Miután vége lett a filmnek Sora és Leon elmentek aludni. Sora már nehézkesen mozgott hisz már öt hónapos terhes volt. A pici nagyon sokat mozgót. Amikor a csepp először rúgott éppen éjszaka volt. Rögtön fel is ébresztette, Leont. Visszatérve Sora és Leon elmentek aludni. Másnap tizenegyig aludtak. Leon kelt fel előbb. Csinált reggelit Sorának.
Amire végzett a reggelivel és felvitte Sorának addigra Sora fel is ébredt.
- Szia kicsim. – Köszönt Leon Sorának.
- Szia.
- Tessék itt a reggelid! – Mondta Leon és a japán lány kezébe adta a tálcát.
- Köszi!
- Szívesen kicsim.
- Na milyen?
- Finom.
- Édesen!
- Igen?
- Hoznál nekem egy kis fagyit? – Kérte Sora boci szemekkel!
- Persze kicsim! – Mondta Leon és elindult kis angyalkájának fagyiért!
Pár perccel később vissza is ért vele!
- Tessék kicsim itt van! – Adta oda a fagyit Sorának.
- Köszi! – Mondta és elvette a fagyit.
Sora jól lakott és felöltöztek. Utána elmentek kicsit sétálni a partra Leon egyszer csak kérdezett valamit!
- Sora te kis fiút szeretnél vagy kis lányt!
- Nem tudom, szerintem mind kettőt ugyan annyira akarok!
- Értem!
- És te?
- Én is mind kettőt szeretnék!
- Egyszerre?
- Háááát igen!
- Te jó ég Leon nem te préseled ki magadból a gyereket!
- Tudom! – Mondta és elmosolyodott. – De tudod akár fiú akár lány lesz én, nagyon fogom szeretni, és ha fiú lesz, meg tanítom csajozni. Ha meg lány egy fiút se engedek a közelébe!
- Na szegény gyerek! Ne csináld ezt vele! Ha fiú lesz és megtanítod csajozni az rendben, de ha lány nehogy ne pasizhasson mert az kész rémálom!
- Mért mondod?
- Mert engem a szüleim nem nagyon engedtek pasizni és tök szörnyű volt, mindig titokban találkoztam a pasimmal.
- Értem!
- Nah gyere mennyünk vissza! Rendben kicsim mennyünk! – Mondta Leon és meg fogta angyalkája kezét.
Amikor visszaértek beültek a kádba, és ott folytatták a beszélgetést, ám egyszer csak kopogtak kiszálltak az ágyból és lementek, hogy ki nyissák az ajtót. Az, aki az ajtón kopogtatott ki máslehetett, mint May.
- Szia May mi a baj? – Kérdezte Sora
- Te vagy a baj! – Felelte May és Felpofozta Sorát.
- Ezt ne merd megtenni még egyszer megértetted? – Kérdezte Leon idegesen!
- Igen, de miért vele vagy és nem velem ha?
- Mert ŐT szeretem és nem téged! Világos? Hagy békén minket!
Négy hónappal később.
Egyik reggel, amikor Sora épp teát itt lent a konyhába egyszer csak érezte, hogy elfolyt a magzat vize. Leon épp jött be a konyhába és látta, hogy kedvese a hasát foglya.
- Mi a baj kicsim?- Kérdezte ijedten Leon.
- Jön a baba!!!
- Gyere, beviszlek a korházba. – Mondta Leon és már fel is kapta a kocsi kulcsit és vitte is be Sorát.
Öt perccel később bent is voltak a korházba. Sorát rögtön be is vitték a szülő szobába.
Szerencsére simán ment a szülés. Leont be, engedték Sorához.
- Nézd édesem itt a kicsi. Kis fiú! – Mondta Sora.
- Igen látom. – Mondta Leon boldogan.
- Tessék fogd meg. – Adta Sora a kezébe a kicsit.
- Olyan picike!
- Mi legyen a neve? – Kérdezte Sora.
- Nem tudom!
A kicsinek ugyan olyan volt, mint az apukája. Ugyan azok az ezüstszínű szemek és a kis haja is az apukájáé voltak. Később elvitték a kicsit, hogy megvizsgálják őt, hogy minden rendben van-e vele. Másnap reggel Leon és Sora már fent voltak és beszélgettek. Amikor a kicsit behozták, hogy az anyukája hadd etesse meg.
- Tessék Sora itt a pici. – Mondta mosolyogva Katy
- Köszi. – Mondta Sora és megfogta gyermekét.
- Na gyere kicsim, egyél.
Sora lehúzta a hálóingének a pántját, és a melléhez rakta a kicsit. A kicsi egyből meg találta anyukája mellbimbóját és elkezdett enni.
- Leon megszeretnéd büfiztetni?
- Hááát! Igen. – Felelte Leon.
Leon elég ügyesen megbüfiztette a kicsit. A kicsi álmos volt és hamar el is aludt apja karjaiban.
A szülök tovább, beszélgettek.
- Kitaláltad, hogy mi legyen a neve? – Kérdezte Sora.
- Igen! – Felelte Leon.
- Na és mi?
- David Naegino Oswald.
- Ez csodálatos édesem.
- Hát az én ötletem.
- Ja. Te meg az a nagy egod. – Felelte Sora nevetve.
- Na. Nincs is ekkora egom. – Felelte Leon tetetett sértödötséggel.
Sorának még két napot kellet bent maradnia a korházban. Amikor haza értek felvitték a kicsit a szóbájába, és hagyták hadd aludjon.
Folyt. Köv.