20. R�sz: A HARC/ B�cs�...t�le!

Hajnalodott. A hideg volt �s a kunyh�ba is sz�tterjedt a fagyos leveg�. Dideregve �bredtem, a t�z kialudt �s az �tols� csepp meleg is tovat�nt. Tavasz v�g�n j�rtunk �s m�gis hideg voly, nagyon hideg. Eg�sz l�nyemben dermedt voltam a fagyt�l, takar�m messze elrugva tal�ltam, vad �lmaim lehettek. Nagy nehezen felt�p�szkodtam majd k�r�ln�ztem, m�g mindig f�l�lomban voltam, nagyon kor�n volt m�g, a s�t�ts�g �s a vil�goss�g hat�r�n j�rhatott az id�, a csillagok b�cs�zkodtak az �gen, a reggeli harmat f�nylett a f�sz�lakon.

Kaede any�, az �reg miko, mint k�s�bb megtudtam, az a bizonyos Kikyo nev� papn� h�ga, k�nyh�j�ban nagy volt a csend, mindenki az igazak �lm�t aludta, csak Inuyasha hortyog� hangja t�rte meg a hajnal cs�ndj�t, a par�nyi szoba fal�nak nekit�maszkodva, �lve aludt, kardj�t szorosan tartva...m�g nem j�tt fel a Nap...�gy haland� alakj�ban volt.

Kagome h�l�zs�kj�ba burkol�zva szund�tott a kis r�kaszellemmel egy�tt, ugyanezt a tev�kenys�get m�velte Sango, Miroku �s az �reg Kaede is, az meg sem lepett, hogy Sessh nincs itt.

Nem b�rtam tov�bb nyugton maradni, magamra kaptam egy nadr�got, meg egy j� meleg pulcsit majd l�bbujhegyen, �vatosan megpr�b�ltam fel�leszteni a szundik�l� t�zet.

20 perccel k�s�bb m�r kezemben egy cs�sze g�z�lg� te�val l�ptem ki a torn�cra. Ijedten ugrottam h�tra �s a nagy siets�gben a forr� ital, t�bb mint negyede a kezemre �ml�tt.

-H��� Kirara, a fr�szt hoztad r�m!-l�ptem �t a par�nyi, v�r�szszem� cic�t, sz� mi sz�, j�l r�m ijesztett, olyan kor�n volt, hogy m�g az �rz�keim is aludtak. Kirara �lmosan ny�vogott egyett majd mell�m telepedett �s hozz�m d�rg�l�z�tt.

-Te is mag�nyos vagy?-s�mogattam meg az apr� �llatk�t, � h�l�ja jel��l j�les�en dorombolni kezdett.

-Hidd el, tudom mit �rzel!-folytattam melank�likusan, azt�n gyorsan �szbe kaptam:

„ Ezer �rd�g �s pokol, egy macsk�val besz�lgetek, most m�r tuti, hogy nem vagyok norm�lis”

Mosolyogva �s egy kiss� sz�gyenkezve pillantottam le r�, � okos szemeit r�m emelte �s eg�szen olyan volt, mintha mondani akart volna valamit.

-J�l elsz�rtam az este mi?-�gy tettem, mintha �rten�m, mit mond.

-H�t igen, nem volt �ppen valami romantikus!-j�tt egy hang a h�tam m�g�l, kikerekedtek szemeim, vill�mgyorsan fordultam meg, majd n�ztem az illet�re.

-Sessh?-arcom pipacsv�r�sre sz�nez�d�tt, „ezt az �g�st, �hh, de k�nos”-Mi...mit keresel itt hajnalok, hajnal�n?-dadogtam �rthetetlen�l, sz�rnyen zavarba j�ttem.

-Ezt �n is k�rdezhetn�m t�led!-Sessh a szok�sos higgadts�ggal v�laszolt majd le�lt 2mell�m.

-Nem tudtam aludni...te�t?-ny�jtottam fel� a cs�sz�t.

-Ink�bb nem!-h�zta el sz�j�t keser�en.

-Te tudod!-b�lintottam belenyugodva majd kortyolni kezdtem a mostanra m�r langyos italt.

-Mi�rt rohant�l el az este?-k�rdezte komolyan, arca nem t�kr�z�tt semmi �rzelmet, de szemeiben l�ttam, hogy haragszik.

„ J� k�rd�s”-v�laszoltam magamban, majd b�josan elmosolyodtam, pr�b�ltam nem zavarba j�nni, de a tegnap est�re gondolva ism�t elv�r�s�dtem.

-Mindegy...ne v�laszolj ha nem akarsz!-hagyta r�m, hosszas hallgat�s ut�n.

