2. r�sz

- Hol vagyok?! Mit tett�l velem?!?! – k�rdezett vissza. �llj, �llj!! Felhozom a lak�somba, le�polom �s m�g � kezd el tombolni �s rombolni?!
- Nah, idefigyelj , am�g az �n hangs�lyozom az �N h�zamban vagy megtanulsz viselkedni, vagy �gy r�glak kifele, hogy a l�bad sem �ri a f�ldet! Egyenl�re m�g �n vagyok itthon �s nem te. Csak a vend�g st�tuszig m�szt�l fel �s nem tov�bb, sz�val �lj le �s maradj nyugton!
- Nekem nem parancsolgathat egy magadfajta haland�! Mit tett�l velem te ostoba?! – a hangj�t nem emelte fel, s�t ink�bb �rzelem n�lk�linek hatott de m�gis ideges�tett. Sosem voltam egy nyugodt term�szet, ahogy most sem. Akkora pofont kevertem le neki mint a h�z. „Szeg�ny” egy kicsit megt�ntorodott, ha nem lenn�k olyan d�h�s m�g tal�n meg is sajn�ln�m, de nem most!
- Megmondtam, hogy �lj le. Nem tudom, hogy mi t�rt�nt veled de nem is nagyon �rdekel. V�rben �szva �jult�l a kezeim k�zz� a parkba. Nem �n k�rtelek r�. Egy�bk�nt is nem �n k�rtem t�led seg�ts�get hanem �ppen ford�tva t�rt�nt.
- �n nem k�rtem…- kezdte el m�lt�s�gteljesen de nem hagytam neki v�gig mondani.
- Dehogy nem! A te helyedben f�l le ugr�ln�k �r�m�mben, hogy valaki ismeretlen jelen esetben �n, nem hagytalak kint �zni az es�ben, hanem le�poltalak. - A kirohan�som �gy l�tszik valamennyire el�rte a c�lj�t. Le�lt egy sz� n�lk�l, mint egy j� kis kutya. ( �r�i meg jegy.: ha m�g sejten�, hogy milyen kutya….) Le�ltem mell� �n is. Egy darabig �gy �ld�g�lt�nk. � nem sz�lt, �n f�radt voltam sz�lni. Becsuktam a szememet �s majdnem az �lmok �des mezej�re l�ptem, ekkor tudatosult im�nt bennem, hogy nem engedhetem el ilyen �llapotban. Egy id� ut�n kinyitottam a szememet majd a kezemet ny�jtottam fel�. Kicsit zavartan n�zett r�m nem �rtve a c�lz�st…. �des Kamik… pasik….
- A sebed. Feleltem a kimondatlan k�rd�sre. – �t kell k�tni. Tombolni m�g tudsz ilyen s�lyos sebekkel is de bele fogsz halni ha �gy folytatod. – � csak mordult egyet jelezve, hogy nincs sz�ks�ge r�m. „Na persze!” majd fel�llt de az els� k�t l�p�s ut�n meg is �llt.
- Mintha a lend�leted al�bb hagyott volna. – mondtam neki majd mosolyogva megker�ltem �s elindultam el�tte. Mikor be�rtem a szob�mba elkezdtem �th�zni az �gyat. Abba a hitbe ringattam magamat, hogy m�g mindig a nappaliban �ll �s f� mag�ban. T�vedtem. Mikor megfordultam ott �llt m�g�ttem �s figyelt. Ez�ltal a kedves h�z�sa �ltal ism�t siker�l a mai napon harmadszorra is a sz�vroham hat�r�ra sodornia.
- Hol tal�lt�l r�m? – k�rdezte az ijeds�gem figyelmen k�v�l hagy�s�val.
- A parkban. - feleltem k�t m�lyebb leveg� v�tel k�z�tt.
- Vigy�l oda most! – mondta parancsol� hangon.
- Nem! Eml�kszel m�g csak vend�g. Majd holnap. Pihenned kell neked is �s nekem is. – majd nyomat�kot adva a szavainak �s�tottam egyet. – �lj le, �tk�t�m a sebeidet azt�n alszok egyet. – mik�zben a sebeivel voltam elfoglalva � folyamatosan engem n�zett. El lehet k�pzelni mennyire �r�ltem neki. �tvezettem az �n szob�mmal szemben ny�l� szob�ba.
- Itt aludhatsz. Ha kell valami csak sik�ts ha az a m�reten fel�li b�szkes�ged megengedi. Oyasumi nasai. Mondtam majd t�bbet ma m�r nem foglalkozva vele elindultam v�gre, hogy vissza foglaljam a saj�t �gyamat.

