Elmerültem a kellemesen meleg vízben, szinte hihetetlen érzés volt ez a nyugalom, ami bejárta egész testem és megnyugtatta lelkem, már olyan régen nem volt e élményben részem, hogy el is felejtettem milyen pihenni....
Most a világon semmire és senkire nem tudtam volna haragudni, semmi nem létezett számomra a kád, gőzölgő illatos fürdővizen kívül....végtagjai teljesen elnehezedtek és éreztem,amint lassan elér az álom....igen...ideje volt már ennek is, amióta megkezdődött a háború Észak és Dél közt, annyi minden zúdult a fejemre, hogy valójéban azt sem tudom mikor aludtam útoljára....már lassan azt terveztem, hogy visszaváltozom és ezt az estét az alvásnak szentelem, viszont valami megakadályozott ebben....
Orrom lassan megszokta a gőzölgő víz és a fürdőolajak illatát....és lassan már szét tudtam választani a szagokat....már nem is tudom melyik pillanatban, de szemeim ijedten kipattantak én meg, nem törődve azzal, hogy anyaszült meztelen vagyok ijedten felugrottam......nem hittem el, hogy jól érzem, azt hittem, hogy csupán érzékeim valamint paranoiám játszik velem....de mikor újból mély levegőt vettem, rá kellett jönnöm, hogy ez nem csupán puszta képzelődés...ez a valóság.....az illaterhes gőz....egy ismerős illatot hordozott magában...egyetlenegy virágéhoz sem hasonlítható....félelmetesen kellemes aroma....senki másnak nincs ilyen illata....rajta kívül.....
-„Sesshomaru!”-agyam villámgyorsan kapcsolt....én meg azt hiszem pánikba estem.....szerencsémre ez a test arra is jó volt, hogy erőt adjon és megkeményítse lelkem.....
Reflexszerűen ugrottam ki a vízből, egyetlen egy mozdulat volt, magamra kaptam egy yukatát és úgyanezzel a mozdulattal kihúztam a hüvélyéből a katanám.....a következő mozzanat már egy hatalmas nagy úgrás volt, egyenesen az ablak irányába.....arra emlékszem, hogy karmaimmal letéptem a sötétítőt és aztán vadállat módjára rárontottam valamire.....
Mikor a szemem végre elhagyta a fekete ködszerűség.....és végre magamhoz tértem, azon kaptam magam, hogy valakin ülök.....letekintettem....az arany legszebb árnyalatával találtam szemben magam.....
*
Még démonszemmel nézve is gyorsan történt minden....még láttam, amint nem törődve meztelen testével felugrik....aztán a lágy anyag hasadásának hangját hallottam.....majd éreztem amint hatalmas erővel nekemcsapódik valami....nem vártam erre...és így félig támaszkodva nem tudtam kivédeni....
Nagy robajjal értem földet, páncéljaim hangosan csattantak a kövön.....kardjaim csilingelve értek földet.....nem értettem, hogy ilyen gyorsan mi késztetett földre....dühödt értetlenséggel néztem fel, mikor megéreztem a gyenge súlyt magam fölött.....először az éj legsötétebb színével találtam szemben magam....két hatalmas, csillogó fekete gömb nézett vissza rám.....egy pillanat alatt változott meg minden.....a fekete gömbök egyre csak kisebbek lettek és végre a szemek szivárványhártyája körül megjelent az a megszokott fehérség.....két dühösen villogó szempárral találtam szemben magam.....majd egy porcelánfehér arcot, ami most egy kissé rózsaszín volt, talán a melegtől....a lila méregcsíkok és a félig nyított vérvörös ajkak arra engedtek következtetni, hogy Keikijoku ezúttal gyorsabb volt, mint én.....kellett egy kis idő mire észbe kaptam....az a kibírhatatlan nő ül rajtam....előreomló mélybordó nedves tincseiről illatos víz csepegett az arcomra és a nyakamba.....lihegve, egy kissé kifulladva vette a levegőt......valószínüleg számára is gyors volt ez a támadás....legalábbis erről tanúskodott nyított yukatája, ami tökéletes kilátást engedett melleinek formás völgyére......valamint hófehér, makulátlan bőrére....lennebb és megnéztem volna, hogy mit nem takar még a hiányos öltözet viszont ebben megakadályozott a nyakamhoz simuló, hideg acél....vagyis a kardja, amint könyörtelenül nyomott nyakamhoz......rajtam ült, egyik kezével katanáját markolta, a másik meg mellkasomon pihent....
