12. Fejezet: Z�ld smaragdok

Vadr�zs�val a karjaimban nyomott el az �lom, csak kev�ssel hajnalhasad�s ut�n �bredtem fel. Csod�lkozva n�ztem k�r�l, nem r�m vallott ez a furcsa �lmoss�g...egy pillanatig nem is tudtam mi t�rt�nt...megpillantva a m�g mindig mellkasomon alv� yash�t jutottak eszembe az �jszaka t�rt�n�sei.

Furcsa �rz�s volt, ez a mindent feledtet�, harm�nia �s nyugalom, ami most minden tagomat bej�rta...j� volt �gy fek�dni, vele.

Hosszasan n�ztem �t, h�bor�thatatlanul aludta az igazak �lm�t, olyan b�k�sen, mintha nem sietne sehov� �s nem �ld�zn� senki.

M�lybord� haja sz�tter�lt h�t�n, eltakarva kecses v�llait, arca nyugodt volt �s szel�d, nem olyan, mint �ltal�ban szokott lenni.

Figyeltem �t, csendesen �s r� kellett j�nn�m, hogy tal�n nem azt a n�t tartom a karjaimban, akivel a tegnap m�g olyan gy�l�lk�dve elindultam...teljesen m�s volt...b�k�s �s gyenge...

Sz�vem szerint m�g sok�ig  fek�dtem volna �gy, megv�rva m�g fel�bred �s maga mellett tal�l...de r� kellett j�nn�m, hogy ez �gy nem lesz j�...

Lassan tudatosult bennem, hogy mit is tettem �s, hogy mennyire nem szabadott volna...m�r tiszt�n eml�keztem r�, hogy hogyan is kezd�d�tt ez az eg�sz...egy j�t�knak ind�lt...k�t gy�l�lk�d� ellenf�l k�zt, de a v�g�n m�sk�pp alakult...

Lelki szemeim el�tt felsejlett asszonyom, Amaya k�pe....de b�rhogy is pr�b�ltam r� �sszpontos�tani, minduntalan a karjaimban alv� n�re s�klott vissza pillant�som.

A v�gy, ami az �jszaka tarthatatlanul �t�l�rt �s az�ta �ld�z, ami�ta el�sz�r megpillantottam, m�g mindig nem t�nt el...s�t most mindenn�l jobban akartam, hogy az eny�m legyen...

Azt hittem, hogyha megkapom �t, akkor majd nem fogok r� t�bb� v�gyni...t�vedtem...jobban v�gytam r�, mint valaha...

Vadr�zsa olyan �r�m�kben r�szes�tett, amilyenekre nem is sz�m�tottam...soha egyetlen asszonnyal sem �reztem ezt...na j�..tal�n egy valakivel...de az m�r nagyon r�gen volt...

Nem tudom mi ez....ez a mindent fel�lm�l� �rz�s, amit ir�nta �rzek...egyik percben gy�l�l�m....a m�sikban viszont...�h...nem is tudom mit �rzek.

De az az egy bizonyos, hogy ez m�g egyszer nem t�rt�nhet meg...helytelen �s vesz�lyes a k�zels�ge...az orsz�gomra n�zve...nem k�vethetek el m�g egy hib�t.

Nehezen s�hajtottam fel, ahogy eddig �lel� karom megemelkedett �s v�gleg elengedte �t....halkan, �vatosan kelltem fel majd siet�sen fel�lt�ztem, � m�g mindig zavartalanul aludt, aminek �n kifejezetten �r�ltem.

Felcsatoltam p�nc�ljaim, majd elindultam a kij�rat fele...megtiltva magamnak, hogy m�g egyszer visszan�zzek r�...

Nem ment, sehogyan sem ment, megtorpantam �s megfordultam �s elindultam visszafele...

„ Nem...el�g volt!”-parancsoltam �jra magamra azzal v�gleg elhagytam a barlangot.

*

F�zosan, dideregve �bredtem, neh�zkesen ny�tottam fel szemeim....majd egyik kezemet v�gigh�ztam fekhelyemen....csak a puha sz�rm�t �reztem....� m�r nem volt ott.

