18. R�sz: Vallom�sok �jszak�ja

Gy�ny�r� teliholdas �jszaka volt. A Hold s�padt arca �rdekl�dve szeml�lte a vil�got, megannyi csillag ragyogott az �gen...ak�rcsak milli� f�nyes vigy�z� szemp�r.

Enyhe ny�ri sz�l indult �tj�ra, megcirogatva a barackf�k �gait, elcsalva magukkal n�h�ny vir�gszirmot. Minden csendes volt �s b�k�s, a t� t�kr�n a hold f�nyei j�tszottak, eltorz�tva a fenti vil�g k�p�t, a m�lyz�ld f�ben t�csk�k kezdek neki �jszakai hangverseny�knek, szentj�nosbogarak milli�i gy�jtottak m�csest az �jszak�ban.

A meleg ny�ri sz�l megannyi �des illatot hozott mag�val, levelek �s vir�gszirmok k�s�ret�ben.

Ahogy puha l�ptekkel, lassan haladtam a magas f�ben, hajamban megtapadtak a sz�nes vir�gszirmok, a kecses esti szell� belekapott  frufrumba hull�mokat sodorva maga ut�n. B�k�s este volt, tal�n ez volt az els� ilyen est�nk, most nem kellett rohanjunk, harcoljunk vagy menek�lj�nk, most �lhett�nk nyugodtan, h�bor�thatatlanul.

Ami�ta �tnak indultunk a mindkett�nk sz�m�ra ismeretlen val�s�gba mindig hullaf�radtan adtam �t magam az est�nek �s b�gyadtan mer�ltem �lomba vagy f�l�lomban �rk�dtem.

De ez az este m�s volt, tal�n att�l, hogy nem tudhattam, l�thatom-e m�g valaha a Holdat �s m�gis nyugodt voltam, f�lnem kellett volna, de nem f�ltem, tal�n az�rt, mert nem tudtam, hogy mi v�r r�m, hogy milyen �rz�s volt egy l�p�sre a hal�lt�l �llni? Azt b�rhogy is pr�b�ln�m, nem tudn�m megfogalmazni, nemhogy le�rni, tele voltam k�tellyel �s bizonytalans�ggal, minden elfolytott �rz�sem a felsz�nre ker�lt, egy �jszaka alatt akartam mindent megtenni...elmondani...

Tele hat�rozotts�ggal �zgatottan haladtam a magassz�r� f�ben, elrejtett illatos vir�gok k�zt, t�bbsz�z illat k�zt egyet keresve, ami nem vir�gt�l volt, viszont kellemesebb volt sz�momra az �sszes vir�gillatn�l. Az �j yukata, amit m�g any�mt�l kaptam f�nylet a Holdvil�gban, meg�lltam a t� partj�n majd len�ztem a v�zt�k�rre, meglep�dtem magamon...olyan m�s voltam, nem azt a l�nyt l�ttam magam el�tt, akit szerettem volna...a m�lyz�ld, ez�stfon�llal �th�mzett selyemyukata, a brok�t �v egy kir�lyn�h�z m�lt� pomp�t k�lcs�nz�tt. Hajam egy l�gy kontyban volt �sszefogva, csak �gy hanyagul, de m�g �gy is v�llamat s�rolta a sz�nes hajzuhatag, k�sza tincseim hull�mosan omlottak al�, arcom komoly voltam �s hat�rozott, viszont szemeimben a kac�rs�g f�nyei �gtek, ahogy n�ztem magam a v�zt�k�rben arcomon lassacsk�n kirajzol�dtak a z�ld m�regcs�kok, ajkaim m�lyr�zsasz�nre sz�nez�dtek, homlokomon egy n�vekv� lila f�lhold jelent meg, ahogy n�ztem magam...az igazi �nem.... d�h�sen rugtam bele a v�zbe, �sszezavarva a sima felsz�nt, mire �jb�l megnyugodott a h�borg� felsz�n m�r a r�gi �nmagam n�zett vissza r�m, megk�nnyeb�lten s�hajtottam fel...m�gsem alakultam �t....viszont ez a pompa, ez a megjelen�s, ez az �lt�zet...olyan m�s volt...

„ m�lt� egy hercegn�h�z” –jegyeztem meg hallkan, most j�tt el az igazs�g pillanata, elhat�roztam most mindent elmondok Sesshnek, elmondom az igazat a kil�temr�l...a sz�leimr�l...mert lehet, hogy soha t�bb� nem lesz alkalmam r�.

