19. fejezet

- L�tom az �nbarn�t� var�zslatok, m�g nem mennek. �Cs�v�lta a fej�t a l�ny. �K�ts�g k�v�l j�l �ll neked a v�r�s, de nem az arcodon. �Kurama ett�l csak tov�bb v�r�s�d�tt.
- �-�-�n sosem mondtam ilyesmit. �Ny�gte ki nagy nehezen.
- Nem is azt k�rdeztem, hogy mondtad-e. �Eml�keztette. K�v�lr�l nyugodtnak �s k�v�ncsinak l�tszott, de bel�l j�kat kacagott a fi� �br�zat�n �s ism�telt szerencs�tlenked�s�n. Szeg�ny r�kad�mon! Olyan k�pet v�gott, mint aki akn�ra �lt.
- Te Anako! �L�pett a Kuram��kat �rdekl�dve �s visszafojtott kuncog�ssal figyel� l�nyhoz Yusuke. �Ne seg�ts�nk neki? �Az arc�n elter�l� gonosz, sokat sejtet� vigyorb�l Ana tudta, hogy nem �pp klasszikus �rtelemben v�ve akar seg�teni a fi�.
- Mire gondolsz? �K�rdezett vissza �rd�gi mosollyal az arc�n, mire Yusuke a f�l�hez hajolt �s sugdosni kezdett valamit.
- Nem v�laszolsz? �Mosolygott kedvesen a d�monra Kira. �Na! Mond el m�rt mondta ezt a menyasszonyod! �Puncsolta.
- H�t�����iz�. �Hebegte. �M�g Kurama, m�g! Ne hagyd abba, k�rlek! K�v�ncsi vagyok, meddig tudom visszafojtani a r�h�g�st.� Gondolta Kira k�r�rvend�n. A fi� m�r majdnem kiny�g�tt valami �rtelmesnek t�n�t, amikor a semmib�l egy j� nagy adag v�z �ml�tt a fej�re. �Remek. �gek is, �zok is.� N�zett v�gig mag�n a d�mon. Ana �s Yusuke j�t nevettek a jeleneten. Ez�rt m�g Hieira �s Kazu is felf�ggesztett�k a vereked�st.
- �zott r�ka! ��Csod�lkozott� el Kuwabara Kuram�ra mutatva.
- Nade Anako! �Sz�lt r� a tan�rn�.
- Bocs�nat. �Sz�gyellte el mag�t. A n� a fej�t cs�v�lta.
- Nem kellett volna �gy sp�rolnod a v�zzel. Van b�ven.
- Majd legk�zelebb jobban igyekszem. �Mosolyodott el.
- K�sz�n�m. �N�zett szemreh�ny�n Kir�ra a r�kad�mon.
- Nyugi R�kucika, nem fog kikopni a bund�d egy kis v�zt�l. �Mosolygott r�. �T�nyleg! M�rt r�k�zott le Kazuma? �Erre �ltal�nos r�h�g�g�rcs lett a t�rsas�g reakci�ja, lesz�m�tva Kurama duzzog�s�t. �Nem �gy �rtettem! �Sz�lt a t�rsas�gra Kira, hat�stalanul.
- Pukkadjatok meg! �Azzal a r�kad�mon otthagyta �ket.

A t�rsas�g nem sokkal ezut�n elcsitult. Kira is elment, a t�bbiek pedig folytatt�k az olvasgat�st. Kuram�t aznap m�r nem l�tt�k. � a k�nyvt�rban keresg�lt, majd onnan egyenesen a szob�j�ba ment. M�r k�s� este volt, ez�rt kicsit meglepte, hogy a kihaltnak hitt folyos�n Kira j�tt vele szembe. A n� amint megl�tta, akaratlanul is kuncogni kezdett, persze erre a r�kad�mon is bev�gta a durcit.
- Jajj, ne n�zz �gy. �K�rte nevetve. �Nem volt sz�nd�kos.
- Ez �gy nem t�l meggy�z�. �Fintorodott el Kurama.
- Hidd el, �n t�nyleg nem akartam! �Kezdett el h�zelegni. �Na! Ne haragudj! �B�jt hozz�. A d�mon megint kezdett zavarba j�nni. �L�gyszi! �Adott neki egy puszit.
- E-elhiszem. �V�r�s�d�tt tov�bb. �Egy�bk�nt mit keresel itt ilyenkor? �Pr�b�lta m�sra terelni a sz�t.
- Csak r�mj�tt a f�zhetn�k. �Mosolyogta. �J�ssz?
- Persze. M�rt ne? �Mosolygott mostm�r � is.

