Kagome koncentr�lt. Erej�nek egy r�sz�t kezeibe �sszpontos�totta. Kiss� nagyobb lett �nbizalma, amikor �szrevette, hogy siker�lt. Az inuyoukai el�gedetten b�lintott, hogy folytathatja. �gy lehunyta szemeit, �s a kezeit v�gigh�zta a t�r�lk�z� felett. Majd megn�zte t�nyked�se eredm�ny�t. A ruhadarab nem �gett meg, de azonnal megsz�radt.
- J�. Akkor pr�b�ld meg - csup�n ennyi energi�val - megsz�r�tani a hajamat is.
- Rendben. - koncentr�lt �jra a l�ny. Ezut�n tenyer�t �vatosan, finom mozdulattal h�zta el a vizes hajkorona f�l�tt. A szemeit megint lehunyta, �s csak Sesshoumaru dorombol� hangj�ra nyitotta ki:
- K�sz�n�m - majd a d�mon gyeng�den mag�hoz �lelte - nagyon �gyes volt�l. Most m�r �rz�kelni, �s visszafogva is haszn�lni tudod a k�pess�geidet. Ez erre t�k�letes feladat volt.
- Ez m�r a kik�pz�s r�sze volt?! - t�maszotta kezeit a n� a f�rfi mellkas�nak, eltolva mag�t�l.
- Az is. �s t�nyleg f�radt vagyok.
- Lusta kutya! - pender�lt f�lre Kagome m�felh�borod�ssal.
- Nan�! Ha van egy tan�tv�nyom... - vigyorodott el a d�mon. V�ratlanul azonban egy �l�p�rna rep�lt a k�p�be. A miko ett�l lehiggadt, de a youkai meglep�dve pislogott, �s azon gondolkodott, most d�h�s legyen-e.
- Ne legy�l m�rges. Orvt�mad�s volt, mint a ti�d.
- Igaz. Akkor meg�rdemeltem. - �lt�tte fel fels�ruh�j�t, ami kiv�telesen halv�nyk�k volt. P�nc�lj�t nem csatolta fel, de az elmaradhatatlan sz�rmeboa most is ott d�szlett a f�l v�ll�n. Ajk�n mosoly suhant �t, ahogy meg�rezte Kagome pillant�s�t.
Olyan gyors mozdulattal termett el�tte, hogy szinte csak egy villan�st lehetett l�tni. Karjait a l�ny derek�ra fonta, �s r�hajolva m�lyen besz�vta j�zmin-illat�t.
- Mmm... olyan j� illatod van!
- T�nyleg? - n�zett fel kiss� kac�ran a barna szemp�r, mik�zben tulajdonosa lass� mozdulatokkal v�gigsim�tott tenyer�vel a
Nagy�r mellkas�n.
Sesshoumaru el�rte, amit akart. Amint Kagome felemelte a fej�t, � azon nyomban let�madta a cseresznyev�r�s ajkakat. Puh�n �rintve h�zta v�gig rajta a saj�tj�t, majd nyelve gy�ng�den kezdte felt�rk�pezni a l�ny sz�j�nak minden pontj�t. A miko elgyeng�lve adta �t mag�t az elk�peszt�en �des cs�knak, amibe a d�mon beles�r�tette a l�ny ir�nti, soha el nem mondott �rz�seit. V�gre tiszt�z�dott benn�k, hogy amit �reznek, az szerelem. M�ly, nyugtalan�t�an m�mor�t�, hal�los. Gondolataik helyett�k besz�ltek. Gyeng�d, bec�z� szavaikat nem hallhatta m�s. Nem tudhatta senki meg, mit �reznek egym�s ir�nt. Ennek m�g j� darabig �gy kell lennie... Nyugat Nagyura f�lt, hogy megt�madja valaki emiatt a l�nyt.