M�g n�h�ny pillanatig n�m�n �lltam majd minden er�met �sszeszedve �jb�l elindultam, yukat�m alja a f�ldet s�p�rte, a r�vid�jj� yukata minduntalan megakadt a nagyobb bokrokban, hajamba belekapott a l�gy szell� �s elj�tszott vele...mez�tl�b s�t�ltam a holdvil�gos �jszak�ba, talpam csiklandozt�k a ki�ll� galyak, de most egy�ltal�n nem sz�m�tott. Kezemben egy par�nyi t�rgyat szorongattam, �jjaim g�rcs�sen kapaszkodtak az aranykeretbe.Mintha a m�ltat szor�tan�k �s nem akarn�nak elszakadni t�le. Azt�n meg�reztem azt az ismer�s illatot, ism�t meg�lltam, p�r l�p�sre t�lem egy sziklaszirt magaslott a t� f�l�, a szikla cs�cs�n egy alak �lt, gondolatban messze j�rhatott hisz nem hallotta l�pteimet, fekete tincseit ide-oda dob�lta a sz�l, egyik l�b�t felh�zva �lt, b�k�sen...nem volt rajta p�nc�l, sem kardjai nem voltak n�la,m�g soha nem l�ttam ilyen nyugodtnak...

M�ly leveg�t vettem majd felkapaszkodtam a szikl�ra, lassan haladtam felfele, minden l�p�s neh�z volt, mintha t�bbsz�z kil�s l�baim lettek volna, egyik kezemmel megemeltem yukat�m alj�t, hogy k�nnyebben haladhassak, hi�ba az efajta viselethez nem voltam hozz�szokva, tudtam j�l, m�r meg�rezte jelenl�tem, viszont nem mozdult, mikor nagy nehezen le�ltem mel� �s fel� fordultam csak akkor n�zett r�m k�rd�en, m�g mindig furcsa volt sz�momra a fekete szemp�r, a d�moni jegyekt�l mentes f�rfias arc...nem tudtam mit mondani, n�m�n szorongattam a par�nyi t�rgyat, azt�n sz�gyenl�sen les�t�ttem szemeim, valahogy mindig �gy �reztem, hogy a lelkembe l�t...azt hittem ny�tott k�nyv vagyok sz�m�ra.

Engedtem a szor�t�son �s fel�je ny�jtottam kezeim, majd sz�tny�tottam markom.

-Ez a ti�d....-suttogtam elhal� hangon, engem is meglepett, hangom l�gy volt �s gyenge.

� �rdekl�dve szeml�lte a par�nyi t�rgyat.

-Mi ez?-k�rdezte k�v�ncsian.

-Ez egy k�p...r�lunk k�sz�lt, az �n vil�gomb�l hoztam, k�rlek tedd el!-ny�jtottam fel�, az aranykeretes apr�cska k�pet, �letem legszebb napj�nak utols� eml�ke volt, m�g mindig tiszt�n eml�kszem...egy kedves �reg f�nyk�p�sz k�sz�tette r�lunk...azt mondta, hogy szimpatikus p�r vagyunk....

-Nem kell!-kapta el a tekintet�t a k�pr�l...tudtam, hogy neki nem fog tetszeni, hisz nem a Nagy Sesshomarut �br�zolta hanem a haland� Sessht,  mik�zben halv�nyan mosolyogva �lel �t engem....�n meg nagyban vigyorgok...im�dtam ezt a k�pet...�s azt akartam, hogy megtartsa...hogy az �v� legyen...

-Sessh, k�rlek, nem tudhatod mit hoz a holnap, azt akarom, hogy mindig eml�kezz r�m!-n�ztem fel r� k�ny�rg� tekintettel.

-Ne besz�lj ostobas�gokat, gy�zni fogunk!-vigasztalt a maga kellemesen m�ly, m�gis fagyos hangj�n.

Viszont az �n �rz�seim m�sok voltak...nem voltam meggy�z�dve arr�l, hogy m�g valaha az �letben lesz m�g egy ilyen alkalom, mint a mostani...

-Nem vagyok biztos efel�l, olyan rossz el��rzetem van...�rzem, hogy valami rossz fog t�rt�nni...

-Felesleges agg�dnod!

-Akkoris, tedd el....l�gysz�ves...ha t�bbet nem tal�lkozn�nk, ez majd eml�keztetni fog r�m.-majd ellenkez�st nem t�r�en a kez�be nyomtam a k�pet.