Azonnal fel�ltem majd k�ts�gbeesetten keresg�lve k�r�ln�ztem....nemhogy nem volt mellettem, mikor fel�bredtem...a barlangban sem tal�ltam r�...

Elszorult sz�vvel hanyatlottam vissza fekhelyemre, rendk�v�l nyomorultul �reztem magam...

„ Te ostoba, hisz ez csak egy j�t�k volt, mit v�rt�l? Hogy majd mellette �bredsz...� meg kedves �s gyeng�d lesz? �gyan m�r Miwako...�bredj fel....�s ne �lmodozz tov�bb....ez sz�modra sem volt t�bb egy j�t�kn�l...de a j�t�knak ezennel v�ge...kellj fel �s l�pj tov�bb...feladatod van, koncentr�lj arra �s felejtsd el �t...gy�l�ld �jra �t...hisz v�gezned kell vele...hogy akarod �gy megtenni? Hogy akarsz �gy bossz�t �llni a sz�leid�rt? Mit tett�l? Sz�vetkezt�l az ellens�ggel...neki adtad magad, el�rultad a csal�dod...az orsz�got...hib�zt�l...m�g egyszer nem k�vetheted el �gyanezt...t�bb� nincs megengedve, hogy hib�zz!!! �bredj fel h�t �s l�pj tov�bb!!!!”-gondolataim parancsk�nt hatottak r�m, vill�mgyorsan ugrottam fel majd magamra kapkodtam ruh�im, n�h�ny perc eltelt�vel m�r �jra a r�gi voltam, csup�n lelkem m�ly�n, ott legbel�l �reztem a hi�ny�t �s v�gytam r�, m�g mindig, titokban. Ahogy elindultam, kezemben pr�mj�vel, �jb�l felt�ntek szemeim el�tt k�z�s �jszak�nk k�pei, libab�r�s lettem az eml�k�t�l...biztos voltam benne, hogy soha nem fogom elfeledni.

De �gyanakkor gyeng�nek �s megal�zottnak �reztem magam, mikor belementem kett�nk k�nz� j�t�k�ba, m�r akkor is tudtam, hogy mivel �llok szemben �s, hogy mire sz�m�tsak, vil�gosan tudtam, hogy egy olyan er�s, hidegv�r� taiyoukai, mint amilyen Sesshomaru, nem engedheti meg mag�nak azt a megal�ztat�st, hogy gyeng�nek mutatkozzon. Tudtam, hogy csak erre az egy �jszak�ra kellek neki, tiszt�ban voltam vele �s m�gis odaadtam magam..,neki...

Mondan�m, hogy megb�ntam, de hazudn�k...igen, meglehet, hogy el�rultam az orsz�got, a csal�dom, tal�n magamat is....meggyal�ztam sz�leim eml�k�t is...de nem b�ntam meg...

Sz�ks�gem volt r�, arra, hogy 10 �v ut�n...�jb�l �rezzem �t...m�g egyszer �tolj�ra, miel�tt ellene forduln�k...�s tal�n neki is sz�ks�ge volt r�m...hisz szenved�lye olyan nagy volt, mintha m�r �vek �ta nem lett volna senkivel, pedig biztosra veszem, hogy m�g �n 10 �ven �t remetek�nt �ltem, � egy�ltal�n nem vonta meg mag�t�l az �lvezeteket.

Akart engem, mint ahogy �n is �t...abban a rem�nyben hagytam magam, hogyha tal�n most megkap t�bb� nem fog k�zeledni fel�m...�s akkor sz�momra sem lesz akkora a k�s�rt�s na �s persze a k�n...�s biztos voltam benne, hogy el�rtem c�lomat...t�bb� m�r nem fog v�gyni r�m...ezt bizony�tja az is, hogy itt hagyott.

Megnyugtatva magam �s lassan t�lt�ve h�borg� lelkem az �jszak�n, felvettem szok�sos �larcomat �s Vadr�zs�s viselked�semet �s, mintha mi sem t�rt�nt volna, elhagytam a barlangot.

