Sesshoumaru sorra k�rte a l�nyt�l az �tlag d�moni k�pess�gek el�h�v�s�t: a m�regkarmokat, energiaostort, �tv�ltoz�sokat, gyors helyv�ltoztat�st �s a t�bbit. Mikor a miko ezeknek eleget tett, k�vetkeztek a k�l�nlegesebb k�pess�gek: a f�ny-katana el�h�v�sa, v�d� er�t�r l�trehoz�sa �s kiterjeszt�se m�sok f�l� is. A gy�gy�t�i k�pess�geket nem ellen�rizte, hiszen azok megl�t�r�l mindennap meggy�z�dhetett. Ek�zben a l�nynak a k�rnyezet�re is er�sen koncentr�lnia kellett. �gy 5-6 �ra m�lt�n a youkai v�gre megsz�lalt:
- M�ra el�g lesz.
Kagome teljesen kimer�lt. M�g nem is harcoltak, csak a k�pess�gei haszn�lat�t gyakorolt�k. Az ostort m�g mindig nem tudta megb�zhat�an kezelni. Volt, hogy mag�t csapta meg vele, vagy a f�nyes sz�l a mozdulatlan c�l mellett csattant.
- Nem baj. - jelentette ki mindk�t d�mon - nem egyszer� vele b�nni. A d�mongyermekek el�g sok�ig tanulj�k. Neked r�gr�l megvan az alap, amit akkor elsaj�t�tott�l. �szt�n�sen haszn�lod is. Ezt csak tov�bb kell fejleszteni. Holnap folytatjuk.
A d�mon-miko elgy�t�rten b�logatott, de ereje sem volt megsz�lalni.
- Reita, menj el�re, ha a keletiek meg�rkeztek, int�zkedj az ell�t�sukr�l. Ut�na v�rom �ket az �rkasz�rnya nagyterm�ben.
A v�r�s haj� b�lintott �s elt�nt.

A youkai leguggolt a far�nk�n �l�, zih�l� Kagom�hez:
- L�tom, kimer�lt�l.
- El�gg�. De musz�j folytatni, ha le akarjuk gy�zni azt a rusnyas�got.
- Melyikre gondolsz? - k�rdezte kaj�n �llel a hangj�ban Sesshoumaru.
- Igazad van, mindkett�re. Naraku is, �s a d�mon is az...
- Kem�ny ellenfelek lesznek, f�leg, hogy Kelet Ur�val is sz�vetkeztek. Megpr�b�lok besz�lni a menek�ltekkel. Tudom, hogy elf�radt�l, de j� lenne, ha velem j�nn�l. T�bb szem t�bbet l�t, �s te csalhatatlanul felismered a s�t�t energia leghalv�nyabb �rny�t is. Soha sem lehet tudni. K�m is k�z�j�k rejt�zhetett.
- Rendben van. De �gy m�gsem mehetek. El�gg� megviselt a hadakoz�s a saj�t ostorommal.
- Mi�rt? A d�monok becs�lik a harcosokat. - csatolta le sz�r�s mellp�nc�lj�t.
- �szrevettem. Csakhogy eddig �n nem voltam amazon. Nem szoktam m�g meg.
- Pedig ez is a kik�pz�s r�sze: �lld meg a helyed minden k�r�lm�nyek k�z�tt, �s az �rz�keid maradjanak �lesek... d�moni jegyesem. - dorombolta a Nagy�r, mik�zben �l�be kapta Kagom�t. A l�ny a mellkas�hoz b�jt, haja foly�kony ez�stk�nt �ml�tt v�gig az �t tart� d�mon karjain, �s szinte selymes k�penyk�nt hatott.

"Figyel valaki benn�nket. Egy d�mon."- k�zvet�tette gondolat�t a youkainak, mik�zben elszak�totta arc�t a domborod� izmokt�l, hogy kedvese arc�ra n�zzen.
"�rzem. Tegy�nk �gy, mint ha nem vett�k volna �szre. Ha a gyakorl�p�ly�t �vez� erd�b�l ki�r�nk a ny�lt terepre, tal�n kider�l a kil�te. Az biztos, hogy nem Naraku. Nem ismerem az aur�j�t, de val�ban egy d�mon."- v�laszolta a f�rfi, �s r�hajolt a
r�g�ta �h�tott cseresznyepiros ajkakra. Sz�juk �s nyelv�k lass�, gy�tr�en �des j�t�kba kezdett, mely egyre hevesebb� v�lt.
A d�monn� a karjait Sesshoumaru nyak�ra fonva h�zta szorosan mag�hoz, mik�zben p�rja sem t�tlenkedett. �lel�se, �rint�se �s cs�kja maga volt az �get� v�gy, de annyira kontroll�lta mag�t, hogy enn�l tov�bb ne menjen. Elv�gre m�g nem volt k�zfog�... �s a rejt�zk�d� k�v�ncsinak sem akart t�l sokat a tudom�s�ra hozni.
Nagy sok�ra elszak�totta mag�t Kagome ajkait�l, �s apr� cs�kokat hintett sz�ja mell�, az arc�ra �s �ll�ra. S�hajtva n�zett a barna szemekbe, melyek t�zben �gtek. M�moros tekintettel csukta le elnehez�lt pill�it, mik�zben ajkait finoman v�gigsiklatta a miko haj�n, �s m�lyen mag�ba sz�vta annak �rj�t� illat�t.
- Menj�nk. - suttogta rekedten, mik�zben a l�nyt - b�r �l�b�l letette - csak egy m�sodpercre engedte el, hogy p�nc�lj�t visszacsatolta mag�ra.
- M�g nem is j�rtam ott, ahol a keletieket fogadni fogod.
- Val�ban nem. A palota�rs�g kasz�rny�ja a Keleti Kapun�l l�v� t�ren van. Te pedig, rokonaiddal �s bar�taiddal egy�tt a palot�ban laktok. Ez �gy van rendj�n. Mint az is, hogy a Palota leend� �rn�jek�nt te t�bbet l�ss. - v�laszolt halkan
Sesshoumaru, hogy a leskel�d� ne hallhassa. Nem akart inform�ci�kat szolg�ltatni a lakhely�kr�l egy idegennek, m�g jelent�ktelennek t�n�t sem, nemhogy ilyet! A Palota biztons�ga f�gg�tt ett�l.
Lassan l�pkedtek, k�z a k�zben, de ugr�sra k�szen, amit k�ls� szeml�l� nem vehetett �szre. Nemsok�ra ki�rtek a f�k k�z�l, �s r�t�rtek a palot�hoz vezet� szek�r�tra, amely egy kicsiny falu h�zai k�z�tt futott kereszt�l, miel�tt az �rszemk�nt f�l� magasod� �p�tm�nyhez �rt volna.