Mindketten dühösen meredtünk egymásra....én iszonyú mérges voltam, mivel nem elég, hogy leütött, még képes nekem szegezni a kardját a kis szemtelen....ő meg biztosan azért, mert a fürdőjében talált....
Percek teltek el és egyikünk sem szólt, vagy mozdult....megint olyan érzésem volt, hogy ez a nő nem ismeretlen számomra, ahogy megcsapott a belőle árradó kellemes illat.....majd ahogy kipirosodott arcára pillantottam....nem....nem akarok erre gondolni.....
Végül én törtem meg a csendet.
-Leszállnál rólam???-förmedtem rá bosszúsan, válaszképp még erősebben nyomta nyakamhoz a kardját.
-Sesshomaru....baka...baka.....hentai!!!!!Mit keresel éjnek idején a fürdőszobámba?????-ordított rám végül, de olyan erősen fülsüketítő hangon, hogy valósággal megfájdult a fejem tőle.
-Elmondom csak fogd már be és ne hadonász többet ezzel a karddal az orrom előtt!
Ő ha lehet még dühösebb lett, én meg már csurom vizes lettem nedves testétől és hajától....
-Még mit nem.....előbb elmondod, amit tudni szeretnék!!!
-Én is szeretnék tudni pár dolgot!!!-vágtam szavába indulatosan, nagyon irritált a nyakamhoz feszülő hideg fém.-Például azt, hogy miért gyilkoltad meg Taygokumarut, mert te voltál az, ne is próbáld tagadni!!!
Érdeklődve figyeltem reakcióját, de csalódnom kellett...hisz szeme sem rebbent....a szokásos hidegvérrel válaszolt...
-Igen én öltem meg...nem tagadom....dehogy mit miért teszek az csakis rám tartozik....neked semmi közöd hozzá!!!
-Több közöm van mind gondolnád.....!-válaszoltam úgyanolyan hidegen, miközben lassan elmozdítottam kezeimet.....
-Óh....gomen....nem tudtam, hogy az apósodat nyírtam ki....nem volt időm elbeszélgetni vele....-hangja tele volt iróniával és vérvörös ajkait gúnyos mosolyra húzta....
Nagyon felbosszantott és elfogyott a türelmem...
Idegesítő beszéde közben lassan, hangtalanul emeltem fel karjaimat majd egy gyors mozdulattal elkaptam derekát....-meglepett feltűnő karcsúsága...újjhegyeim majdnem érintették egymást-....majd egy fordulattal ledöntöttem a földre....a hirtelen fordulattól elejtette katanáját....letepertem majd fölé tornyosultam és lefogtam kezeit a feje mellett....hihetetlen de szemeiben egy szemernyi ijedtséget sem tapasztaltam.
-Most is olyan nagy a szájad, onna?-hajoltam egészen közel arcához, hogy elégedetten a fülébe súghassam. Ahogy közel hajoltam hozzá ismét megütött a belőle áradó különös illat...bőre megborsózott minden egyes lélegzetvételemre....fejét elfordította és szénfekete szemeit egy pillanatra lehúnyta....csupán dús szempilláit láthattam.....
-Hm...gondoltam!-válaszoltam helyette elégülten, tudva, hogy teljesen lefegyvereztem....
-Most pedig kivele....miért ölted meg az öreget????
Nagy későre fordult csak felém....szemei dühösen csillogtak, visszont arcán nyoma sem volt nyugtalan vonásoknak....nyugalmas, semmitmondó kifejezés ült arcán.....csupán szemei villogtak haragosan....
