10. R�sz: „Kellemes” meglepi

-�hh....-pillantottam ki gondterhelten a f�gg�ny m�g�l.- H� de sokan vannak!- majd nagyot nyeltem.

Alexei m�r fell�p�ruh�ja teljes pomp�j�ban �rkezett a sz�nhelyre, amint megpillantott engem, ahogy a f�gg�ny m�g�tt kuporgok �s k�k�l�k, meg z�ld�l�k, b�tor�t�lag megsz�l�tott:

-D�monian j�k lesz�nk!

-Aha....-v�laszoltam viszakozva, a dolgok d�moni fele, nem �ppen vigasztalt.-Ha te mondod!

-Nos akkor ir�ny a sz�npad! A trap�zok csak r�nk v�rnak!- oldotta ki k�peny�t majd fel�m ny�jtotta egyik kez�t �s felh�zott a f�ldr�l.

Eg�sz l�nyemben remegtem...tal�n az izgalomt�l....de az is lehet, hogy a f�lelemt�l.

Alexei hossz� ez�stsz�n� pal�stot �s fekete testhez�ll� dresszt viselt, �v�ben b�szk�n csillogott katan�ja, f�lhossz� barna haja a szem�be l�gott, k�k szemei meg bizakodva csillogtak.

-Csod�latos vagy!- �radozott.-Ak�rcsak egy igazi szellem!

�sszer�ndultam, vigasztal�sok helyett egyre jobban fokozta a fesz�lts�get, pr�b�ltam magabiztosan mosolyogni, de egy idi�ta vigyorn�l nem jutottam tov�bb!

-Ezzel nem tudt�l meggy�zni!- v�laszolta egy nagy s�haj ut�n Alexei, l�tva �gyetlen vigyorom.

-�n...�n...nem is tudom....olyan sokan vannak....f�zom!- nyafogtam, azt sem tudtam mi bajom van, �rtelmetlenn�l, �rtelmetlenebb dolgokat hoztam fel ments�g�l.

T�rsam tov�bbra is tartani akarta bennem a lelket:

-N�zd Miwako, ha �gy �rzed, hogy k�t �v munk�ja nem volt elegend�, ahhoz, hogy ill�en felk�sz�lj �s most gy�va ny�l m�dj�ra visszaakarsz vonulni...hagyod, hogy holmi kezd�k les�p�rjenek a sz�nr�l, m�g te rettegve kuporogsz a sarokban...h�t csak rajta, tedd meg...hi�ba mondom, hogy minden rendben lesz, az hazugs�g lenne, igen lehet, hogy ez lesz az utols� fell�p�s�nk, elk�pzelhet�, hogy valamelyik�nk elrontja a l�p�seket �s lezuhan �s kit�ri a nyak�t, igen az is lehet, hogy kiny�lunk, de legal�bb mi megpr�b�ltuk....

-J�l van...meggy�zt�l!-adtam be a derekam majd elindultam felfele a l�pcs�n, fel-fel a hal�los magass�gba:

-L�pj�nk sz�npadra!-ki�lltottam vissza majd elt�ntem a f�gg�ny m�g�tt.

50 m�ter magasan �lltam....alattam a s�t�ts�g felettem trap�zok sokas�ga, k�r�l�ttem megannyi sz�nes folt, ennyit l�ttam a n�z�t�rb�l, na meg az eggy�olvadt hangzavart...nagyot nyeltem...len�ztem...

-H�ha!-l�ptem vissza sz�delegve.-Mintha egy kicsit m�ly�lt volna!

El�ttem 4 m�terre egy trap�z himb�l�zott, azt kellene elkapnom....

-Mintha egy kicsit messzebb lenne a megszokotn�l!-�llap�tottam meg keser�en, de mikor a sz�npad tuls� fel�n Alexeit is megpillantottam, valahogy visszat�rt a b�tors�gom.

-Nos akkor...v�gjunk bele! Kamik...vigy�zzatok r�nk! –azzal m�ly leveg�t vettem �s levettem k�penyem.

A fell�p�ruh�m, az valami csod�latos volt, v�r�s �s feh�r szallagokkal....finom selyemb�l, hajam tincsenk�nt volt befonva majd helyenk�nt felt�zve...az er�s smink �s a d�sz�t�s megtette a hat�s�t...olyan voltam, mint egy gonosz d�mon... J

Elrugaszkodtam a f�ldt�l majd leugrottam a kis tart�pill�rr�l...innent�l m�r nem volt meg�ll�s, a sors dikt�lt �s �n engedelmeskedtem.

