9. fejezet

Zack zaklatottan kormányozta balra az autót és közben Kagomet kereste, hátha meglátja
valahol a lányt, vagy legalább a kocsiját. Már jó ideje elment otthonról és amilyen állapot-
ban volt, még valami kárt tesz magában. Miután kidobta az anyját, aki meg kell hagyni, e-
lég szemét módon viselkedett az egyetlen lányával, nagyon ideges és mérges volt. Már ki-
készült a szeretett férfi halála miatt is, aztán a gyerek, végül a nő. De mindezek csak tetőz-
ték ezt az egész átok dolgot. Kagome bevallotta neki, hogy amióta InuYasha beszélt róla,
csak az járt a fejében és rettegett, hogy mikor csap le. Zack akkor csak legyintett, de azó-
ta megváltozott a nézőpontja.
- Jaj Kagome! Hol lehetsz most... - majd beletaposott a fékbe, amikor egy nő lépett le a
járdáról. - Jól van? - kérdezte a sápadttá vált lányt, aki ismerősnek tűnt neki. - Nem ma-
ga az a lány a bankból?
- Judith vagyok. - fogott vele kezet, ami kicsit remegősre sikeredett. - És igen, ott dolgo-
zom.
Zack megijedt, amit a lány is észrevett és elmosolyodott.
- Én nem vagyok idevalósi. - mondta most már vidámabban. - Csak itt találtam állást.
Gondolom hallott az átokról és hát nem tolonganak errefelé a szabad munkahely után. Pe-
dig a fizetés meglepően jó.
Zack annyira Kagomera koncentrált, hogy meg sem figyelte, mennyire csinos ez a lány.
- Szóval maga is úgymond túrista. - mondta mosolyogva és amikor a nő bólintott, meg-
kérdezte. - Mi lenne, ha elkalauzolnánk a másikat?

Judith és Zack a közeli kávézó teraszán üldögéltek és teát iszogattak.
- Szóval te is tokioi vagy. - kavargatta a csésze tartalmát a félszellem, miközben sejtelme-
sen nézett a lányra, aki zavartan elmosolyodott. - Hogy nem találkoztunk eddig?
- Talán azért, mert ide volt megírva. Tudod, a nagy könyvben. - kortyolt bele a teába a
lány szinte nevetve.
- Aha. Lehet. Szóval, mesélj magadról! - könyökölt az asztalra a férfi és tenyerébe fek-
tette az állát.
- Hol is kezdjem! Tokioban születtem, ott is jártam iskolába, aztán sokéves munkakere-
sés után állást kaptam itt, aminek az apám nem nagyon örült. Ő ugyanis azt akarta, hogy
az eredeti szakmámban dolgozzak, azaz orvosként. De nem úgy, hogy az apám rak be va-
lahová. Ügyvéd, tehát a keze messzire elér. - sóhajtott Judith kissé lemondóan.
Zack felkapta a fejét.
- Az apád ügyvéd? - kérdezte élénken, mire a lány bólintott. - És beszélhetnék is vele?

Kagome kinyitotta a szemeit, majd mosolyogva nyújtózott egyet a hatalmas ágyon, bár
azt nem tudta, hogyan került oda. Aztán lomhán felült és körülnézett.
- InuYasha? - szólalt meg halkan. - InuYasha?
Úgy tűnik, újra egyedül van.
Kezét meztelen hasára tapasztotta és elmosolyodott. Valahol mélyen bízott benne, sőt,
érezte, hogy várandós.

Charles, Judith apja Tokio belvárosában dolgozott egy igen neves irodában. Zack a nő
oldalán lépett be a puccos helyiségbe, ahol a titkárnő azonnal bejelentette őket.
- Édesem! - ölelte magához a lányt, aztán a férfire nézett. - Önben kit tisztelhetek?
A félszellem kezet nyújtva bemutatkozott.
- Nos Zack, mit tehetek Önért? Netán be kell perelni valakit? Vagy védeni? - kínálta
hellyel vendégeit, majd maga is leült elegáns karosszékébe.
- Igazából én egy másik ügyvédről szeretnék kérdezgetni. - kezdett bele a mondandó-
jába Zack, mire a jókedv eltűnt Charles arcáról.
- Maga is ügyvéd? Mert a konkurencia mindig éber és...
- Nem, nem! Én rendező vagyok. Klip - és reklámszakember. Én csak információt aka-
rok gyűjteni egy bizonyos InuYasha nevű férfiről.
Charles összehúzta a szemöldökét.
- Hm...Nem tudok róla sokat, de azt igen, hogy kiváló ügyvéd volt. Olyan pereket bíz-
tak rá, amelyek szinte biztosan bukásra voltak ítélve. Ő azonban remekül helyt állt és
bizony milliókat kaszált egy-egy per során. Később már a hírességek is őt kérték fel és
azok is rendkívül bőkezűek voltak. Sohasem beszéltünk, mivel visszahúzódó volt és csak
a munkájának élt. Az igazat megvallva meg is értem, hogy a jogi pályát választotta. Talán
ő akart fellebbezni.
Zack értetlenül nézett Judithra, aki rántott a vállán.
- Vagy maga nem tudja? - kérdezte csodálkozva Charles és mesélni kezdett.

