23. R�sz: Bar�t vagy ellens�g?

A reggel k�s�n tal�lt r�m, a t�bbiek m�r a reggelit k�sz�tett�k mire v�gre �n is fel�bredtem, ny�g�sen ny�tottam fel szemeim, azt�n ijedten h�tr�ltam...

Egy aranybarna tekintettel tal�ltam szemben magam, egyb�l kir�zott a hideg, ijedten menek�lni pr�b�ltam...de azt�n gyorsan le is nyugodtam, hisz hab�r a szemp�r ugyanolyan volt, m�sf�le tekintet n�zett vissza r�m, gyeng�ds�get �s rejtett melegs�get sugalltak a szemei.

-�hhh Inuyasha..., de r�m ijesztett�l! M�r azt hittem, hogy...- de itt nyomban el is hallgattam, a nyakamig h�ztam a takar�t �s pr�b�ltam �gy tenni, mint aki m�g aludni akar.

-Hogy Sesshomaru?-fejezte be a mondatom a haynou majd mell�m telepedett, meglepett ez a v�ratlan kedvess�g, hisz m�g nem is olyan r�gen le lib�zott az�rt, ami�rt a b�tyja mellett vagyok, most meg...volt egy olyan sejt�sem, hogy Kagome keze van a dologban...f�lszemmel a minket fix�roz� l�nyra pillantottam, � erre gyorsan �s felt�n�en elford�totta a fej�t...sz�val tiszta sor...

-Nem...hov� gondolsz...dehogyis...-tagadtam lelkesen majd fel�ltem, hogy jobban l�thassam Inuyash�t.

-Figyelj Inuyasha, tuodm hogy Kagome nyaggat�s�ra vagy most itt, de erre semmi sz�ks�g!-v�laszoltam egy kiss� tal�n h�v�sen, hi�ba mindig is ut�ltam ha sajn�ltak.

A f�lszellem �jb�l r�m emelte aranys�rga tekintet�t, hihtetlen, hogy mennyire m�s mint Sesshomaru....

-F�ggetlen�l Kagom�t�l, m�r r�gen akarok besz�lni veled!-ellent�tben b�tyj�val ritk�n lehetett ilyen komolynak l�tni.

-Oh...igen...!-nagyon megleptek szavai.

A f�lszellem fi� egy apr� kis fa�ggal kezdte el piszk�lni a puha f�ldet, t�tov�zott....

-Megijedt�l t�le...igaz?-kezdett bele v�gre...

Les�t�ttem fejem majd �n is a f�ldet kezdtem el piszk�lni, idegesen �s gyerekesen...

Nem v�laszoltam semmit csup�n �vatosan b�lintottam...

-�s most...mit fogsz csin�lni?

-Nem tudom!-feleltem tan�cstalan...egy m�ly s�hajjal elnyomva a kit�r� k�nnylavin�t.

-Hi�ba mondan�m, hogy maradj vel�nk...te vele fogsz tartani!-jelentette ki meggy�z�en.

Megh�kkentem a hat�rozott szavak hallat�n, elkerekedett szemekkel n�ztem r�, m�g a sz�jam is t�tva maradt...

-�hmm...ezt meg...mib�l gondolod?

Inuyasha abbahagyta a f�ld piszk�lgat�s�t �s fel�llott, majd m�g miel�tt visszament volna a t�bbiekhez m�g hozz�tette:

-Te �s a b�tyj�m...sokban hasonl�totok...�s Miwako szerintem ne v�rattasd meg...hamarosan indultok!-azzal egy halv�ny mosoly k�s�ret�ben elindult Sango�k fel�.

-Mi? Hogy �rted..hogy....?-ugrottam fel �n is helyemr�l...azt�n �gy ahogy voltam...mozdulatlann� dermedtem...karjaim leengedtem...kezemb�l kiesett az �sszefogott takar�.

A bokrok takar�s�b�l, m�lt�s�gteljesen l�pett ki �, Sesshomaru...egy r�pke pillanatra tekintet�nk �sszekapcsol�dott azt�n �n les�t�ttem szemeim...ism�t ugyanolyan h�v�s volt...t�k�letes, m�lt�s�gteljes megjelen�s, �res �s m�gis f�lelmetes tekintet, �rz�ketlen arc...� volt...a d�mon Sesshomaru.

