4. fejezet

 „Egy eg�sz falka farkas �llt minket k�rbe. �s a falkavez�r szeme ijeszt�en villogott a t�z k�s�rteties f�ny�ben. A tekintete azt sug�rozta:- Meg�lni �ket!”

Csak �ltem dermedten a f�ld�n. Malfoy szem�ben f�lelem csillogott. �n nem f�ltem, �s ez megijesztett. F�lni akartam! Ha valaki nem f�l, az szinte v�rja a hal�lt. Nem akarok �gy �lni, hogy nem is �lek! 

Malfoy mell�m csusszant, �s megl�kte a v�llam.

- Mi van? – csattantam fel.

- Semmi – r�ntotta vissza a kez�t.
�rtetlen�l n�ztem a h�t�t. „Mi rosszat tettem?” J�, tal�n picit mogorva voltam. De akkor se kellett volna a v�llamat l�kd�snie. B�r lehet, hogy csak agg�dott. Megint elrontottam…

Visszat�rve a farkasokra, valami gyan�s volt benn�k. Nem t�madtak. Csak vicsorogtak, de nem t�madtak. �gyhogy kezdtem elfelejtkezni a jelenl�t�kr�l. Felvettem a f�ldr�l a napl�t, �s les�p�rtem r�la a sz�rz faleveleket.
�m ez az apr� mozdulat hatalmas lavin�t ind�tott el. Ahogy v�gigsim�tottam a dombornyom�sos ez�st feliraton, egyszerre �letrekelt az erd�. Felt�madt a sz�l. A farkasok vony�tani kezdtek, a telihold fel�. Megd�bbenve forgattam k�rbe- k�rbe a fejem. Azt�n h�trah�k�ltem. Mintha a Holdb�l, a sz�lb�l �s a nem messze t�l�nk cs�rgedez� patakb�l el�kelt volna egy-egy fels�ges teremtm�ny. Halv�ny k�rvonaluk nem volt olyan er�s kont�r, mint az emberek�. L�tszott, hogy rejt�tk�d�sre teremtettek. A Hold fel�l k�zeled� szemei d�h�sen villogtak, kezei �s l�bai tappancsokk�nt r�gdalt�k a leveg�t, m�gis kecsesnek hatott a l�ny, amely �r�lt sebess�ggel k�zeledett a t�borhely�nk fel�. A sz�lb�l el�l�p� sokkal higgadtabbnak l�tszott. K�nyelmesen lelassult, majd –mintha csak egy hint�b�l emelkedni ki- meg�llt. Hossz� ujjait keresztbefonta, �s m�lyrehat� tekintet�t r�m szegezte. A foly�b�l kiz�dul� l�ny pajkosan k�rbelibbent, �s f�ld�nt�li kacag�st hallatva �sszevizezte az egy�bk�nt is inger�lt farkasokat. A vez�rfarkas elord�totta mag�t, �s hevesen megindult fel�m. Lehunytam a szemem, �s v�rtam a folytat�st. �reztem a forr� lehellet�t a fejem tetej�n, amikor meghallottam a Holdb�l sz�rmaz� l�ny v�rfagyaszt� hangj�t:

- Most nem! – Mikor semmi nem t�rt�nt, a jegesn�l is jegesebb hangon r�rivallt a farkasra.- ELLOR, VISSZA!

Erre a farkas megfordult, �s el�getett. Az avar alig z�rd�lt meg, ahogy �vatosan r�helyezte a s�ly�t.

- Kinyithatod a szemed – sz�lalt meg j�s�gosan a sz�l teretm�nye.

Ahogy h�tulr�l is megcsod�lhattam Ellort, a h�feh�r farkast, amint lehorgasztott fejjel v�rja a Hold l�ny�nek szid�s�t, egyszerre megsajn�ltam. Amikor a Hold l�nye sz�l�sra, vagy ink�bb visongat�sra nyitotta a sz�j�t, felpattantam a f�ldr�l.

- K�rem ne!

Minden tekintet r�m ir�nyult. Ellor valamif�le h�l�s pillant�st k�ld�tt fel�m, �s mikor a szem�be n�ztem, valami a sz�vembemart. Mintha egy apr� kis kamp lett volna, ami �sszek�t egy farkassal, akit�l m�r a kezdetekkor se f�ltem, most pedig egyenesen kedveltem. A Hold teremtm�nye d�bbenten h�tr�lt egy l�p�st, a sz�l l�nye felkvaradott, a foly� „k�pvisel�je” pedig kacagva �jra bevizezte a farkasokat.
- Te – mutatott r�m a Hold l�nye.- Mi volt ez?

- El�bb mondj�tok meg, kik vagytok!

- Itt �n k�rdezek – v�gta r� felh�borodottan a Hold l�nye.

- El�g legyen, Moonlight*! Ha a h�lgy azt k�ri mutatkozz be, tedd meg neki ezt az apr� sz�vess�get!

- H�t j�! Mooli* vagyok, a Hold teremtm�nyeinek �rn�je.

- Hogy �rted, hogy a „Hold teremtm�nyiei”?

- Az �jszakai �llatok. A farkasok, a baglyok, a sasok, a v�rfarkasok, a v�mp�rok, �s az �sszes t�bbi �jszak�nak �l� l�ny parancsol�ja vagyok.

- �s ti? – fordultam a k�t m�sik l�ny fel�.

- Szerintem sejted – kuncogott fel az azurk�k teremtm�ny.

- A vizek �rn�je?