-Nem mindegy az már....visszahozni úgysem tudod!
-Nem....mivel te gondoskodtál róla.....-válaszoltam indulatosan, majd mégjobban megszoríttam vékony csuklóját.-Miféle erőd van neked? Mi vagy te.....talán egy boszorkány ?
-Meglehet......-felelte pimaszul, majd útálatosan elhúzta a száját, provokált.....
-Nem tudom, hogy mi a célod de nem ajánlom, hogy ellenem fordulj....megöllek...ha elárulod a szövetségünket!-tudta, hogy komolyan gondolom szavaimat, de még csak szeme sem rebbent.....pimaszul provokáló félmeztelen testtel, vizesen feküdt alattam....és mikor újból végignéztem fedetlen testén rájöttem, hogy megkívántam ezt a kiálhatatlan onnát....
-Most talán megkellene ijednem? Tévedsz ha azt hiszed, hogy félek tőled....előbb fogok végezni veled, mintsem te egy újjal is hozzám érhetnél....Sesshomaru Nagyúr!!!-felelte bátran és gúnyosan, teljesen feldühített merészsége....Teljesen ránehezedtem és egészen közel hajoltam arcához, annyira feldühített, hogy yakim lassan felerősödött és szemeim vörös fátyol borította be....akárcsak az ő szemeit....azok is ismét teljesen elfeketedtek....
Pillanatokig morrogva meredtünk egymásra....aztán simét sikerült lenyugodnom....
-Úgy látom sürgős neked a halál....de ezen könnyen segíthetünk....-morgásom lassan visszaalakult, normális beszéddé...nem bírt el sokáig engem....ezért, hogy könnyítsen a ránehezedő súllyon kiszabadította lábait alólam, így az én térdeim, lábai közé kerültem.....felhúzta térdeit....én meg teljesen ráhajoltam.....annyira dühös volt, hogy észre sem vette, hogy mennyire félreérthető helyzetbe kerültünk....
-Ne merj velem ilyen hangon beszélni.....és eressz....engedj el már végre....mert...-túl későre kapott észbe, erőlködve próbálta összezárni combjait, de térdeim megakadályozták a műveletben.....
-Mert különben mi lesz? Nem vagy olyan helyzetben, hogy fenyegetőzz!!!!-most már egyáltalán nem tudtam a haragomra koncentrálni...ismét úgyanaz a furcsa forróság járta át testem, mint mikor megláttam meztelenül....tudtam...hogy lassan nem leszek képes parancsolni magamnak...ő egyre gyorsabban vette a levegőt....testét a vízcseppek helyett verejték verte ki....
-Engedjjj....eressz el!!!!-suttogta elhaló hangon, de hangneméből kitűnt, hogy nem gondolja komolyan.
Én meg nem engedtem el....bármennyire is utáltam, bármennyire is idegesített képtelen voltam megálljt parancsolni....megbabonázott....és én megkívántam....10 év óta....még soha senkit nem akartam ennyire, mint őt.....itt és most...azonnal....nem voltak érzelmek....sem lelki kötődés.....csupán a gyűlölet és a szimpla testi vágy fűtött legbelül, akárcsak őt....
Gyűlöltem ezt a nőt, utáltam, mert más volt, mint a többi....mert rá emlékeztetett.....de ugyanakkor volt benne valami....valami vadító és gonosz...ami felkorbácsolta lényemet és arra ösztönzött, hogy a magaménak akarjam.....ezért mégjobban haragudtam rá.....ki nem állhattam ezt az onnát....és mégis akartam....a testét akarta hogy végre az enyém legyen....
Ez volt az, ez az erős fizikai vonzalom, amely túl minden utálaton, erős vágyat váltott ki belőlem.....