� m�gegyszer megn�zte majd becs�sztatta obij�ba.

-Rendben!-v�laszolta belenyugv�an, azt�n n�m�n figyelte a csillagokkal d�sz�tett f�nyes �gboltot...r�gen soha nem gy�ny�rk�d�tt benn�k...s�t lehet, hogy �szre sem vette, hogy l�teznek...

-Olyan gy�ny�r ez az �jszaka!-t�rtem meg v�gre a hossz�ra ny�l� csendet.

-Igen az!-j�tt a sz�kszav� v�lasz.

Viszont nekem ennyi nem volt el�g....megakartam tudni mindent, ami eddig aggasztot...minden egyes k�rd�semre v�laszt akartam kapni...

-Sessh?

-H�m?

-Mi lesz azut�n, hogy legy�zt�k Narakut �s visszakaptad az er�det?

-Mi lenne?Visszamegyek �s elfoglalom a tr�nt!-nem lepett meg v�lasza, tudtam j�l, hogy sz�m�ra a tr�n az egyetlen �s legfontosabb, ami sz�m�t...b�zony�tani akar, apj�nak �s a vil�gnak...m�lt� �r�k�se akar lenni a nagy Inu no Taishonak.

-De ahhoz meg kell n�s�ln�d!-t�rtem v�gre a l�nyegre...minden �ron megakartam tudni, hogy mit �rez ir�ntam....ha egy�ltal�n �rez valamit...

-Akkor megn�s�l�k....Ha elveszem Nagamit m�g �szakot is megkaparinthatom.-a v�lasz hallat�n �sszerezzentem, �gy tettem, mintha f�zn�k, �sszeh�ztam magamon a mesesz�p ruhadarabot....viszont nem a testem, hanem a lelkem f�zott...a semmib�l n�tt egy hatalmas gomb�c a torkomba, hangom elcsuklott...megmarkoltam ruh�m szeg�ly�t, csakhogy ne remegjenek �jjaim.

-Ohh...�rtem....-csak ennyit tudtam kiny�gni.

-�s te mit fogsz csin�lni?-k�rdezte a szok�sosn�l is komorabban.

-Hogy �n...m�g nem tudom...-dadogtam zavartan.

-Hazam�sz v�gleg?-k�rdezett r� a konkr�tumra.

-Lehet!-suttogtam, mik�zben szemeim lassan k�nnybe l�badtak...hi�ba mindig is �rz�keny voltam...

-Szerintem is �gy helyes!-ez volt az utols� csepp a poh�rban, ez a nagyfok� �rz�ketlens�g, ami a r�gi Sesshomarura eml�keztetett.

-Aha!-ny�gtem s�r� hangon, majd les�t�ttem fejem.

-Miwako...k�sz�n�m neked!-�llt fel hirtelen hely�r�l, mintha nem akarn�, hogy l�ssam arc�t, mik�zben kimondja.

-Sessh, hagyjad, nincs mit..�n...-rebegtem majd egy gyors mozdulattal let�r�ltem k�nnyeimet. Folytatni akartam de � elkapta egyik kezem �s gyeng�den felh�zott mag�hoz, fel�lltam, hab�r v�gtagjaim elgyeng�ltek, �gy �reztem, hogy mindj�rt �sszerogyok.

-...k�rlek..hagyd, hogy v�gigmondjam..lehet, hogy t�bb� nem lesz alkalmam r�...lehet, hogy a sz�nalmas emberi �rz�sek miatt van, de besz�lnem kell r�la!-megleptek szavai, csak most j�ttem r�, hogy � is ugyanabban a helyzetben van, mint �n, m�g akkor is ha m�sk�pp �rez.

-De...-sz�ltam volna k�zbe, nem akartam hallani szavait, mert minden egyes sz� a sz�vembe markolt �s f�jt...sz�rnyen f�jt...

-�n....bocs�natot szeretn�k k�rni...minden�rt...gomenasai Miwako!-folytatta egy kiss� idegesen majd m�lyen a szemembe n�zett...�n csak annyit l�ttam, hogy szemeim ism�t elhom�lyosulnak �s, hogy m�r egyre rosszabbul l�tom a feket szemp�rt.

-Ugyanm�r...hisz d�mon vagy...norm�lis a viselked�sed....-pr�b�ltam meg�rizni hidegv�rem.

