12. fejezet

Tervek

K�nyelmesen elhelyezkedtem, mik�zben a r�kaszellem el�m �llt �s magyar�zni kezdte az elm�lt id�szakot.
- Hogyan jutott�l be abba a palot�ba? - k�rdeztem �szint�n. - Az egy er�d!
Shippo mosolyra h�zta apr� sz�j�t.
- Az eg�sz Miroku �tlete volt. Kital�lta, hogy menjek be a palot�ba �s �rtes�tselek arr�l, amit kieszelt. A terv els� r�sze a k�vetkez� volt. Kaede any� seg�ts�g�vel

bekentek egy balzsammal, ami elfedi a szellemszagot. Mivel k�pes vagyok �tv�ltozni, hasznoss� tettem magam �s g�mbb� alakultam. Miroku szerzetesk�nt sz�ll�st

k�rt a kast�lyban, de elzavart�k. Mik�zben a szellemmel veszekedett, aki ajt�t nyitott, addig begurultam a kapun. Onnan a szagodat k�vetve jutottam el hozz�d.

Miroku r�m ragasztott egy apr� fecnit, amire a nevem �rta. - a szellem a sz�ja el� kapta a kez�t. - Vicces volt, amikor hirtelen kinyitottam a szemem, te pedig

sik�tozva eldobt�l.
Figyelmeztet�en felemeltem a mutat�ujjam, de �n is mosolyogtam.
- Ez nem volt sz�p! - paskoltam meg az orr�t, mire ism�t meg�lelt.
- Hi�nyozt�l! - szor�tott�k meg apr� ujjai a derekamat. - InuYasha mindig csak kiab�lt velem! T�nyleg! �t is elrabolt�k, oda ahov� t�ged. Nem tudsz r�la semmit?
Eltoltam magamt�l �s arcom komorabb lett.
- Akkor most �n besz�lek.

- Mi�rt kellene maghallgatnunk t�ged Kagura? - k�rdezte Sango meglepetten. - K�l�nben is, mit keresel itt?
A boszork�ny halkan bez�rta maga m�g�tt az ajt�t �s legyez�j�t a kimon�ja �v�be cs�sztatta.
- �rdekel az aj�nlatom vagy sem? - v�laszolta flegm�n Kagura. - Ahogy hallottam, ebben a helyis�gben mindenkinek egy a c�lja. Hogy holtan l�ssa Narakut.
Kouga rosszall�an cs�v�lta a fej�t.
- Nektek elment az eszetek. - nevetett. - Mit kerestek itt, ha ut�lj�tok? Vagyis Sangot tudom. Biztons�gb�l. - majd a boszork�nyra n�zett. - De te?
Kagura elh�zta a sz�j�t.
- Igaz�b�l azt sem tudom, hogyan ker�ltem ide. - felelte, mik�zben a padl�n szaladg�l� patk�nyt n�zte.
- Ne v�rd, hogy ezt elhiggyem. - legyintett semmitmond�an Kouga. - Val� igaz, hogy a farkasok nem valami okos �llatok, de ezt m�g �n sem veszem be.
- Ez az igaszs�g. - v�laszolta kem�nyen a n�. - Ami�ta csak az eszemet tudom, itt vagyok �s szolg�lom Narakut.
- Ez val�ban �gy volt. - helyeselt a harcos. - Amikor �n ideker�ltem, akkor Kagura m�r jav�ban itt volt. Igaz, hogy csak nagyon ritk�n tal�lkoztunk, de azt mindig is

tudtam, hogy � Naraku jobb keze. Az egyik legjobb.
- Sangoval ellent�tben �n nem eml�kszem arra az �letemre, ami ez el�tt volt. Nem tudom, hogy mi hozott ide.
Sango a farkasra n�zett, aki Kagur�t figyelte.
- Egye fene! - mondta a farkasszellem. - Kapsz egy es�lyt! Nemde, harcos?
A l�ny b�lintott.
- Koug�t m�g nem engedhetem el, az t�l felt�n� lenne. - morfond�rozott Sango. - �n sem hagyhatom el a palot�t, f�leg, ha Naraku r�j�n a kis mal�r�mre. Akkor r�d
marad a feladat Kagura.
A boszork�ny szem�ben pajkos f�ny csillant.
- Mit kell tennem.
Sango el�vett egy tekercset, amit eddig a nadr�gja zseb�ben rejtegetett.
- Add ezt �t egy Miroku nev� szerzetesnek!