Sokáig meredt rám dühösen csillogó szemeivel, miközben félig nyított ajkain keresztül ihegve vette a levegőt.....aztán már nem is tudom mi irányított mikor lassan végigsimítottam combjait és kezeim becsúsztattam yukatája alá....nem csalódtam...érintésemre hirtelen összerándult....szemeit újból lehúnyta és kirázta a hideg....
-Hogy merészelsz hozzám érni? Vedd le rólam a mocskos mancsodat!!!-ellenkezett szóban, egyik kezemmel még mindig fogvatartottam sajátjait ezért nem sokat tehetett.
-Hallgass és élvezd!-mordultam rá szigorúan majd teljesen belemerültem foglalatosságomba....
Az, hogy bűntetlenül bebarangolhattam tökéletes, izmos testét engem is felkorbácsolt és egyre jobban elragadtattam magam....nem érdekelt a még alig megkötött házasságom, sem a még majdnem érintetlen feleségem....most csak ő volt....senki más nem érdekelt....
Egészen idáig ellenkezően ficánkolt alattam, viszont most már képtelen volt mozdulni, elengedtem kezeit, szabad utat hagyva neki, hogy csináljon azt, amit csak akar....persze, hogy nem tett semmit, talán észre sem vette, hogy szabad....
Lassan haladtam felfele testén...gyengéden megcirogatva a selymes, hófehér bőrt.....aztán vállainál kibújtattam yukatája egyik újjából...lenyűgözött ez a tökéletes női test....habár már volt alkalmam szemügyre venni, most mégis megleptek testének formás idomai....
Ő pihegve tűrte ténykedésem miközben kezei felkúsztak vállaimhoz.
-Ne ezt nem szabad....hagyd abba....Sesshomaru....idáig már az egész kastély tud rólad....ránk találhatnak....-próbált ellenkezni, viszont most már teljesen hiábavaló volt minden....már nem tudott leállítani.
-Nem érdekel, az lát meg, aki csak akar.....-válaszoltam azzal vadul belecsókoltam nyakába.....újabb kellemes bizsergés járta át mindkettőnk testét....meglepődtem mikor e mozdulatomra Vadrózsa jólesően felnyögött.....ez volt az ami mégjobban felbátorított.....végigcsókoltam nyakát....majd melleit és ő nem ellenkezett....csupán hangosakat sóhajtva figyelte ténykedésem....észre sem vettem, hogy mikor kerültek le rólam a páncélok, már csak azon kaptam magam, hogy messze elhajítva fekszenek a fürdő kövén, akárcsak mi....
Aztán ismét váratlan fordulat történt.....hirtelen éreztem meg haorim nyakán a szorító kezeket, majd egy gyengéd rántással felhúzott magához.....furcsa volt látni, hogy annak a nőnek ég a legtüzesebb gyűlölet irántam a szemébe, akit rövidesen a magamévá fogok tenni.....de már nem érdekelt.....mondani akart valamit, de nem hagytam, hogy kimondja, úgyis csak sértés lett volna...ezért elhallgattattam.....meglepően kikerekedtek szemei amint ajkaink összeértek....aztán láttam, hogy lehúnyja őket....aztán már nem láttam, hogy mit tesz, csupán forró nyelvét éreztem a magamé mellett.Soha ilyen vadul nem csókoltam még asszonyt....ahogy nyelveink féktelen tánca erősödött, úgy válltam egyre türelmetlenebbé.....ismét átkaroltam derekát majd feltérdeltem, ő meg átkarolva nyakamat rám ült, bokáit reflexszerűen fonta őssze hátam mögött.....érdekes mód....alig ismertük egymást és mégis tudtuk, hogy mit szeret a másik....
Aztán, mint a villámcsapás hangzott fel a szobából egy éles női hang....
-Keikijoku-san...itt vagy? Beszélhetnék veled?
Mindketten mozdulatlanná dermedtünk...egymásra néztünk, majd a fürdő shoujijára...egyikünk sem szólt semmit.....Vadrózsa még mindig az ölömben ült, fedetlen testtel, szorította nyakamat.....én meg alatta térdeltem és kezeim meztelen combjain nyugtattam....érdekes egy látvány lehetett....ahogy hangosan lihegve, a fürdő kövén ücsörgünk....