Idegesen kapkodtam �ssze ruh�imat, majd vontatottan, s�nt�tva Kagom�hoz v�nszorogtam �s visszaadtam neki a takar�t.

Igyekezz...indulunk!-sz�lalt meg v�gre Sesshomaru is, de olyan ridegen, hogy a reggeli napsugarak f�l�nken b�jtak vissza a felh�k m�g�.

-�gy-e nem? �gy-e nem sz�nd�kszol vele menni?-n�zett r�m �rtetlen�l Kagome.

Egy pillanatig m�g t�tov�ztam azt�n meg�leltem Kagom�t.

-Ne agg�dj miattam k�zin, tudom mit csin�lok!-vigasztaltam majd b�tor�t�lag elmosolyodtam.

-H�t most ahogy �gy mondod...nem nagyon tudt�l meggy�zni!-unokates�m arca keser� fintorba torzult.

-Vigy�zzatok magatokra!-sugtam m�g oda neki, majd m�g egyszer meg�leltem.

-�s te Inuyasha, mit fogsz tenni, most, hogy m�r nincs Naraku?-fordultam egy kiss� vid�mabban a f�lszellem fel�.

-A harc m�g nem �rt v�get...-mosolyodott el a Inu is.-M�g nagyon sok �kk�szil�nkot kell �sszegy�jten�nk!

-�s �n seg�tek neki!-v�gta r� hirtelen Kagome.

�n cinkosan kacsintottam r�juk...�k erre mindketten pipacsv�r�sek lettek.

J��z�en felnevettem:

-K�sz�n�m Inuyasha...mindent k�sz�n�k!-azzal a f�lszellemet is meg�leltem.

-Sango te is vel�k maradsz?-�leltem meg a szellemir�l�nyt is.

-Nem...nekem meg kell tal�lnom az �cs�m, Kohakut...a szerzetes meg�g�rte, hogy seg�teni fog!

-Oh a szerzetes!-n�ztem r� f�lszemmel Mirokura...volt egy olyan sanda gyan�m, hogy nem is ink�bb seg�teni, mint h�d�tani akar.

-A kamik vigy�zz�k utad sz�p h�lgy!-cs�kolt kezet diszkr�ten Miroku.

Azt�n a kis Shippout�l �s Kirar�t�l is elb�cs�ztam...ekkor m�r �reztem Sesshomaru t�relmetlen pillant�sait a h�tamon, azt�n mikor fel� fordultam nem l�ttam sehol...nem gy�z�tt v�rni, ez�rt elindult...k�nyveltem el magamban...jellemz�...

-�g veletek...hamarosan tal�lkozunk!-integettem fut�s k�zben, majd a hevesen integet� kis csapat elt�nt szemeim el�l...ki tudja...tal�n most l�thattam �gy egy�tt �tolj�ra �ket.

Hamarosan be�rtem Sesshomarut is, de nem mentem k�zvetlen k�zel�be, n�h�ny l�p�s h�tr�nnyal k�vettem, csendesen, sz�tlanul...hisz m�r megint ugyanott tartottunk, ahol el�sz�r....� a h�b�r�r �n a sz�lga....� a Nyugat-i herceg...�n meg...az �gyas...

�s minden j�, ami valaha t�rt�nt sz�m�ra �r�kre feled�sbe mer�lt...

A Nap csak �gy folytogatott forr� sugaraival, borzaszt� nagy, tikkaszt� h�s�g volt. M�r nagyon sokat mehett�nk mivel l�baim lassan kezdtek bedagadni �s egyre kev�sb� tudtam l�p�st tartani a youkaiial.

Egyre jobban lemaradtam, mik�zben minden l�p�semn�l f�jdalmasan felszisszentem. Hihetetlen, hogy ennyire legyeng�ltem, hisz nem is olyan r�g m�g mag�t a nagy Narakut is siker�lt megsebeznem...most meg, ha kell nyakam t�r�m egy ki�ll� gy�k�rben.

-Sesshomaru....onegai....pihennem kell egy kicsit!-�ltem le lihegve egy nagyobb �tsz�li k�re.

A kutyaszellem m�g tett n�h�ny l�p�st azt�n megtorppant �s bossz�san megfordult.