M�snap reggel az �breszt� �r�ra keltem. Egy �jabb f�raszt� nap gondoltam mik�zben lenyomtam. Majd bekapcsoltam a r�di�t. M�r 10 perce pr�b�ltam magamba �rtelmet verni az �lettel egy�tt mikor meghallottam a r�di�b�l a h�reket.
- J� reggelt kedves hallgat�ink! Ma szeptember 24.-e szombat van …. – Szombat?! Akkor m�g aludhatok. �s m�r fordultam is a m�sik oldalamra ez�ltal vissza s�llyedve az �lmok haz�j�ba. Mikor legk�zelebb meghallottam a m�sorvezet� hangj�t �ppen a pontos id�t jelentette be.
- 11 �ra m�lt 10 perccel. - sz�pen nyugodtan �tfordultam a m�sik oldalamra majd mikor az agyk�zpontom is felfogta v�gre az el�bb elhangzott szavakat hirtelen fel�ltem az �gyban.
- A francba! – mondtam �s ezzel az �ltal�ban reggel jelentkez�rekedt hangomat is. Szok�somhoz h�ven ha m�r egy helyet j�l ismerek lehajtott fejjel �s csukott szemekkel indultam el a f�rd� ir�ny�ba, hogy valami olyat k�nyszer�tsek magamba mint pl az �let. Az ajt� �s az �gy k�z�tti �t fel�n�l j�rtam k�r�bel�l mikor az a gondolat kezdte mag�t bef�szkelni az agyamba, hogy valami fontos dologr�l nagyon megfeledkeztem. Igen volt id�m gondolkodni mivel a gyorsas�gom egy csiga gyorsas�g�val �s egy enyh�n illumin�lt �llapotban l�v� egy�n biztons�gos j�r�s�val vetekedett. Mik�zben a m�r eml�tett elfelejtett dolgon gondolkodtam az ajt�ban bele�tk�ztem valamibe. Elkezdtem kitapogatni, hogy vajon mi illetve esetleg ki lehet az. Az els� amit megtal�ltam az a nadr�gk�t�je volt. Itt arra a d�nt�sre jutottam hogy jobban j�rok ha felfel� kotor�szom. Ahogy felfel� haladtam n�h�ny sz� villant az agyamba. „Halad, halad, csupasz hasfal, halad, hala, k�tszer, k�tszer, halad halad, m�g mindig k�tszer, halad halad, kett� �gazik, halad halad, csupasz �s el�gg� izmos karok…. Ekkor bevillant a tegnapi „kedves” vend�g. Kinyitottam a szememet �s feln�ztem az �v�be. B�rmennyire is akarta nem tudta pal�stolni a meglepetts�g�t. Morogtam egyet reggeli szok�somhoz h�ven /reggelente �ltal�ban a kedvess�g sz� hi�nyzik a sz�t�ramb�l/ majd a k�t karj�n�l fogva megfogtam �s arr�bb �ll�tottam. Majd ism�telten morg�sok k�zepett birtokba vettem a f�rd�szob�t. Egy olyan b� f�l�ra m�lva t�bb �letkedvvel kij�ttem. � m�g mindig ott �llt ahova �ll�tottam. Ez �m a kitart�s. Elindultam vissza szob�mhoz. Mikor mell� �rtem intettem neki, hogy j�jj�n ut�nam �s ne �lljon �gy mint egy s�b�lv�ny. Vissza m�sztam a takar� al� majd ism�t csak egy int�ssel jeleztem, hogy �lj�n le az �gy sz�l�re.
- Nem k�ne felkelni? – k�rdezte miut�n le�lt.
- Nem. – mondtam majd �s�tottam egyet. – Eg�sz h�ten a suliba vagyok �s dolgozom, aludni meg alig alszom. A szombat pihen� nap!
