Kagome k�rd�n pislantott k�rbe. Hol vagyok? K�rdezte mag�ban, majd megpr�b�lt fel�lni. �m ekkor egy er�s kar k�nnyeden visszanyomta az �gy�ba.
- Nyugalom kicsim! Itthon vagy- mosolygott Mrs. Higurashi, majd �t�lte l�ny�t.
- Anya, hogy-hogy itt vagyok? Mi�rt nem a m�ltban?
- Milyen m�lt?- Kagom�t nyugtalan�totta anyja k�rd�se.
- H�t a m�lt! Tudod, a Csontev� k�ttal �t tudok menni a m�ltba…- magyar�zta t�lrelmetlen�l.
- Biztos beverted a fejed,-kacar�szott zavartan az anyja, majd a telefonhoz kapott- h�vom is az orvosod!
- Anya mi t�rt�nt, mondd m�r el!- Kagome egyre jobban �sszezavarodott.
- Kicsim, �n tulajdonk�ppen nem l�ttam-pr�b�lt kit�rni a v�laszad�s el�l, de azt�n r�sz�nta mag�t- El�t�tt egy aut�, �s k�m�ba est�l.
- MI?- Kagome teljesen megd�bbent.
- Sajn�lom - motyogta anyja zavartan, majd elmosolyodott- Hojo sokszor j�rt itt, m�g nem �bredt�l fel. Rendes fi�, 2 �vig folyamatosan j�rt ide, �s �lt az �gyadn�l.
- Anya- Kagome k�rd�n sand�tott anyj�ra- azt mondtad 2 �v?
- Jaj, kicsim nagyon sajn�lom- �lelte meg megint anyja, majd egy kicsit eltartotta mag�t�l-, de m�r egy hete �bredezel.
- Ha ezzel meg akart�l nyugtatni, akkor nem siker�lt!- Kagome hangja megkem�nyedett- Most menj ki, k�rlek. Gondolokodni szeretn�k.
Mrs. Higurashi egy apr�t b�lintott, majd h�tr�lva elhagyta a szob�t. Kagome ekkor felzokogott. Persze csak visszafogottan, de ann�l f�jdalmasabban. Teljesen meg volt r�m�lve. Hisz akkor csak �lom volt? Kagome erre a gondolatra teljesen �sszeomlott, �s elhat�rozta, � innen t�bbet nem mozdul. Kopogtattak, mire � let�r�lte a k�nnyeit, �s sz�lt, hogy szabad. Ekkor Souta rohant be, �s �t�lelte n�v�r�t, majd megsz�lalt:
- Kagome annyira hi�nyozt�l!
- De h�t v�gig itt voltam- mutatott Kagome keser�en k�rbe.
- Nem eg�szen,- Souta lehajtotta a fej�t- 1 �vig a k�rh�zban volt�l. J�l kifogt�l az orvosokkal. Olyan volt mintha csak aludn�l, de semmi nem �bresztett fel.
- T�nyleg?- Kagom�t hirtelen furcsa �rz�s fogta el.- Kimegy�nk a Szentf�hoz?
- Aha- b�lintott Souta, majd seg�tett fel�llni n�v�r�nek.
Kagome felvette a k�nt�s�t, majd elindultak le a l�pcs�n. Mikor Kagome t�deje tiszta leveg�t �rzett, hirtelen megnyugodott. �m mikor megl�tta a Szentf�t, hirtelen Inuyasha k�pe r�mlett fel el�tte. Megfordult, �s elkezdett futni a k�t fel�. M�g hallotta, amit Souta kiab�lt:
- K�rlek ne! Maradj velem!
Kagome miel�tt beugrott volna, egy kicsit meg�llt. Elkezdte gy�rtani a kifog�st, ha m�gis csak anyj�nak van igaza, �s nem jut �t a m�ltba. Kicsit f�lve ugrott be. Azonban mikor f�ldet �rt, nem �t�tte meg mag�t, csak a szemei pattantak fel.

Kagome megpr�b�lt fel�lni, de ekkor f�jdalom has�tott v�ll�ba. A f�jdalomt�l �jra visszahanyatlott a f�re.