A h�zak k�z� �rve megh�z�dtak az egyik sz�ls� kunyh� fala m�g�tt, �s fesz�lt figyelemmel f�rk�szt�k az eddig m�g�tt�k l�v� erd�sz�li f�kat �s a keskeny �sv�nyt, amin az �thoz �rkeztek.
"Ha d�mon - m�rpedig az - akkor sajnos �rzi a jelenl�t�nket." - �zente Kagome a Nagy�rnak.
"Nem �rezhet. Nemr�g elsaj�t�tottam egy apr� var�zslatot, ami olyan ill�zi�t kelt, hogy a h�zak k�zt t�volodunk." - vigyorodott el az inuyoukai. Majd kicsit megszor�totta a l�ny kez�t, figyelmeztet�sk�nt. Ezzel egyid�ben azonban a miko is jelzett:
"�vatos mozg�s a sz�ls� f�k k�zt."
"Remek. Eg�szen �gyesen haszn�lod a k�pess�geidet!"
"Egy... r�ka?! De hiszen er�s d�mont �reztem! Akkor ez sz�m�t arra, hogy meglepj�k. Vagy nem akarja megriasztani a falusiakat. De figyelemre m�lt� k�pess�ge, hogy ilyen kis m�ret�re tud v�ltozni."
"Val�ban. Mit akarsz tenni?"
"Szerintem �n el�toppanok, m�g a falun k�v�l, te meg m�g�... �gy nem tud elfutni."
"J�. Csin�ljuk, de gyorsan, mert k�zeledik."

A r�ka egyszerre azt vette �szre, hogy az �ltala k�vetett szem�lyek egyike el�ugrik a semmib�l. Megtorpant, �s elismer�en v�gigm�rte az ostor�t aktiv�l� d�monn�t. Majd v�ltozni kezdett emberi alakj�ra, �s egy katan�t tartott a kez�ben. Kagome ebben a pillanatban �szt�nei �ltal vezetve h�vta el� �s lend�tette meg az energiaostort. Csap�s�val kir�ntotta a d�mon kez�b�l a fegyvert. Csak ekkor n�zett a szemben �ll�ra, hitetlenkedve:
- Reita?!
- Gratul�lok, �rn�! Ez a pr�ba bev�lt. Ha gyakorl�skor nem is b�nsz m�g t�k�letesen az energiaostorral, v�szhelyzetben igen.
- Mi�rt nem ismert�nk fel?!
- Sesshoumaru term�szetesen felismert. Van egy titkos jel�nk, amit csak ketten haszn�lunk. - magyar�zta a v�r�s haj� f�rfi.
- Reita alakv�lt� d�mon, nem is ak�rmilyen. Nagyon k�l�nleges, egyedi k�pess�gei vannak. - mosolyodott el halv�nyan a youkai nagy�r.
- �rtem. M�g j�, hogy a katan�ra csaptam az ostorral, �s nem a fej�re...
- Kiismertem a gondolkod�sm�dodat, hime! Nagyobb es�lye volt annak, hogy a fegyvert fogod c�lozni, mint hogy engem. Ezen fel�l m�r csak a gyorsas�gomban b�zhattam. - v�laszolt a f�parancsnok.
- Ennyire kisz�m�that� lenn�k?!
- Ismeretlen ellenf�lnek nem. De akivel m�r harcolt�l, annak igen. - b�lintott Sesshoumaru.
- Most m�r ismered a fegyverek �s az er�d haszn�lat�t. Holnapt�l azt gyakoroljuk, hogy gyorsan �s v�ratlanul tudj �tv�ltani egyik haszn�lat�r�l a m�sikra. �gy nem tud kiismerni az ellenfeled. - f�zte hozz� Reita.
- Most m�r t�nyleg induljunk. L�ssuk, mif�le n�ci�k �rkeztek keletr�l! - s�rgette �ket a Nagy�r, kiss� t�relmetlen�l.