-Arigatou!-s�hajtottam fel megk�nnyeb�lten.

 -�s te, hov� t�nt�l el a tegnap?-tettem fel �n is a nemk�v�natos k�rd�st.

-Gondolkodtam...azon, amit az este mondt�l...!-Sessh hangja elsz�nt volt szemei hat�rozotts�got t�kr�ztek.

-�s...mire jutott�l?-k�v�ncsiskodtam.

-Akkor is szeretni fogsz...ha majd �jra a r�gi leszek?-k�rd�se c�lrat�r� �s rendk�v�l zavarba ejt� volt.

-�n..�n..nem mondtam, hogy...-hebegtem idegesen.

-Kedvelni fogsz akkor is?-m�lyen a szemeimbe n�zett �s �n k�ptelen voltam elkapni pillant�som, megbabon�ztak, fekete csillog� szemei.

-Nem tudom...-feleltem bizonytalanul majd legur�tottam a cs�sze eg�sz tartalm�t.

Mikor m�r az utols� csepp is elfogyott, lassan fel�lltam majd nyugodt, szomor� arccal a messzes�gbe b�multam, nagyot s�hajtva h�nytam le szemeim...majd lassan �jb�l felny�tottam...ezzel egyid�ben a keleti hegyek l�b�n�l egy f�nyes, t�zes korong jelent meg, f�nye bevil�g�totta a t�jat, �letet lehelve a vil�gba, ahogy megjelent a Nap f�nyes arca, �gy jelent meg bennem �jra a f�lelem a j�v�t�l �s mindent�l, ami k�vetkezni fog.

Elragadttatottan figyeltem az �jj��led� Napot, arcom halv�nyabb volt a szok�sosn�l, szemeim f�nytelenek, szomor�ak voltak, Sessh is fel�llt majd szemben�zett a diadalmas Nappal, sok�ig �lltunk �gy sz�tlanul, megv�rtuk m�g a t�zes korong kiemelkedik a hegyek m�g�l. �n mozdultam els�nek, hat�rozottan n�ztem Sessh k�telyekkel teli tekintet�be, majd elsz�ntan megsz�laltam:

-Csod�latos napfelkelte volt, de most egy �j nap virradt �s a napfelkelte �lm�nye a nap v�g�re hom�lyba veszik... �s az ember szebbnek fogja tal�lni a naplement�t!-hangom lassan elhalkult, majd �tment el-elcsukl� suttog�sba.

Sessh megfogta kezeim, mag�hoz szor�totta �ket, majd cs�kot lehelt k�zfejemre, megremegtem az udvarias gesztust�l, azt�n �jb�l tekintetemet kereste.

-B�rmennyire is hossz� lesz a nap...nekem mindig a napfelkelte lesz a legszebb...soha nem fogom elfelejteni!

Remegve l�ptem hozz� k�zelebb majd hirtelen mozdultam �s �t�leltem, arcom kimon�j�ba temettem �s zokogni kezdtem, hisz a mi besz�lget�s�nkbe r�gen nem a Nap �ll�s�r�l volt sz�, ez egy k�dolt �zenet volt, amit csak ketten �rtett�nk, egy titkos b�cs�...�s egy betarthatatlan �g�ret.

Most az egyszer nem kellett magyar�zkodnom, meg�rtette mondanival�m...�s ugyan�gy v2�laszolt r�...

Csendben �lltunk, �n reszketve �leltem �t nyak�t �s zokogtam, � meg szorosan mag�hoz �lelt �s arc�t hajamba temette.

Sz�rny� �rz�s volt �gy �llni...rettenetes �rz�s volt b�cs�zkodni...elb�cs�zni t�le...v�gleg...�r�kre...

Sz�vem szerint, k�rleltem volna, t�rden �llva k�ny�r�gtem volna neki, ne v�ltozzon vissza �jra sz�rnyetegg�...nem akarom elvesz�teni...de nem tehettem, nem volt jogom hozz�, soha nem akarn�k neki rosszat...de ez m�gis rossz lett volna...

Csak �lelt�k egym�st �s egyik�nk sem akarta elengedni a m�sikat, k�nnyeim m�r hatalmas foltokban d�szelegtek haorija nyak�n, de nem akartam elv�llni t�le, azt k�v�ntam, b�rcsak �r�kre �gy maradhatn�nk...�gy egy�tt...

Ma elvesz�tem, �r�kre, holnap m�r nem l�tezik t�bb� Sessh...csakis Sesshomaru...� most elmegy...�s itt hagy engem...