S�hajtva szak�tott�k el egym�sra �hes ajkaikat, �s m�g p�r percig �lvezt�k egym�s k�zels�g�t, szoros �lel�sbe forrva.

- Menn�nk kell. - s�gta a f�rfi alig hallgat�an. Kagome elszomorodva b�lintott. Sesshoumaru a karj�t ny�jtva vezette le az eb�dl�be a kiss� s�padtt� v�lt mikot, aki belegondolt, hogy a youkai megint hideg k�z�nnyel fog r�n�zni. Mindketten
magukra �lt�tt�k semmitmond�st sugall� �larcukat, majd bel�ptek az eb�dl� ajtaj�n. Mindenki - Inuyasha, a bar�taik, Rin, Yamato, Reita, Yume �s a t�bbiek - �ket n�zte, ahogy v�gigvonulva a termen a hely�kre �ltek. Kagome s�padts�ga felt�nt bar�tainak, de � halv�ny mosolyt k�ld�tt fel�j�k. Sesshoumaru biccentett Yakennek, aki hajlongva iszkolt el.
A Nagy�r fel�llt. Minden szem r�szegez�d�tt. Kis csend ut�n megsz�lalt:
- �dv�zl�k mindenkit palot�mban. Rem�lem, kellemesen �s hasznosan telik majd az itt t�lt�tt idej�k. M�g k�t vend�gre v�runk, akik hamarosan itt lesznek. N�h�nyan m�r ismerik �ket, de mindenk�pp meglepet�st fog kelteni ittl�t�k, ami a mostani helyzetben nagyon indokolt. Bemutatom azoknak, akik nem ismerik - Tenshi-him�t - aki Kagome-hime �desanyja - �s a fi�t, Souta-kunt.
Kagome d�bbenten meredt az ajt�ra, amelyet most l�ptek �t csal�dj�nak tagjai. Lassan fel�llt, �s d�monhercegn�h�z m�lt�an, uralva �rz�seit, el�j�k ment. Sesshoumaru k�vette. Tisztelettel meghajtotta fej�t, csak�gy, mint a h�z ura, mik�zben visszatartotta a szemeib�l el�t�r� k�nnyeket. Odavezett�k �ket az �tkez�asztalhoz. A Nagy�r - mint Kagom�t, megk�l�nb�ztetett
tiszteletb�l - maga mell� �ltette eddig rejtegetett vend�geit.
A vacsora csendesen telt. Az �zletes, b�s�ges �tkez�s ut�n Sesshoumaru fel�llt.
- Yaken! A him�t �s fi�t, valamint az �cs�m�ket vezesd a fogad�szob�mba! - utas�totta �gy szolg�j�t, hogy m�s ne hallhassa.
- Igenis, Sesshoumaru Nagy�rr! - k�szs�geskedett a gn�m, �s beakadva egy sz�nyeg rojtjaiba, hasraesett. A youkai csak a szemeit forgatta, de ler�tt r�la, mit gondol - amit Kagome persze "hallott" is:
"Szents�ges kamik! Mi�rt s�jtotok ezzel az idi�t�val?!"
A l�ny mag�ban kuncogni kezdett:
"Te fogadtad magad mell�!"
"Annyira szerencs�tlen, hogy mag�ban m�r r�g halott lenne."
"L�tod, mindig mondtam, hogy vannak benned �rz�sek... m�g akkor is, amikor teljes hatalma volt az �toknak. Mert m�sk�pp nem �rdekelt volna Rin, vagy Yaken sorsa."
"Lehet. �s csak te hitt�l benne." - t�n�d�tt el Sesshoumaru. A gondolatcsere k�zben mindketten k�z�mb�s arccal haladtak a fogad�szoba fel�.

Ek�zben Naot l�tt�k k�zeledni a folyos�n, aki k�ts�gbeesett arccal sietett fel�j�k. Az inuyoukai meg�llt, �s r�szegezte �that� tekintet�t:
- Mi t�rt�nt?