Megk�nnyeb�lten tapasztaltam, hogy most m�r nem szorongok annyira, azt�n id�vel teljesen felengedtem...m�g a n�z�k sz�delegve...t�tott sz�jjal...n�ha felh�rd�lve b�multak minket, mi �lvezettel s�klottunk a magasban....harcoltunk, szenvedt�nk....minden sz�p �s j� volt, eg�szen addig...am�g....

Miell�tt m�g v�gre hajtottuk volna a hal�lugr�st, �n �tfordultam az als� trap�zokra is �s �ts�klottam a sz�npad alj�n t�ncol� mell�kszerepl�k feje f�l�tt.

De ahogy a n�z�teret k�mleltem...hirtelen egyvalakin megakadt a szemem....eg�szen fent...a legh�ts� sorban...m�r majdnem a s�t�tben egy aranys�rga tekintettel tal�ltam szemben magam. A rideg szemp�r �resen n�zett r�m, majd valami ez�st�s dereng�st is v�ltem felfedezni a s�t�tben...ekkor j�tt el az a perc, amikor megszakadt a koncentr�ci�m...�sszer�ndultam...szemeim elkerekedtek....megijedtem....teljesen megfeledkeztem arr�l, hogy �n tulajdonk�ppen egy el�ad�s kell�s k�zep�n vagyok...t�l k�s�n ugrottam fel....nem �rtem el a leng�trap�zt...mell�je fogtam...a k�z�ns�g felszisszent, Alexei r�m�lten pr�b�lt ut�nnam kapni, de t�l k�s� volt...zuhanni kezdtem, le az �res m�lys�gbe...m�g egyszer...utols� pr�b�lkoz�sk�nt kiny�jtottam jobbkezem...ekkor valami z�ldes fonalszer�s�g csap�dott ki kezemb�l �s feltekeredett a trap�z r�dj�ra, el�multam...” m�g ilyenre is k�pes vagyok...b�mulatos” majd a v�kony, de er�s fon�l seg�ts�g�vel visszatorn�ztam magam a trap�zra, a k�z�ns�g megk�nnyeb�lten fel�legzett, majd hatalmas tapsvihar t�rt ki...Alexei �rtetlen�l n�zett r�m, ez nem volt benne a darabban...

Mikor m�r �jb�l biztons�gban �reztem magam, �jb�l k�r�ln�ztem a n�z�t�ren....f�rk�szve kerestem az aranys�rga tekintetet de nem tal�ltam meg...mintha  a f�ld nyelte volbna el....elt�nt....

A D�monok T�nca a lehet� legjobban siker�lt, mi nyert�nk, �s nem csak dics�s�get �s a bab�rokat arattuk le, hanem el�gt�telt nyertem magamnak �s megbizonyosodtam afel�l, hogy igenis, k�pes vagy t�bbre, sokkal t�bbre, mint amennyit Sesshomaru hinne r�lam.

A m�s�r ut�n fejvesztve rohantam ki a n�z�k k�z�, kerestem valakit....az aranybarna szem� l�nyt kerestem, akir�l meg voltam bizonyosodva, hogy mindv�gig figyelemmel k�s�rte alak�t�som, mikor fel�rtem a legutols� sorba....egy hely sem volt �res, mindenki a hely�n �lt...h�j�nek n�zhettek, ami�rt sorra v�gigk�rdeztem az eg�sz sort arr�l, hogy mi�ta �lnek itt �s, hogy l�ttak-e egy ez�sthaj�, aranyszem� idegent....persze mindenki nemleges v�laszt adott.

-Te meg mit keresel itt?- sz�l�tott meg furcs�ll�an Alexei.

Miuta�n siker�lt v�gigverg�dn�m a t�megen �s sikeresen ki�rtem a foly�s�ra, suttogva �gy sz�ltam:

-Te nem l�ttad amit �n?

Alexei bamb�n pislogott, majd megcs�v�lta a fej�t:

-Mit kellett volna l�tnom?

�n ha lehet m�g halkabban suttogtam:

-H�t azt az aranyszem� alakot....

