta a b�gre k�v�t, majd egy �r�val k�s�bb eb�delni ment. A f�rje nem volt ott vele. A Lady nem k�rdezte, hogy hol van, May �s a t�bbiek pedig nem mondt�k. Lord Oswald eg�sz d�lut�n �s kora este az ist�ll�ban volt. Seg�tett megetetni a lovakat, majd fuvarleveleket �s szerz�d�seket n�zett �t. Ezek ut�n f�l kilenc k�r�l a szob�j�ba ment, megvacsor�zott �s elaludt. A feles�g�vel nem tal�lkozott m�r azon a napon.


Az elk�vetkezend� 3 h�tben igaz�b�l nem sokat tal�lkoztak. Mindkett�j�k�n �jra mutatkoztak az elidegened�s jelei. Leonnak sok dolga volt, �gy nem nagyon tal�lkozott a feles�g�vel, Sora pedig, b�r semmi dolga nem volt, elfoglalta mag�t. Olvasott, lovagolt, Serenityt gondozta, a l�nyokkal besz�lgetett, levelet �rt, ismerkedett a Castian birtok teend�ivel. Egy este, miut�n m�r megvacsor�ztak, csendesen �ltek az �tkez�ben. M�r majdnem december volt. A hideg id� kezdett bek�sz�nteni D�l-Franciaorsz�gban. Reggelente a h�m�r� higanysz�la m�r csak egy-k�t fokot mutatott. Sora m�r el�re gondoskodott arr�l, hogy a r�zs�i biztons�gban legyenek, Leon pedig arr�l, hogy a lovaknak nehogy valami bajuk essen. Ahogy az �tkez�ben �ltek, Leon egy �js�got olvasott, Sora pedig egy k�nyvet. A kandall�ban vid�man pattogott a t�z. Az eg�sz kast�lyban kellemes meleg volt. Leon t�rte meg a csendet:
- Holnaput�n elutazok Lord Killiennel P�rizsba, �n pedig elutazhat Layl�hoz, ahogy megbesz�lt�k, ha van hozz� kedve.
- Term�szetesen van - mosolygott Sora, mert m�r alig v�rta, hogy tal�lkozzon a bar�tn�j�vel - �s meddig lesznek t�vol?
- H�t, �gy v�lem egy h�tig. Rem�lem nem probl�ma?
- Nem, dehogy. Nyilv�n �nnek is j�, hogy tud valakivel besz�lgetni rajtam k�v�l, �s �n is �r�l�k, hogy �jra l�thatom Layl�t. - mondta boldogan.
- Akkor ezt megbesz�lt�k - mondta, �s fel�llt, hogy elinduljon a szob�j�ba. M�r f�l kilenc volt, mire megvacsor�ztak.
- Lord Oswald! - sz�lt ut�na Sora.
- Igen?
- Szeretn�k k�rdezni valamit - kezdte.
- Csak, tess�k - mondta Leon �s k�rd�en n�zett a l�nyra.
- Nos, lehet, hogy but�nak fog tartani a k�rd�sem miatt. Arra lenn�k k�v�ncsi, hogy mikor lovagolhatom meg Serenityt. Pr�b�ltam ezut�n kutatni a k�nyvt�rban, de szinte semmit nem tal�ltam a lovakr�l - mondta zavartan, mert �gy gondolta, hogy ilyen dolgokat illene tudnia, de sajnos ezekr�l soha nem kapott el�g inform�ci�t. Leon azonban nem n�zte but�nak. L�gyan elmosolyodott, �s �gy sz�lt:
- J�jj�n a k�nyvt�rszob�ba, megmutatom a k�nyveket - mondta �s ezzel elindult Sora, pedig zavartan ut�nal�pdelt. A k�nyvt�rba �rve k�v�ncsian n�zett Leonra. - Egy pillanat, �s itt vagyok. Csak elhozok m�g egy p�r k�nyvet a szob�mb�l.
