Sesshoumaru sz�tlanul hallgatta v�gig a r�kak�lyk�t, aki elmes�lte neki a t�rt�nteket. Arca azonban egyre jobban els�t�t�lt a haragt�l �s - valljuk be - az aggodalomt�l. Mindig sz�v�n viselte Rin sors�t, ez�rt kellett fegyverforgat�st tanulnia
most a kisl�nynak is.
"D�moni ereje m�g csak rejtett, n�ha villan el�, de neki is tudnia kell v�dekeznie. Ez�rt is j�, hogy Shippouval bar�tkozik. A k�ly�k nem is tudja, mennyire er�s, mert m�g �les helyzetben nem sokszor kellett ki�llnia egyed�l. Pedig �n �rz�kelem, hogy egy-k�t �v alatt mekkora aur�ja lett." - magyar�zta Kagom�nek, aki mosolyogva hallgatta, hiszen teljesen egyet�rtett jegyese d�nt�s�vel, �s azzal is, hogy h�g�t nyugodtan r�b�zhatja az ifj� r�k�ra.
A f�nyd�mon-l�ny sem sz�lt k�zbe, csak kedves�t, testv�r�t �s a ny�l�nk, v�r�s fi�t figyelte. A Nagy�r �rz�seivel �s gondolataival tiszt�ban volt, ez�rt ink�bb a tizen�ves p�rosra ford�totta figyelm�t. A hossz�, v�r�s haj�t tark�j�n �sszefogva visel� r�kad�mon vonzotta a tekinteteket. Nyugodtan, kor�t meghazudtol� megfontolts�ggal besz�lt, r�viden �sszegezve a t�mad�s esem�nyeit. Logikusan, pontosan vezette le azt a felt�telez�s�t, hogy a mer�nyl�t a pokold�mon ir�ny�totta, de messzir�l, � maga nem volt a k�zelben, vagyis nem megsz�llta, mint a rabl�banda vez�r�t, aki Sesshoumaruval csapott �ssze n�h�ny h�ttel el�bb.
A d�monn� h�g�ra pillantva meg�llap�totta, hogy Rinnek tetszik a d�monfi�. H�ga le sem vette pillant�s�t csinos, �s sz�p arc� v�delmez�j�r�l. "Shippou nagyon j�k�p� sr�cc� v�lt, nem is csod�lom, hogy Rinnek elcsavarta a fej�t. P�r �ve nem is gondoltam volna az akkori hebrencs k�ly�kr�l, hogy k�ls�leg ennyire megv�ltozik. Nagyon b�tor is lett. De ugyanolyan j�sz�v�, mint r�g."
Shippou befejezte mondand�j�t. Sesshoumaru azonnal d�nt�tt:
- K�ly�k, vidd Rint Tenshi him�hez, �s maradj ott vel�k. Ha sz�ks�ges, legy�l a v�delmez�j�k. Mayako-chant viszont k�retem. Itt v�rjuk Kagome him�vel.
- M�ris, Sesshoumaru-sama. - b�lintottak mindketten, �s elsiettek. Shippou b�szk�n h�zta ki mag�t a gondolatra, hogy az inuyoukai ennyire b�zik benne.