- Fogalmam sincs, hogy Sesshomaru Nagy�r hogyan hozta vissza ezt a kis f�ll�nyt, de az biztos, hogy az�ta mindketten furcs�k. A Nagy�r m�g a szokottn�l is

komorabb, ellenben Rin egyfolyt�ban vigyorog. - morfond�rozott mag�ban Yaken, mik�zben k�tfej� botj�ra t�maszkodva bandukolt gazd�ja ut�n. - Nem mintha

k�z�m volna nagyrabecs�lt gazd�m mag�n�let�hez, de ez a l�ny rossz hat�ssal van az �n h�n szeretett Uramra. Nem lesz ennek j� v�ge!
Gondolataib�l egy ismeretlen hang z�kkentette ki.
- Sesshomaru? - k�rdezte az �t k�zep�n �ll� alak.
- Ki vagy te �s hogy mered megsz�l�tani minden id�k leghatalmasabb szellem�t, te mocskos kis haland�. - f�rmedt r� a szolga az idegenre.
- Sokat hallottam r�lad. - v�laszolta nyugodt hangon.
- Benned kit tisztelhetek? - k�rdezte Sesshomaru komoran.
- Miroku vagyok. Szerzetes. - felelte alig �szrevehet� mosollyal az arc�n. - �s a seg�ts�gedet k�rem.
Yaken szemei kid�lledtek a meglepetts�gt�l, mik�zben hol az idegenre, hol a szellemre pillantott.
- Untatsz te haland�. Nagyon. - kezdte a Nagy�r �s kezei a kardj�ra siklottak. - Teh�t szerzetes. Mondj el egy im�t saj�t magad�rt, azt�n menjen mindenki a maga

�tj�n tov�bb!
- InuYasha is ott van most. Narakun�l. Ann�l a szellemn�l, aki v�gzett im�dott ap�ddal...
- Egy f�lszellem! - ord�totta Sesshomaru, mire Miroku h�trah�k�lt, Yaken pedig a legk�zelebbi szikla m�g� futott. - Egy �tkozott f�ll�ny, aki legy�zte ap�mat.

Egyszer megbosszulom, amit vele tett.
- �s mi van InuYash�val? A testv�reddel. - kezdte a szerzetes, de m�g mindig az el�bbi mondat hangzott a fej�ben.
- � sem k�l�nb. Csak egy korcs, akinek nem kellene bepiszkolnia l�t�vel ezt a vil�got. - �k�lbe szor�totta a kez�t. - A kis fatty�. Sosem fogom elismerni, hogy � a

testv�rem. Megtagadom ezut�n is, ahogy eddig tettem.
- M�gis visszat�rek a besz�lget�s elej�re. - pr�b�lkozott tov�bb Miroku. - A seg�ts�ged kell.
- Mi�rt pont az eny�m? - k�rdezte fagyosan a szellem.
- Mert te vagy minden id�k leghatalmasabb szelleme, ahogy a kis csatl�sod is eml�tette.
Yaken feje elt�nt a szikla m�g�tt.

- Szeg�ny Kagome! - puszilt meg Shippo. - Mennyi mindenen kereszt�l ment�l.
- Szeretn�m min�l hamarabb elfelejteni ezt az eg�szet. - s�hajtottam. - De t�rj�nk vissza a tervre. Hogyan tov�bb?
Shippo kih�zta mag�t �s dar�lni kezdte az inform�ci�kat.
- Kaede any� eml�tette, hogy InuYash�nak van egy b�tyja. Miroku most n�la van, hogy seg�ts�get k�rjen t�le. � ugyanis egy hatalmas, tisztav�r� szellem. Azonban

gonosz, k�m�letlen �s �rz�ketlen. Nem k�pes m�sokat szeretni meg ilyesmi. Mindenkit meg�l, aki az �tj�ba ker�l. M�g a saj�t anyj�t is.
- InuYasha anyj�t? - k�rdeztem h�lledezve.
- Nem! InuYasha anyja haland� volt �s mint eml�tettem, Sesshomaru tisztav�r� szellem. - b�lcselkedett Shippo. - Miroku azt �zeni, hogy tartsd nyitva a szemed a

palot�ban. Van ott egy sz�vets�ges�nk Sango. Benne b�zhatsz. Ha lesz valami, jelent�nk egym�snak ezen a m�don.
- Mennem kell! - �leltem magamhoz a r�kaszellemet. - Vigy�zz magadra �s a t�bbiekre!
- Te is! - intett b�cs�t Shippo �s elt�nt a bokorban.