-De most nem vagyok az...-v�laszolta titokzatosan, volt valami a hangj�ban, valami megfoghatatlan szenved�ly, amit�l kellemes bizserg�s j�rt �t, azt�n gyeng�den mag�hoz vont �s m�g miel�tt ellenkezhettem volna �tkarolta derekam, soha nem �reztem m�g ilyen k�zel magamhoz �t, le kellett hajtanom fejem, hogy ne �rjen �ssze orrunk.

-Most nem vagy az....-suttogtam zavartan, de nem mertem a szem�be n�zni.

-Te mit szeretn�l, hogy mi legyek?-t�rt a l�nyegre, majd egyik kez�vel megemelte �llam, k�nyszer�tve, hogy a szem�be n�zzek...

-�n? Azt �n nem mondhatom meg!-feleltem remeg� hangon, teljesen elvesztem fekete csillog� szemeibe...

-De mondd..k�v�ncsi vagyok a v�laszodra!-� meg persze tov�bb k�nozott, k�nyszer�tve, hogy v�gre kimondjam.

-�n nem szeretn�k m�st, minthogy l�gy �nmagad �s, hogy soha ne felejts el!-v�laszoltam egy hossz� k�nos cs�nd ut�n, soha nem �reztem ennyire gyeng�nek magam, r�gen mindig volt, mindenre v�laszom...be nem �llt a sz�m egy percre sem...viszont most....nem tal�ltam a szavakat...

-Ha akarn�lak sem tudn�lak elfeledni...t�l fontos vagy nekem...mert...-�rdekes m�d az � hangja is elv�ltozott, sokkal m�lyebb volt, mint m�skor, tele �rz�sekkel...v�gyakkal...amik teljesen megr�m�tettek...soha nem l�ttam ilyennek, egyszerre f�ltem t�le �s �nmagamt�l.

-Ne...k�rlek...ne mond ki...hallgass....nem akarom f�jjon...�gy legal�bb k�nnyebb lesz!-fakadtam ki k�nnyes szemekkel �s ki akartam t�pni magam az �lel�sb�l.

-Mi?-n�zett r�m �rtetlen�l...hi�ba....nagyon j�l titkoltam �rz�seim.

-Mindegy felejtsd el...-hagytam r� majd �jb�l elakartam fordulni.

-Nem...hallani akarom!-er�szakoskodott majd ism�t maga fel� ford�tott. Most m�r �n sem b�rtam tov�bb, a gondolataim hangot �lt�ttek...v�gre elmondhattam...elmondhattam, azt, hogy mit is �rzek...ir�nta...

-Ugyanm�r Sessh...te is j�l tudod, ezek csak szavak, amiket elf�j majd a sz�l, ha majd visszav�ltozol semmire nem fogsz eml�kezni...a szavaid elsz�llnak a sz�llel egy�tt....

D�mon vagy...annak ismertelek meg...most nem vagy �nmagad..hidd el...a vil�gon mindenn�l jobban szeretn�m ha haland� maradn�l....ha velem maradn�l...de nem akarhatok ilyet...nincs jogom hozz�....-a ningen Sessh szemei elkerekedtek, nagyon meglephett�k szavaim, mert csak egy sz�t tudott kipr�selni...

-Miwako?!

De nekem ennyi nem volt el�g...ha m�r belelkezdtem akkor be is fejezem...itt az id�...most vagy soha....MOST

-Igen...ezt szeretn�m...mert...�n...�n- „ szeretlek”  folytattam gondolatban, ahhoz m�r nem volt er�m, hogy ki is mondjam, k�nnyeim csendesen folytak v�gig r�zs�s arcomon, � v�rakozva �llt �s csak n�zett sz�tlanul...

�n meg kapva az alkalmon kiszabadultam a kellemes �lel�sb�l �s el akartam t�nni...

-V�rj....Miwako!-kapott csukl�m ut�n, majd k�m�letlen�l visszah�zott mag�hoz, szemeiben a harag vegy�lt valami m�s, eddig nem l�tott �rz�ssel. Biztos voltam benne, hogy most lehord...vagy k�rd�re von, vagy ilyesmi, hisz az �n elk�pzel�seim a j�v�t illet�en, k�zel s t�vol nem egyeztek az �v�vel.

-Ne...k�rlek..ne nehez�tsd meg m�gjobban...engedj el...k�rlek...-k�rleltem szippogva, k�ny�r�gtem neki, de nem hallgatta meg k�ny�rg�sem.

Egy t�zedm�sodpercnyi ideig csak s�t�tz�ld szemeimet n�zte, majd pillant�sa les�klott f�lig ny�tott, r�zsasz�n ajkaimra.