- Rendben - mondta �s le�lt az egyik fotelba a kandall� el�. Leon p�r percen bel�l visszat�rt, a kez�ben nagyj�b�l t�z k�nyvvel. � is le�lt Sora mell� a fotelba �s a k�zt�k l�v� asztalra rakta a k�nyveket.
- H�t itt vannak - kezdte. - Sajn�lom, mindet elraktam a szob�mba... de nem hittem, hogy �rdekeln�k ilyen k�nyvek.
- Ugyan, nem t�rt�nt semmi - legyintett Sora.
- Hogy v�laszoljak a k�rd�s�re, �gy v�lem, hogy tavasszal m�r lovagolhat Serenityn. De ezekb�l, itt t�bb mindent megtudhat - mondta, �s mosolyogva odany�jtotta az egyiket a feles�g�nek, majd � is belelapozott egy m�sikba. Sora nagy szemekkel b�multa a remek�l megrajzolt k�nyvet, Leon pedig a saj�t k�nyve helyett a feles�ge arc�t n�zte. A lobog� t�z f�nye csod�san megvil�g�totta a sz�p, feh�r arc�t, a v�kony nyak�t �s a m�lybarna szemeit, amelyek szinte falt�k a k�nyvben l�v� sz�veget �s a k�peket. Sora tekintete nyugodt volt, b�k�s �s biztat�. Leon a k�zel�ben v�gtelen nyugalmat �s lelki biztons�got �rzett. Ahogy Sora arc�t n�zte, v�ratlanul a l�ny �fel� ford�totta a fej�t, �s a szemeibe n�zett. A Lord hirtelen zavar�ban felpattant a fotelb�l �s menni k�sz�lt.
- Akkor, k�sz�n�m a k�nyveket Lord Oswald - mondta Sora kiss� pirosan, de mosolyogva- �g�rem, elolvasom mindet.
- Az�rt nem kell az eg�szet egy �jszaka alatt kiolvasnia - mondta, �s a sz�ja sark�ban most is ott bujk�lt az a kis jellegzetes mosoly. - Sarah �gy is nekem panaszkodott, hogy a k�nyveim miatt nem piheni ki mag�t.
- Oh, sz�rnyen restellem a viselked�s�t - mondta �s � is fel�llt Leonnal szembe. - N�ha sajnos t�l tud l�ni a c�lom. De �g�rem, hogy nem olvasom ki egyszerre. Egy�bk�nt gy�ny�r� k�nyvek. Csod�sak a k�zzel festett rajzok. �n k�sz�tette tal�n?
- �n? Nem, sajnos nem. �n nem tudok rajzolni. N�ha festek csak, de azt se igaz�n j�l.
- Fest? - n�zett r� csod�lkozva- �n zongor�ztam m�g valamikor az int�zetben, meg a nagyb�ty�m h�z�ban - mondta �s egy pillanatra elborult az arca.
- H�t itt sajnos nincs zongora - mondta Leon gyorsan, mert �rezte, hogy a feles�ge gondolatai nem �ppen kellemesek.
- De ezek a k�zzel rajzolt k�pek val�ban gy�ny�r�ek - mondta �s a f�rje v�gtelent id�z�, ez�st�sen csillog� szem�be n�zett.
- Gy�ny�r�ek... - mondta Leon is halkan �s eg�sz k�zel l�pett Sor�hoz. A l�ny egy pillanatra megremegett, de m�g mindig kitart�an �llta a pillant�sokat. Leon v�g�l l�gyan, nagyon lassan v�gigsim�totta Sora meleg arc�t a jeges kez�vel. Az �rint�se olyan volt, ak�r egy lehelet, egy k�nny� fuvallat. Sora az �rint�s hat�s�ra egy pillanatra lehunyta a szem�t, majd visszaemelte Leonra.  A kinti huzat hirtelen becsapta az ajt�t. Sora a hang hat�s�ra megrezzent, Leon pedig visszat�rt a jelenbe.