T�rsam egyik kez�t v�llamra tette majd egy�tt�rz�en kijelentette:

-Szerintem neked pihen�sre van sz�ks�ged...ez a sok edz�s...meg a sok gyeng�lked�s....nagyon f�radt vagy...pihenned kell!

Most az egyszer �n is egyett �rtettem vele, igaza volt, ezx a sok herce-hurca nagyon megviselt...m�r halucin�lok....

-Lehet, hogy igazad van...akkor �n most....megyek!- azzal elk�sz�ntem t�rsamt�l �s elindultam a kij�rat fel�, hossz� keresg�l�s ut�n v�gre r�tal�ltam aut�mra...( hab�r m�g nincs k�nyvem, �n el�szeretettel vezetek) azzal elindultam a luxushotel fel�, ahol Helga m�r t�k�n �lve v�rt.

Hazafele a Tackey & Tsubasa egyik sl�ge�t hallgattam, mik�zben gondolatban valahol a k�z�pkori Jap�nban, de ott is Nyugaton j�rtam.

-Freulein!-csapta �ssze hatalmas kezeit Helga majd nekem esett �s k�nnyes szemekkel szorongatni kezdett.

V�kony, t�r�keny testem nem nagyon b�rta az ilyesfajta strap�t:

-J�l van...de most eressz el....megfojtasz....-pr�b�ltam kiszabad�tani magam a k�v�r karok fogs�g�b�l.

-Jaj....Mikako...kisasszony, Helga...olyan b�szke mag�ra....csod�latos volt.....k�nnyeket csalt a szemembe!-lelkendezett a komorna.

�n bar�ts�gosan elmosolyodtam, m�r belet�r�dtem abba, hogy soha nm fogja megtanulni a nevemet rendesen �s mivel sz�rnyen f�radt voltam elvonultam egy forr� testet-lelket nyugtat� f�rd�re...ek�zben Helga kedvenc �telem elk�sz�t�s�n f�radozott, hab�r nem  voltam �hes, nem mertem ellenkezni, nem akartam megs�rteni.

-�gy m�r sokkal jobb!- l�ptem ki a f�rd�helyis�gb�l egy sz�l lenge h�l�ingben.-Teljesen �jj�sz�lettem!

-Mikako Freulein....a sz�lei holnap �rkeznek haza....ez�rt azt szeretn�k ha m�r holnap reggel...haza induln�nk Kyot�ba.-magyar�zta a n�met h�zvezet�n�, mik�zben a m�rt�st kavargatta.

-Nagyszer�-jegyeztem meg pimaszul.- M�st nem �hajtanak?

-Enyje, enyje, h�t mi�rt van m�g mindig itthon....most azon a d�szes b�lon lenne a helye...nem itthon egyed�l....az �reg Helg�val!- b�logatott szomork�san az �regasszony.

�n b�tor�t�an meg�leltem:

-Ugyan, ugyan...te nem is vagy olyan �reg....de �n most azt hiszem, hogy led�l�k egy kicsit...m�r hallucin�lok a f�radts�gt�l! Oyasumi nasai!-azzal m�rmenek�ltem is ki a konyh�b�l, mikor a h�l�b�l furcsa , cser�pt�r�shez hasonl� zaj hallatszott ki.

-Mi volt ez a zaj?- k�rdeztem el�vigy�zatosan, majd f�lel�zni kezdtem.

Helga neh�zkesen fel�llt majd elindult a h�l� fel�.

-Biztosan a macska karmol�szik!-�llap�totta meg fontoskodva, majd elt�nt az ajt�ban.

-De nekem nincs is....-egy pillanat t�red�k�ig m�g mozdulatlan �lltam majd m�r rohantam is a komorn�m ut�n:-....macsk�m! –fejeztem be mondatot, de erre m�r egetrenget� sikoly volt a v�lasz, gyorsan kapcsoltam vill�mgyorsan felt�ptem az ajt�t �s berohantam rajta, j�l sejtettem, hogy mit, pontosabban kit fogok majd ott tal�lni.

-Tsukoiumaru...megk�rtelek sz�pen...hogy, ne...-kezdtem bele a mond�k�mba ahogy bel�ptem a szob�ba, viszont nem tudtam befejezni a mondatot, mivel Helga hatalmasa teste elindult h�trafel�...pontosabban fel�m.

-Ajaj-ki�lltottam fel, majd megpr�b�ltam elkapni a nagydarab n�met komorn�t.