-H�t gy�gy�tsd meg magas onna, nincs id�m a nyafog�saidra-mordult r�m v�szj�sl�an.

„H�t ez sz�p, mondhatom!-korholtam magamban �kelm�t-Megmentem az �let�t, mert b�rhogy is n�zz�k �n mentettem meg, erre � mit tesz? Mi m�st, minthogy m�g neki �ll feljebb...”

-�hhh k�szi sz�pen, nem kell ennyire h�l�s lenned, csak �pp �gy arra j�rtam �s gondoltam felt�masztalak, ham�r f�lholtan el�ttem fekszel!-pr�dik�ltam ironikusan mik�zben sajg� l�baim massz�roztam.

Sesshomaru semmitmond�an v�gign�zett rajtam majd hihetetlen�l flegm�n �gy sz�lt:

-Nem k�rtem a seg�ts�ged onna- m�r megint asszonyozik...sz�rny�- de mivel te volt�l olyan baka �s beleavatkozt�l, h�t most magadra vess, de ne v�rd, hogy sajn�ljalak!-azzal nem t�r�dve t�bb� velem, �jb�l elindult.

D�h�sen kaptam a legels� kezembe akad� feny�toboz ut�n majd harciasan ut�nna haj�tottam, az meg sem lepett, hogy �gy h�ttal, egyetlen k�zmozdulat�val elkapta �s megsemmis�tette fegyverem.

-� �n h�je, hogy is hihettem azt, hogy v�rbe borulva, eszm�letlen�l haldokolsz, mikor k�zben napozt�l, ne? Tal�n hagynom kellett volna, hogy felzab�ljanak a varjak, akkor legal�bb megmenthettem volna egy csom� �rtatlan haland� �let�t, akiket te hidegv�rrel lem�sz�rolt�l!!!- fogalmam sincs hogy honnan vettem a b�tors�got, hogy ilyeneket mondjak, nagyon feld�h�tettem a d�mont, mert egy villan�snyi id� alatt el�ttem termett �s a csul�mn�l fogva felr�ntott �lt�mb�l....szemeit lassan v�r�s dereng�s vette k�rbe...de azt�n siker�lt lenyugodnia...valamennyire....de az aranysz�n szemek �gy is d�ht�l ittasan f�nylettek...�s persze mit csin�ltam �n erre?

Na miben, hogy kij�tt rajtam a szok�sos libab�r �s nagy ijedt szemeket meresztettem r�.

-Ne merj m�g egyszer �gy besz�lni velem vagy v�gzek veled miel�tt megsz�lalhatn�l...�r�lj, hogy a Nagy�rad megmentette a sz�nalmas szolga �letedet!

Csak n�ztem fel r� n�m�n, sz�tlanul minden egyes szava a sz�vembe hatolt, de nem mutattam ki, hogy mennyire is megb�ntottak szavai, �sszeszor�tottam fogaim �s er�t gy�jt�ttem, tudtam minden cs�ppnyi er�re �s kitart�sra sz�ks�gem lesz.

-K�sz�n�m neked Nagy�ram, hogy megmutattad hol a helyem!-suttogtam majd al�zatosan meghajoltam...nem volt m�s v�laszt�som, vele nem sz�llhattam harcba.

Azt�n �jb�l farkasszemet n�zt�nk egym�ssal,  mindketten d�h�sen fojtattunk, lassan morrogni kezdt�nk...azt�n egy er�s sz�lfuv�s mindkett�nk figyelm�t m�sra terelte.

Mindketten az egyre nagyobbod� pontot figyelt�k, ami az egb�l egyre jobban k�zeledett, azt�n ahogy lassan el�rt a f�ld fel�, egy k�tfej� s�rk�nyl� alakja rajzol�dott ki.

-Na ilyet se l�tni otthon- jegyeztem meg csod�lkozva, de azt�n �szre vettem, hogy van m�g ott valami m�s is...

-Na m�g csak ez hi�nyzott!-pillantottam meg az ismer�s varangyszer� szellemecsk�t, amint hatalmas otromba botj�val hevesen integet.

Azt�n kisv�rtatva f�ldet �rt a s�rk�nyl�....Yaken, mert azt hiszem �gy h�vj�k lem�szott a l�r�l, majd hajb�kolva �ra fel� k�zeledett.