-Keikijoku-san!!! Bent vagy? Bemehetek?-szólalt meg ismét kintről a női hang.
Bevallom legszívesebben végeztem volna a hang tulajdonosával....nem hittem el, hogy megzavartak minket....
-Nem!!!!-vágta rá zihálva Vadrózsa, majd egy kissé ijedten rám nézett.-A Hime az...tűnj el azonnal....-azzal felugrott és magára kapta yukatáját.....én egy fél perc alatt magamhoz hívtam páncéljaim és felkötöttem kardjaim....
Ő már nem is törődött velem, villámgyorsan kinyította az ablakot....majd elakarta hagyni az onsent....gyorsan kaptam el derekát majd visszahúztam magamhoz....
-Sesshomaru te útolsó perverz!!! Hányszor mondjam még el, hogy vedd le rólam a kezed....öleld a feleséged!!!!-csattant fel indulatosan, azt is elfelejtette, hogy Seioubu hercegnő odakint vár rá.
Én nem foglalkoztam akadékoskodásával, helyette újból megcsókoltam,....hagyta, hogy nyelveink újból vad táncot járjanak...majd mikor levegőnk fogytával szétválltunk, olyat tett, amit rajta kívül még csak egy valakinek engedtem meg...egy gyors mozdulattal felpofozott...nem fájt csupán halványan égett arcom.....
-Következőkör nem leszek ilyen elnéző!!!-sziszegte gyilkos tekintettel azzal kiviharzott az onsenből.
-Az a kis....-morrogtam feldúltan, majd egy lendülettel kiúgrottam az ablakon....
*
Zihálva, levegő után kapkodva húztam be magam mögött a shoujit, megnyugtatott a tudat, hogy Sesshomaru már elhagyta a kastélyt, idegesen fűztem össze yukatám övét, hajam kócos volt, hangom rekedt, arcom meg gondolom vörös lehetett....
Kazuko állt előttem, hosszú, selyem, hercegnőkhöz méltó öltözetben, az én régi testemben...
-Miwako-chan....jól vagy? Mi történt veled???-kérdezte aggodalmasan, majd újból végigmért.
-Semmi, semmi...csak elaludtam a kádban!-hazudtam, miközben próbáltam nem az elmúlt percek eseményeire gondolni...
-Mi történt Kazuko-san?Gond van?-tértem át a lényegre.
-Ami azt illeti igen....Seharunak szövetségese akadt...-kezdett bele a félszellemnő.
-Áh valóban? Nem baj, legalább élvezni fogjuk a győzelmet!-feleltem félvállról miközben szakét töltöttem magamnak.
-Igen ám....csakhogy.....
-Csakhogy mi???-sürgettem válaszát....bevallom minnél hamarabb le akartam már végre feküdni.
-Csakhogy...-Kazuko hangja megremegett, ahogy ismét elfolytotta szavait.-...emlékszel mikor egy félszellemet üldöztetek Sesshomaruval?-tért el a tárgytól,ezzel még lázzasabbá téve engem.
-Igen, emlékszem....de ez most, hogy jön ide?-rivalltam rá türelemvesztve.
-Hát úgy...hogy....azzal a félszellemmel nem sikerült végeznetek....Naraku visszatért és Seharu Novara sövetségese....
Egy hangos koppanás, majd loccsanás....aztán az eltört porcelán hangja hallatszott....Naraku....ez volt a másik amitől a legjobban féltem....és valahogy nem hittem el, hogy visszatérhetett....lehetetlen....
-Mi? Iie...az nem lehet!-idegesen guggoltam le, majd a szakés csésze szilánkjait próbáltam összegyűjteni.