Szerencs�re siker�ltt az �gyra d�ntenem, nagy nehezen felpakoltam a l�bait �s kezeit, az �regasszony el�jult a r�m�lett�l �s hi�ba b�kd�stem...nem t�rt mag�hoz.

-Tsukoiumaru...ezt soha nm bocs�jtom meg neked!-zs�rt�l�dtem mik�zben Helg�t pr�b�ltam jobb bel�t�sra b�rni.

Biztos voltam benne, hogy Tsukoiu l�tv�nya ijesztett r� ennyire, viszont t�vedtem. Mivel hosszas legyez�s ut�n sem tudtam Helg�t fel�leszteni, feladtam a harcot, k�l�nben sem volt kedvem a nyavalyg�sait hallgatni. Besz�lni akartam Tsukoiumaruval, aki ezid�ig egy sz�, nem sok, annyit sem sz�lt.

H�tr�lni kezdtem az �gyon, lecs�sztam r�la, nem fordultam meg, csup�n egyet l�ptem h�trafele...valami kem�nybe �tk�ztem...tapogatni kezdtem...egy p�nc�l...egy �v....egy sz�rmes�l....id�ig stimmelt, hisz Tsukoiumaru egy fekete sz�rmes�lszer�s�get hordott a bal v�l�n...k�t kardot....mi? Rezzentem �ssze....az illet� tov�bbra sem mozdult...nagyot nyeltem...szemeim par�nyira �sszesz�k�tettem �s megfordultam....nagyon fel kellett szegnem a fejem, hogy az illet� szem�be n�zhessek...azt�n megpillantottam azt a r�g nem l�tott ismer�s aranybarna szemp�rt....

-Sessh...Sesshomaru?-dadogtam s�padtan, majd h�tr�lni kezdtem, vissza az �gy fele.

Bizony � volt, teljes �letnagys�gban, ott �llt el�ttem, �sszeh�zott szem�ld�kkel, gyan�san m�regetett, �n meg csak �lltam makogva, hebegve, habogva �s megpr�b�ltam magamhoz t�rni az �mulatb�l.

-Mi? Mit keresel itt?-k�rdeztem halkan, ijedtemben m�g nagy�razni is elfelejtettem.

De m�g miel�tt v�laszolhatott volna megsz�lalt a cseng�....fel�grottam a hirtelen j�v� hars�ny hangt�l, valaki �llt az ajt� el�tt.

Azt sem tudtam, hogy most mihes kezdjek, Sesshomarut vallassam, vagy az illet�nek ny�ssak ajt�t...vagy Helg�t pr�b�ljam fel�leszteni....

V�g�l a vend�g mellett d�nt�ttem, se sz�, se besz�d kirohantam az el�szob�ba.

-Ki az?-k�rdeztem remeg� hangon, mik�zben beh�ztam magam m�g�tt a h�l� ajtaj�t.

-�n vagyok az Alexei....hoztam pezsg�t, hogy �nnepelj�nk!- k�lt a v�lasz az ajt� t�loldal�n.

-M�r csak ez hi�nyzott!-ki�lltottam fel meggondolatlanul, a sz�d�l�s ker�lgetett, a falnak t�maszkodtam.

-Mit mondt�l?-k�rdezett vissza t�relmetlen�l t�rsam.-Miwako, j�l vagyok? Engedj m�r be, meddig szobrozzak m�g?-t�relmetlenkedett Alexei.

-�hmm...igenis...azonnal...megyek!-dadogtam majd az ajt�hoz botork�ltam, kiny�tottam azt, de csak annyira, hogy fejemet kidughassam rajta.

-�dvike!-vigyorogtam r� bar�tomra, mik�zben minden �rz�kemmel Sesshomarut pr�b�ltam bem�rni.

-Sz�val...bemehetek?-n�zett r�m gyan�san Alexei, majd megpr�b�lt a fejem f�l�tt bekukucsk�lni, azt hitte, hogy van n�lam valaki, ami alapj�ban v�ve nagyonis igaz volt.

-Iie!-v�gtam r� hat�rozott hangnemben, majd mikor megpillantottam a fi� gyanakv� tekintet�t l�gy�tottam a hangnemen.-Vagyis...nem lehet...mert...iz�....sz�val...nagyon f�j a l�bam...�s pihennem kell....-ny�gtem ki v�g�l, majd a hat�s kedv��rt a jobb kezem a hasamhoz szor�tottam...nem kellett volna...