- J� �jt! �Nyomott egy puszit Anako Hieira arc�ra. M�r csak �k ketten voltak a d�monl�ny szob�j�ban. El�g k�s�re j�rt, �gyhogy a l�ny becsukta a kez�ben l�v� k�nyvet �s indult volna lefek�dni.
- Ilyen kor�n? ��rdekl�d�tt zavartan Hieira. �De lusta vagy! �Cs�v�lta meg a fej�t.
- Igaz. Alig van hajnali kett�. �N�zett r� sz�r�san. �Elk�peszt� hogy ellustultam mostan�ban. Legut�bb is �taludtam vagy k�t �r�t. ��Sz�rny�lk�d�tt.� �A t�bbi szorgos ember bezzeg alig alszik nyolcat egy nap.
- J�, j�, igazad van. �Sz�gyellte el mag�t a d�monl�ny. �J� �jszak�t!
Ana sz�pen kiment a szob�b�l, �s megindult a saj�tja, majd a f�rd�szoba fel�. K�sz fel�d�l�st jelentett neki a langyos zuhany. Kil�pve al�la kicsit megt�r�lgette, azt�n coffba fogta haj�t. Ekkor villant be neki valami. Visszament a szob�j�ba. Szinte hallotta az �gy h�vogat� szavait, de ellen kellett �llnia.
Hieira megpr�b�lt koncentr�lni �s tov�bb olvasni, de nemigen j�tt �ssze neki. Becsukta �s lerakta a k�nyvet, lekapcsolta a villanyt, �s lefek�dt aludni. Nyakig betakar�zott, lehunyta szemeit, de �lom nem j�tt r�juk. Megint egy s�t�t �jszaka, �s � megint egyed�l van, mint el�z� este. Szemei felpattantak. Nem akarta visszacsukni �ket, mert az � arc�t l�tta maga el�tt. Megpr�b�lt nem r� gondolni, de egyre rosszabb lett. �jra �rezni kezdte annak a fi�nak az �rint�s�t, felr�mlett el�tte a cs�k, �s a tudat, hogy itt erre b�rki k�pes. Nehezen ismerte be, de f�lt. Lassan kezdett paranoi�ss� is v�lni, �gy �rezte figyelik. Kis h�j�n sz�vinfartust kapott, mikor meghallotta az ajt� ny�l�s�t. Halk l�ptekkel s�t�lt valaki az �gyhoz. �rezte, ahogy az lassan bes�pped, de nem mert megfordulni �s megn�zni mi�rt. �L�togat�ja� mocorgott egy keveset, majd hirtelen �t�lelte.
- Ne ny�lj hozz�m! �Szakadt ki Hieir�b�l, s k�zben lel�kte mag�r�l az �lel� kezet �s megfordult.
- Nyugi! �Sz�lt r� Anako.
- A-ana? �Lep�d�tt meg. �Mit keresel te itt?
- A te szob�dban? �K�rdezett vissza. �A gumikacs�m. N�lk�le nem tudok elaludni. Nem l�ttad? �N�zett r� kiskutya szemekkel. �Ez megbuggyant.�
- Majd holnap megkeress�k, j�? �G�gy�gte v�laszul.
- K�sziiiiii! �Csillantak fel a szemei, majd szorosan �t�lelt. �Addig p�toln�d? �K�rlelte.
- Bocs, nem tudok �tv�ltozni. �Egyre k�nosabban �rezte mag�t, mi�ta Ana f�lig-meddig rajta fek�dt.
- Nem baj. �t is csak �lelgetni szoktam. �Mosolyogta. �Sz�p �lmokat! �Adott neki egy �jabb puszit, s nem sokkal k�s�bb m�r aludtak is.

K�zben Kir��k is remek�l elvoltak a konyh�ban.
- Nem rossz. �Jelentette ki Kurama, megk�stolva a m�r majdnem k�sz vacsor�t.
- M�sz onn�t?! �Sz�lt r� a n�, �s j�t�kosan r�csapott a kez�re. �Ha tudtam volna, hogy nem b�rsz t�le nyugton maradni, veled ter�ttetek.
- Ez igaz�n nem volt sz�p. �Nyafogta Kurama. �gy n�zett r�, mint egy kiskutya, akit most tett ki a gazdi az utc�ra. �Szeg�ny Ana. Minden tan�tv�nyodat vered? �F�jlalta mancs�t.
- Tudtommal nem vagy a tan�tv�nyom. �Reag�lta le, majd egy gonosz kis mosoly jelent meg az arc�n. �Vagy tal�n m�gis seg�ts�g kell a j�r�shoz? �Utalt vissza a nemr�gi szerencs�tlenked�s-sorozatra.
- Ez betal�lt. �Ismerte el kicsik belepirulva a r�kad�mon. �Ugye tudod, hogy ez most �v�n aluli volt.