- Eg�sz nap az �gyban akarsz maradni? Sz�nalmas…
- Lehet, hogy sz�nalmas de nekem �gy j�. Nem az�rt csin�lom, hogy m�snak tetsszen. Mindenkinek megkell tennie olyasmit amihez sosem lenne m�skor kedve. Biztos neked is van olyan dolgod amit nem sz�vesen teszel meg, de megteszed mert musz�j. – mik�zben besz�ltem v�gig a szem�be n�ztem, l�ttam ahogy vissza akarja fojtani az �rzelmeit. Hirtelen f�jdalom j�rta �t a sz�vemet. �gy �reztem bele halok ha nem csin�lok valamit. A k�sztet�s meg volt csak nem tudtam mit k�ne tennem. A f�jdalom �rz�s mell� hi�ny�rzet is p�rosult. Nem gondolkodva odamentem hozz� �s �t�leltem. Hirtelen elkezdett cs�kkeni a f�jdalom �s a hi�ny�rzet majd hirtelen elt�nt. Ekkor vis�tott egy hang a fejembe. „M�gis mit m�velsz?! Hisz nem is ismered m�r �lelgeted??!!” hirtelen elh�z�dtam.
- Gomen… - mondtam majd vissza mentem oda ahol m�g �pp �sszel f�l perccel ezel�tt �ltem. T�rdeimet felh�ztam �s a takar�t is az �llamig. �veges tekintettel n�ztem magam el�.
- Mi�rt csin�ltad? – hallottam valahonnan a t�volb�l. De nem tudtam megsz�lalni.
- Mi�rt csin�ltad?? – ism�telte meg.
- Nem tudom… Sesshoumaru…. – hogy honnan jutott eszembe ez a fura n�v esk� nem tudom.
- Honnan tudod a nevemet? – hirtelen fel�llt �s gyilkod szemekkel n�zett r�m.
- Mondom, hogy nem tudom ami�ta megtal�ltalak egyre furcs�bb dolgok t�rt�nnek velem. El�sz�r a hangok amelyek hozz�d vezettek. Azt�n az a m�rhetetlen f�jdalom �s mag�ny �rz�se, �s most ez a fura n�v aminek �ll�t�lag te vagy a visel�je. Nem tudom … nem tudok semmit…..
- Boszork�ny ezt az eg�szet te id�zted el�! Miattad vesz�tettem el az er�met!!
- Milyen er�det? Ugyan olyan ember vagy mint �n. Egy haland� a sok k�z�l.
- T�vedsz!
- Csak annyira mint te velem szemben! – percekig farkasszemet n�zt�nk. Felh�zott de komolyan! Mit k�pzel ki �??!! F�ttem a m�rgemben majd egy gondolat t�madt bennem.
- Tudod mit, �lj vissza �s mes�lj magadr�l.
- Ennek mi �rtelme van ?
- Legal�bb megtudok r�lad valamit �s cser�be �n is mes�lek. „persze ha �gy gondolom, hogy �rdemes. �gy is elmegy �s t�bbet nem l�tom.” – gondoltam magamban.
- M�g mindig nem l�tom semmi �rtelm�t. Engem nem �rdekel a te m�ltad �s neked sincs semmi k�z�d az eny�mhez.
- Igaz. De azt legal�bb el�rulhatn�d, hogy honnan j�tt�l. Hol volt jelmezb�l?
- Jelmezb�l? Sehol. Ahonnan �n j�v�k ott ez a rendes viselet. Ahogy eln�zem ez egy m�sik vil�g. Az �n vil�gom teljesen k�l�nb�zik a tiedt�l. Nem tudom, hogy te hol �llsz a rangl�tr�n, de �n el�gg� fel�l. A hozz�d hasonl�k Sesshoumaru-samanak sz�l�tanak.
- Aha sz�val te egy nagy�r vagy. N�lunk m�r az ilyen r�g kihalt. Ma mindenki egyenl�. Vagy legal�bb is nem sz�l�tja a m�sikat nagy�rnak.
- El�gg� sz�nalmas lehet. Akkor kik uralkodnak?
- Tudod a mai vil�gban jelen esetben az eny�mben van olyan, hogy korm�ny, demokr�cia, n�i egyenjog�s�g meg ilyenek. De pontosan milyen d�tumot �rnak a te id�dben?
- Nem tudom. Nem az �n feladatom ilyenekkel foglalkozni. Ez a sz�nalmas haland�k babon�s dolga.
- Tudod kicsit ideges�t� a sz�nalmas haland� hasonlatod. Elmondan�d, hogy te mi vagy ha nem haland�? Mond azt ink�bb, hogy ember vagy valami ilyesmi. Jah �s csak, hogy tudd az �n nevem Kumiko sz�val ha velem besz�lsz vagy a nevemen sz�l�ts vagy ne is sz�lj hozz�m. Nah de most t�rj�nk vissza arra, hogy te hogy ker�lsz ide akkor?
