Az �sszecsap�s megint h�rt�ltatta �ket. Egy �jabb napba telt, m�g Sesshoumaru szervezete teljesen regener�l�dott. N�h�ny adag gy�gytea hat�stalan�totta a m�rget. �ccse sebei a miko hathat�s gy�gy�t� erej�nek k�sz�nhet�en szint�n
�sszeforrtak. Miroku m�g harck�ptelen volt, de gy�gyul�f�lben, h�la Rin gyors seg�ts�g�nek. A kisl�ny egy - Kagom�t�l elsaj�t�tott - gy�gyf�zetet k�sz�tett, ami a darazsak m�rg�t semleges�tette. Sango szerencs�re nem szenvedett nagyon
s�lyos s�r�l�seket.
Kagome teli volt horzsol�sokkal, de ennyivel meg�szta. Rint �s Shippout ez�ttal elker�lt�k a szellemek.

Sesshoumaru nem volt a legragyog�bb ked�ly�ben. F�lrevonulva - lova mell� - egyfolyt�ban morgott, hogy nem tudja id�ben kik�pezni "unokah�g�t", aki ut�nament, hogy reggelizni h�vja. A zs�rt�l�d�sre Kagome is felpaprik�zottan v�laszolt:
- Mit morogsz megint?! Olyan vagy, mint egy kiv�nhedt eb. Ha annyira akarod, itt is nekil�thatsz a tan�t�somnak!
- Nem.
- M�gis, mi a probl�m�d?!
- Nem tartom megfelel� helynek. Itt b�rki j�n-megy. �s ism�t k�nnyen t�mad�s �rhet minket.
- �rtem. - nyugodott meg a l�ny - Akkor meg Ah-Unt kell ig�nybe venni. Ugye, Ah-Un, elviszel minket?
A s�rk�nyl� az egyik fej�t jobbra, a m�sikat balra d�nt�tte. Azut�n hossz� nyakai meghajlottak, szinte b�lintott. Sesshoumaru egy kiss� d�bbenten, de meg�rt�en figyelte, hogy a l� ennyire engedelmes. Eddig csak neki �s Rinnek fogadott sz�t. A miko megsimogatta mindk�t fejet, mire a k�l�nleges l�ny szeretetb�l a v�ll�hoz d�rg�lte az orrait.
A youkai a h�ta m�g� l�pve �jabb k�rd�st vetett fel:
- �s az �cs�m, meg a bar�taitok?
- Ott van Kirara �s Shippou.
- Nos, rendben. Nemsok�ra indulhatunk.
- Akkor most m�r ne morogj! - mosolyodott el a l�ny, kiss� h�tran�zve, cinkosan kacsintva.
A Nagy�r csak mag�ban s�hajtott:
"Mit teszel velem, te l�ny?! �n, Nyugat teljhatalm� ura megfutamodom egy kis veszeked�s�l?!"
Sesshoumarunak azonban kiment a fej�b�l, hogy a gondolatait m�g valaki hallhatja...
"Te veszekedni akart�l?!"
"Nem igaz�n. De nem tesz j�t a h�remnek, ha elpuhulok..."
"Az nem elpuhul�s, hogy vannak �rzelmeid. M�g ha titkolod is, �s nem mondod, mutatod ki. Att�l ugyanolyan er�s, harcos d�mon maradt�l."
"�gy gondolod?"
"Nem gondolom. Tudom." - fordult meg Kagome.

A barna �s a z�ld-arany tekintet m�lyen elmer�lt egym�sba. Az inuyoukai gondolkod�s n�lk�l cselekedett. Derek�n�l fogva mag�hoz r�ntotta a d�mon-mikot, �s szenved�lyesen megcs�kolta. El�gedetten, l�gyan morantva vette tudom�sul, hogy a l�ny visszacs�kolt, mik�zben karjait az � nyaka k�r� fonva hozz�simult �s ez�st�s haj�ba t�rt.
"Mit tesz�nk?!"- hallotta ek�zben Kagome gondolat�t.
"Amit m�r r�g akartunk. Mindketten. �vsz�zadok �ta r�d v�rtam."
"Igaz... R�m v�rt�l?" - mosolygott bele a cs�kba a l�ny.
- M�g nem eml�kezel a m�ltra. - suttogta neki a d�mon, amikor ajkaik sz�tv�ltak.
- Pedig annyira szeretn�k!
- Szerintem hamarosan elj�n az ideje, hogy az eml�kezeted visszat�rjen. Hisz az er�d m�r kezdi mutatni mag�t.
- Menj�nk. A t�bbiek biztosan r�g megreggeliztek.
- Meg. A l�ke �csik�m k�zeledik. - engedte ki a karjaib�l a d�monn�t.
- Ne mondd ezt. Hiszen csak �retlen. Majd megkomolyodik.
- Persze. Ha lesz�ll v�gre arr�l az �tkozott papn�r�l - morogta a Nagy�r - az csak a veszt�t akarja.
Kagome ek�zben megfogta Ah-Un kant�rj�t, �s maga ut�n vonva a d�monlovat, a barlang fel� indult, nyom�ban Sesshoumaruval. Nem mondt�k ki, de hallgat�lagos egyezs�get k�t�ttek - egyel�re senki nem tudhat arr�l, mit �reznek egym�s ir�nt. Igaz... m�g teljesen �k maguk sem voltak vele tiszt�ban.