-De igen, Seiou-chan....egy férfi....egy pókalakú sebhellyel a hátán....viszont most már nem félszellem...hanem....démon!!!-Kazuko úgyanolyan ijedt lehetett, mint én...elszörnyedve néztünk egymásra....majd én felugrottam és gyors mozdulatokkal öltözni kezdtem.
-Most meg hová mész?-kérdezte Kazuko csodálkozva.
-Ha tényleg úgy van, ahogy mondod, márpedig a mi kémeink nem hazudnak, akkor azonnal tájékoztatnom kell a Nyugatiakat....túlerővel állunk szemben!-hadartam azzal behúztam magam mögött a fuszumát.
Arra már nem volt időm, hogy leszaladjak a lépcsőn, az első ablakon kiúgrottam, majd azonnal alakot váltottam, szellemgömbként gyorsabban tudtam haladni, most meg minden perc számított.
Agyam olyan lehetett, mint egy feldúlt hangyaboj...millió gondolat cikázott benne....zúgott a fejem...talán attól, hogy már napok óta egy szemernyit sem aludtam, és ahogy a dolgok állnak, még egy jó ideig nem is fogok, de az is lehet, hogy ebbe sok zagyvaságba fájdult bele. Most minden összegyűlt és összekavarodott.....az eset Sesshomaruval....mit kereshetett a szobámba? Mert biztosan nem azért jött, hogy meglessen....most már biztosan gyanakszik....tudja, hogy én öltem meg Taygokumarut, de ez nem is baj...legalább meggyőződött arról, hogy vagyok annyira jó, mint egy taiyoukai....aztán innentől semmit nem értettem....miért hagytam, hogy megérintsen, hogy megcsókoljon....te jó ég....majdnem lefeküdtem vele....ha nem jött volna Kazuko...biztosan hagyom....mert kívántam....szörnyen kívántam....nem értem....mi történhetett???? Nem, most nem voltak érzelmek.....biztosan tudom, hogy még most is úgyanannyira gyűlölöm....és akkor is gyűlöltem mikor megérintett....nem változott semmi....de akkor...mégis miért.....lassan megőrülök....nem értem....és ő? Hogy volt képes kikezdeni velem, hisz gyűlöl....ráadásul még egy napja sincs, hogy megnősült...és mégis...engem akart......mi ez az egész? Mi történik velem? Velünk? Tudom, éreztem....hogy ő is gyűlöl...de mégis, miért kívánt akkor annyira? Nemértem, de bármi is történt fátylat rá, nem kutyulhatom össze többé a dolgokat, bármennyire is akarom őt testileg, nem tehetem ezt a lelkemmel....nem törhet össze ennél jobban, nekem folytatnom kell a bosszút minden áron, és ez a testi vonzalom, ennek így semmi értelme, nem akarok többé vonzódni hozzá, soha többé...
Aztán itt van Naraku! Hogy a fenébe tudott ismét újjászületni és ennyire ügyesen,...az ékkő nélkül vállt démonná...dehát hogyan?....Hát persze...Kagura és Kanna...emlékszem....akkor nem akadtunk a nyomukra....hisz nem is kerestük őket...hiba volt, biztosan újból magába olvasztotta őket...most sokkal erősebb...ismét a múlt....mi lesz most, hogy újból a szüleim gyilkosával és 10000 katonával kell szembenéznem....
....és itt van még Kazeneru....muszáj eltűntetnem az útból mielőtt még nem késő.....még csak az kellene, hogy rájöjjön a kettős lényemre...nem, nem kockáztathatok...a mai botlásom után nem engedhetek meg több baklövést....
Még agyalhattam volna egész sokáig....viszont lassan feltűnt szemeim előtt a Kelet-i tartományok egyik végvára...ez volt Nyugathercegének ideiglenes „szállodája” és persze a feleségéé, Amaya hercegnőé....
Vettem egy mély levegőt, majd a tőlem telhető legridegebb jellemmel testet öltöttem, sürgetett az idő.....azonnal beszélnem kellett a Nyugati vezetőkkel...és persze Sesshomaruval....
AJÁNLOM AZ OLDALT