-Mi�rt? Mi�rt kellett ennek �gy t�rt�nnie? Mi�rt nem �lt�l meg m�r az els� pillanatban? Akkor most nem f�jna �gy....-suttogtam s�r� hangon, �reztem, hogy jobban mag�hoz �lel.

-Gomen, gomennasai Miwako...onegai...-Sessh hangja l�gy volt �s simogat�, m�g soha nem hallottam �gy besz�lni.-De ennek �gy kell t�rt�nnie...de legal�bb megismerhett�l....

-Igen, de milyen �ron? T�ged is elvesz�telek...engem mindeki elhagy...-tudom, ez sz�nalmas h�z�s volt, de akkor vajmi keveset gondolkodtam ezen.

-Nem...�n soha nem hagylak el, mindig melletted leszek, ha nem is �gy mint r�gen...mert �n...�n...azt hiszem, hogy...

-Ne...k�rlek...!-n�ztem r� k�ny�r�gve, nem akartam hogy m�g nehezebb� tegye az �gy is r�m nehezet.

-L�gy er�s Miwako �s tarts ki...mert...te vagy az �letem!-led�bbentem a szenved�lyes szavakt�l, nem hittem el, hogy ezek az � szavai, k�nnyes szemekkel n�ztem fel, azokba a csodasz�p, f�nyl� szemekbe...a vil�g �sszes kincs�t fel�j�nlottam volna �rte, csakhogy ne hagyjon el...

-Istenem...-borultam ism�t a nyak�ba, szor�tottam �t, remegtem , s�rtam, szenvedtem, a vil�g �sszes k�nj�t lelkemben �reztem, majdhogynem bele�r�ltem a f�jdalomba.

A Nap felj�tt, reggel lett �s a hajnal, mag�val vitte a k�d lepl�t �s az utols� napfelkelt�t...vele.

�reztem ahogy az �lel� karok lassan elengednek, majd elt�volodik t�lem, m�r nem �lelt t�bb�, csak n�zet r�m, nagy szomor� szemekkel, azt�n kimon�ja fels�j�b�l egy kis tekercset hal�szott el�.

-Ez t�ged illet!-ny�jtotta fel�m, a v�rt�l foltos tekercset, any�m v�re volt rajta, egyb�l felismertem...

Elfeh�redve ny�ltam �rte majd elvettem t�le, komoran n�ztem p�r pillanatig, majd obimba rejtettem.

Zavartan pislogtam fel r�, n�la volt...mi van ha...?

-Nyugodj meg, nem olvastam el!-v�laszolt a fel sem tett k�rd�sre.

-Mi�rt nem? Megtehetted volna...azt mondtad, hogy kider�ted...

-Igen, azt mondtam, de r�j�ttem, hogy nincs jogom hozz�, a te �leted, a te titkaid, nem tartozol magyar�zattal senkinek, szabad vagy, k�l�nben is, ha majd akarod, elmondod!-nagyon meg�rt� volt, olyan amilyen tal�n m�g soha.

-K�sz�n�m...ezerszer is k�sz�n�m...-suttogtam k�nnyekt�l fuldokolva.

-�n tartozom h�l�val...-v�laszolta m�g utolj�ra azt�n, a kellemes reggeli csendet a bentiek hangja t�rte meg, fel�bredtek �s Inuyasha bizony�ra m�r visszav�ltozott...�s Kagom�val veszekszik...

V�get �rt a b�cs�...m�g egyszer b�ztat�an r�m n�zett, azt�n egy halv�ny mosoly k�s�ret�ben elengedte kezem, mindez egy t�zedm�sodpercnyi id� volt, de sz�momra lass�tott felv�telnek t�nt, ahogy elv�llt keze, az eny�mt�l, �gy szakadt el Sessh t�lem �r�kre, elengedte kezem...engem is elengedett...lel�pett a l�pcs�n, majd elt�nt a kunyh� m�g�tt, er�s v�gyat �reztem, hogy ut�nna rohanjak, de valami okn�l fogva m�g sem tettem meg, csak �lltam, ak�r egy s�b�lv�ny, jobb kezem magamhoz szor�tottam, �gy mintha az � kez�t szor�tan�m.

-Hah�...F�ld h�vja Miwakot, F�ld h�vja Miwakot, jelentkezzzz!-Kagome vid�m hangja hozott vissza a f�ldre.

-Mi? Mondt�l valamit?-fordultam fel�, k�z�mb�sen.

-M�r vagy egy �r�ja sz�l�ngatlak,itt az ideje k�sz�l�dni!-v�laszolta �zgatottan.

