Sirius gondolatai bar�tai s�rja felett

Hogy t�rt�nhetett ez? Nem �rtottam senkinek. A miniszt�rium emberei elfogtak �s elhurcoltak. M�g egykori tan�raim is ellenem fordultak. De hisz tudt�k, hogy bar�tok vagyunk, hogy soha nem tudn�k �rtani nekik, nem tudn�m b�ntani �ket.
Az aurorok nem foglalkoztak k�ny�rg�semmel. Egy �tokkal �rtalmatlann� tettek majd �tadtak az Azkaban �reinek. Csontos ujjak kulcsol�dtak karomra. A leveg� megfagyott k�r�l�ttem. Akkor �s ott �gy �reztem minden rem�ny elsz�llt. Ezt v�ltj�k ki az emberekb�l a dementorok. A b�rt�nh�z �rve a s�lyos vasajt� hangtalanul ny�lt ki. Bent s�t�t volt, csak n�h�ny f�klya mutatta az utat. Egy hossz� folyos�n cipeltek v�gig majd egy cell�ba tuszkoltak.
Az ott elt�lt�tt �vek alatt volt id�m gondolkodni. A r�gi eml�kek, mint b�nlajstrom peregtek szemem el�tt. A r�gi id�k, az iskola, visszav�gyom oda. A j� �reg Roxfort �s az �lland� cs�nytev�sek. Sz�p id�k voltak. Az�ta ismertelek titeket. Egy�tt tervezgett�k a j�v�t, azt mondtuk �r�kre egy�tt maradunk, �s tess�k most ti ketten elhagytatok minket. Tudom, nem �nsz�ntatokb�l tett�tek, �s nem haragszom r�tok, m�gis sz�vem tele van gy�l�lettel, �s m�gis titeket okollak. Mi�rt? Hi�ba teszem fel a k�rd�st nap, mint nap a falak nem v�laszolnak, nem adj�k meg az am�gy is ismert v�laszt.
Az esk�v�t�k ut�n nem sokkal sz�letett egy fiatok �s engem k�rtetek keresztapj�nak. Ott �s akkor megesk�dtem volna r�, hogy ez egy boldog �let kezdete, amibe �n is helyet kaptam, �s ami soha nem �r v�get. Ennek az idillnek Voldemort vetett v�get. Meg�lt titeket. �rv�v� t�ve fiatokat �s �rv�v� t�ve engem is. A temet�sen m�r nem lehettem ott. Akkor m�r az Azkabanban voltam. Tizenk�t �vet t�lt�ttem a n�gy fal k�z�tt. P�r h�nappal ezel�tt keresztfiam Harry megmentett a biztos hal�lt�l �s tiszt�zt�k nevemet.
T�bb mint tizenk�t �v eltelt�vel �jra tal�lkozunk bar�taim. J�llehet ti m�r nem �ltek. �n most m�gis itt �llok a s�rotok el�tt �s mes�lek, mes�lek nektek a szenved�seimr�l mik�zben, ti jobban szenvedtek, mint �n. Biztos vagyok benne, hogy l�tj�tok Harryt, �s azt is tudom, hogy nincs nagyobb szenved�s, mint l�tni a szerett�nket de hozz� nem sz�lhatunk.
Remus sz�p munk�t v�gzett. Potter n�vhez, h�sh�z m�lt� nyughelyet v�lasztott nektek. �jra �s �jra r�n�zek az ez�sttel v�sett bet�kre. Hogy mi�rt? Magam sem tudom. Tal�n azt v�rom, hogy a n�v megv�ltozzon, �s ti �jra �ljetek. Milyen gyerekes vagyok. L�tod James? Semmit nem v�ltoztam. Ugyanaz a lehetetlen rem�nyekbe kapaszkod� kisfi� vagyok, mint egykor.
Itt van a kezembe egy csokor v�r�s r�zsa. Eml�kszel, mindig azt adt�l Lilynek amikor, el akartad cs�b�tani. Nektek hoztam, kett�t�knek. Tudom, le kellene tennem, de f�lek, ha leteszem v�gleg elt�nt�k az �letemb�l.
V�g�l leteszem a vir�got a s�rra, majd annak alj�ra pillantok. Apr� ez�st bet�kkel ez van belev�sve: Bar�ts�gunknak nem szabhat hat�rt se, csillagok se hal�l. Mi �r�kre Tekerg�k maradunk
�r�k bar�totok Remus.
Elmosolyodok, majd p�lc�mmal a felirat v�g�re p�ccintek, ami �gy kieg�sz�l. Fel�llok, majd h�tat ford�tok. A temet� kapuj�b�l visszan�zve is tiszt�n kivehet� a kieg�sz�lt felirat:
�r�k bar�totok Remus �s Sirius