Sz�lni akartam, de nem volt hangom, mozdulni akartam de nem volt er�m, csak �lltam el�tte t�tov�n, csendesen...v�rtam valamire....

Azt�n � mozdult egy hirtelen  er�teljes r�nt�ssal m�g k�zelebb vont mag�hoz, er�s karjait derekam k�r� fonta, fej�t oldalra d�nt�tte majd m�g miel�tt ellenkezhettem volna ajkaival rabul ejtette saj�tjaimat. Kikerekedtek szemeim mikor meg�reztem puha forr� ajkait, kellemes bizserg�s j�rta �t testem, de ugyanakkor valami arra k�sztetett, hogy menek�ljek, ellenkezni akartam, kezeimet v�ll�nak t�masztottam, megpr�b�ltam ell�kni magamt�l, � v�laszk�ppen ha lehet m�gjobban mag�hoz �lelt, majd nyelve utat t�rt �sszez�rt ajkaim k�zt, simogatva azokat, majd gyeng�den vonta mag�hoz az eny�met. A pillanatnyi megd�bben�st v�ltoz�s k�vette, m�r nem tudtam tov�bb parancsolni testi �s lelki �szt�neimnek, szemeim lassan lecsuk�dtak majd ugyanolyan vad szenved�llyel adtam vissza neki az oly r�gen v�rt cs�kot, karjaim nyaka k�r� fontam, magamhoz l�ncoltam �t.

A gyeng�d romantikus cs�k, hamarosan vad szenved�lly� v�llt, nyelveink egyre t�bbsz�r �s egyre vadabbul simultak �ssze...azt�n egyszercsak valami l�ktetni kezdett a sz�vemben...egy soha nem l�tott furcsa k�p jelent meg lelki szemeim el�tt.

Elsz�rnyedve, ijedten t�ptem ki magam �lel� karjai k�z�l, ajkaink elv�lltak...� �rtetlen�l n�zett r�m, ijedt arcomra...

-Gomennasai...gomen....-suttogtam remeg� hangon majd elford�tottam fejem...nagy lend�lettel t�ptem ki magam az �v� karok k�z�l majd elrohantam, le a szikl�n, v�gig a foly�parton...

Mire �szbe kapott m�r elt�ntem szemei el�l...

-Miwako...k�rlek..v�rj.....!-ki�lltotta majd ut�nnam iramodott, de mivel haland� form�ban volt h�tr�ltatta a f�lhom�ly....nem l�tott csak �rz�kelt...elrohant k�t tereb�lyes barackfa mellett...be az erd�be...

-Gomennasai Sessh...-suttogta k�nnyekt�l fuldokolva, majd lecs�sztam a barackfa t�rzs�n �s le�ltem a f�ldre...elrejt�ztem el�le �s nem tal�lt meg...

K�nnyeim szakadatlan potyogtak, �n meg szenvedtem, kegyetlen�l szenvedtem...mert holnap �r�kre elvesz�tem �t �s soha t�bb� nem kapom vissza majd...�r�ln�m kellett volna de nem �r�ltem....�nz� �s magamnakval� voltam, azt k�v�ntam, hogy b�rcsak ne v�ltozhatna vissza, b�rcsak �r�kre ilyen maradna, b�rcsak ember maradna, ugyanabba a haj�ba ker�ltem amibe Kagome, most m�r meg�rtettem, mit �rez �, mikor Inuyasha v�lltig azt hajtogassa, hogy Shikon no Tama seg�ts�g�vel szellem� v�ltozik majd, � is ugyanezt az �get�, sz�r� f�jdalmat �rezheti, mint amit most �n.Azt�n j�tt az az �rtelmetlen l�tom�s...ami megr�zott �s felkavart...ami �v� intett �s figyelmeztetett arra, hogy a vesztembe rohanok...

Hogy mit l�ttam akkor....olyan sz�rny�s�get, ami a hihetetlen m�moros boldogs�gom �v�ltve �zte el �s engem visszar�zott a val�di vil�gba...hogy �jb�l �s �jb�l r��bresszen arra...hogy �n �s � m�s c�lok�rt sz�lett�nk....k�t ellent�tes vil�g...k�t ellent�tes eszme...