- Nem sokra eml�kszem… csak…. Csak arra, hogy egy d�monnal harcoltam…
- Egy d�monnal?? Mond j�l vagy? Nincs neked esetleg eg�szen v�letlen�l l�zad?
- Mi�rt lenne?
- Nah akkor most sz�gezz�k le. D�monok nem l�teznek, csak a mes�kben. Eml�kszem m�g amikor kiskoromban nagyap�m ilyen mes�kkel akart megijeszteni mert mindig rosszalkodtam. – mik�zben �n boldogan gondoltam vissza azokra a nyugodt b�k�s id�kre Sesshoumaru engem n�zett. Hozz� kell tenni nem t�l kedvesen.
- Baka. D�monok l�teznek, �n is az vagyok. – r�n�ztem majd r�h�g� g�rcsben t�rtem ki.
- Te d�mon…. Bocsika de ez a leghihetetlenebb dolog amit eddig hallottam. �s ezt ilyen fapof�val kijelenteni. – asszem most h�ztam ki a gyuf�t n�la. Olyan szemekkel n�zett r�m mint aki azt v�rja hogy mikor v�ghatja el a torkomat. Nos erre a gondolatra m�g a kez�t is meglend�tette de nem t�rt�nt semmi. M�g egy p�rszor meg ism�telte a mozdulat sort majd feladta. De az ucs� pr�b�lkoz�sn�l az�rt egy p�r szikra is megjelent, hogy honnan azt ne k�rdezze t�lem senki. A nevet�st abba hagytam, j� tal�n egy kicsit de t�nyleg csak egy kicsit kit akarok �n becsapni…. De akkor is csak egy kicsit megr�m�ltem.
- �s m�g, hogy �n vagyok a boszork�ny.
- Ha most meglenne az er�m te m�r r�g halott lenn�l.
- Jah persze…. �ppen ott tartott�l, hogy harcoltatok.
- Igen de t�bbre nem eml�kszem.
- H�t ez nem sok. – hirtelen megkordult a gyomrom. – Igen – V�laszoltam – ideje, hogy egy�nk valamit. Gyere. – kiment�nk a konyh�ba majd ezut�n �ssze�t�ttem valamit. Nem volt valami nagy sz�m , minden ember k�pes megcsin�lni, nem kell f�zni se hozz� meg semmit. A neve: szendvics.
- Nem eszem emberi �tkeket. – j�tt a kedves v�lasz a k�n�l�somra.
- Ahogy gondolod. – feleltem majd j��z�en hozz� l�ttam enni. Egy-k�t perc m�lva egy j�l hallhat� gyomorkorg�s �rkezett az �telt mereven elutas�t� egy�n r�sz�r�l. Nevetnem kellett de siker�lt ez elfojtani.
- Nyugodtan egy�l. Nem fogom elmondani senkinek sem, hogy a nagy�r evett p�r falatot az�rt, hogy nem haljon �hen. – kedvetlen�l b�r de neki�llt enni � is. Csak n�ztem az arc�t majd v�gk�pp nem tudtam visszafojtani a nevet�st. Azt a szenved� arcot amit v�gott mindenegyes falathoz. L�tszott rajta, hogy mindj�rt felrobban a d�ht�l ez�rt er�t vettem magamon �s abba hagytam a nevet�st.
- Bocsi.
- �n m�r mes�ltem magamr�l most te j�sz. – v�ltott t�m�t.
- Ha azt mes�l�snek lehet nevezni.
- Hogy ker�lsz ide? Hol vannak a sz�leid?
- Musz�jb�l ker�ltem ide. A sz�leim? Ap�m �vekkel ezel�tt meghalt. Any�m beteg �s vid�ken van .
- Mi�rt nem vagy vele? Mellette k�ne lenned.
- Sokan mondt�k m�r. –Keser� mosoly jelent meg az arcomon. – ha ott lenn�k m�r r�gen �hen haltunk volna.
- Akkor mit keresel itt?
- Nem egy�rtelm�? P�nzt keresek. Musz�j dolgoznom.
- Egy n� p�nzt keres? Az �n vil�gomban ez a f�rfiak dolga. A te vil�godban az alapj�n amit elmes�lt�l egy n�th�ba is bele lehet halhat az ember. Tudod mit ennyi el�g is volt r�lam. �lt�zz leviszlek oda ahol tal�ltalak. – f�l�ra m�lva m�r indultunk is lefele a park ir�ny�ba.
- Itt is vagyunk. –�lltam meg a „kedvenc” bokrom mellett.