- Igen. Tiszt�ban vagyok vele, hogy az ember l�bai der�k alatt vannak. �K�zben a m�r megter�tett asztalra rakva m�v�t.
- Biol�gi�b�l �t�s volt�l, ugye? �K�rdezte mosolyogva a d�mon.
- Eltal�ltad. �Mosolygott vissza. Szedni akart a t�ny�rokra, de Kurama elkapta a kez�t.
- Hagyd, majd �n. Ha m�r seg�teni nem engedt�l�
- �n h�vtalak magammal. �Eml�keztette. �El�g pof�tlan dolog lett volna.
- Rosszabb, mint a reggeli �gyetlenked�semmel cikizni?
- �n csak felaj�nlottam a seg�ts�gem. �Pislogott r� �rtatlanul, s k�zben asztalhoz �ltek �s nekil�ttak az ev�snek.
- Hol tanult�l meg �gy f�zni? Ez t�nyleg isteni. �Sz�lalt meg a m�sodik adag k�zben Kurama. Kira az�ta m�r v�gzett �s el is mosogatott maga ut�n, �gy csak t�rsalogni �lt vissza.
- Komolyan �zlik, vagy csak az�rt mondod, mert ahogy a MENYASSZONYOD is mondta �Oda vagy �rtem�? �Piszk�l�dott a k�lt�i k�rd�ssel. Szeg�ny fi� kis h�j�n f�lrenyelt. �Egy�bk�nt otthon. Vagyis ott ahol az ide�rkez�sem el�tt �ltem. �S�hajtotta.
- Nem hi�nyzik? �K�v�ncsiskodott finoman.
- Ugyan mi?
- P�ld�ul a csal�dod. �V�gta r�. Anyja miatt ez volt az els�, ami esz�be jutott.
- Nemigen volt. �S�hajtotta. A fi� k�rd� tekintet�t l�tva, folytatta. �A b�ty�m nagyon hi�nyzott egy darabig, de � m�r akkor k�lf�ld�n dolgozott, amikor �n m�g nem tudtam err�l a vil�gr�l. N�ha az az �rz�sem volt, hogy ha nem �rtunk volna neki, meg is feledkezik arr�l, hogy vagyunk. Legal�bbis az �vi egy-k�t lev�l �s h�v�s erre utalt. A h�gaim m�r akkor az idegeimre mentek. Nem el�g, hogy esz�k gyakorlatilag semmi, m�g az a kev�s is a fi�kon, a l�g�son �s a k�romkod�son j�rt. Sosem �rtettem, hogy hogyan tudnak m�g �lmukban is veszekedni. R�ad�sul tizenegy �s tizenh�rom �vesen. �s miattuk szabadid�m gyakorlatilag nem volt. Legk�s�bb n�gyre minden nap haza kellett �rnem, mert akkor j�tt meg a kisebbik az iskol�b�l, �s egyed�l nem lehettek otthon. Nem voltak �pp megb�zhat�ak. Any�mat nagyon szerettem. Sok mindent tanultam t�le �s remek�l is dolgoztunk egy�tt, ha a h�z k�r�li munk�kr�l volt sz�. A baj csak az, hogy neki nem lehetett megfelelni. Megmagyar�zni valamit pedig v�gk�pp nem. Ha t�rt�nt valami aminek csak a v�geredm�ny�t l�tta, akkor � mag�ban r�gt�n el is d�nt�tte, hogy mit akar hinni az �ggyel kapcsolatban �s abb�l nem engedett. Ennyi.
- Teh�t nem b�ntad meg a d�nt�sed. �Vonta le a k�vetkeztet�st hallgat�s�ga. �Annak ellen�re sem, amiket ki kellett �llnod.
- Nem. Soha. �Mosolyodott el. �A neh�zs�gek ellen�re sem. �t csod�latos �vet t�lt�ttem a f�rjemmel �s ez nekem b�rmit meg�rt. M�sra nincs �s nem is volt sz�ks�gem rajta k�v�l.
- Ez kicsit ink�bb menek�l�snek hangzik. �Jutott a fi� esz�be.
- Tal�n mindkett�nk r�sz�r�l az is volt r�szben. �Gondolt bele. �Szerett�k egym�st, ez�rt sz�ks�g�nk is volt a m�sikra. Lehet, hogy egym�shoz menek�lt�nk az addigi �let�nk el�l, de nem �gy lett volna, ha nem igazi a szerelm�nk. Mert gondolom erre akart�l kilyukadni.
- Igen. �Ismerte be. �Megfordult a fejemben. �Kira csak elmosolyodott.
- Nem v�rtam, hogy meg�rtsd. Elmagyar�zni sem igaz�n lehet.
- Az�rt pr�b�ld meg, k�rlek.