Alexei ha lehet m�g gyanakv�bban n�zett majd cs�p�sen megk�rdezte:

-Ha a l�bad f�j, mi�rt a hasadat fogod?Hm?

Erre �n elv�r�s�dtem, ak�rcsak egy �desviz� r�k, majd idegesen megs�roltam fejemet. Teljesen belegabalyodtam a hazugs�gokba.

-Ott is f�j!-magyar�ztam komolyan.-Akkor szia, majd holnap besz�l�nk!- azzal megpr�b�ltam becsukni az ajt�t.

De nem ment ilyen k�nnyen a ler�z�s, m�g miel�tt becsukhattam volna az ajt�t egy hangos cs�r�p�l�s hallatszott a h�l�b�l.

Alexei megfogta az ajt�t majd hallgat�zni kezdett.

-Miwako...biztos, hogy j�l vagy? Mi volt ez?-utalt a zajra.

�n d�h�sen babr�ltam h�l�ingem alj�t, mik�zben azt pr�b�ltam kital�lni, hogy mi folyhat  a szob�ba.

-�hh...semmi...csak a macs...akarom mondani...a kuty�m zajong!-tereltem el a pillant�s�t a h�l� ajtaj�r�l.

-De hisz neked nincs is kuty�d!- Alexeit sehogyan sem lehetett h�ly�re venni.

-Tudod ezzel �n is �gy voltam az elej�n...de mostm�r megszoktam!-v�laszoltam zavarosan majd becs�ktam az orra el�tt az ajt�t.

Tudtam, hogy ezzel nem int�ztem el mindent...biztos voltam benne, hogy Alexei nem vette be a mes�met...de most ez volt a legkevesebb a t�bbi borzalom mellett...l�sd: a dr�ga berendez�st rong�l� kutyaszellemet.

Berohantam a szob�ba, kiv�gtam az ajt�t...a l�tv�ny megr�z� volt...Sesshomaru egy �sszet�rt t�v�k�sz�l�k tetj�n �llt �s �pp egy �don Indiai v�z�t akart a f�ldh�z v�gni.

-Mi? Mi? Mi az �ldott j� eget csin�ld! Teszed le azonnal, rossz kutya!-feny�tettem meg k�ts�gbeesetten majd gyorsan kikaptam a kez�b�l a v�z�t.

-Mond mi �t�tt bel�d?-vontam k�rd�re a d�bbent szellemet.

Nagy k�s�re v�gre v�laszt is kaptam:

-Valami ismeretlen d�mon lakozott abba a dobozba...de �n v�geztem vele!-mutatott h�siesen a darabokra t�rt t�v�re.

-�h...ez remek!-s�hajtottam fel keser�en, majd lehuppantam az �gyra.

-Hogy fogom mindezt megmagyar�zni?-keseredtem el, � m�g mindig a szoba k�zep�n �llt �s �rtetlen�l n�zett r�m.

-Mi�rt j�tt�l?-tettem fel v�gre a k�rds�t.

-Hogy visszavigyelek!-v�laszolta egy�rtelm�en �s term�szetesen.

Ez m�r t�bb volt a sokn�l, felpattantam helyemr�l �s dacosan a szem�be el�be �lltam, felszegtem fejem, cs�p�re tettem a kezem �s besz�ltem �s besz�ltem �s besz�ltem, ha tudtam volna, hogy az eg�sz egy �rtelmetlen fecseg�s sz�m�ra akkor tal�n nem koptatom a sz�m... L

Tal�n semmit nem hallott meg mindabb�l, amit akkor a fej�re z�d�tottam, �gyanis hat�rozottan �s valami elb�z�l� tekintettel n�zett r�m, majd a maga rideg, m�ly hangj�n f�lbeszak�tott:

-Gyere vissza...vissza kell, hogy j�nn�d!Sz�ks�gem van r�d!

Elhallgattam, sz�szerint leesett az �llam, a Nagy Sesshomarunak sz�ks�ge van r�m? R�m? Azt hittem, hogy nem hallok j�l, vagy f�lre �rtettem, viszont az aranybarna szemp�r mintegy bizony�t�kk�nt kereste tekintetem...meggy�z�en �s ellentmond�st nem t�r�en k�nyszer�tett valamire, valamire, amire m�r �n is nagyon v�gytam...hogy v�gre visszamenjek....