Egy keskeny �sv�nyen ereszkedtem al�, abba a v�lgybe...ami kivezet D�lr�l....nem gyalogolhattam f�l �r�t sem, mikor hirtelen felt�nt el�ttem Sesshomaru alakja.

Megkem�ny�tve sz�vem haladtam el mellette, �gy t�ve, mintha most l�tn�m el�sz�r, majd egy er�teljes mozdulattal hozz�v�gtam pr�mj�t.

-Induljunk!!!-tettem m�g hozz�, azzal nem t�r�dve reakci�j�val folytattam �tam.

Lopakodva �s sajnos gyalogosan osontunk a boz�tok �s szakad�kok k�zt...minden �rz�keinkkel figyelve arra, hogy ne hib�zzunk.

Azt�n nem is tudom hogyan, de a youkai mell�m ker�lt.

 -Sikerrel j�rt�l?-sz�laltam meg kisv�rtatva.

-Mondhatjuk �gyis!-kezdett bele a youkai.-T�ler�ben vannak, 800 lovas, 1000 �jj�sz.....�s vagy 4000 gyalogos.

-Hogy lehetnek ennyien?-ki�lltottam fel elsz�rnyedve.

-T�bbnyire Naraku halott harcosai, a t�bbiek mind youkaiok...csup�n n�h�ny f�lszellem van k�zt�k.-folytatta Sesshomaru.

-�s a haland�k?-k�rdeztem r� k�v�ncsian.

A d�mon g�nyosen elh�zta a sz�j�t, majd cs�p�sen megjegyezte.

-A haland�knak nem veszik haszn�t, k�l�nben sem �lnek D�len ningenek.

-�h, vagy �gy!

-A k�vetkez� Teliholdkor fognak t�madni �s a keleti ter�letek, �szaki hat�rain sz�nd�koznak bet�rni.

-Hacsak mi meg nem el�zz�k �ket!

-Hai-b�lintott helyesl�en.

Mindketten elhallgattunk �s csendesen tov�bb haladtunk rem�ltem, hogy nem fog r� k�rdezni, de t�vedtem.

-Te mit tudt�l meg?-�sszerezzentem, nem tudtam mit mondhatn�k, ismertem annyira a d�mont, hogy tudjam, bizony�t�k n�lk�l semmit nem hiszen el, nem akartam m�g jobban magam ellen ford�tani, azzal, hogy a feles�g�t v�dolom �rul�ssal, az elm�lt �jszaka ut�n m�g azt hinn�, hogy a f�lt�kenys�g besz�l bel�lem....�s azt az �r�met nem adtam volna meg neki.... Sokkal jobbnak l�ttam ha Amay�r�l magam gondoskodom.

-�rul�k vannak Keleten!-v�laszoltam csendesen.

Nem sz�lt semmit,  hisz Kelet �gye nem r� tartozott, most az egyszer �r�ltem a sz�kszav�s�g�nak.

Az �t tov�bbi r�sz�ben egy sz� nem esett k�zt�nk, sikeresen, �szrev�tlen�l hagytuk el Seharu birodalm�t, innent�l m�r Sesshomarut sem l�ttam t�bb�, �gyanis alakot v�ltottam �s az �t t�bb� r�sz�t szellemg�mbk�nt folytattam.

 Egyenesen a Kelet-i kast�ly udvar�n landoltam, megpillantva a sok, v�rakoz�, k�v�ncsi szellemet elment a kedvem a t�rsalg�st�l.

Mihelyt f�ldet �rtem, r�gt�n, minden f�le magyar�zat n�lk�l felsiettem a l�pcs�n k�szen arra, hogy bel�pjek a kast�lyba.

Sesshomarut megrohamozt�k emberei...vagyis d�monjai...�gy maradnia kellett, ahogy befordultam, akaratlanul is visszan�ztem...term�szetesen azonnal tal�lkozott pillant�sunk, reflexszer�en ford�tottam el fejem, majd elt�ntem a foly�s�k labirintus�ban.