Naraku kisim�tott egy tincset az el�tte fekv� l�ny arc�b�l.
- Hol tal�lt�tok meg ezt a kis korcsot? - vetette oda a k�rd�st csatl�s�nak, aki a fogait csattogtatta.
- Egy mez�n a s�rk�nyl� t�rsas�g�ban. - vil�gos�totta fel gazd�j�t a szellem.
Naraku m�rgesen csapta cafatokra inas�t.
- Mi a fene folyik itt? Hogy nem tudtam a s�rk�nyl� sz�k�s�r�l. - �v�lt�tte minden haragj�t az �ppen bel�p� Sangora. - Sango! Megmagyar�zn�d ezt?
A l�ny becsukta maga m�g�tt az ajt�t �s parancsol�ja el� �llt.
- Mindenk�ppen. A csata, amit elvesz�tettem...
- Hogy mondtad? - suttogta a f�rfi.
- ...mint eml�tettem, elvesz�tettem a csat�t. De InuYash�t elsz�ll�tottam, ahogy k�rted. A s�rk�nyl� akkor sz�k�tt meg. A bestia t�l vad volt, engem meg t�szul ejtettek

a korcs bar�tai. De most �n hoztam el az egyiket, aki az�ta is a b�rt�nben van. M�rpedig ha egy itt van, ide fog j�nni a t�bbi is, hogy kiszabad�tsa.
Naraku elnevette mag�t.
- Nemhi�ba vagy a legjobb emberem. Gratul�lok Sango!
Ekkor l�ptem be a helyis�gbe. Egyb�l megpillantottam a l�nyt, aki egykor bel�lem j�tt ki. De teljesen megv�ltozott! T�bb mint h�sz�ves volt, legal�bbis, ahogy �n

meg tudtam �llap�tani. Olyan huszonegynek tippeltem.
- Nah�t...�...az. - dadogtam, de Naraku csendre intett.
- � ki? - k�rdezte Sango.
- A feles�gem. - hadarta a f�rjem. - � pedig itt a csali. A kutyaszellem m�sik fi�nak.
Sesshomarura gondol. InuYasha b�tyj�ra. De mit akarhat t�le? Hiszen az apjukat m�r meg�lte, akkor...�ket is meg fogja. De minek a l�ny?
- Hogy �rted azt, hogy csali? - �rdekl�d�tt Sango.
Naraku vigyorra h�zta a sz�j�t.
- Ez a kis korcs a k�tel�k Sesshomaruhoz.
- Nem �rtem. - mondta Sango. - �gy tudom, az csak azzal a kis z�ld valamivel utazik. Naraku! Mindenki, m�g a legostob�bb szellem is tudat�ban van annak, hogy

az a szellem ut�l mindent �s mindenkit, aki csak �l �s mozog. Mi a c�lod ezzel a l�nnyal?
Naraku ravasz mosolyra h�zta a sz�j�t.
- Csakhogy a Nagy�r sz�m�ra ez a l�ny t�bbet jelent, mint gondoln�tok.

InuYasha sz�tlanul �ld�g�lt a szob�j�ban, amikor benyitottam hozz�.
- Szia! - k�sz�ntem halkan, mik�zben bez�rtam az ajt�t. - Nem maradhatok sok�ig, de l�tni szerettelek volna. -azzal megcs�koltam, de egyb�l �reztem, hogy valami

nem stimmel.
- Hogy vagy? - k�rdezte, ami meglepett. � nem szokott ilyesmivel foglalkozni.
- J�l. - s�hajtottam. - Fogjuk r�. A m�ltkor el�g rosszul voltam, de ennyi. Nyilv�n nem ettem eleget.
InuYasha mag�hoz szor�tott.
- Nem akarlak elvesz�teni. - suttogta a hajamba.
- Nem is fogsz. - paskoltam meg a h�t�t. - Minden rossz ut�n j�n valami j�. �s ha ez igaz, akkor nek�nk nagyon sok j� kell hogy j�jj�n. Hidd el...
Megint az a f�tyol, amin kereszt�l alig l�tok. Nehezen kaptam leveg�t, az orromb�l pedig v�r indult el.
- Kagome! Mi van veled? - k�rdezte a f�lszellem, mik�zben megpr�b�lt eltolni mag�t�l, de �n belekapaszkodtam k�rmeimmel a h�s�ba. - Sz�lj valamit!
Csak n�h�ny percig tartott. InuYasha let�r�lte az arcomr�l a v�rt �s m�g jobban mag�hoz �lelt. Szemei el�tt megjelent Kanna t�kre, ami azt a sorsot mutatta, ami

bek�vetkezik sz�momra, hacsak nem tudja meg�lni Narakut.