- Igaz�n sajn�lom - mondta zavartan.
- Nem... nem t�rt�nt semmi - v�laszolt Sora szint�n zavartan, pipacspirosan.
- J� �jszak�t Mylady - mondta Leon b�cs�z�ul, egy �jabb pillant�st vetett Sor�ra, majd elsietett.
- �nnek is - sz�lt ut�na Sora, �s � is elindult a szob�ja fel�. M�r 10 �ra volt mire a szob�j�ba �rt. Ahogy be�rt, felvette a kik�sz�tett h�l�inget �s egy k�nt�st. Ezut�n le�lt a f�s�lk�d� asztala el� �s belen�zett a t�k�rbe. Az arc�t n�zte, azt az oldalt, amelyhez Leon keze alig t�z perce hozz��rt. �gy n�zte, mintha most l�tn� el�sz�r, majd lassan � is v�gigh�zta a kez�t az arc�n. Merengve n�zte az arc�t, majd �szbe kapott. D�h�sen az �gy�hoz rohant, elf�jta a gyerty�kat �s lefek�dt. M�rges volt mag�ra, hogy hagyta, hogy elgyeng�lj�n. Sz�pen lassan azonban elnyomta az �lom.
Leon hozz� hasonl�an szint�n haragudott mag�ra. "Hogy lehettem ilyen ostoba? Most ki tudja, mit gondol r�lam? Hisz mindketten idegenek vagyunk, �s �n most m�gse �gy viselkedtem" - f�st�lg�tt mag�ban, de a kez�t m�g mindig �gette Sora b�r�nek a melege. V�g�l az �sz gy�zedelmeskedett a sz�v felett. � is aludni t�rt, de �lm�ban nem tudott megszabadulni egy �rz�st�l, att�l az �rz�st�l, amelyet a feles�ge ir�nti szeretet �s szerelem �bresztett fel benne.

A k�vetkez� nap Sora �s Leon felt�n�en ker�lte egym�st. A reggelin�l csup�n egy fejbiccent�ssel k�sz�ntek, �s nem sz�ltak egym�shoz egy sz�t se. Ut�na Sora eg�sz nap csomagolt, kiv�lasztotta a ruh�kat, amelyeket Layl��k h�z�ban viselni fog. Csomagolt lovagl�ruh�t, h�l�inget, egy est�lyi ruh�t �s sok m�s kieg�sz�t�t. �gy tervezte, hogy egyed�l meg Layl�hoz, Saraht pedig �s a t�bbi l�nyt otthon hagyja, ugyanis az ut�bbi id�ben nagyon �gy t�nt, hogy Kalos �s Sarah szimpatiz�lnak egym�ssal. Sora ennek csak �r�lt, mert �gy v�lte ez a k�t ember nagyon �sszeillik. Leon mik�zben Sora csomagolt az eg�sz napot az ist�ll�ban t�lt�tte. Elrendezte a lovak �gy�t, kiadta az utas�t�sokat Kalosnak �s Alexnak. Csup�n este tal�lkozott �jra a h�zasp�r. Mint mindig most sem sz�ltak egym�shoz egy sz�t se a vacsora alatt. Csendesen ettek �gy, mint k�t vadidegen ember. A szolg�k ek�zben m�r �sszes�gtak m�g�tt�k, mert rendk�v�l k�l�n�snek tal�lt�k, hogy egy fiatal h�zasp�r mi�rt besz�lget ilyen keveset. M�r Leon a bort itta, Sora pedig a te�t, mikor v�gre megsz�laltak:
- Lord Oswald! Szeretn�m megk�rdezni, hogy mikor indulunk holnap.
- �n indulni szeretn�k reggel nyolc �rakor, de f�lek, az korai �nnek.
- Nem, egy�ltal�n nem. Hiszen m�g �nnek tov�bb kell utaznia P�rizsba, �gy nyilv�n hossz� napja lesz majd. �gy ha nagyon elf�radn�k is, majd a Netherfild birtokon kipihenem magam. De nem hinn�m, hogy probl�ma lenne, hiszen a koll�giumban is mindig f�l h�tkor kellet keln�nk.