�tam, nem Vadr�zsa szob�ja, hanem Seioubu hercegn� lakoszt�lya fel� vettem, bel�pve r�g nem l�tott h�l�termembe szembe tal�ltam magam Kazuk�val, eredeti alakj�ban volt �s engem v�rt.

Mikor megpillantotta k�ts�gbeesett arcom, elsz�rnyedve felki�lltott:

-Miwako-chan...mi t�rt�nt?

M�g csak ennyi kellett nekem, nem b�rtam tov�bb t�rt�ztetni...belef�radtam ebbe a kem�ny, szigor� �larcba, minden tov�bbi n�lk�l szaladtam Kazuk�hoz, majd �t�lelve bar�tn�met s�rva fakadtam.

A f�lszellemn�t �pp annyira lepte meg a dolog, mint engem....hisz 10 �v ut�n, most l�tott s�rni, el�sz�r.

Sok�ig zokogtam �gy, csak akkor nyugodtam meg, mikor testem z�ldesen felderengett, �n meg v�gre eredeti alakomban tal�ltam magam, Seioubu Hercegn�k�nt.

Sietve t�r�ltem le k�nnyeimet, majd er�t v�ve magamon megsz�laltam:

-Nagy hib�t k�vettem el Kazuko-chan...el�rultam az orsz�gom!

Kazuko szemei r�m�lten elkerekedtek.

-Nani?-ki�lltott fel ijedten.

-Ezt a hib�t magamnak kell kik�sz�b�ln�m....m�t�l felmentelek k�telezetts�geid al�l...nem kell t�bb� hercegn�t j�tszanod!

-Micsoda? Deh�t, akkor ki fog lenni a hercegn�?

-Az, aki val�j�ban....�n!

A f�lszellemn� �rtetlen�l b�mult r�m.

-Ezt nem �rtem...�s akkor ki lesz Vadr�zsa?

-Senki....itt az ideje, hogy Keikijoku egy kis id�re elt�nj�n...-v�laszoltam hat�rozottan.

-Deh�t mi�rt? Nem �rtem!

-Gyeng�l az akad�lyom Kazuko-chan...�ldozatokat kell hoznom a v�delem�rt... –hadartam el szippogva, azzal beh�ztam magam m�g�tt az onsen shoujij�t.

Megk�nnyeb�lten tapasztaltam, hogy Sesshomaru illata, a var�zsitalnak k�sz�nhet�en elt�nt testemr�l, �gy nem kellett t�bb� att�l tartanom, hogy b�rki r�j�het valamire.

Sietve f�r�dtem meg, majd Kazuko d�szes frizur�t csin�lt nekem, olyat amilyet egy hercegn� hordhat, szint�n seg�ts�ggel fel�lt�ttem a legszebb kimon�mat �s kifestettem magamat, bevallom furcsa �s k�nyelmetlen �rz�s volt �jra a saj�t b�r�mben lenni, a sok csata ut�n nehezen tudtam megszokni r�gi k�ls�met. Hi�nyoztak a p�nc�ljaim �s a fegyvereim...na meg a k�nyelmes hakama....de mindezt, most egyenl�re el kell felednem, legal�bbis egy id�re.

�talakul�som ut�n Kazuk�nak is nyoma veszett, hat�rtalanul boldog volt, ami�rt v�gre kimen�t kaphatott...biztos voltam benne, hogy ma m�r nem fogok tal�lkozni vele.

Szomor�an, neh�z sz�vvel n�ztem ki a j�gvir�gos ablakon, szemeim a sz�rke viharfelh�k�n legeltettem....innen bel�tni az eg�sz t�jat....a f�v�rost �s a k�rnyez� vid�keket...de a r�gen oly kellemesnek hat� l�tv�ny, most m�g jobban kedvem szegte...minden sz�rke volt �s kop�r...a tavasz �l�nk sz�neit csup�n a d�szes kimon�j�kban s�t�l� daymio asszonyok sejtett�k.

Azt�n v�ratlanul elhallt a sz�l �s a felh�k k�v�r gomolyagjai k�z�l �tnak indultak az els� h�pelyhek....el�sz�r csup�n n�h�ny v�zna pelyhet lehetett l�tni...azt�n egyre t�bb �s nagyobb j�tt, m�g v�g�l b�k�sen havazni kezdett.

