Sz�l z�gott v�gig a keskeny v�lgy�n, meglengetve az �sv�ny f�l� borul� lombos fa�gakat. N�h�ny s�rgul� lev�l megadta mag�t a nyers er�nek, �s keringve, p�r�gve sz�llt tova. A sz�k helyen eddig meg�l� k�d�t a sz�l kitasz�totta eddigi le�lepedett �llapot�b�l, majd hol s�r�s�dni, hol ritkulni - gomolyogni - kezdett, �s szemmel l�that�an a l�gmozg�s ir�ny�val egy�tt libbent. Kisv�rtatva a v�lgy �szaki v�ge kitisztult, �s m�r nem csak sejteni lehetett a f�kat, hanem l�tni is, teljes �szi pomp�jukban. Lassan az eg�sz t�j kibontakozott a hom�lyos, �tl�thatatlan p�rat�megb�l.
A nap gyeng�l� sugarai pazar ragyog�sba �lt�ztett�k az erd�t. Szinte szikr�ztak a tarka lombok a rajtuk meg�l� v�zcseppekt�l. A talajt fakult f� bor�totta, �s az arra lehullt s�rga, barna, v�r�s levelek. A leveg� megtelt az �zott f�ld �s avar fanyar, keserny�s m�gis friss, kellemes illat�val.
A v�lgy f�l�tti kop�rabb szikl�k legmagasabbik�n egy alak �llt n�m�n, dacolva a sz�llel, �s minden �rz�k�vel f�rk�szve azt. Szemeit �sszeh�zva b�mult szembe vele, mintha valami l�thatatlan �s meghallhatatlan inform�ci�ra v�rt volna. Sok�ig t�relmesen, rend�letlen�l �llt, moccan�s n�lk�l. Addigra a sz�l m�r az �rmagj�t is elt�ntette a
k�d-p�kh�l�knak. V�g�l m�gis csak megkaphatta azt a m�s sz�m�ra �rz�kelhetetlen jelet, melynek eredm�nyek�pp megmozdult. El�gedetten hunyta le egy pillanatra szemeit, majd szinte k�vethetetlen gyorsas�ggal lent termett az erd� f�i k�z�tt. Annak dac�ra, hogy �lt�z�ke el�t�tt az �szi erd� sz�neit�l, j�l beleolvadt k�rnyezet�be.

A rejt�lyes alak val�ban �szrevehetett valamit, mert k�s�bb egyre hangosabban lehetett hallani egy csapatnyi l� pat�inak �temes dobog�s�t. A dobog�sba f�mes z�rejek vegy�ltek, ahogy a v�lgyben el�bukkan� lovasok v�rtjei �s fegyverei n�ha �sszekoccantak. Az el�l halad� f�rfi megtorpant, ezzel meg�ll�tva a m�g�tte halad�kat. Figyelmesen n�zel�d�tt, de semmi gyan�sat nem �szlelt. �vatoss�gb�l azonban egy int�s�vel el�rek�ldte k�t ember�t, tartva esetleges kellemetlen meglepet�sekt�l. Tarthatott is - hiszen egy rabl�banda vez�re volt, aki csapat�val nemr�g
d�lt sz�t egy falut Nyugaton. A zs�km�ny nem volt valami nagy: csak n�h�ny zs�knyi �lelem, egy-k�t fiatal l�ny, akiket el lehet adni rabszolgak�nt... a falu n�pe megneszelte ugyanis a k�zeled� veszedelmet, �s a lak�k nagy r�sze elt�nt a k�zeli s�r�s�gben.
Alkonyodott. A rabl�tanya m�g j� f�l napi j�r�sra volt. A vez�r nem kock�ztatta az �jjeli erd�n val� �tkel�st.
Emberei a terepszemle ut�n f�n�k�k el� �llva b�lintottak: a k�rny�k csendes �s �res. Ez ut�bbi persze - mint azt tudjuk - t�ved�s volt. De ezt nem r�hatjuk fel nekik. Sz�k�s lehet�s�geikkel nem voltak k�pesek �rz�kelni a rejt�zk�d�t.

Az �szaki sz�l egyre cs�p�sebb lett. A f�k k�z�tt bujk�l� alakot nem zavarta, de a v�lgyben �jszak�zni sz�nd�koz�knak kellemetlen perceket szerzett. F�leg a rabok szenvedtek, akik nem h�z�dhattak az apr� t�zek mell� melegedni �s t�pl�lkozni. A n�h�ny l�ny k�z�tt volt egy furcsa, szembet�n� ruh�zat�, aki f�lt�n vigy�zott egy
kisebbet. Mindkett�j�knek fekete, hossz� haja �s - m�skor - meleg tekintete volt, amit most megt�rt a banda kegyetlens�ge.
Egy �r�ja sincs, hogy az egyik l�nyt kir�ngatt�k a rabok k�z�l, �s leteperve j� n�h�nyan meger�szakolt�k. Ezut�n mindegyik er�szaktev� ked�lyesen belem�rtotta kardj�t a k�nokban �s v�rben fetreng� teremt�sbe. A meggyal�zott l�ny
holttest�t pedig ott hagyt�k az �sv�ny k�zep�n, a vadak martal�kak�nt. A t�bbi l�nynak mindezt v�gig kellett n�znie.

A rejt�zk�d� ezalatt mindent l�tott �s hallott. M�g �t is meglepte az a kegyetlens�g, amit a rabl�banda tagjai tan�s�tottak, pedig sok hasonl�t l�tott m�r eddigi �let�ben.
A foglyok k�z�tt megd�bbenve vett �szre k�t ismer�s arcot. A szokatlan ruh�j�t �s az �ltala �vott kicsit...
"Hogy ker�lnek �k ide?!"- gondolta. Eld�nt�tte, hogy amint lehet, seg�t a k�t l�nyon. Pedig a c�lja eleinte nem ez volt. Az eg�sz csapattal v�gezni akart. Hiszen az � birtok�n gar�zd�lkodtak!
A r� jellemz� nyugalommal �s t�relemmel v�rt a kedvez� alkalomra. Ek�zben sz�m�ra fura gondolatok fogalmaz�dtak meg benne:
" Mi�rt lett sz�momra fontos ennek a k�t l�nynak az �lete? Soha nem voltam kedves hozz�juk. M�gis mindig �reztem a k�zel�kben egy k�l�n�s melegs�get, �s azt, hogy �k nem f�lnek t�lem, hanem valamennyire meg�rtenek. B�n�s vagyok?
Eszeveszetten kerestem a hatalmat, �s min�l magasabbra jutottam, ann�l kev�sb� �rdekelt az, mit tan�tott valaha az ap�m... Any�m azt mondta, hogy az az igazi d�mon, akinek nincsenek �rz�sei. Ezek a haland�k a birtokomat h�bor�tott�k. Pff... sz�nalmasak, ahogyan �vatoskodnak, m�gsem vettek eddig �szre. Hi�ba... gyenge kis erej�ket
els�pr�m, mint a sz�l a k�d�t."