A boldogs�g f�tyol�t �tszak�tva jelent meg el�ttem a r�mk�p magamat l�ttam...ahogy egy csatamez� k�zep�n �llok, kezemben �les katana, testemet szamur�j�lt�zet bor�tja, k�r�l�ttem holtak sz�zai fekszenek, v�rben �s fagyban, szellemek, f�lszellemek, de f�k�nt haland�k...�n meg csak �llok �s b�mulok magam el�... testem n�ha-n�ha megr�ndul...arcomon n�m�n folynak le a v�rrel keveredett k�nycseppek...azt�n egy �les, hideg f�jdalmat �rzek a h�tamban, tehetetlen�l t�rdre esek, eg�sz testem v�rbe borul...�rtetlen�l a f�jdalomt�l eltorzult arccal n�zek h�tra....a h�tamba Sesshomaru �ll, v�res karmokkal, feh�r ruh�ja v�r�slik a v�rt�l, el�gedetten vigyorog, ahogy kardj�n megcsillan a v�rem....ekkor megszakadt a k�p.

Sok�ig �ltem m�g ott, n�m�n k�nnyezve, gondolataimba s�llyedve, azt�n, mintha csak az ital m�mora t�vozott volna testemb�l, �gy �nt�tt el a b�ntudat �s a harag na meg a k�tely �s a f�lelem a j�v�t�l �s mindent�l, ami n�lk�le velem t�rt�nhet...

„Nem lehetek ennyire �nz�, hogy k�v�nhatn�m, hogy ember maradjon...abba � belehallna...hisz most is szenved....gy�moltalannak �s tehetetlennek �rzi mag�t �gy....�n meg rosszat k�v�nok annak, akit a vil�gon a legjobban szeretek, csak az�rt, hogy nekem j� legyen...� �des kamik, milyen egy nagy �nz� d�g vagyok �n...f�ltem magamat t�le...nem akarom, hogy megb�ntson...�s vele ki foglalkozik? �t h�nyszor b�ntottam meg �n, �gy, hogy �szre sem vettem, hogy mit teszek? Hogy lehetek ennyire magamnakval�, tal�n holnap ut�n, m�r nem j�n holnaput�n....akkor meg minek v�dem magam....tal�n ez az utols� k�z�s est�nk...akkor meg mi�rt rejt�ztem el el�le...mikor azt szeretn�m, hogy �r�kre velem maradjon....�n ostoba....”

Felugrottam a helyemr�l �s rohanni kezdtem...�szre sem vettem, hogy mikor borult �gy be az �g, a csod�lato �gboltot dagadt es�felh�k lept�k be....majd egy hatalmasat vill�mlott �s egy nagy d�rren�s k�zepette eleredt az es�, a hideg v�z k�m�letlen gyorsas�ggal �ml�tt r�m, �sszevizezve hajam �s yukat�m, a ny�ri szell�cske ekkora m�r tombol� sz�ll� v�ltozott, Fujin kiengedte zs�kly�b�l a szeleket �s most tombolni hagyja �ket...szaladtam, de a sz�lben egyre nehezebbek lettek l�pteim...v�g�l sikeresen el�rtem Kaede any� kunyh�j�t, kopogtat�s n�lk�l h�ztam el a fuszum�t majd v�zesen berobbantam...a t�zhely k�r�l �lt az eg�sz csapat. Ijedten n�ztek r�m, ak�rcsak egy r�mre

, bele sem mertem  gondolni, hogy hogyan n�zhetek ki.

Kagome elfeh�redve felugrott majd megpr�b�lt a t�zhelyhez vezetni, Sango berohant az egyik szob�ba majd egy takar� f�less�ggel t�rt vissza, Inuyasha k�v�ncsian h�z�dott messz�bb, helyet csin�lva nekem az �ltet� t�z mellett.

-J�s�gos kamik...-csapta �ssze kezeit Kagome.-Mi t�rt�nt veled?Ho-hol j�rt�l?

-A ruh�d!-s�hajtott fel sajn�lkozva Sango.

Nem sz�ltam, hagytam, hogy r�mter�ts�k a takar�t, majd le�ltessenek, �gy viselkedtem, mint egy b�bu, akinek nincsenek �rz�sei sem szabad akarata.

K�rdeztek, �n nem feleltem...m�g mindig �reztem Sessh cs�kj�t, kellemes bizserg�s fogta el ajkaimat, de ugyanakkor a sz�rny� k�p is a fejemben volt...�s sz�ntelen lej�tsz�dott el�ttem, �jra �s �jra...

Beh�nytam szemem, hogy ne l�ssak...�sszeh�ztam magam kicsire, majd lassan, f�radtan, elaludtam.