Kagome az autóban ült és dudolászva hajtott a hotel felé, amikor csörgött a telefonja.
- Tessék. - szólt bele vidáman. - Nahát Zack! Mondanom kell...
- Sürgősen beszélnem kell veled Kagome! Új híreim vannak InuYasháról meg a család-
járól.
Kagome beletaposott a gázba.

- Na! - tört be a lakosztályba a lány izgatottan. - Mi van?
Zack már alig várta, hogy megjöjjön.
- Végre! Képzeld, megismerkedtem Judithtal, tudod, a bankban a nővel. Az apja ügyvéd
és mondott néhány érdekes dolgot a vőlegényedről meg a családjáról. InuYasha anyja
tizenöt évet ült börtönben és tudod miért? Mert megölte InuYasha apját.
Kagome kikerekedett szemekkel bámult a férfire.
- Mi van? Ez biztos? - suttogta hitetlenkedve.
Zack hevesen bólogatni kezdett.
- Igen, tuti. Charles egyik barátja volt az ügyvédje. Állítólag egy nagyon bonyolult ügy volt.
InuYasha anyja teljesen ki volt bukva, amiért megölte a férfit. A vallomásában mindent el-
mondott. A férfi meg akarta verni a gyereket, a nő pedig nem hagyta és szembeszállt vele
egy konyhakéssel. Olyan pontot talált, amely egy szellemmel is végzett, tudta, hogy hová
kell szúrnia. Dulakodtak, InuYasha pedig közéjük akart állni, hogy megvédje az anyját, de
olyan szerencsétlenül esett, amikor az apja ellökte, hogy a kezében lévő késsel felszúrta a
nő térdét. Olyan mélyen, hogy azt hitték, amputálni kell.
Kagome nyelt egyet.
- Ez lenne InuYasha nagy titka? - kérdezte kicsit hitetlenül.
Zack bólintott.
- Tudod, ha valakit fokozatosan ver az egyik fél, annál jobban húzódik a másikhoz. Gon-
dolj bele! Tízéves és azt kell átélnie napról-napra, hogy ütlegelik. És nem csak őt, hanem
a jobban szeretett másik felet is. És amikor úgy tűnik, vége a szenvedésnek, mind a saját-
jának, mind az anyjának, akkor ő maga okoz fájdalmat a szeretett édesanyának. Biztos
mérges volt és nemcsak az apjára, hanem magára is. Az apja halott, az anyja meg vérzik.
Hát nem lettem volna a helyében! - suttogta őszintén Zack.
Kagome keresztbe tette a kezeit, amely libabőrös lett.
- Úristen! Hát ezért akart mindent megadni a gyereknek már akkor, amikor még meg sem
született. - suttogta a lány, majd az ajtó felé sietett. - Megírták ezt a lapok?
-Igen. Most meg hová mész? - kiabált utána a félszellem.
- Meg kell szereznem néhány bizonyítékot. - nyitotta ki az ajtót. - Mielőtt számon kérem
Sinot.

A Levéltár újságokkal megrakott polcairól a lány levette a megfelelő lapokat és leült az
asztalhoz. Aztán lapozni kezdte őket.

Gyilkosság Cornell Cityben
A nő gyermekét védte, amikor szúrt. A fiú is jelen volt a gyilkosságnál, aki jelenleg is
sokkos állapotban van.

Ismét az átok csapott le?

Huzavona a bíróságon

Kinél marad a fiú, ha a nőt leültetik?

Biztos, hogy a zaklatás volt az eredeti indíték?

A fiú továbbra is sokkos állapotban van, pszichológus foglalkozik vele.

Kagome alaposan elolvasta a címekhez tartozó cikkeket, majd kiírt magának néhány fon-
tos dolgot és útnak indult.