-J�, rendben, 10 perc �s k�sz vagyok!-kaptam �ssze magam, majd elindultam be a kunyh�ba.

-Miwako, minden rendbe?-n�zett r�m agg�dva kuzinom.

-Igen. J�l vagyok!-v�laszoltam egykedv�en, majd beh�ztam magam m�g�tt a fuszum�t.

-Miwako, k�sz vagy? Indulunk!-Kagome kopog� l�pteit hallottam, majd elh�z�dott az ajt�, azt�n d�bbent csend.

H�ttal �lltam neki, �gy nem l�ttam mi t�rt�nt, �rdekl�dve fordultam meg.

Kagome ott �llt a bej�ratn�l, f�l l�bbal bent, f�l l�bbal a torn�con, arc�ra ki�lt a d�bbenet, szemei elkerekedtek, nagyon meglepte valami.

-Azta...hogy n�zel ki!-�mult el, a pillanatnyi d�bbenet ut�n.-Olyan m�s, vagy, annyira...

-D�moni!-fejezte be a mondatot Inuyasha, aki felfigyelt a hangos sopp�nkod�sra.

-�h, k�szi! V�laszoltam mosolyogva, azt�n mit sem t�r�dve d�bbent arcukkal megfordultam �s elhagytam a kunyh�t. Ahogy v�gigmentem a falu utc�in hallani v�ltem a h�tam m�g�tt �sszes�g� falusiakat: „ egy yasha...” „vigy�zzatok, ne mentjetek a k�zel�be...vesz�lyes” „ ki ez az asszony...id�ig m�g nem l�ttam”  „vajon mit csin�lhat itt �s hov� megy?”

L�ttam d�bbent, falfeh�r, ijedt arcukat, a fesz�lts�get val�s�ggal tapintani lehetett, azt�n v�gre ki�rtem a falub�l, els�t�ltam a k�zeli t�hoz majd komoran v�gign�ztem magamon a v�z t�kr�ben, val�ban m�s voltam, tal�n az �lt�zet, tal�n a smink miatt, de egy idegen n�zett vissza r�m.

Enh�n barna arcom, rezzen�stelen�l komoly volt, szemeim f�nytelen�l merengtek el a l�tv�nyon, hajam szorosan befonva derekamat s�rolta, meg kell hagyni sokat n�t...szemeim fekete kont�r keretezte, ajkaimon r�zsasz�nes sz�jf�ny f�nylett. Az �lt�zetet, amit Kaede any�t�l kaptam �talak�tottam �s a saj�t �zl�semre form�ltam, kieg�sz�tve a j�v�beli cuccaimmal. Hossz� sz�r�, csattos csizm�t, terepsz�n� r�vidnadr�got �s egy �jjatlan fekete kimon�-fels�t, haorit, viseltem. Oldalamon, d�szes h�vely�ben f�nylett �r�ks�gem, a F�ny kardja, egy d�szes, csattos �vre f�zve. Csupasz t�rdeimet, t�rdv�d�k �vezt�k, csukl�imon eg�szen k�ny�k�mig csattos, �jjatlan keszty�szer�s�g f�nylett, a csattok kurikat rejtettek, ez�stsz�n mellv�rtemen megt�rtek a napsugarak.

-Nem vagyok ideges!-nyugtattam magamat, de a t�k�rk�pem t�rdei remegni kezdtek.

-Na j�...egy kicsit ideges vagyok!-jav�tottam ki magam, azt�n csak �lltam a t�parton �s a t�k�rk�pemmel szemeztem.

A t� felsz�n�re egy f�rfi alakja s�klott, egy eg�sz fejjel volt magasabb n�lam, a h�tamban �llt, de m�g �gy sem takartam el teljesen. Majd egy kellemesen borzongat�, m�lt t�nus� hangot hallottam a h�tam m�g�l.

-Rendben vagy?

Ahogy szorosan m�g�ttem �llt �s �reztem jelenl�t�t, felejthetetlen illat�s �s zavarba ejt� k�zels�g�t �jb�l kir�zott a hideg �s libab�r�s lettem.

-Igen...j�l vagyok!-feletem halkan, majd ell�ptem mel�le.

Mikor indulunk?-folytattam �zgatottan.

Erre m�r � is megfordult...r�m n�zett majd szem�ld�keit �rtetlenkedve felh�zta.

-Indulunk?Rem�lem meg sem fordult a fejedben, hogy vel�nk j�ssz!-jegyezte meg szigor�an.

-Rosszul rem�led, ugyanis �n, veletek megyek!-jelentettem ki ellentmond�st nem t�r� hangnemben.