-�dv�zletem Miwako-sama-hajolt meg fel�m, majd Sesshomaruhoz rohant.

- Sesshomaru Nagy�r milyen j� �jra l�tni t�ged!-�lelte �t a kutyaszellem l�b�t k�nnyes szemekkel...sz�nalmas egy l�tv�ny volt.

-Mi h�rt hozt�l Yaken?- sz�lalt meg a maga st�lus�ban Sesshomaru is.

A kis gn�m m�g p�r pillanatig �rzelg�sk�d�tt...azt�n �t t�rt a dolgok t�rgyilagos r�sz�re.

Megk�sz�r�lte tork�t majd f�l�nken megsz�lalt:

-H�t, ami azt illeti h�r az van...b�ven...- Yaken ha lehet m�gjobban kiguvasztotta b�kaszer� szemeit....t�tov�zottt....idegesen r�gta az �tmenti port...

-Besz�lj!-ord�tott r� szolg�j�ra a youkai.

Szeg�ny kis varangy ijedt�ben nagyot ugrott majdc sebesen sz�vegelni kezdett.

-Nagyon nem fogsz �r�lni Nagy�ram.....de azt a h�rt kell hoznom, hogy....Kazeneru-sama ism�t felbukkant!-b�kte ki v�gre Yaken.

A kutyaszellem szemei nyomban v�r�ssre v�ltottak, amit�l mind �n, mint Yaken berezelt�nk...de azt�n lassan....lehiggadt.

-Az a f�reg....-morrogta �llati hangon a d�mon.- M�r megint mit akar?

-Nyugat hat�r�n l�tt�k...Tajiken parancsnok figyelt fel a s�t�t aur�ra, majd k�vette....a nyomok ide vezetnek �s nyilv�nval�, hogy mit vagyis ink�bb kit akar...-intett fej�vel fel�m.

Nem �rtettem mit mind integet �s azt sem, hogy ki ez a Kazeneru �s mit akar t�lem.

-Hm...-Sesshomaru gonosz mosolyra h�zta a sz�j�t.-Valahogy sejtettem, hogy meg�rzi �t...de azt nem gondoltam volna, hogy az �let�t kock�ztatja egy asszony�rt!Az ostoba...de ez�ttal nem menek�l!

-Mi...mit akarsz tenni Nagy�ram?-okoskodott Yaken.

-Gyere!-sz�lt m�g a kis gn�m ut�n majd elindult a poros �ton....

-A k�zelben van egy t�, mosakodj meg, koszos vagy!-sz�lt m�g h�tra nekem majd elt�nt szemeim el�l.

-Mi...de v�rj...mi ez az eg�sz...ki ez a Kizezuki....vagy mi?-ki�lltottam ut�nna idegesen, de nem kaptam v�laszt...

Most azt�n betelt a poh�r, nem el�g, hogy �gy b�nik velem, mint egy �llattal, most meg van k�pe �gy it�lkezni felettem, mintha csak egy zs�k cukor elad�s�r�l besz�lni...teljesen kibuktam t�le...nem el�g, hogy sz�ven sz�r, m�g meg is forgatja a sz�vemben a t�rt, hogy jobb legyen!

Nem t�r�dve f�j�s v�gtagjaimmal megfordultam majd rohanni kezdtem...�gy szaladtam, mint tal�n m�g soha �letemben...�rj�t� gyors temp�t vettem fel, csak elmos�dott cs�kokban l�ttam k�rnyezetem, rohantam eszeveszett temp�ban, mik�zben s�rni kezdtem, zokogtam....k�nnyeim patakokban folytak le arcomon...azt�n megpillantottam a tavat....nem t�r�dve az �j ruh�val der�kig beleg�zoltam a v�zbe, majd el�sztam a v�zes�sig, a v�z k�m�letlen�l, zuhogva omlott re�m, �t�tt �s csapott egyszerre, de �n nem t�r�dtem a csek�lyke f�jdalommal, kitart�an �lltam mik�zben hangosan felord�tottam...a felgy�lemlett indulatok kit�rni k�sz�ltek, tudtam ha nem toombolom ki valamilyen m�don magam �jb�l �tv�ltozom, azt meg nem akartam, mert tudtam, hogy akkor �lni is k�pes vagyok.

