Hajnalodott, de a palot�n bel�l ennek semmi jel�t nem lehetett tapasztalni. A h�vihar m�g egyre d�h�ng�tt odakint, az �p�let belsej�be f�nyt nem engedve. A csel�ds�g ennek ellen�re elkezdte a kora reggeli s�rg�s-forg�st. Sz�p is lenne, ha nem ezt tenn�k! Halk neszek keltek palota-szerte. A folyos�k k�l�mp�saiban �jjel ellobbant l�ngokat �jra meggy�jtott�k. A konyh�ban el�k�sz�tett�k a reggelihez val�kat, �s nekil�ttak k�sz�teni az �teleket. Az �r�k rend�letlen�l j�rtak fel-al� az eg�sz �p�letkomplexumban. Egyhang�an koppan� l�pteik egyenletes�g�t csak az id�nk�nti �rs�gv�lt�sok t�rt�k meg.
Inuyasha n�m�n, t�n�dve �cs�rg�tt futonja sz�l�n. Eg�sz �jjel mozdulatlanul meredt a h�l�helyen k�nyelmesen fekv� alakra.
Yume v�r�s, hossz� haja sz�tter�lt k�r�l�tte. Arc�n angyali nyugodts�ggal pihent. A tudat, hogy a kutyad�mon vigy�z r�, biztons�ggal t�lt�tte el. A fi� pedig �g�ret�hez h�ven eg�sz �jjel nem hunyta le a szemeit. Borosty�nsz�n �risze folyton a l�ny alakj�n id�z�tt, mik�zben a lelk�ben kavarg� �rzelmekben k�s�relt meg rendet tenni.
Ahogy haladt el�re a reggel, �gy siker�lt neki is rendezni a fej�ben �rv�nyl� k�rd�seket. Hat�rozottan arra hajlott, hogy Yume j�val t�bbet jelent sz�m�ra m�g Kikyon�l is. Kagom�vel az�rt nem vetette �ssze, mert r� testv�rek�nt tekintett m�r el�gg� r�g�ta. N�ma megnyugv�ssal vigy�zta tov�bb a gy�ny�r� teremt�s �lm�t.

Sesshoumaru jobb l�b�t felh�zva, alkarj�val laz�n t�rd�re t�maszkodva, mozdulatlanul �lt a szob�j�ban, a futon sz�l�n. Az ablak vil�gosod� n�gysz�g�re meredt, rezzenetlen arccal. M�r j� ideje nem moccant. L�tsz�lag maga volt a megtestes�lt nyugalom. K�l�nleges k�pess�geivel azonban sz�ntelen�l f�rk�szte a k�rnyezet�t. Lelke pedig a l�tszat ellen�re kor�nt sem volt aggodalomt�l mentes. Biztos volt benne, hogy a h�viharok m�lt�val a keleti tartom�ny�r �s a hozz� csatlakozott semmirekell�k hada - �l�n a pokold�monnal �s Narakuval - megindul ellen�k.
Tekintet�t elszak�totta az ablakt�l, �s r�pillantott a sz�les futonon alv�kra. Eg�sz �jjel �beren �rk�d�tt felett�k, �s sokf�le gondolat fordult meg agy�ban ezalatt.
A t�mad�s fenyeget� k�p�t elhessegetve n�zte a gondtalanul pihen� Kagom�t �s kish�g�t. M�g mindig hihetetlennek t�nt, hogy bel�le, a mag�nyos kuty�b�l hirtelen csal�df� lett, el�g n�pes rokons�ggal. Azaz... m�g nem teljesen - majd akkor igen, ha feles�g�l veszi jegyes�t...
"Ak�r holnap megtehetn�m. Igen. Megtartjuk a k�zfog�t." - gondolta. F�ltette a sz�m�ra kedves szem�lyeket. Legal�bb a csata el�tt m�g t�bb k�tel�k fogja egym�shoz f�zni jegyes�t �s �t. A Nagy�r biztos volt d�nt�s�ben: feles�g�t �s csal�dja egy r�sz�t nem fogja engedni a harc k�zel�be sem. Az �lete �r�n is megv�di �ket.
Zaklatott lelke a d�nt�sek ut�n megnyugodott. Hangtalan szusszan�ssal d�lt el az alacsony, hatalmas �gyon. Kagome �lm�ban is meg�rezte, hogy p�rja ott van mellette. Bef�szkelte mag�t az er�s karok �lel�s�be. Sesshoumaru - arc�n nem titkolt el�gedetts�ggel - m�g jobban mag�hoz h�zta, mik�zben lehunyta szemeit.