Be kellett l�tnom, hogy b�rmennyire is f�j� �s vesz�lyes az elk�vetkezend� napokra n�zve...de bek�sz�nt�tt a t�l.

B�natosan pillantottam az ablakra, a p�rk�nyra tapad�, �rdekes form�j� h�pelyhek egy sz�vdobban�snyi id� alatt olvadtak el �s v�lltak semmiv�...

A v�ros utc�in sokan n�ztek fel az �gre...l�ttam a szeg�nyek csal�dott, keser� �br�zat�t, akik dideregve gondoltak az elk�vetkezend� h�napokra....�s titkon abban rem�nykedtek, hogy k�pesek lesznek kih�zni tavaszig, l�ttam felvidult, kipirosodott gyermekarcokat....akik nem gondolva az �let neh�zs�geire, a t�li m�k�z�soknak �r�ltek.

Ez volt lassan a 11. t�l, amit itt a k�z�pkori Jap�nban �t�lek...lassan 11 �ve, hogy elhagytam az otthonom...Toki�t.

Honv�gy fogott el az ottani telekre gondolva, mennyivel m�s volt akkor minden, alig volt t�l, s�t n�ha el�fordult, hogy az �sz kitartott tavaszig...

Milyen j� is volt a hossz� t�li est�ken Kagom�val a kandal� el�tt �cs�r�gni �s k�zben mindenf�l�r�l pletyk�lni...

Azok az id�k...akkor azt hittem, hogy boldogtalan vagyok, de val�j�ban fogalmam sem volt, mit jelent boldogtalannak lenni....most m�r tudom.

Egy olyen n�nek, akinek k�t arca van �s m�g a saj�t n�p�nek is hazudik, lehet egy�ltal�n boldog �lete?

Rendk�v�l szerencs�tlen�l �reztem magam, ahogy megfordultam �s k�r�ln�ztem f�ny�z� lakoszt�lyomban....hidegnek, s�t�tnek �s nyomaszt�nak tal�ltam mindent...

Kapkodva gy�jtottam meg az �sszes gyerty�t �s m�csest, hadd legyen h�t vil�goss�g....f�nylett a szob�m...ak�rcsak vil�gos nappal, de �n m�g mindig s�t�tnek tal�ltam, akkor nem tudtam, hogy mi�rt �rzem �gy....

Mostanra m�r tudom, hogy a lelkemben volt s�t�t �s ott csak egyvalaki gy�jthatott f�nyt...az, aki s�t�tt� tette egykoron...

El�g volt, �gy �reztem, hogyha tov�bb kell egyed�l maradnom meg�r�l�k....meg�rj�t ez a csend, hol vannak a szolg�k? A szem�lyzet? Mi�rt nem hallom a pletyk�lkod� csel�deket? Mi�rt nem �rzem senki jelenl�t�t? Hol van mindenki?

F�kly�t gy�jtottam, majd kezemben a cs�ppnyi f�nnyel, ijedten rohantam a kij�rathoz, majd elr�ntottam a fuszum�t �s kirohantam rajta....egy kiss� felemelve kimon�m alj�t szaladtam v�gig a kihallt, s�t�t foly�s�kon, el�l�nyek ut�n kutatva, �gy �reztem magam, mint egy bez�rt rab, egy szellemkast�lyban....folytogatott a mag�ny �s a s�t�ts�g.

Elhagyva k�t emeletnyi foly�s�t, egy tal�n m�g s�t�tebbre �rtem, azt hittem, hogy m�r soha nem ker�l�k ki a labirinutsb�l....most el�sz�r t�vedtem el a saj�t kast�lyomban.

M�r nem futottam...m�lt�s�gteljesen, keser�, szenved� arccal s�t�ltam v�gig a kihallt termeken...