Hajam v�zesen tapadt h�tamra �s arcomra, ruh�m nedves testemhez tapadt, k�nnyeim �sszekeveredtek a vizzel...csak �lltam t�rtelen�l �s �v�lt�ttem ak�r egy �llat, mondhatni vony�tottam, �reztem amint testem lil�s f�nyben feldereng...majd ism�t az az �rz�sem volt, hogy vil�gosz�ld lencs�n kereszt�l szeml�lem a k�lvil�got...azt�n az �v�lt�z�ssel siker�lt levezetnem a fesz�lts�get...�gy lassan feloszlott a lil�s dereng�s �s l�t�som is rendbe j�tt.

Lihegve zuhantam t�rdre, nagyott csobbant a v�z er�tlen testem s�ly�t�l, teljesen al�mer�ltem �s pr�b�ltam lenyugodni, de az az igazs�g, hogy m�g mindig nagyon d�h�s voltam...ism�t hallottam azt a k�l�n�s hangot, aminek olyan nehezen tudtam ellen�llni...” �lj...v�rt akarok...�lj!” –parancsolta egy sejtelmes hang.

Megijedtem �s vill�mgyorsan felj�ttem a v�zfelsz�nre, lass� temp�ban ki�sztam, majd kis�t�ltam a partra....

Csurom vizes voltam, de ezzel vajmi keveset foglalkoztam...kil�ptem a v�zb�l majd megr�ztam magam....mi?...mi a j� eget csin�lok?-sz�rnyedtem el magamt�l, miut�n kutya m�dj�ra megr�ztam magam...

Azt�n m�r nem volt id�m ezzel foglalkozni, furcsa d�moni aur�ra figyeltem fel, nyomaszt� �rz�s ker�tett hatalm�ba...persze, hogy ilyenkor minden d�moni energi�mnak kampec volt...�s persze, hogy Sesshomaru sem volt a k�zelben....vigy�zva h�tr�lni kezdtem....de alig tettem meg n�h�ny l�ps�t mikor egy er�teljes aranyf�ny� vill�m csapott be l�baim el�, ijedten ugrottam h�tra...�s term�szetesen megbotlottam egy ki�ll� k�be �s hanyat v�g�dtam...

V�rtam a vizet...de az sehogyan sem akart j�nni, helyette er�s karok fon�dtak derekam k�r�, majd k�nnyed�n elkaptak majd az  ismeretlen majd puh�n a letett a parton....

V�gre siker�lt kisim�tanom hajam szememb�l �s szem�gyre vehettem az idegent...

-H��!-csak ennyit tudtam kib�kni, olyan v�ratlanul �rt a seg�ts�ge, hogy id�m sem volt gondolkodni.

F�l�nken n�ztem fel r�, v�gigfutott rajtam a hideg, ahogy megpillantottam...

Egy k�l�n�s d�mon �llt el�ttem...f�lelmetes volt �s m�gis bar�ts�gos....j�v�g�s�, f�rfias arc�t, rejtett kisfi�s von�sok d�sz�tett�k, s�t�t szem�ld�kei hatalmas m�lyk�k szemeket �veztek...ajkai f�lmosolyra h�z�dtak...kil�tszottak hegyes szemfogai....arc�t s�t�tk�k m�regcs�kok keretezt�k, homlok�n meg h�rom pontszer�s�g d�szelgett, hossz�, t�rdig �r� fekete haja l�farkoba k�tve simult h�t�hoz....hegyes man�szer� f�lei �s karmai voltak...a yakija er�s d�mont sejtett...de sehogyan sem tudtam kital�lni, hogy melyik kl�nhoz tartozhat.

A harcban nagyon j�rtas lehetett legal�bbis err�l tanuskodtak a p�nc�lok �s ruh�k alatt fesz�l� izmok...sz�les v�llain t�sk�s v�llv�rtek f�nylettek, �zmos mellkas�t is mellv�rt bor�totta, karjain alkarv�rtek csillogtak....az eg�sz d�mon l�nye s�t�ts�get �rasztott, nemcsak kin�zete, de �lt�zete is ezt bizony�totta...haorija, hakam�ja, f�nyl� fekete anyagb�l k�sz�lt, m�g p�nc�ljai ez�stsz�n�ek voltak, h�t�n egy v�r�s pal�st lebegett.

