6. r�sz
A boldogs�g m�l� t�nem�ny, m�g a f�jdalom a szomor� val�s�g…

F�jdalom…. elm�l�s… olyan dolgok, amik az �letben biztos el�rik az embert… s�t ez a k�t dolog az �sszes megb�zhat� dolog ezen a vil�gon. Az �r�m, szerelem, boldogs�g n�h�ny r�pke pillanat alatt tovasz�llnak �s elt�nnek a szomor�s�g f�jdalmasan s�t�t verm�ben…. Az �n f�jdalmamnak, bossz�mnak, gy�l�letemnek meg kellett volna sz�nnie a hal�lom napj�n, de nem �gy t�rt�nt.
Ebbe a vil�gba k�t�tt, visszah�zott �s most egy f�jdalommal teli bolyong� l�lek vagyok a saj�t, m�gis sz�momra oly idegen testben. Nem akartam… nem akartam �jra szenvedni… de ez az egyetlen dolog, ami �rezteti velem, hogy �lek b�r nem k�ne….
Hogyan tudn�k felejteni �s elt�vozni egy olyan helyre, ahol v�gre boldog lehetek, �nfeledt �s gondtalan??
�lom…. Az �n v�gyaim �lmok voltak �s �lmok lesznek… B�ntet�sk�nt s�lyt le r�m a tudat, hogy nem nyugodhatok b�k�ben. B�ntet�st kaptam, az�rt mert szerettem valakit… Az �letem volt az a keserves �r, amivel fizettem azok�rt a r�pke boldog pillanatok�rt.
M�soknak olya kev�s is el�g az �r�mteli �lethez… �n sem k�rtem sokat….
Bolyong� l�lek… egyed�l mag�nyosan bolyong� l�lek vagyok. Eg�sz �letemet v�gig harcoltam… mi�rt nem kaphatom meg �rte a jutalomk�nt �g�rt nyugalmat?
„Harcolj most! Gyer�nk! Csak a s�rban lehet nyugalmad….” Ezek a szavak hangoznak a fejemben egyre hangosabban �s hangosabban.
A sz�l azt s�gja, menjek tov�bb, m�g valamit el kell int�znem ebben a vil�gban, amihez m�snak nincs ereje. A f�k azt s�gj�k, engedjem el a f�j� eml�keket �s t�rjek nyugalomra… De hogy??? Hogy tudn�m elengedni a lelkembe bele �gett f�jdalmat, ami bel�lr�l k�noz? Kifele nem mutathatom…
Nem l�tszhatok gyeng�nek m�sok el�tt, hisz nekik �n vagyok a t�maszuk, aki megv�di �ket, �polja �ket �s meggy�gy�tja. Nem tehetem….. Magamon nem tudok seg�teni… Nem kaptam meg hozz� a jogot…..
B�rcsak a feled�s k�nny�, csalogat�an m�mor�t� f�tyl�ba burkol�zhatn�k, �s �r�k �lomra hajthatn�m a fejemet.
Igen f�radt vagyok…. Elf�radtam �s pihennem kell. Musz�j csak egy kicsit… Nem baj, ha az a kicsi tal�n �r�kk� tart… Csak had pihenjek, hogy �jult er�vel folytassam azt, amit elkezdtem egy m�sik �letben….
Mir�l is besz�lek, hisz m�r �jj�sz�lettem… de az m�gsem �n vagyok… egy l�lek de k�t k�l�nb�z� term�szet, akarat, tudat. Nem sz�lethetek �jj� ugyan azokkal az �lmokkal, hiszen azokat m�r egyszer le�ltem….
Sz�nalmas vagyok….. sz�nalmasan szeretn�m el�rni egyszer a c�lomat de, nem fogom… �rzem… �s tudom is…. Nem vagyok m�s, mint agyagtestbe k�nyszer�ttet m�rhetetlen szenved�s gazd�ja az akaratom ellen�re….