Azt�n megtorppantam, el�sz�r meg�r�ltem, azt�n meg ijedten megfordultam....egy er�s yakit �reztem k�zeledni....Sesshomaru volt az....�sszerezzentem, kapkodva kerestem a titkos �tj�r� fal�t....nem tal�ltam r�....de m�r k�s� is volt...a d�mon befordult a sarkon �s megl�tott engem.

  Nyugodtan, m�lt�s�gteljesen k�zeledett fel�m, de m�g �gy a gyenge f�ny mellett is l�ttam arc�n, hogy keres valamit, vagy valakit.

Ahogy a maga hideg, len�z� modor�ban, pillant�st sem vetve r�m k�zeledett, k�szen arra, hogy mindenf�le k�sz�n�s n�lk�l elhaladjon mellettem, Kelet hercegn�je mellett, felm�rgel�dtem �s el�rkezettnek l�ttam az id�t, hogy v�gre megismerje Seioubu Him�t.

*

Mire v�gre tudatosult bennem, hogy mire k�sz�l�k, akkorra m�r r�gen Keikijoku szob�j�nak foly�s�j�n j�rtam, b�r megfogadtam, hogy nem gondolok r� t�bbet...azt m�gsem tudtam meg�llni, hogy meg ne keressem. Besz�lni akartam vele, d�h�tett, hogy ma, csak�gy, minden sz� n�lk�l elt�nt �s az�ta nyom�t sem l�ttam, olyan �rz�sem volt, mintha ker�lne engem.

Soha nem gondolkodtam el ennyire...�szre sem vettem a mellettem elhalad� yash�t, csak akkor kaptam �szbe, mikor az, csilingel�, magas hangj�n megsz�l�tott.

-Megtudhatn�m, hogy mit keres �n itt?

Meglepetten fordultam meg, el�sz�r csup�n egy f�klya f�nyl� l�ngj�t l�ttam, kellett egy kis id� m�g szemeim megszokt�k a s�t�ts�get...mikor m�r mindent el�g j�l be tudtam hat�rolni, akkor pillantottam meg a hang tulajdonos�t, vagyis el�sz�r csak k�t, z�lden f�nyl� szemp�rral tal�ltam szemben magam.

A t�k�rk�nt f�nyl�, hatalmas smaragdsz�n szemekben t�ncoltak a f�klya l�ngjai.

El�sz�r meglep�dtem, azt�n mikor egy kiss� maga fele tartotta a f�kly�t teljesen led�bbentem.

Azt hittem, hogy ez m�r megint egy szok�sos k�pzelg�s....de t�bbsz�ri pillant�s ut�n is ott �llt el�ttem, teljes �letnagys�gban, a n�...akit az�rt gy�l�ltem,mert egykoron szerettem, ott �llt el�ttem, alig egy karny�jt�snyira...Miwako.

� volt az, legal�bbis az elej�n azt hittem, hogy � az.

A l�ng megvil�g�totta, z�ldes-lil�s hajkoron�j�t, t�k�letes, h�feh�r arc�t, ig�z� z�ld szemeit...� volt az, �s tal�n m�gsem �....m�s volt a tekintete...fele annyira sem olyan �rtatlan, m�s volt az arca....egy fiatal yasha �llt el�ttem, egy szellemn�, az �n fajt�mb�l...arc�t z�ld m�regcs�kok keretezt�k...homlok�n pedig �gyanolyan szimb�lum volt, mint amilyen az eny�m....azzal a k�l�nbs�ggel....hogy egy n�vekv� f�lholdat �br�zolt.

A rideg tekintet, az �rzelmekt�l mentes, mesterk�lt arc volt az, ami elt�r�tett att�l,hogy nev�n sz�l�tsam...mert mi van ha m�r megint t�vedek...hisz mindenkiben, m�g Vadr�zs�ban is �t l�tom, teh�t nem ez lenne az els� eset....tal�n t�vedek, de meg kell hagyni...rettent�en hasonl�tanak egym�sra.

-Megtisztel azzal, hogy v�laszol...vagy ennyire sem m�ltatja Kelet �rn�j�t?-sz�lalt meg �jb�l, egy kiss� hangosabban, mivel a megd�bben�st�l m�g v�laszolni is elfelejtettem.