V�r�s obij�ban egy hatalmas ez�stsz�n kard volt f�zve, v�r�s tokban, ball v�ll�n meg egy fekete sz�rmes�l d�szelgett....olyan, mint amilyen Sesshomarunak van ( az elej�n nem �rtettem mit esznek ezeken a s�lakon, de mint k�s�bb megtudtam, ez a nemess�g jele...sz�val egy nemessel �llok szemben)

Felt�n�en tartottam a terepszeml�m �s � ezt �szre is vette, huncut mosollyal nyugt�zta el�gedett arcomat, majd meghajolt �s gyeng�den kezet cs�kolt.

-         Mit keres egy ilyen utsukushikute, kirei yasha( gy�ny�r�sz�p d�monn�) egyed�l, v�dtelen�l!?

“H���, ez igen….m�g emberben is ritka az ilyen udvarias pasi….”jegyeztem meg magamban majd �n is egy apr�t billentettem.

Azt�n azon kaptam magam, hogy � is felt�n�en m�regetni kezd…vontatott lass�s�ggal n�zett v�gig nedves testemen, a r�mtapadt ny�ri ruha minden idomomat pimaszul felfedte…�n reflexszer�en magam el� kaptam kezeim, de ez vajmi kev�s volt ahhoz, hogy elrejtsem m�retes melleim…sz�rnyen k�nos volt.

-Hogy mert magadra hagyni…f�leg most, hogy ebben az id�szakodban vagy…az idi�ta…soha nem v�ltozik!-csattant fel bossz�san az ismeretlen, hangja majdnem ugyanolyan m�ly volt, mint Sesshomaru�, csak sokkalta l�gyabban csengett.

Nem �rtettem mir�l besz�l…az vil�gos volt, hogy biztosan Sesshomarut korholja, deh�t ki � �s milyen id�szakr�l besz�l…

Azt�n volt egy olyan sejt�sem, hogy � az…akire Sesshomaru �gy felm�rgel�d�tt…� az…

-Hiiiiiiiii…..Kazeneru Nagy�r!- h�rd�lt fel ijedten Yaken, mikor megl�tott minket, amint nyugodtan besz�lget�nk…

A Kazenerunak nevezett d�mon ironikus vigyorral fordult Yaken fel�, majd egy barackot nyomott a fej�re.

-Szevasz Jako-pajti, hogy ityeg?-emelte fel a kis gn�mot kimon�ja nyak�t�l fogva, majd nagy komolyan szem�gyre vette.

-A nevem Yaken…nem Jako…-h�borgott a kobold.

-Nos…igen…. az �cs�m �r�k gyerek…meg mern�k r� esk�dni, hogy ugyanilyen bab�ja volt kiskor�ban!-azt�n elengedte a fic�nkol� varangyot, aki sz�tter�lt a f�ld�n.

-Vagy az lila volt? �hh…na mindegy…

Nem b�rtam tov�bb j��z�en felnevettem, olyan muris volt az eg�sz.

-A Nagy�ram soha nem bab�zott!-fortyogott Yaken mik�zben egy adag f�ldet k�p�tt ki.

-Tudod is te…b�kuci…-vigyorodott el cinikusan a d�mon.

M�g soha nem l�ttam ennyire vicces, ilyen komolytalan szellemet….

-�h sz�val te vagy az!-sz�laltam meg �n is elnyomva a r�h�g�g�rcs�m.-De ki is vagy te?

-Engedd meg, hogy bemutatkozzam Hime…Kazeneru Sanoe vagyok az Alvil�g Nagy�ra…az �cs�m b�tyja!-hajolt meg f�rg�n….nem hittem el, egy ilyen vicces, j�pofa fick� lenne az Alvil�g �ra?

-Mi…Sesshomarunak van egy b�tyja?-k�pedtem el.

Kazeneru helyesl�en biccentett.

-Bizony, csakhogy az �csik�m t�bbre tartsa a korcs �ccs�t, mint a nemes b�tyj�t…az irigy kutya!

H�t igen, ez nagyon is jellemz� volt Sesshomarura, van k�t nagyszer�nek l�tsz� testv�re, de � egyik�kkel sem j�n ki…mindkett�j�kkel harcban �ll, pedig mindketten rendes fi�knak t�nnek.