Hossz� utaz�s vette kezdet�t. Rint a Nagy�r vitte az �l�ben, szellemg�mbb� alakulva. Kagom�nek n�mi pr�b�lkoz�sok ut�n szint�n siker�lt �talakulnia. �gy a k�t csillog� g�mb hamarosan f�nyl� pontocsk�kk� zsugorodott a megfigyel�i sz�m�ra.
Kirara �tv�ltozott. Sango �s a szerzetes utaztak a h�t�n. Ahol elrep�ltek, a f�ldeken dolgoz� emberek n�ha fura csattan�sokat �s d�h�dt n�i kiab�l�st hallhattak a leveg�b�l. Csod�lkozva egyenesedtek fel, de mire az �gre n�ztek, m�r semmit nem l�ttak. Kirara sebesen rep�lt nyugatnak. Az emberek pedig r�m�lettel vegyes iszonyattal emlegett�k a kamikat, akik l�thatatlan veszedelmet bocs�tottak r�juk...
Shippou is �tv�ltozott. Mivel teljesen d�mon volt, � is elsaj�t�totta m�r a szellemg�mbb� alakul�s k�pess�g�t. Inuyasha karj�t megragadva, h�zta maga ut�n, hiszen a hanyou - b�mennyire is akart - nem tudott annyira gyorsan haladni, mint a teljes d�monok. Ah-Unnak maradt a m�lha.
D�lut�n hatalmas hegyl�nc tornyosult el�tt�k. Nyugat Nagyura el�gedetten b�lintott.
"A hegyek m�r a tartom�nyom hat�r�t jelentik. Ha �tkel�nk, m�r a Nyugati Birodalomban lesz�nk."
"Egysz�val, nemsok�ra meg�rkez�nk."
"A Palota innen m�g j� k�t �rai rep�l�s."
"�rtem. Rin?"
"Alszik. Elf�radt."
"H�t... nem csod�lom."
"Te is?"
"�n m�g kib�rom a Palot�ig."
"Csak sz�lj, ha m�gsem... mert ismerlek. K�pes vagy �jul�sig hajtani magadat."
"Sz�lni fogok." - �g�rte n�m�n a miko.

A hegyl�ncon �tkelve dimbes-dombos lank�k fogadt�k �ket. A hegyek l�bai azonban m�g j� m�lyen k�z�j�k ny�ltak. �gy egy elb�v�l�en vad vid�kben gy�ny�rk�dhettek. Sziklatar�jok, m�ly v�zmos�sok, krist�lytiszta patakok bukkantak ki rendre a m�lyz�ld feny�k lombjai k�z�l. A k�s� �szi, lassan lenyugv� nap messzebb v�r�sen csillantotta meg egy hegyi t� t�kr�t. Tengerszem, egy r�g kihunyt t�zh�ny� oldalkr�ter�ben. A hatalmas hegy �rz�k�nt tornyosult a t�j f�l�. Legmagasabb szikl�it h� fedte.
Kagome t�gra ny�lt szemekkel n�zett k�r�l. Szinte �rezte, hogy mit l�t, ha jobbra, vagy balra tekint, �s ha megtette, azt vette �szre, amit mag�ban elk�pzelt. Lehunyta a szemeit, �s tudta: ha kinyitja, megl�tja maga el�tt a Palota legmagasabb tornyait. �gy is t�rt�nt. T�volr�l megvillant a nyugv� nap v�r�s f�nye egy torony tetej�n.
Csakhamar k�zelebb �rtek. A l�ny a l�tv�ny hat�s�ra elfelejtette, mennyire elf�radt. A hatalmas �p�letegy�ttest egy kisebb magaslat tetej�re helyezt�k. Falain p�nc�lba �lt�z�tt d�monok �rk�dtek. A k�csipk�s b�sty�k a v�lgy f�l� magasodtak, ahol t�bb kicsi falu h�z�dott meg. A Palot�nak n�gy kapuja t�rult a n�gy �gt�j fel�. A fel�j�k es�, keleti kapuban egy t�nont�l ismer�s figura bukd�csolt �s toporgott - Yaken. Mellette nyugodtan �lldog�lt egy id�sebb d�mon �s d�monn�, valamint egy f�ld�mon l�ny. Csak legyintettek a gn�m tipr�d�s�t l�tva. Sesshoumaru puh�n le�rkezett valamivel el�tt�k, �s visszaalakult.
Kagome szint�n ezt tette. Kiss� lemaradt a youkai m�g�tt, aki a v�rakoz�k el� l�pett.