- Minden j�l ment! - futott kiab�lva Shippo a k�zeled� Miroku fel�. - Kagome megtudott mindent, amit csak kellett. �s n�lad mi volt?
Miroku d�h�sen a f�ldbe sz�rta a botj�t.
- �n sajnos nem szolg�lhatok ilyen j� h�rrel. Kaede any�nak igaza volt. Makacs �s sz�vtelen szellem. - majd a r�kaszellem szomor� �br�zat�t l�tva hozz�tette. - De

nem adjuk fel.


- Hol van Rin? - k�rdezte Sesshomaru a botj�val b�bel�d� Yakent.
- Azzal a s�rk�nyl�val ment el �lelem�rt. - morogta az orra alatt a szolga, mik�zben egy lev�llel tisztogatta a bot v�g�t l�v� k�t fejet.
- Csak nem a kis Rin miatt f�j a fejed Nagy�r! - k�rdezte a f�k k�z�l kil�p� Naraku. - � n�lam vend�geskedik �s k�sz�ni sz�pen, egyenl�re j�l �rzi mag�t.
Sesshomaru �k�lbe szor�totta a kez�t.
- Naraku! J�tszod itt a kem�ny szellemet, mik�zben egy korcs vagy! - b�kte ki a szellem ridegen.
- Ne feledd Nagy�r! Ez a korcs meg�lte az ap�dat. - nevetett kaj�nul Naraku.
- Ne hidd azt, hogy elfelejtettem. Meg is fogsz �rte lakolni...
- ...de nem most, igaz?! Hiszen m�g nem tudod, merre is van a kis szerelemed.
- A micsod�ja? - ki�ltotta meglepetten Yaken, aki m�g a botot is kiejtette a kez�b�l. - A Nagy�r szerelemes egy f�ll�nybe?
- Nem is akartam elhinni, am�g nem l�tom. - nevetett ism�t Naraku. - A Nagy�r szerelmes. M�ghozz� egy f�ll�nybe. Egy korcsba. Akiket mindig is ut�lt. Milyen

ir�nikus.
- Hol van Rin? - k�rdezte a szellem fenyeget�en.
- Amint m�r mondtam, n�lam. A S�t�t-hegyen. Ha l�tni akarod �t m�g �letben, akkor gyere a palot�ba holnap reggel. Mit sz�lsz hozz� Sesshomaru.
A szellem b�lintott.
- Rendben. Holnap meg�tk�z�nk Naraku. �s garant�lom neked, ebb�l a harcb�l te ker�lsz ki vesztesen.
Naraku tudom�sul v�ve meghajolt a szellem el�tt �s t�vozott. Yaken gazd�ja mell� futott �s f�lve n�zett fel r�.
- Val�ban ez a terved Nagy�r! - k�rdezte �rdekl�dve.
Sesshomaru �k�lbe szor�tott kez�t elengedte �s h� szolg�j�ra n�zett.
- H�vd a szerzetest!

- Te vagy az a Miroku nev� szerzetes? - l�pett be Kaede any� kunyh�j�ba Kagura.
Az eml�tett �ppen a papn�nek seg�tett vizet meleg�teni.
- �n. Ki vagy te? - kapta fel a botj�t a fi�. - �s honnan ismersz?
Kagura el�h�zta kimon�ja ujj�b�l a tekercset.
- Ezt Sango k�ldi. - ny�jtotta fel� a lapot, amit a szerzetes �tvett �s kibontott. - Mindent �gy csin�lj, ahogy le van �rva!