Sino kinyitotta az ajtót és beengedte a lányt, akin látszott, hogy zaklatott. Az asszony maga
sem tudta, hogy miért, de egyre jobban örült, hogy ez a lány ilyen gyakran jön el hozzá.
- Azt hiszem, tudom a titkot. - jelentette ki Kagome keményen.
Sino összekulcsolta maga előtt a kezét és egy pillanatra megrándult az arcán egy ránc.
- Igazán? - kérdezte színtelen hangon.
- Igen. - bólintott Kagome. - Tudja, először azt hittem, hogy azért nem beszéltek annyi é-
ven keresztül, mert maga kisemmizte a fiát. Aztán egy ügyvéd elmondta, hogy maga meg-
ölte InuYasha apját. És a vágás, ami a térdén van, InuYasha műve.
Kagome meglepetésére a nő nevetni kezdett.
- Édesem! Maga nagyon rossz úton jár. - legyintett. - Én meg már azt hittem, hogy...
- Mi van? - fakadt ki Kagome. - Az újságok is megírták...
- Kedvesem. Az írott sajtó a legmegbízhatatlanabb. Maga téved. - mosolygott továbbra
is az asszony hidegen.
- Akkor nem értem, hogy... - kezdte majdnem sírva a lány. Annyira közel érezte magát.
A nő járkálni kezdett.
- A férjem valóban meghalt. InuYasha és én is ott voltunk. És valóban dulakodtunk. - az-
tán elkomorodott. - De volt ott még valaki, akiről senki nem tudott. Őt kell megtalálnia!

Kagome csalódottan lépett be a szobájába és amikor Zack látta, hogy belerúg a fotelbe,
tudta, hogy nem járt sikerrel.
- Hogy ment? - kérdezte, bár tudta a választ.
- Azt hittük ő a gyilkos. De kinevetett, amikor közöltem vele és azt mondta, hogy a szto-
ri ott valóban helyes, ahol arról van szó, hogy InuYasha meg ő dulakodtak. Csakhogy
volt még ott valaki. Aki ölt. - suttogta a lány erőtlenül.
- Akkor miért vállalta magára Sino a gyilkosságot? És InuYasha miért hallgatott? Miért
nem védte az anyját? - értetlenkedett a félszellem.
Kagome a férfire nézett és arcán komolyság ült.
- Mert ismerték a gyilkost. Közeli ismerős volt. Talán egy testvér, egy rokon, egy barát.
Akiben megbíztak és nem tudták, hogy egyszer tönkre teszi majd az életüket.
Zack bólogatni kezdett.
- Igen, ez valószínűnek tűnik. Mit gondolsz? - sétált a lány elé. - Van InuYashának test-
vére?
- Nem. - mondta Kagome határozottan. - Egyke. Ez tuti.
- Ja! Mint az árvaság. - flegmázott a férfi.
Kagome nagyot sóhajtott.
- Tudom, de most biztos. Amikor Sinonál jártam, láttam családi képeket, különböző idők-
ből. És csak hárman voltak a képeken.
- Oké. Csak egy ötlet volt. Igazad van, akkor a temetésen is ott lett volna. - mondta a
félszellem határozottan. - Akkor?
Kagome megrántotta a vállát.
- Passz. De nem adom fel. Most nem! - csapta össze a kezeit.

Három hét múlva Kagome úgy döntött, vesz egy tesztet, hogy megtudja, állapotos-e. A
patikus nő nagyon kedves és diszkrét volt, amikor a kelléket kérte. Már alig várta, hogy
hazaérjen és azonnal el is végezte a vizsgálatot. Pár perc múlva megnézte a csíkot és el-
szomorodott. Nem sikerült. Mérgesen vágta földhöz a tesztet.

- Mama. Azt hiszem már nincs sok hátra. - mondta InuYasha komolyan, anyja nappali-
jában ülve. - Már nem érzem a dolgokat sem, amikor Kagomeval vagyok. Szegény, azt
hiszi, hogy terhes, pedig nem. Ezért nem is kerestem. Már mindent elrendeztem, tehát
bátran lépem át a határt, ami most olyan közel van.
Anyja mosolyogni kezdett.
- A lány jó úton halad. Fiam! Lehet, hogy mégsem kell búcsút mondanod ennek a világ-
nak.
InuYasha érdeklődve nézett anyjára.
- Ezt meg hogy érted? - kérdezte figyelmesen.
- Ha a lány valóban szeret és képes mindent visszautasítani, amit te adtál neki, akkor
van esély rá, hogy itt maradhass! - suttogta a nő, mire a férfi elmosolyodott.
- Azt mondod, hogyha Kagome elajándékozza, vagy tudomisén mit tesz azokkal a dol-
gokkal, amelyeket én adtam neki, akkor élhetek? - és hangjába némi gúny vegyült.
- Ez csak az egyik fele. - mondta a nő kissé keményebben.
InuYasha elkomorodott.
- És mi a másik? - érdeklődött.
- Az, hogy elmondd Kagomenak a titkodat. Amire már majdnem rájött! Már csak azt
kell kiderítenie, hogy kit védünk annyira. - mondta lehajtott fejjel a nő.
InuYasha keserűen elmosolyodott.
- Félek, ha kiderül, Kagomet egy életre elveszítem.