Kagome borzadva ismerte fel a l�nyt, ami az emberi maradv�nyok k�z�l kisejlett. B�r m�g soha nem l�tott ilyet, nagyapja elbesz�l�s�b�l r�ismert:
"Egy pokold�mon!" - gondolta - "Ebben a k�z�pkori vil�gban teljesen ismeretlen. Mit keres itt?! Hogy jutott ebbe a korba �s dimenzi�ba?!"

Itt h�r�t sem hallott�k soha, �s most h�l�s volt nagyapja mes�inek - legal�bbis � addig a t�rt�netek nagy r�sz�t annak tartotta, m�g az id�k�ton kereszt�l �t nem jutott ide - hogy valami fogalmat alkothatott arr�l, mibe is keveredtek... Nem mintha ett�l megnyugodhatott volna. Ami keveset megjegyzett a l�ny tulajdons�gair�l, az
felett�bb aggaszt�nak hatott.
"Vajon v�letlen�l ny�lt �tj�r� a vil�g�b�l, vagy sz�nd�kosan kereste azt?! �s vajon h�nyan jutottak �t?!" - t�prengett m�g mindig a l�nyen.
V�g�l arra jutott - a pokold�monokr�l hallottak alapj�n - hogy ez sz�nd�kosan j�tt, mert keresett mag�nak egy megh�d�that� vil�got.
Teh�t megc�lozta a l�nyt a f�v�cs�vel, �s nagy er�vel kil�tte r� a kis �kk�szil�nkot. Tudta, ez az egyetlen es�ly�k.
Az �r�k S�t�ts�g ellen a F�ny tisztas�ga.
A dr�gak�-darabka c�lt �rt, �s belef�r�dott az emberi testbe. Kis ideig nem t�rt�nt semmi, csak annyi, hogy a pokold�mon a legyeng�lt, f�ldre ker�lt Nagy�r helyett a figyelm�t a mikora ford�totta. Pallosszer�, hatalmas kardj�t f�l�emelte. Kagome l�lekben felk�sz�lt a legrosszabbra. Lehunyta barna szemeit, de a hal�los csap�s nem
j�tt.
Felpillantott �s elcsod�lkozott.

Z�ldesen fluoreszk�l� energiapajzs vette k�r�l a l�bain�l hever� Sesshoumarut �s �t. A kutyad�mon a m�g megl�v� erej�vel vonta kett�j�k f�l� a v�d�pajzsot. Arr�l pattant vissza a t�mad� fegyver. A burok v�d�ereje gyorsan cs�kkent, ahogy a sebes�lt youkai egyre gyeng�lt... arra viszont t�k�letesen megfelelt, hogy n�mi id�t nyerjenek. Ugyanis a Shikon-szil�nk tisztas�ga ek�zben hatni kezdett. A pokold�mont a f�ny bel�lr�l kezdte �getni... eg�sz "helyes" lyukat �tve annak mellkas�ba. �tl�tszott rajta az erd� f�inak fekete sziluettje. A s�t�t d�mon a s�lyos s�r�l�s miatt �gy d�nt�tt, visszavonul�t f�j. Elt�nt. �gy, mint a felett�k l�v� v�d� er�t�r is. Csak a sz�tmarcangolt haland� test maradv�nyai maradtak ott a l�ny ut�n. A cafatok szanasz�t sz�r�dva "d�szlettek" a v�rt�l �s s�rt�l iszamos �szi gyepen. K�z�tt�k szer�nyen megb�jt a kis szil�nk, ami most az �let�ket jelentette...
Kagome viszolyogva ugyan, de kiszedte a sz�ttrancs�rozott darabok k�z�l. Ahogy a kez�be vette, a Shikon-gy�ngy darabk�ja megtisztult.
A l�ny r�n�zett a teljesen kimer�lt Nagy�rra. A d�mon ragyog�, hideg tekintet�t r�emelte:
- Add a kezembe a kardomat!- utas�totta a mikot.
Kagome gyorsan felkapta - azon csod�lkozva, hogy a fegyver elt�ri, �s � k�pes megfogni - majd a s�lyosan sebes�lt Sesshoumaru kez�be adta. A kutyad�mon kisebb sebei kezdtek beforrni... szemmel l�that�an javult kiss� az �llapota.
A miko a k�zeli patakb�l vizet hozott, �s nekil�tott a youkai sebeit kimosni. Kagome meglepet�s�re, az - morogva ugyan, de - t�rte, hogy bek�t�zze. Majd sikeresen arr�bb telepedtek a hulladarabok szomsz�ds�g�b�l.

Kisv�rtatva megjelent Ah-Un, a h�t�n Rinnel. A s�rk�nyl� �szlelte a vesz�ly elm�lt�t, �s csak ezut�n kereste meg gazd�j�t.
Kagome ritka hat�rozott volt a Nagy�rral szemben... nem t�rt ellentmond�st. A youkait egyszer�en felpakolt�k Ah-Un h�t�ra. Sesshoumaru mellesleg nem is volt olyan �llapotban, hogy tiltakozzon. Egy�b esetben biztosan nagyon kem�nyen �sszekapott volna a mikoval, hiszen egy haland� hogy mer�szel NEKI, �szak Nagyur�nak b�rmit is el��rni?!