InuYash�val az oldalamon osontunk a foly�son. Abba a szob�ba igyekezt�nk, ahol Rint tartott�k fogva.
- Sz�val azt mondod, hogy valami k�ze van Sesshomaruhoz. Ezt nem igaz�n tudom elhinni. - cs�v�lta a fej�t a f�lszellem.
- Besz�lgett�nk egy keveset. - mondtam zil�lva. - Neked is hallanod kell.
Ek�zben oda�rt�nk a szob�ba.
- Ez az. - ford�tottam el a kulcsot a z�rba �s bel�pt�nk a helyis�gbe, ahol a l�ny lakott. - Itt van!
Rin a szoba egyik sark�ban �lt. Amikor megl�tta, hogy bel�p�nk mosolyra h�zta a sz�j�t.
- �! Az anyuk�m vagy mi! - nevetett halkan.
Mosolyogtam �n is, majd a f�lszellemet k�zen fogva le�lt�nk mell�.
- � itt InuYasha. - mutattam a kicsit megszeppent f�lszellemre, aki el�g vicces l�tv�ny volt ezzel a bamba �br�zattal. - A Nagy�r �ccse.
Rin InuYash�ra emelte barna szemeit �s elmosolyodott.
- Hallottam r�lad egyet s m�st. - suttogta.
- El tudom g�pzelni. - flegm�zott a f�lszellem.
- Mondd el, amit nekem mondt�l! - b�ztattam Rint, mire b�lintott.
- Amikor megsz�ktem innen, tal�lkoztam a b�ty�ddal. Vele utazgattam...
- Ez lehetetlen! - v�gott k�zbe a f�lszellem, mire gyomorsz�jon v�gtam. - Hallgass m�r! Folytasd! - fordultam a l�ny fel�.
- ...mivel t�rv�nytelen vagyok napok alatt t�bb �vet �regszem. Ezt Yakent�l tudom, aki nem nagyon kedvelt engem.
InuYasha szeme megcsillant.
- � a b�ty�m csatl�sa. - mondta meglepetten a f�lszellem, mire Rin b�lintott.
- Egy napon Sesshomaru megmentette az �letemet. Ez meglepett, mert Yaken mindig azt hangs�lyozta, hogy a gazd�ja mennyire rideg. De amikor megcs�kolt...
- Mit csin�lt? - kerekedett ki a f�lszellem szeme.
- Szeretem Sesshomaru Nagyurat! �s azt hiszem � is szeret engem! Ki fog szabad�tani! - �lmodozott Rin a messzes�gbe b�mulva.
- Na? - n�ztem InuYash�ra, aki komoran n�zett maga el�. - Mi van?
InuYasha rosszall�an cs�v�lta meg a fej�t.
- Nem akarlak ki�br�nd�tani, de a b�ty�m sz�vtelen ember. Csak k�pzelted azt a cs�kot. �s ne akard, hogy ide j�jj�n.
- Mi�rt? - k�rdeztem �rtetlen�l.
- Ha a b�ty�m idej�n, meg fog k�zdeni Narakuval. � �lte meg ap�nkat. Sesshomarut a bossz� hajtja majd �s ha elszabadul, senki nem �ll�tja majd meg. Nem n�z

senkit, csak azt, hogy meg�lje azt a szemetet. Azt a kalandot mi sem �lj�k t�l. - v�zolta a nem t�l r�zs�s helyzetet InuYasha.
- Az nem lehet. - fakadt ki csal�dottan Rin, mik�zben egy k�nnycsepp csordult ki a szem�b�l. - Az a cs�k megt�rt�nt. Tudom, hogy sz�m�thatok r�. Hideg,

kegyetlen �s gonosz. Ezt nem tagadom. De nem �rz�ketlen. Nem az. Hiszen az apj�n is bossz�t akar �llni, akit im�dott.
- Ne �ltasd magad Rin! - �llt fel csal�dottan a f�lszellem. - A b�ty�m egy k�sz�v� szellem volt �s az is marad. Ezen m�g egy magadfajta f�ll�ny sem v�ltoztathat.

Miroku nyitott szemmel b�multa a plafont.
- Nem tudsz aludni? - k�rdezte halkan Shippo.
- Nem. A holnapi esem�nyekre gondoltam. - azzal maga el� emelte kez�t, amelyen az imaf�z�r l�gott. - Holnap eld�l minden!
Ekkor nyikorogva kiny�lt az ajt� �s egy alacsony alak s�t�lt be rajta, bottal a kez�ben.
- �n ismerlek. - �lt fel a szerzetes. - Te vagy Sesshomaru csatl�sa.
Yaken megk�sz�r�lte a tork�t �s �tadta r�vidke �zenet�t.
- A Nagy�r v�r t�ged!