Amint Mayako sietve bel�pett, a d�mon m�r r�viden meg is osztotta vele, hogy mi�rt �s hov� mennek.
- Rint �s Shippout t�mad�s �rte a palot�hoz tartoz� erd�ben, amikor edzeni mentek. Fontos lenne tudnunk, van-e a t�mad�nak valamif�le seg�t�je. Ha fel tudn�d venni az alakj�t, kider�lhetne.
- �rtem. De l�tnom kell a mer�nyl�t hozz�.
- Oda indulunk. Reita �rzi a tetem�t. M�r ami maradt bel�le...
Mayako csak b�lintott. Mindh�rman kil�ptek a szob�b�l ny�l� teraszra, �s szellemg�mbb� alakultak. Sesshoumaru rep�lt el�l, Reita illata �s a v�rszag vezette. Egy-k�t perc, �s mindh�rman a hadseregparancsnok el�tt �rtek f�ldet.
- Shippou mindent elmondott? - �rdekl�d�tt a v�r�s.
- Igen. Hol van? - c�lzott a youkai a n�hai t�mad�ra.
- Ott. - intett az �sv�nyre Reita, mire a t�bbiek megl�tt�k a halottat.
- Ez az az ember, akit a fal tetej�r�l mutattam nektek. - ismerte fel a miko.
- Igen. Figyeltettem is, de a l�nyt nemr�g megtal�lt�k a katon�im. Holtan.
- Teh�t �szrevette, �s ez�rt �gy d�nt�tt, l�p valamit.
- Feltehet�leg. - helyeselt a hadvez�r.
Mayako k�zelebbr�l szem�gyre vette a tetemet.
- Hmm... nem lesz neh�z. - b�lintott, majd �talakult. A halottra megsz�lal�sig hasonl�t� f�rfi �llt el�tt�k.
- Milyen? - sz�lalt meg m�ly hangon. D�moni aur�j�t is �lc�zta.
- Remek, Mayako! - mosolyodott el Kagome.
- Nos, elvegy�l�k k�z�tt�k egy kis id�re. H�tha megtudok valamit.
- Rendben.

Amint Mayako elment, Sesshoumaru j�vend�belij�hez fordult:
- L�ssuk, van-e akkora er�d, hogy l�ngra lobbantod ezt a ningent! El kell t�ntetn�nk, nehogy Mayako leleplez�dj�n.
Kagome b�lintott, majd koncentr�lt, tenyereit a halott fel� tartva. Erej�t koncentr�lva l�trehozott egy t�zgoly�t, ami a tetemet f�lig elt�ntette. Reita mosolyogva dobott egy hasonl� t�zlabd�t a marad�kra.
- Remek. Sokat fejl�dt�l. - b�lintott a k�t d�mon el�gedetten. A l�ny megint kimer�lt a szokatlan er�fesz�t�st�l, �gy Sesshoumaru nemes egyszer�s�ggel �lbe kapta, �s hazarep�lt vele.

Kora d�lut�n volt, m�gis s�t�tedett. A december eleji �gbolt �lomsz�rk�n borult az �lmos vid�k f�l�. A nyomaszt�, h�v�s p�ra meg�lt minden v�lgyben, m�lyed�sben. Hallgat�zott a csend. N�ha megzavarta ugyan egy-egy halk koppan�s - amit a fa�gakra kicsap�d� �s onnan lecseppen� nedvess�g okozott - de semmi m�s nem moccant. �szak k�nny� fuvallata suhant �t a hegyek felett.
Jeges lehelet�be beleborzongott �l� �s �lettelen.
A palota k�l�mp�saiban a l�gmozg�s b�j�csk�t j�tszva lobogtatta meg a vil�goss�got ad� l�ngokat.
Az �p�let luxus berendez�sei k�z� tartozott a d�len ismeretlen f�t�s. A sima k�burkolat alatt cs�vek futottak, amelyekbe belevezett�k a melegforr�s viz�t. �gy az ott lak�k a legnagyobb hidegben sem dideregtek.
Az �r�k pedig odakint felv�ltva s�t�ltak �s melegedtek az apr� t�bort�zekn�l. Yamato �tv�gott a bels� udvaron, hogy lakr�sz�be t�rjen. Az �gre n�zett.
A bolyhos felh�rongyok a sz�lt�l neh�zkesen megl�dultak. Egym�snak nyom�dva megr�zk�dtak, s bel�l�k milli�rdnyi apr�, feh�r pehely kelt �tra a f�ld fel�. Hang n�lk�l, puh�n hullottak, a par�nyi, hatsz�glet� �lek n�ha a s�t�ts�g ellen�re
felcsill�mlottak.
Yamato siet�sebbre vette l�pteit. Korosabb d�mon l�te ellen�re az ilyen id�t fed�l al�l jobban szerette n�zni. �s h�reket is hozott Nagyur�nak... a s�t�t d�mon valami�rt megint legyeng�lt.