A k�t korosabb d�mon meghajolt:
- �dv�zlet�nk, Sesshoumaru! �rvend sz�v�nk, hogy hossz� id� ut�n ism�t itthon k�sz�nthet�nk! - sz�lalt meg �rces hangon a f�rfi. Fekete lobonc�t n�ha meglibbentette a sz�l.
- K�sz�n�m nektek! Mi h�r itthon, Yamato? - n�zett a tan�csnok�ra.
- Egyel�re csend van. B�r h�r�t vett�k, hogy Naraku nem nyugszik. Valamif�le ismeretlen d�monal l�pett sz�vets�gre.
- �rtem. Nyilv�n a pokold�monnal, akivel a m�ltkor �sszecsaptam. K�rlek, Rint vigy�tek a szob�j�ba. - adta �t az alv� kisl�nyt a f�rfinek, majd az id�sebb h�lgyh�z fordult, aki a h�ztart�s fel�gyel�je volt - Nemsok�ra m�g �rkeznek n�h�nyan. Az �cs�m, Inuyasha, �s a bar�tai.
- Yaken sz�lt r�la, Nagyuram, hogy esetleg �k is tisztelet�ket teszik hajl�kodban. M�r el� vannak k�sz�tve a vend�gszob�k. A vacsora b�rmikor t�lalhat�.
- J�l van, Nao, k�sz�n�m! � itt Kagome. - h�zta oda a kez�n�l fogva az ez�sthaj�, barna szem�, mosolyg�s l�nyt.
A n� d�bbenten n�zte.
- Kagome... t�nyleg �! - suttogta - De hiszen Tenshi him�vel egy�tt elt�ntek azon a gy�szos napon!
- M�gis itt van. Ap�m mentette �ket ki a hal�la el�tt.
- H�la a kamiknak! Legyen �ld�s a Nagy�ron, m�g holt�ban is! A hime �s a m�sik kisl�ny?
- A hime �l, de elvesz�tette a d�moni k�pess�geit. A kisl�ny elt�nt. Akkor m�g csecsem� volt. �s jelenleg neki sincsen d�mon-ereje.
- Ayame volt a neve. De ha �l, biztos m�s nevet kapott.
- Meg fogjuk keresni, Nao! De jelenleg nagyobb gondunk is van. A pokold�mon. R�ad�sul Kagom�nek �jra meg kell tanulnia az eddig elz�rt erj�t haszn�lni, hogy eredm�nyesen szembesz�llhassunk a s�t�t d�monnal.
- �rtem. Nagyuram, a fiatal hime elf�radt.
- A gondjaidra b�zom a vacsor�ig, Nao! A mellettem l�v� lakoszt�lyt kapja!
- Igenis, Sesshoumaru-sama! De a lakoszt�lyt nem tudtuk, hogy el� kell k�sz�teni. M�ris p�toljuk.
- Addig vezesd az eny�mbe. Hadd pihenjen ott. Nekem m�g �gyis van egy kis dolgom.
- Nagyuram, � itt Yume. Reita-sama le�nya. Nemr�g �rkezett vissza �szakr�l. - mutatta be a l�nyt, aki meghajolt.
- �rtem. �rezd magad itthon, Yume! Hol van Reita?
- A hadseregn�l. Vezeti a gyakorlatoz�st.
- K�ldj valakit �rte, Nao! Vele is tan�cskoznom kell. - intett a fej�vel az �jra megjelent Yamato fel�. Yaken eddig meg se mert sz�lalni, de most nekikezdte:
- �dv�zletem, Sesshoumaru Nagy�rrr! Szer�ny szolg�d...
- Yaken! - v�gta kett� ridegen az �mleng�st a youkai - Megtetted, amire k�rtelek?!
- Megtettem, Nagyuram! B�r nem volt k�nny��. - nyekeregte.
- Ki mondta, hogy k�nny� lesz?! Rem�lem, nem j�rt el a sz�d!
- Nem, Sesshoumaru-sama!
- Hol van?!
- K�rlek, f�radj ut�nam!
- Yamato! Gyere te is! Most m�r megtudhatod, ki a titokzatos vend�g, akit Yaken idehozott. M�g megv�rjuk Reit�t.
Yaken szerint Sesshoumaru kiv�telesen eln�z� hangulatban volt, mivel - ez alkalommal nem gyalogolt �t rajta, �s fel sem r�gta, hanem - k�vetve �t, energikusan sietett a f��p�let fel�, nyom�ban k�t el�kel� rokon�val.