Kagome az agy�ban jelentkez� gondolatokra �bredt. Kedvese - t�le igen szokatlan m�don - aludt, mik�zben szorosan hozz�simult.
Hossz� ez�st tincseik keveredtek, �s szinte takar�k�nt borultak r�juk, f�leg a meztelen fels�test� f�rfire. De az � nyak�t �s a h�l�ruh�val nem takart v�ll�t is csiklandozt�k. A d�monn� finoman meg�rintette Sesshoumaru selymes b�r�t, ahogy a haj�t �vatosan f�lres�p�rte. A csiklandoz� �rz�s azonban nem sz�nt meg. A Nagy�r egyenletesen szuszogott az � nyak�ba, mik�zben
pihent. A l�ny elmosolyodott, �s apr� cs�kot lehelt a youkai arc�ra.
�rz�kelte a m�sik gondolatait, tudta, hogy a d�mon �jjel megfesz�tetten t�prengett, majd d�nt�tt. A v�geredm�ny �szlel�sekor elpirult. Holnap m�r az asszonya lesz...
A futonon mocorg�s t�madt. H�ga, az �r�kmozg� Rin is meg�bredt. A kamaszl�ny zajosan ropogtatta csontjait, majd vid�man felpattant. Meglep�dve vette �szre a n�v�re v�ll�n nyugodtan alv� Nagyurat. � sem l�tta m�g sokszor pihenni...
�nmag�hoz k�pest csendesen kivonult a f�rd�be, majd megmosakodva, �t�lt�zve sietett �t a h�l�n, �s kiment. K�nny� gyakorl� felszerel�st vitt. Shippou m�r v�rta. Gyors reggeli ut�n indultak edzeni, a h�vihar miatt a palota egyik alagsori edz�term�be.

Sesshoumaru kinyitotta a szemeit. Tekintete egy vid�man csillog� �zbarna szemp�rral tal�lkozott.
- J� reggelt! - mormogta �lmosan.
- Neked is. V�gre pihent�l egy kicsit.
- Sz�ks�gem volt r�. M�r r�g nem aludtam. A h� ut�n pedig egy darabig nem is lesz r� alkalmam. Biztos forr�sb�l tudom, hogy az olvad�skor megindulnak ellen�nk. Tegnap, am�g Reit�val edzett�l, akkor kaptam a h�rt.
- Mi�rt nem l�ttam a gondolataid k�z�tt?
- Mert szinte r�gt�n ut�na t�nt el az �cs�m.
- �rtem. Ut�na m�r csak arra koncentr�lt�l, hogy megtal�ljuk.
- Igen.
- Nos, egy pozit�vuma volt a kalandj�nak...
- Kikyot�l t�bb� nem kell tartanunk.
- H�t, igen. K�rd�s, hogy viseli Inuyasha ezt az eg�szet. B�r...
- Te is �rz�keled? - vigyorodott el a d�mon kaj�nul.
- Lesz, aki seg�t neki t�l�lni. - kacsintott r� jegyese.
- Reita nem lesz tekintettel arra, hogy az �cs�m - ha Yum�t csak bolond�tani fogja.
- Nem fogja. Jobban szereti m�r most Kikyon�l.
- T�nyleg, te l�tod a gondolatait!
- Arra vagy k�v�ncsi, ir�ntam mit �rez.
- H�t...
- Nem tudod elrejteni. Sz�val, f�lt�keny kutya vagy! De komolyan: valamikor, r�g �rzett valamennyi szerelmet. De m�r r�g a testv�rek�nt tekint r�m.
- Na, az�rt! - morogta kis pajkoss�ggal a hangj�ban Sesshoumaru - Nem akarom, hogy az asszonyomra m�sk�nt tekintsen. Holnap meg akarom tartani az esk�v�t.
- Mi�rt is?
- Mert ut�na mindenki tudni fogja, hogy hozz�m tartozol.
- Egoista eb! - duzzogott Kagome.
Sesshoumaru kaj�n vigyorral figyelte. Majd l�gy morran�ssal �lelte �t a l�nyt.
- Tudod, hogy nem csak az�rt akarom megtartani holnap...
- Tudom. Nem kell mondanod semmit. - sim�totta meg Kagome az ez�st hajt�meget.
A youkai megk�nnyebb�lten elmosolyodott. M�g mindig nehezen besz�lt �rzelmeir�l, �s ilyenkor kap�ra j�tt az, hogy egym�s gondolatait ismert�k. Sz�ja moh�n r�tapadt kedves��re, aki a cs�kot hasonl�k�ppen szenved�lyesen viszonozta. Majd hirtelen sz�tv�ltak ajkaik.
- Nao. - �llap�tott�k meg egyszerre a d�monn� aur�j�t �rezve. A h�zvezet�n� Sesshoumaru lakoszt�lya fel� tartott.
- Vajon mit akarhat?
- �breszteni - vigyorodott el a Nagy�r. - Nem ment�nk m�g reggelizni. Ut�na mindenkit �sszeh�vok a dolgoz�szob�mba.
- Rendben. Kimenn�l, am�g �t�lt�z�m?
- Kimegyek. De ma teszem utolj�ra.
- Te perverz youkai! Kifel�! - villant l�tsz�lag v�szj�sl�n a barna szemp�r, amire a d�mon �jfent csak kaj�n vigyorral reag�lt, mik�zben elh�zta a fusum�t, �s kil�pve a szob�b�l felkapta mag�ra h�feh�r haorij�t.