- Enyje! – sz�lt a Sz�l l�nye. – Fant�zi�val, kisasszony!

- T�rj�nk a t�rgyra! Tem�rdek dolgom lenne m�g! – Puffogott Mooli.

- Maradj m�r! �n Wely* vagyok, a v�z v�d�je. �s csakhogy tudd - hajolt fel�m bizalmasan-, Mooli csak helyettes. M�g mindig v�rjuk a…

- Ne fecsegj annyit! – Folytotta Welybe a sz�t a Sz�l teremtm�nye.- �n Windless* vagyok. Az �vszakok, a sz�l, �s a k�rforg�s �v�ja.

- �n Wendy vagyok, nincs k�l�nleges k�pess�gem, nem uralom a bolyg�t – hi�ba rem�ltem, hogy csemp�szhetek egy kis melegs�get a jeges �jszak�ba nem siker�lt.

Mooli inger�lten odalebegett mell�m.
- Kisl�ny! K�t k�rd�sem is lenne. Mit csin�lt�l az elm�lt f�l �r�ban?
- Olvastam ezt – feltartottam a k�nyvet, mire Wely felny�g�tt.

- Honnan loptad? – Ki akarta r�ntani a kezemb�l a napl�t, de nem hagytam.

- Ez az eny�m! Az anyuk�m� volt. Engem illet.

- Hogy h�vt�k az any�dat? – hajolt k�zelebb Windless.

- Amelia Granger. R�viden Mia. �s a napl�ja hozz�m tartozik!

Mikor kimondtam a nev�t, a h�rom l�ny ugrott egy apr�t. Majd, r�m se heder�tve elkezdtek susogni. D�h�sen visszafordultam, �s �szrevettem a reszket� Malfoyt. Rajta is megesett a sz�vem. Mi van velem?

- Elveheted a takar�mat. Azt hiszem, �n ma m�r nem alszok. J� �jt! – Z�rtam r�vidre a besz�lget�st, majd odamer�szkedtem a farkasokhoz.
Elloron k�v�l mind h�tracsapt�k a f�l�ket. Meg�lltam tisztes t�vols�gra, �s v�rtam. Ellor, ahogy teltek a percek, egyre k�zelebb l�pett, majd mell�m �rt. �vatosan megszimatolta a kezem, majd apr�t nyalt rajta. Elmosolyodtam, de megsimogatni nem akartam.
- Tisztelsz engem – morogtam hallkan.- �n is t�ged. – azzal let�rdeltem mell�, �s fejethajtottam. Egy pillanatig tartottam magam, majd fel�lltam, �s elindultam a h�rom l�ny fel�. Amint megl�tt�k, hogy k�zeledem, m�g egy sz�t v�ltottak, majd fel�mfordulva meghajoltak.
- Mi az?- K�rdeztem �rtetlen�l.

- H�t sz�p! Milyen �rn� az ilyen? Azt se tudja micsoda!
- Moonlight, fogd vissza magad! – Intette csendre Windless, majd fel�m fordult. Szavai megenyh�ltek, em�ly�t�en �desek, m�gis csalf�k lettek. – Tudom, hogy neh�z meg�rteni, de te vagy a 700 �ve v�rt �rn�, aki megmenti a vil�got att�l, aki eddig beszennyezte azt. �s, megteszi azt a dolgot, amire a legkegyetlenebb tettet, ami l�tezik a vil�gon. Ezzel felbor�tja a rendet, hogy �jra helyre�ll�tsa, a T�nd�k n�p�vel, akik mi lenn�nk, meg a t�rsaink, akik nem tudtak megjelenni.

- H�! Lass�ts! – sz�ltam r�. – �n nem lehetek �rn�. T�bb ok miatt sem. Az els� az, hogy egy hangyabolyt se tudok elir�ny�tani. M�sodszor, gondolom az, aki beszennyezte a vil�got, maga a S�t�t Nagy�r, akit val�sz�n�leg nem tudn�k legy�zni. A harmadik pedig, hogy �pp sz�ks�ben vagyok, se �lelmem, se otthonom. Halva sz�letett �tlet.

- N�lad a Napl�- sz�lalt meg egy a h�rom l�ny�n�l is f�ld�nt�libb hang. – Te vagy a vil�g �rn�je. �s addig nem lesz teljes a szereped, m�g a legjelent�sebb faj, az emberis�g rabk�nt s�nyl�dik a r�gi �rn� jel�lt �s Voldemort uralma alatt. Ti pedig, dr�ga l�nyaim, k�sz�ts�tek fel az �rn�t�ket, hogy ne bukhasson el, �s teljes�thesse sors�t.

�rtetlen�l forogtam k�rbe, hogy megl�ssam a hang gazd�j�t, de sehol nem l�ttam f�ld�nt�li alakot. A l�nyek csak mosolyogtak. Viszont egy sziluett kirajzol�dott a f�k k�z�tt. A hom�ly lassan lek�szott az ember arc�r�l, �s megl�ttam azt, aki miatt elvesztettem a pr�f�ci�kban val� hitemet. Harry Pottert.

*Mooli, alias Moonlight [ejtsd: M�nl�jt, alias M�li] ~ Holdf�ny, �s a beceneve

*Wely, alias Waterlily [ejtsd: Veli, vagy V�li, alias W�therlili] ~ V�zililiom, �s a beceneve

*Windless [ejtsd: Vindlessz] ~ sz�szerint sz�l-csendes, itteni �rtelemben csendes sz�l