- Nagy baj van, Uram! Az ifjabb hime lakoszt�ly�ban valaki j�rt a vacsora alatt, pedig mindenhol �r�k �lltak. A teraszon is.
- �s?!
- Ott most nem tud lepihenni a kisasszony. Egy �r holtteste volt bent, �s minden tele van v�rrel. Az �rt elvitettem, de sok id�be telik, m�g kitakar�tunk.
- �rtem. Ez eseben Kagome-hime az �n szob�mban alszik. Mindenesetre megn�zem azt a lakoszt�lyt... - majd a l�nyhoz fordult - Bek�s�rlek a csal�dodhoz �s a bar�taidhoz. Maradjatok ott mindannyian, m�g vissza nem j�v�k.
A f�ny-d�monn� b�lintott. D�bbent t�preng�se ki�lt arc�ra.
"Ne f�lj! Vigy�zok r�d! Tudnom kell, mivel �llunk szemben, ez�rt n�zem meg, mi t�rt�nt." - �rz�kelte a youkai gondolat�t.
"Rendben. Te is vigy�zz magadra!"
Kagome bement a fogad�szob�ba. �ccse boldogan vet�d�tt a nyak�ba, majd Rin �s Shippou is. Amint elengedt�k, �desanyja karjai v�rt�k.
A viszontl�t�s feletti �r�m�t be�rny�kolta a vacsora alatt t�rt�nt gyilkoss�g. Agg�dva v�rt�k, m�g Sesshoumaru visszat�rt.
Inuyasha fel-al� m�szk�lt �s morgott:
- Chh... tele van a kast�ly d�monnal, �s senki nem �rezte meg az idegent.
- Ahogy mondod, �cs�m. - v�laszolt neki az ajt�b�l fiv�re. Bel�pett, gondosan beh�zta a fusum�t. Tekinete most kegyetlen�l jeges volt, �s nagyon halkan besz�lt - Teh�t valaki �rul�. Azt tudom, hogy ti nem lehettek. Valakinek nem tetszik, hogy
visszat�rtem a Palot�ba, �s a vend�geim szem�lye sem...
- Mennyire b�zol a szem�lyzetben?
- Sok k�z�l�k kipr�b�lt ember vagy d�mon. A d�monok m�r ap�nkat is szolg�lt�k. De vannak �jak is, akiket m�g nem nagyon ismertem ki.
- �rtem.
- Lehet, hogy benneteket meg akar majd k�rny�kezni. Ez esetben k�nnyebb lenne leleplezni.
- Hmm... b�ty�m! R�lunk mindenki �gy tudja, hogy nem igaz�n f�r�nk meg... Holnap reggel kellene egy sz�nj�t�k. Egy �l-veszeked�s.
- �rdekes �tlet. Ut�na meg - h�tha megkeres t�ged az �rul�?
- Elk�pzelhet�.
- Tenshi-sama! Mi a v�lem�nye?
- Tal�n ez kivitelezhet�. M�sk�pp sok�ig rejt�zni fog, �s tov�bb t�nykedik...
- Akkor reggeli ut�n rendez�nk egy kis "l�tv�nyoss�got". Nem ezt akartam megbesz�lni, de ez most a leg�get�bb. Nem maradhat senki egyed�l a szob�j�ban. Sango, k�lt�zz �t a him�hez �s Souta-kunhoz!
- Sesshoumaru! Ragaszkodhatom az eg�sz csapathoz? Persze, tudom, te k�l�n vigy�zol a l�nyomra �s Rinre.
- Nyugodtabb lenn�k, ha Rin is ott lenne Tenshi-him�vel. Akkor csak magunkra kell vigy�znom. A fQ� c�lpont ugyanis val�sz�n�leg Kagome. Hiszen eredm�nyesen sz�llt szembe a pokold�monnal.
- �rtem. Akkor, tisztelt t�rsas�g, menj�nk aludni!