- A f�!- ki�ltotta, majd kedvesen megcir�gatta azt. Teh�t nem a m�lt volt az �lom, hanem az, hogy el�t�tt�k. M�gegyszer megpr�b�lt fel�lni. Ekkor egy selymes bund�t �rzett kezei k�z�tt. Arra t�maszkodva nagy nehezen fel�lt. Mikor k�rbetekintett minden esz�be jutott. Az is, hogy Sango �s Shippou is el�jult, �s hogy Kirara elveszett. Ekkor len�zett, �s felsik�tott. Egy nagy feh�r kuty�ba kapaszkodott.
- Ki vagy te?- k�rdezte idegesen, majd elengedte a bund�t.
- Azt sajnos nem mondhatom meg. Csak annyit �rulhatok el, amennyit �k megengedtek.
- Kik?- v�gott k�zbe Kagome.
A hatalmas kutya zavartalanul folytatta mondand�j�t, mint aki meg se hallotta Kagom�t:
- Ugyanis velem �zennek neked,- �s itt k�rd�n pillantott a l�nyra,- mondhatom?
Kagome csak b�lintott egy apr�t, ugyanis az el�bbi izgalmak elvett�k erej�t.
- „Ki kell tartanod! A vil�gnak sz�ks�ge van r�d, �s nek�nk is. A j�v�ben is seg�t�nk majd neked, mert a helyzet kezd s�lyoss� v�lni. Most mentsd meg a bar�taidat, mert ezt a pr�b�t n�lk�l�k nem fogod tudni teljes�teni. Mi itt lesz�nk veled, de r�lunk nem besz�lhetsz senkivel. �s m�g egy apr� seg�ts�g lesz Takura, a farkaskutya.” Nos ennyi,- fejezte be monol�gj�t a hatalmas feh�r kutya.
- Te vagy Takura, igaz?
- Igen,- b�lintott a kutya, majd leheveredett Kagome mell�.
- Milyen helyzet kezd s�lyoss� v�lni?- k�rdezte a l�ny, elmer�lve az el�bb hallottakban.
- Szerintem sejted a v�laszomat- hunyor�tott pajkosan Takura.
- Nem mondod meg…- Kagome tov�bbra se mozdult, csak n�zett a t�volba. Mereng�s�b�l Takura megkomolyodott hangja miatt eszm�lt fel.
- Most mit akarsz tenni?- Takura m�r egy�tal�n nem mosolygott, s�t kicsit d�h�sen is n�zett a l�nyra.- Itt akarsz �lni, �s gondolkodni, vagy teszel is valamit?
Kagome k�rd�n n�zett a hatalmas kuty�ra, majd elgondolkodva b�lintott.
- De m�gis hogy menthetn�m meg �ket,- b�k�tt fej�vel Sango�k fel�-, mikor azt se tudom, mi bajuk?
- Ebben seg�thetek. Megm�rgeztek titeket egy olyan szerrel, mely hat�s�ra m�ly �lomba zuhantok, �s a legnagyobb f�lelmetek megval�sult. Neked, l�v�n, hogy a legnagyobb hatalm� miko lesz�rmazottja vagy, siker�lt magadt�l r�j�nni arra, hogy ez nem a val�s�g. �m f�lek, nekik ez egyed�l nem fog siker�lni. Seg�ts nekik!
- Hogy juthatok be az �lmukba?- Kagomenak m�g mindig nem volt teljesen vil�gos, hogy is menthetn� meg t�rsai �let�t.
- Csak �rintsd meg �ket, �s akkor bejutsz az �lomvil�gba.
- �s hogy j�het�nk ki?
- Azt m�r neked kell megoldanod… Most pedig indulj!



-Souta!- ki�ltott Sango- Menek�lj!
Kagome �vatosan k�rben�zett. Azt�n hirtelen felpattant, mert megl�tta, amint Souta �s Sango egym�s mellett futnak. Kagome el�re f�lt megfordulni, mert sejtette, hogy ki �ld�zi a testv�rp�rt. �s igaza is volt, mert egy hatalmas tollpih�n ott �lt Naraku, Kagura, Kanna �s m�g p�r ismeretlen szellem. Naraku csak kacagott, �s azt kiab�lta:
-Nevets�ges vagy Sango! Nem hiheted, hogy megmenek�lhetsz el�lem! Souta meg�llni!- ki�ltott m�g r� a szellemirt� fi�ra, mire az megtorpant. Lassan megfordult, majd elindult „gazd�ja” fel�.