- Kaedeehez megy�nk. - jelentette ki a l�ny, miut�n �k is felkapaszkodtak Rinnel. A s�rk�nyl� a leveg�be emelkedett, majd k�t �r�s rep�l�s ut�n sim�n ereszkedett le az id�s papn� kunyh�ja mellett. A nyirkos, cs�p�s sz�l a k�t l�nyt teljesen �tfagyasztotta, m�g a leveg�t szelt�k. Sesshoumaru sem volt sokkal jobb b�rben. Kardja ereje ellen�re nem gy�gyultak a nagyobb sebei. Kagome agg�dva vette �szre a legm�lyebb s�r�l�s k�r�l a fekete vibr�l�st - m�reg! R�ad�sul ismeretlen! Hiszen a S�t�ts�g k�ld�tt�t�l, a pokold�mont�l sz�rmazik...
"Haza kell mennem. Nagyapa biztosan tud r� orvoss�got. Sietnem kell, m�g nem k�s�. A d�mon legy�z�s�hez mindannyiunk �sszefog�s�ra sz�ks�g van, k�l�nben az eg�sz k�z�pkornak, a d�monoknak �s embereknek v�g�k lesz... de a reggelt meg kell v�rnom. Nappal ez a d�mon kev�sb� er�s." - gondolkozott, m�g lek�sz�l�dtak Ah-Un h�t�r�l.
Kaedee a zajokra kin�zett a m�g s�t�t, dermeszt� hajnalba. Amint megl�tta �ket, m�r t�r�lt-fordult, �s p�r perc m�lva Rin egy k�nyelmes tatamin, teli hassal szundik�lhatott. Ugyanezen helyis�gben kapott helyet a sebes�lt Nagy�r is, akinek seb�t m�g egyszer, legjobb tud�suk szerint ell�tt�k. A d�mon - rossz �llapota ellen�re is - �szrevette, hogy a fiatal miko mennyire gondosan takarja be a kisl�nyt. Rideg arckifejez�s�n nem l�tszott, de el�gedett volt, m�g kegyetlen f�jdalmai ellen�re is.
Az id�s papn� lassan nyugov�ra t�rt. Kagome v�llalta a beteg �s a t�z �rz�s�t. Komor gondolatokba mer�lten �ld�g�lt Sesshoumaru fekhelye k�zel�ben. Annyira elmer�lt benn�k, hogy �szre sem vette: a z�ldes-borosty�n szemek vizsg�l�dva r�szegez�dnek.

A Nagy�r - b�szkes�g�t eg�szen kicsit f�lret�ve - halkan megsz�lalt, mire a l�ny a v�ratlan hangt�l �sszerezzent.
- Te tudod, mif�le ellens�ggel ker�lt�nk szembe. L�tom rajtad. Ne tagadd!
- Igen, hallottam m�r r�luk. N�latok ismeretlenek. Pokold�monoknak nevezik �ket.
- T�bben vannak?!
- A vil�gukban - igen. Ide nem tudom, mennyi ker�lhetett. �szint�n rem�lem, csak ez az egy. Naraku �rtatlan, j�tszadoz� kisgyermek hozz� k�pest. Az eg�sz vil�gotoknak v�get vethet, ha nem �ll�tjuk meg.
- Ha regener�l�dom, megkeresem, �s v�gzek vele. - ny�g�tt egyet akaratlanul k�nj�ban.
- F�lek, hogy ez nem el�g. M�g a te hatalmas er�d is kev�s ellene - hiszen tapasztaltad. - �llt fel csendesen a miko, �s egy gy�gyte�t vitt a Nagy�rnak - F�lre kell tennetek az ellent�teket, a gy�l�letet az �cs�ddel. �ssze kell fognunk.
- Nem sz�vesen teszem - mordult fel a youkai - de �gy t�nik, t�nyleg nincs m�s megold�s.
Majd megitta a te�t, �s s�hajtva meredt maga el�.
Ekkor Kagome t�rte meg a csendet:
- Reggel haza kell mennem a saj�t vil�gomba. Nagyap�m t�bbet tud ezekr�l a l�nyekr�l. Neked pedig ellenszer kell a m�reg miatt. Nem maradok sok�ig. Addig Kaedee itt lesz veletek.
- Ezt most �gy mondod, onna, mintha nem tudn�m megv�deni magamat, �s egy papn� v�delm�re szoruln�k... - sziszege bossz�san a d�mon.
- N�zz m�lyen magadba, �s egyszer valld m�r v�gre be, hogy te sem vagy t�vedhetetlen �s s�rthetetlen! B�rmennyire is b�ntja azt a nagy b�szkes�gedet, de ez az igazs�g. Le sem tagadhatn�tok, hogy Inuyash�val testv�rek vagytok. Milyen neh�z veletek! - n�zett r� keser�en a barna szemp�r - Sz�val, vil�gosban indulok, �s sietek, hogy m�g s�t�ted�s el�tt vissza�rjek.
Sesshoumaru nem sz�lt, csak haragos, s�rtett tekintettel b�multa a kunyh� fal�t. Kagome szint�n d�h�s volt, de pillanatnyi �rzelmeit f�lret�ve le�lt a Nagy�r mell�, aki egy puha, k�nnyed �rint�st �rzett. Csod�lkozva meredt a mikora, aki halk, szomor� s�hajjal fogott bele a k�t�se cser�j�be.