- Olyan kor�n? - csod�lkozott Leon, majd �szbe kapott, hogy a k�rd�se megint t�l bizalmaskod�, �s t�lmegy egy olyan k�rd�sen, amelyet egy idegennek is feltehet. - A holnappal kapcsolatban m�g annyi - kezdte komolyan - hogy ism�t �gy kell majd viselkedn�nk, mint... mint...
- �gy, ahogy az egy m�velt k�rben elv�rt? - seg�tette ki Sora.
- Igen, �gy.
- Rendben van. - b�lintott - Akkor j� �jszak�t Lord Oswald, reggel tal�lkozunk.
- �nnek is Sor... m�rmint Lady - mondta Leon �s m�lyen meghajolt. Sora is biccentett egyet a fej�vel �s a szob�j�ba sietett. "Majdnem azt mondta, hogy Sora" - merengett, majd aludni t�rt.
"Majdnem azt mondtam neki, hogy Sora" - t�prengett Leon is. - "Mi van velem? Napr�l napra egyre sz�tsz�rtabb vagyok. Ez �gy nem mehet tov�bb" - Hat�rozta el, majd � is aludni t�rt.
Reggel m�r mindketten kor�n keltek. Leon �t �rakor, Sora pedig f�l hatkor. Lassan megf�rd�tt, fel�lt�z�tt, felvette egy csom� ruh�t, hiszen kint nagyon hideg volt. M�r leesett az els� h� is. Lord �s Lady Oswald nyolc �ra helyett f�l nyolckor indult. M�r mindketten megreggeliztek addigra. Ezut�n Leon beseg�tette a kocsiba a feles�g�t �s be�lt mell� � is. Most a m�ltkorit�l elt�r�en egym�s mellett �ltek, mert egy pl�ddel takart�k be a l�bukat. Leon automatikusan megigaz�totta a saj�t �s a feles�ge l�ba alatt is a pl�det. Sora szem�ld�ke ugyan magasra szaladt, amikor Leon keszty�s keze a combj�hoz �rt, de nem sz�lt semmit. T�ls�gosan is f�radt volt, �s igaz�b�l nem is tudott volna mondani semmit. �gy a k�zel m�sf�l �r�s utaz�s v�ge fel� Sora elaludt. Leon �szre se vette, csak akkor, amikor egy kis fej hanyatlott a v�ll�ra. "�gy l�tszik, m�gse b�rja olyan j�l a kor�n kel�st" - mosolygott Leon, majd �vatosan megigaz�totta Sora fej�t, hogy k�nyelmes legyen neki. Finoman megigaz�totta a selymes haj�t, �s m�g jobban betakargatta �t. Sor�nak nyilv�n kellemesebb volt �gy, mert m�g k�zelebb b�jt Leonhoz �s mosolygott �lm�ban. A f�rje elgy�ny�rk�dve n�zte �t. M�r egyszer l�tta �t aludni �s akkor is leny�g�zte �t a sz�ps�ge, de most, hogy a hidegt�l egy kiss� pirosabb volt az arca, tal�n m�g gy�ny�r�bb volt, mint k�t h�napja, Netherfildben. A h�feh�r b�r�n finoman �rny�kot vert a s�r� szempill�ja. Az ajkai pirosak voltak, ak�r az �rett cseresznye. A feh�r b�re pedig �gy t�nd�k�lt, ak�r a legfinomabb selyem. Leon eg�sz �ton �t n�zte, majd lassan meg�rkeztek Netherfildbe. A Lord �vatosan meg�rintette a karj�t, Sora pedig lassan kinyitotta a szemeit. Meglepve tapasztalta, hogy Leon v�ll�n pihen a feje. R�gt�n felegyenesedett.
- Oh, sz�rnyen sajn�lom- menteget�z�tt.