- Souta, ne!!!!!!!!!- Sango is visszafordult, mire egy sz�lpenge, melyet Kagura k�ld�tt fel�je, v�ll�ba csap�dott.
- Mit m�velsz?- Kagome meglep�dve fordult a hang ir�ny�ba, �s �szrevette, hogy Miroku m�r rohant is Sangohoz, hogy seg�tsen neki.
- Szerzetes!- Sango hangj�b�l ijedelem �rz�d�tt,- k�ny�rg�m, ne gyere ide!
Kagome teljesen �sszezavarodott. Tudta, hogy Sango nagyon f�l att�l, hogy v�gleg elvesz�theti kis�ccs�t, de akkor mit keres itt Miroku. Tal�n Sangonak nem is az a legnagyobb f�lelme, hogy teljesen elveszti Souta-t?
- He-he, itt van a felment� sereg- Naraku g�nyosan nevetg�lt,-Kanna, �t r�d b�zom!- Mutatott Miroku ir�ny�ba.
- Az �rv�ny-sz�lalt meg Kanna elm�ly�lten valami m�sban, mint akit az eg�sz nem �rdekel.
- �h, igazad van. M�rgesdarazsak, fedezz�tek a kisasszonyt- Naraku el�tt legal�bb �tven, ha nem t�bb, m�rgesdar�zs jelent meg, majd mind elindultak Kanna m�g�tt.
- K�rlek, Miroku menek�lj!- Sango k�ts�gbeesetten pr�b�lt fel�llni, de erre �jabb peng�k csap�dtak a test�be. Kagome odafutott hozz�, �s talpra seg�tette.
- Nah�t! A nap folyam�n az eg�sz csipet-csapat ide fog j�nni, vagy a k�t kis sz�rpamacs megijedt �s elmenek�lt?- Naraku megint el�rte, hogy Kagome ideges legyen.
- Ne mer�szelj �gy besz�lni Inuyash�r�l! Te is csak egy f�lv�r vagy, Shippout m�g annyira sincs jogod s�rtegetni, hisz � teljesen szellem.
Naraku arca els�t�t�lt, majd rekedten ezt mondta:
- Elegem van a j�tszadoz�sb�l! Kanna �ld meg, most azonnal!
Ekkor egy ny�g�s hallatszott, majd Miroku �lettelen teste a f�ldre esett. Naraku el�gedetten ciccentett, majd intett Kagur�nak, hogy indulhatnak. Kanna gyorsan felpattant a tollpih�re, mely hirtelen felsz�llt az �gbe, �s elt�nt a felh�k m�g�tt. Kagome m�g sok�ig n�zett ut�nuk, csak az z�kkentette ki a b�m�szkod�sb�l, hogy Sango s�rni kezdett.
- Kagome, mi�rt? Mond, mi�rt halt meg? Meg kellett volna v�denem!- Sango ezzel a f�ldre rogyott, �s tov�bb zokogott. Kagom�nak ekkor esz�be jutott, hogy ez nem val�s�g, �s hogy mi�rt is j�tt igaz�b�l.
- Nyugodj meg, Sango! Ez nem igazi vil�g.
- Mir�l besz�lsz? Nem �rtelek. Ez az igazi vil�g. Azt se �rtem, hogy ker�lsz ide. Miut�n Sesshoumaru lek�ld�tt minket arra a fura helyre, te teljesen bel�szerett�l. Feles�g�l k�rt, te beleegyezt�l, �s erre nek�nk ott kellett hagynunk t�ged.
- Nem! Miut�n lek�ld�tt minket arra a helyre, mind �lomba zuhantunk, �s te m�g mindig �lmodsz!- De mivel Sango tov�bbra is �rtetlen�l n�zett, esz�be jutott, mi z�kkentheti ki bar�tn�j�t az �lomvil�gb�l- Miroku �l, csak meg kell menteni!