Sessh hangneme ha lehet m�g szigor�bbra v�ltott:

-Ezt most azonnal verd ki a fejedb�l. Neked semmi keresnival�d Naraku ellen, vesz�lyes, jobban teszed ha biztons�gban maradsz!-minden �ron megpr�b�lt lebesz�lni.

Egy nagyot s�hajtottam, majd k�zelebb l�ptem hozz�, kezeimet cs�p�re tettem, kih�ztam magam �s dacosan n�ztem fel r�.

-N�zd Sessh...�n...veletek megyek, m�r eld�nt�ttem, �gyhogy ne f�radj a lebesz�l�ssel.

-Nem engedhetem, hogy meg�lesd magad!-csattant fel a haland�-szellem.

-Ha meg kell halnunk...h�t egy�tt halunk meg!-v�laszoltam kem�nyen.-Nem t�lthatod meg ezt nekem...m�g tartozol egy utols� sz�vess�ggel!

Egy darabig nem sz�llt semmit, hitetlenkedve m�regetett majd belenyugodva �gy sz�lt:

-Na nem b�nom, gyere...de nem harcolhatsz...Kagome mellett maradsz �s punktum!�g�rd meg, hosz sz�t fogadsz...legal�bb most az egyszer!

-Meg�g�rem!- tettem a sz�vemre a kezem bizonys�g k�ppen, � ezzel meg is el�gedett �s megnyugodott, persze azt nem vette �szre, hogy keresztben vannak a l�baim...

-Nem gy�zt�l meg, de legyen....-kis s�haj-Viszont akkor siess�nk, indulnunk kell, az �cs�m�k m�r k�szen �llnak!

-Igenis Nagy�ram!-�lltam vigy�zba majd, katon�san tisztelegni kezdtem.

-Rem�nytelen...soha nem n� be a fejed l�gya!-�llap�totta meg mosolyogva majd elindultunk visszafel�.

Mire valahogy vissza�rt�nk Kagom��k m�r t�relmetlen�l v�rtak r�nk, mindannyian fesz�ltek voltak, m�g a perverz szerzetesnek sem volt kedve viccel�dni.

Inuyasha �s Sessh sem cs�pkel�dtek...s�t eg�sz �ton Naraku szaga fel�, egy fenyeget� morg�s sem esett k�zt�k...�gy n�zett ki, hogy a harc idej�re fegyversz�netet k�t�ttek egym�s k�zt.

Kagom�val val�s�ggal el voltunk ragadtatva, a Nap m�r lemen�ben volt mikor v�gre megpillantottuk Naraku jelenl�t�nek el�jeleit. M�r k�zel j�rtunk az �szak-i hat�rhoz mikor a napf�nyes �g hirtelen beborult, majd als�bbrend� szellemek sz�zai lept�k el az eget. A szellemkarav�n �l�n egy hatalmas tollon egy n� rep�lt, kez�ben egy legyez�vel.

-Ez Kagura!-�llap�totta meg gy�l�lk�dve Sango.

-Ki az a Kagura?-k�rdeztem k�v�ncsian.

-Naraku egyik csatl�sa, a test�b�l sz�letet....� a Sz�lboszork�ny!-magyar�zta Kagome, mik�zben egy ny�lvessz�t helyezett �jj�ra.

-Mi�rt h�vj�k Sz�lboszork�nynak?-tettem fel a k�rd�st...amire szinte azonnal v�laszt kaptam, ugyanis az eddig b�k�sen vonul� szellemsereg, �r�lten megindult kis csapatunk fel�, hogy elpuszt�tson minket, a Sz�lboszork�ny meg sz�tny�totta legyez�j�t �s olyan rv�nyt kavart p�r m�sodperc alatt, hogy meg kellett kapaszkodnom egy k�zeli fa t�rzs�be, az er�s sz�l majdnem mag�val ragadott!

Nem l�ttam semmit, a sz�l mindent felkavart, csak sz�nes csikokat, hom�lyos alakokat v�ltem felfedezni. Agg�dva kerestem Sessht tekintetemmel, de nem l�ttam sehol, az �rv�ny k�r�lvett �s elvak�tott, �reztem, hogy csapd�ba ker�ltem �s ha nem t�rt�nik valami csoda mag�val ragad a torn�d�.

Csal�dottan �llap�tottam meg, hogy Naraku m�r v�r r�nk, s�t m�g egy kis �tra val�val is meglepett. Ravasz egy szellem annyi biztos �s valami s�gta, hogy nem lesz k�nny� legy�zni �t...felt�ve ha el�r�nk a kast�ly�ig...