Kelet �rn�je? H�t � lenne Seioubu? Nem, ez nem lehet igaz....eml�kszem l�ttam, mikor m�g csecsem� volt....m�g az id�utaz�skor...sz�val m�gsem hallt meg...hogyan �lhette t�l a m�sz�rl�st? �s mi a francnak kell ennyire arra a l�nyra hasonl�tson?

-K�v�ncsi voltam, hogy mekkora itt a f�ny�z�s!-nem hiszem el,....magyar�zkodom????

-�rtem. Biztos�thatom, hogy �gyanolyan felk�sz�ltek vagyunk....mint a nyugatiak!-b�lintott r� a hercegn�.

-Ha �n mondja!-jegyeztem meg rideg ironi�val.

-Tal�n k�telkedik egy hercegn� szav�ban?-replik�zott vissza mer�szen.

-�s �n? K�telkedik egy h�b�r�r szav�ban?-ironiz�ltam tov�bbra is.

 G�nyosan elmosolyodott, maj p�r l�p�st k�zel�tett fel�m.

-Udvariatlans�g lenne t�lem, ha erre most v�laszoln�k!-suttogta olyan halkan, mintha hallgatozna valaki.-Most pedig ha megbocs�jt...�t kell �lt�zn�m az esti tan�cs�l�sre!

�sszesz�k�tett szemekkel pillantott vissza r�m, azt�n a szok�sos illem n�lk�l folytatta �tj�t.

-         Ez meglep�, tudtommal �n nem foglalkozik a had�gyekkel!-  meglepett kijelent�se, hisz ez Keikijoku dolga lett volna.

-         �gy volt...de m�t�l...meghat�rozatlan ideig ez is az �n feladatk�r�m lesz!

-         Ez nem a s�gun feladata lenne?-�nk�ntlen�l is kics�szott a sz�mon, nem hiszem el, hogy ennyire k�v�ncsiv� tett Vadr�zsa.

-         Keikijoku hadvez�r m�r nem tart�zkodik a palot�ban...m�t�l �tveszem a hely�t �s most ha megbocs�jt...-azzal elhaladt mellettem.

„ Keikijoku hadvez�r m�r nem tart�zkodik a palot�ban!”-visszhangzottak elm�mben a Hime szavai.

Mi t�rt�nhetett?- halv�ny fogalmam sem volt, de abban biztos voltam, hogy itt valami nagyon nem tiszta....Seioubu hercegn� k�r�l...ez a n�...nagyon nem tetszik nekem...

Sesshomaru komor kifejez�ssel, m�g mindig ezen gondolkodva haladt tov�bb....n�h�ny l�pcs�sor ut�n �sszefutott egyik t�bornok�val.

-Masumoto!-sz�l�totta meg a t�bornokot, aki azonnal vigy�zzba �llt.

-Igenis Nagy�ram!

Sesshomaru hangja v�szj�sl�an titokzatos volt:

-Tartsd rajta a szemed Seioubu hercegn�n...valami nem stimmel k�r�l�tte!

-Ahogy k�v�nod Sesshomaru-sama!-engedelmeskedett a t�bornok azzal elt�nt az egyik falisz�nyeg m�g�tt.

A kutyaszellem tov�bb folztatta �tj�t...hab�r a j�zan �sz m�r r�g lebesz�lte k�pzelg�s�r�l...� m�g mindig �gy �rezte, hogy Seioubunak nagyon is sok k�ze van Miwak�hoz.

Nem volt teljesen biztos a dolg�ba, hisz a hasonl�s�g az m�g nem bizony�t semmit, vegy�k p�ld�ul Inuyasha asszony�t, meg azt a halott papn�t...megeggyez�sig hasonl�tanak...de m�gsem egy �s �gyanaz a szem�ly....

Tal�n ebben az esetben is �jj�sz�let�sr�l van sz�? Ahogy az a papn� a haland� l�ny test�ben �gy sz�letett volna �jj� Seioubu is Miwak�ban?

Csak egy reainkarn�ci�....vagy egy t�k�letes sz�nj�tsz�s?