-�h…�rtem…-v�laszoltam szomor�an.

 Kazeneru m�lyk�k szemei melegs�get �s kedvess�get suggaltak, annyira m�s volt, mint Sesshomaru…mintha teljesen m�s bolyg�r�l j�ttek volna.

-Na �s mi sz�l hozott a f�ldre?-k�rdeztem k�v�ncsian.

-Van n�h�ny k�borg� �gyfelem, akik nem nagyon akarnak megt�rni �r�k hajl�kaikba, azok�rt j�ttem…na �s persze az�rt, hogy testk�zelb�l megcsod�lhassam az �l� legend�t!-hajolt v�szesen k�zel hozz�m.

-Milyen �l� legend�t?-h�ztam fel k�rd�en szem�ld�keim.

-H�t t�ged leend� Szellemcs�sz�rn�…vagy sz�l�tsalak ink�bb Seioubu Kagirav�nak?-azzal cinkosan r�m kacsintott.

Azonnal elfeh�redtem, teljesen megd�bbentem, ijedten n�ztem k�r�l, szemeimmel Yakent kerestem…megk�nnyeb�lten tapasztaltam, hogy m�r r�gen elh�zta a cs�kot.

-Mi…mir�l besz�lsz….-hebegtem zavartan…

-Mindent tudok  r�lad Inu no Kage le�nya…Kelet �r�k�se…

Eddigi vid�m arcom elkomolyodott, p�r l�p�st h�tr�ltam…nem tudtam mit v�laszolni…

-De nyugi, t�lem nem tudja meg senki!-felelte k�rdez�s n�lk�l majd egy k�vet haj�tott a t�ba, felzavarva a vizet.

Tov�bbra sem tudtam megsz�lalni, n�m�n huppantam le a parti f�be…sz� szerint

Kutyaszor�t�ban voltam, semmik�pp sem akartam, hogy Sesshomaru tudom�st szerezzen sz�rmaz�somr�l…

-Mit akarsz t�lem?-suttogtam idegesen, mik�zben lassan sz�rad� ruh�m alj�t marcangoltam.

-Semmi m�st, mint seg�teni…az �cs�m egy sz�rnyeteg �s �rtani fog neked…nem hagyhatod, hogy t�nkre tegyen…-hangja komoly volt �s hat�rozott �s olyan benyom�som volt, hogy igazat mond.

-De…m�gis mit akarsz, mit tegyek?-n�ztem fel r� tan�cstalanul.-Nem is ismerlek, hogyan b�zhatn�k meg benned ….

-�s tal�n Sesshomarut ismered?

Les�t�ttem fejem, nem sz�ltam semmit, csak b�multam magam el� n�m�n.

-Sejtettem!-jelentette ki magabiztosan., azt�n leguggolt hozz�m  �s arcomat kez�be vette.

-Te okos l�ny vagy...Seioubu…fogaddj meg egy bar�ti tan�csot…ha nem akarod az �cs�m �gyasak�nt v�gezni…akkor menek�lj…m�g lehet �s menj vissza a vil�godba…te nem ide tartozol…te t�bbre vagy h�vatott…ne al�zkodj meg…

-Gondold meg Seioubu, a te �leted a te d�nt�sed!....M�g tal�lkozunk…most megyek…j�n az �cs�m…-azzal �jb�l kezet cs�kolt, majd egy villan�snyi id� alatt semmiv� lett…

Dermedten �lltam �s b�multam a messzes�gbe, m�g akkor sem mozdultam mikor Sesshomaru vissza�rt.

Yaken kifulladva, leveg� ut�n kapkodva rohant Nagy�ra ut�n…Sesshomaru nem volt d�h�s, arca nyugodt volt �s �rz�ketlen, biztos voltam benne, hogy tal�lkozott vele…

�n tov�bbra sem mozdultam, sz�tlanul �lltam…azt�n lassan l�baim elgyeng�ltek, m�r megint kif�rasztottam magam…hihetetlen m�g mindig gyenge vagyok…�reztem…hogy hamarosan el fogok �julni….

Hirtelen s�t�tedett el minden, azt�n �n zuhanni kezdtem a puha tudatlans�g fel�....m�g �reztem ahogy valaki elkap �s felemel…azt�n megsz�nt minden…