Sango felkapta a fej�t, majd Kagome �jra egy kis �t�st �rzett, olyat, mint amikor ideker�lt.

- Ez el�g sok�ig tartott!- Morgol�dott Takura.
- Azt hittem az�rt vagy itt, hogy seg�ts, nem pedig az�rt, hogy kritiz�lj!- kiab�lta Kagome, mert nagyon ut�lta az ilyen viselked�st.
„- Pont, mint Inuyasha! „- gondolta.
- Kagome! Te kihez besz�lsz?- Sango �rtetlen�l fordult k�rbe, hogy megtal�lja azt a szem�lyt, akivel Kagome az el�bb kiab�lt.
Kagome felvonta a szem�ld�k�t.
- � nem l�t t�ged?- k�rdezte Takur�t�l.
- Nem.
- Kagome itt nincs senki. Ne besz�lj magadban!- intette le Sango bar�tn�j�t.
- Nem lehetne elint�zni, hogy l�sson?- k�rdezte Kagome, mit sem t�r�dve Sango agg�d�s�val.
- Biztos ezt akarod?- k�rdezett vissza a nagy kutya.
- Mindenk�pp!
- Kagome! T�rj m�r �szhez! ITT NINCS SENKI!- Kiab�lta Sango.
- Rendben van, akkor elint�zem, hogy l�sson-mosolygott ravaszul Takura.
Ekkor test�t f�ny �lelte �t, majd egy pillanatra Kagom�nak musz�j volt becsuknia a szem�t, mert hatalmas f�nynyal�bok indultak ki Takura aur�j�b�l. Mikor Kagome m�r �gy �rezte, al�bb hagyott a ragyog�s, kinyitotta szem�t. �vatosan k�rbepislogott.
- Kagome, ez meg kicsoda?- k�rdezte Sango, egy f�rfira mutatva, aki a f�ben fek�dt.
- H�t � itt Takura- motyogta Kagome bizonytalanul.
Ekkor a f�rfi kinyitotta a szem�t, �s l�tva a Kagome csod�lkoz� arc�t, elnevette mag�t.
- Nem te k�rted, hogy Sango is l�thasson?
- Nem tudtam, hogy emberi alakod is van…- Kagome m�g mindig nem hitte el, hogy a hatalmas feh�r kutya m�g�tt egy ilyen helyes sr�c is lapul.
- Kagome hozz� besz�lt�l az el�bb?- Sango v�gre kezdte meg�rteni a helyzetet.
- Igen, velem besz�lgetett az el�bb. Engedd meg, hogy bemutatkozzam. A nevem Takura, a leger�sebb miko lesz�rmazottj�nak seg�t�szelleme.
- Sango vagyok, a szellemirt�k egyik kl�nj�nak utols� tagja- a mondat v�g�re Sango hangja elhalv�nyult, hisz tulajdonk�ppen kis�ccse volt az utols� kl�ntag, de � mindenbizonnyal m�r nem eml�kszik erre. Kagome b�tor�t�an meg�lelte bar�tn�j�t, majd Takura fel� fordult, hogy jobban megn�zhesse mag�nak. A hatalmas kuty�b�l egy magas, hossz�, feh�r haj�, feh�r ruh�j� ember „sz�letett”.
- Egy�bk�nt Kagome, rem�lem ne zavar, ha elhagyjuk a formalit�sokat,- mondta f�lmosollyal a sz�ja sark�ban Takura.
Kagome egyb�l meg�rtette, hogy Takura nyeregben �rzi mag�t, csak az�rt, mert Kagome megcsod�lta test�t.
„- H�lye macs�!”- gondolta d�h�ngve, majd akarata ellen�re, ism�t Inuyasha jutott az esz�be.-„�rdekes mennyire hasonl�tanak…”
- Rendben.
- Helyes.
- Nem akarom megzavarni az eszmecser�teket, de hol van Shippou?- Sango k�mlel�en n�zett k�rbe.
- J� k�rd�s- b�lintott apr�t Kagome, majd sand�tva Takur�ra n�zett.- Nem tudod eg�szen v�letlen�l, hogy hol van?
- Csak nem engem kerestek?