- Nem t�rt�nt semmi - mondta a f�rje, �s ism�t azzal a kif�rk�szhetetlen szemeivel n�zett r�. Sora meglep�d�tt.
- M�r oda�rt�nk? - k�rdezte csod�lkozva, ugyanis �ppen a kapubej�r�n hajtottak be.
- Igen - mondta Leon, �s akkorra m�r meg is pillantott�k a Netherfild birtok h�zigazd�it. A mosolyg� Layla ott �lt a l�pcs� tetej�n, mellette pedig szorosan a f�rje, Lord Kilien. Leon kiseg�tette a m�g mindig �lmos feles�g�t a kocsib�l, aki r�gt�n Layl�hoz rohant.
- Layla - ki�ltotta �s meg�lelte bar�tn�j�t.
- Jaj, Sora, m�r ezer �ve nem l�ttalak - mondta Lady Kilien - V�gre kibesz�lhetj�k magunkat, �s a f�rjeinket - mondta, �s k�zben huncutul mosolygott a f�rj�re.
- Szervusz, Leon! - mondta Yuri �s megveregette a bar�tja v�ll�t. - Hallod mit terveznek az asszonyok? Megl�tod, Layla, nem kapsz t�lem semmi aj�nd�kot.
- Dr�g�m - h�zelgett Lady Kilien m�z�des hangon - hisz tudod, hogy csak vicceltem. T�nyleg, Sora, te mit kapsz? Mert �n egy csod�s selyemkend�t, meg �kszereket. M�rmint azt szeretn�k.
- H�t... - n�zett k�rd�en Leonra - h�t... m�g nem igaz�n tudom. Hiszen az�rt aj�nd�k, hogy ne tudjuk el�re, hogy mit kapunk. Nem igaz?
- De m�gis? Nem adt�l �tleteket? - k�v�ncsiskodott tov�bb Layla, Sora pedig m�r az se tudta, hogy mit mondjon.
- De, adott �tleteket, t�bbet is, de majd �n v�lasztok k�z�l�k - mondta Leon �s Sor�ra n�zett.
- �s miket? - k�rdezett �jra Layla, de a f�rje v�gre le�ll�totta.
- Dr�g�m, most m�r el�g, ez legyen a kettej�k titka. - sz�lt Yuri.
- J�l van, na - mondta s�rt�d�tten. - Na, akkor ker�lj�nk beljebb. Ti isztok m�g egy poh�r forr� te�t, �s m�r indulhattok is - mondta, �s �gy is lett. A tea mindkettej�ket felmeleg�tette, majd ut�na �tnak indultak. Sora �s Layla kik�s�rte Leont �s Yurit.
- Akkor vigy�zz magadra, Layla - b�cs�zott Yuri - Sor�ra is, �s a h�zra is - mondta �s hosszan megcs�kolta a gy�ny�r� feles�g�t. Leon �s Sora ism�t zavarba j�tt, de valahogy m�gis ki kellett m�szniuk ebb�l a k�nyes helyzetb�l, mert tudt�k, hogy a Kilien h�zasp�r - b�rmennyire is el van foglalva egym�ssal - az�rt �ket is figyeli. Leon v�g�l szorosan Sor�hoz l�pett. Kez�t a kezeibe vette, majd m�lyen a szemeibe n�zett.
- Vigy�zz magadra, Sora - s�gta - nem sok�ig hagylak magadra, �g�rem. - mondta �s lassan, l�gyan megcs�kolta a feles�ge hideg kezecsk�j�t, mik�zben m�g mindig a szem�be n�zett.
- Akkor indulhatunk? - k�rdezte Yuri, zavartan az eget b�mulva, Layla pedig mellette kuncogott.
- Ja, persze - mondta Leon, elengedte Sora kez�t, �s be�ltek a kocsiba. Sora �s Leon m�g mindig egym�st n�zte. A hint� v�g�l elindult, Sora �s Layla pedig beindultak a h�zba.