Mayako est�re bizonyoss�got szerzett arr�l, hogy a gyilkos sz�nd�k� k�mnek nem volt t�rsa. A f�ld�mon l�nyt, akit k�s�r�k�nt a menek�ltek mell� k�ldtek, a mer�nyl� �lte meg, majd Rin�kre t�madt. A csendes nyomoz�s ut�n �gy elt�nt a Hideyo csal�d mell�l. Val�di alakj�t f�lv�ve visszat�rt a palot�ba, �s besz�molt Nyugat Ur�nak.
Vacsora el�tt megjelent a Hideyo csal�d feje, �s k�rte, hogy Sesshoumaruval besz�lhessen.
A d�mon beleegyez�n b�lintott, de a besz�lget�sen jegyese mellett jelen volt Rin �s Shippou is.

Hideyo Souma Makoto k�s�ret�ben �rkezett. A p�rduc-�s az alakv�lt� d�mon szertart�sosan meghajolt, majd Sesshoumaru int�s�re a csal�df� megsz�lalt:
- Bocs�ss meg, Nagyuram, hogy csek�lys�g�nk zavarja esteli pihen�t�ket, de fontos dolog miatt j�tt�nk. A szolg�mr�l, Kaitor�l van sz�. Mostans�g el�gg� furcs�n viselkedett, de azt hitt�k, a t�rt�ntek kiss� megzavart�k. Makoto viszont l�tta, hogy a l�nyt, akit seg�teni k�ldtetek, r�ngatta valahov�, majd elt�nt vele egy�tt. Sajnos k�vetni nem tudta. Az�ta sem ker�lt el� egyik�k sem.
"Hopp... Hideyo Makoto Mayako val�di alakj�t k�pes volt l�tni, hiszen � is alakv�lt�." - gondolkozott Kagome.
"Val�ban. De a munkaad� csal�d el�tt Mayako nem �lc�zta mag�t, csak a csel�dekkel v�ltott sz�t."- v�laszolt r� Sesshoumaru, majd Hideyo�kra n�zett.
- K�sz�n�m, hogy sz�lt�l. Sajnos mi megtal�ltuk �ket. A l�ny halott volt... A szolg�tok pedig megt�madta a v�delmem alatt �ll�, fogadott kish�gomat, �s az �t k�s�r� fiatal r�kad�mont. - intett Rin �s Shippou fel�.
- Meg kellett �ll�tanunk valahogy. - tette hozz� Rin.
Hideyo megint elk�pedt, hogy a f�rfiak t�rgyal�s�ba n� sz�lhat bele, aki r�ad�sul m�g szinte gyermek...
- Mint eml�tettem, amikor meg�rkeztetek, t�rsas�gomban olyan h�lgyek vannak, akiknek kiv�lts�gaik vannak. Tenshi �s Kagome hime, valamint Rin szava annyi, mint ha �n mondan�m. Ezt el kell fogadnotok, �s meg kell szoknotok.
- Igen, Nagy�r. - hajolt meg a p�rducd�mon. Most m�r felszisszen�s n�lk�l hallgatta meg a t�mad�s t�rt�net�t. Miut�n megtudta,
hogy a gy�l�lt pokold�mon vonta ir�ny�t�sa al� a szolg�t, csak ennyit mondott:
- K�gy�t melengettem... �s az ott mart bel�nk, ahol nem is v�rtuk. A fiam �s a vejem eml�k�t szents�gtelen�tette meg. Meg�rdemelte a sors�t. K�sz�n�m, Sesshoumaru Nagy�r!
- Rin �s Shippou sz�lltak vele szembe. A mester�k, Reita f�vez�r adta meg neki a kegyelemd�f�st. �ket illeti k�sz�net. - jegyezte meg Sesshoumaru. Majd egy biccent�ssel elk�sz�nt Makotot�l �s Soum�t�l, �s t�rsaival kivonult a dolgoz�szob�b�l.